Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-01 / 26. szám
1994. február 1kedd HÁTTÉR Adóbevallási határidők (2.) Kilencvenötezer borítokot postáztak • Az adózók kérdéseire választ ad az APEH Munkában az adatfeldolgozók Balázs Attila felvétele D. Bojté Gizella Nyíregyháza (KM) — Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében négyezerre tehető azoknak az adózóknak a száma, akik a társasági törvény hatálya alá tartoznak. A magánszemélyekhez hasonlóan, minden gazdasági társaságnak érdeke, hogy — késedelmi pótlékot, a különböző szankciókat elkerülve — időben eleget tegyen adóbevallási kötelezettségének. A fontosabb tudnivalókról kérdeztük Mezősi Tibor nét, az APEH adóbevallási osztályvezetőjét. Március 31-ig □ Hogyan tesznek adóbevallást a társasági törvény hatálya alá tartozó adózók? — Ezek az adózók, akik egyébként lehetnek havi, évközi, negyedéves, vagy éves bevallásra kötelezettek, a 9303 illetve 9304 számú nyomtatványokon és azok mellékletein teljesítik az állami költségvetéssel szemben 1993-ban fennálló és az állami adóhatóság útján teljesített kötelezettségeik és igénybe vett juttatásaik bevallását 1994. február 15-ig. A kettős könyvvitelt vezető magánszemélyek a 9353 számú személyi jövedelemadó bevallásukat 1994. március 31-ig kötelesek benyújtani, mert miután mérlegüket március 20. utáni határidőre készítik el, így februárban még többnyire nincsenek abban a helyzetben, hogy a vállalkozásból származó személyi jövedelmük után az adót megállapíthassák. □ Mit nem ezen a nyomtatványon kell bevallani? — Fontos, hogy a társasági adót (MNB kivételével) az idegenforgalmi hozzájárulás 1994. május 31-i elszámolásakor keletkező különbözetét, a társasági adóalanyoknak az Útalapból történő visszaigénylés 1994. május 31-i elszámolása során keletkező különbözetét, valamint az állami vagyon utáni részesedést nem kell ezen nyomtatványon bevallani. A társasági adó alanyai az Útalap visszaigénylési jogosultság végelszámolásáról, valamint éves összegének levezetéséről 1994. május 31- ig a 9319 számú, az idegenforgalmi hozzájárulás kötelezettséggel érintett adózók éves kötelezettségük levezetéséről és az évközi előlegek különbözeiéről a 9318 számú nyomtatványon adhatnak számot. Ezen adózói körnek szintén külön bevallást is kell nyújtania (9316 számún) 1994. február 15-ig a nemzeti kulturális járulék 1993. évi külön elszámolására. Főkönyvi kivonat □ Hogyan történik a társasági adó bevallása? — A társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adózóknak — kivéve a lakás- szövetkezeteket, társadalmi szervezeteket, egyházakat, alapítványokat, vízműtársulatokat és a külföldi vállalkozókat — a 9324 illetve a 9325 számú nyomtatványon kell az 1993. évi számított társasági adó és az évközi előleg különbözetét bevallani. Határidő: 1994. február 28. Az egyszeres könyvvitelt vezető adóalany ezen kötelezettségét a pénzforgalmi nyilvántartások 1993. december 31-i fordulónappal történő lezárása alapján állapítja meg, és a 9324 számú bevalláson tájékoztatja az adóhatóságot. Ingyenes nyomtatvány □ Mi a helyzet a kettős könyvvitelt vezetőknél? — A kettős könyvvitelt vezető adóalany az 1993. december 31-i fordulónappal, legkésőbb február 15-ig elkészített záró főkönyvi kivonattal állapítja meg kötelezettségét, és a 9325 számú bevallást nyújtja be. Az érintett adózók a társasági adójukról 1994. május 31-i határidővel ismételten bevallást tesznek. Ha azonban az egyszeres könyvvitelt vezetők 1994. február 28-ig beadott bevallásuk adatai nem változnak, elegendő a 9328 számú bevallással egyenértékű 9380 számú nyilatkozat adóhatósághoz való beküldése. Nem vonatkozik ez a lehetőség a kettős könyvvitelt vezető adóalanyokra. Az állami vagyon utáni részesedést a kettős könyvvitelt vezető adóalanyok 1994. május 31-ig vallják be a 9329 számú nyomtatványon. Ezek tehát a legfontosabb tudnivalók az év eleji bevallásokról. Amennyiben az adózóknak a bevallások elkészítésével bármilyen problémájuk van, az APEH megyei igazgatóságának dolgozói készséggel adnak felvilágosítást. Az adóhatóság körülbelül 95 ezer borítékot postázott ki, az ingyenes nyomtatvány az ügyfélszolgálaton kapható, a többi szükséges adatlap a nyomtatványellátó üzleteiben szerezhető be. M egyénkben is gomba módra szaporodnak a káé ft ék. A hasonlatnál maradva: többségük „ehető”, egy kisebb részük azonban „ehetetlen”, mérgező. Ez utóbbi társaságok általában rövid életűek, pár nap alatt elviszi őket a szárazság, vagy a fagy. Aztán ha kedvez az idő, újabb káefték nőnek ki a semmiből. (A semmit néha szó szerint kell érteni.) Szaporodnak tehát a kis cégek, s a tulajdonosok jelentős része ötlet nélküli, fantáziátlan, legalábbis ami a névadást illeti. Két, csaknem azonos nevű kft. tulajdonosa a minap hajba kapott, névlopási perrel fenyegették egymást. Az egyik cég neve Nyír Ihaj Kft. a másiké Nyír Csuhaj Kft. Nos, a névvel kapcsolatos vita után végig böngésztük a Cégbíróság bejegyzéseit, meg a Szaknévsort, s megállapítottuk, hogy szinte valamennyi cég neve a tájhoz, vagy egy német, esetleg egy angol szóhoz kötődik. Néhány önkényesen kiragadott példa: Nyír Üveg, Nyír Papír, Nyír Vas, Nyír Fa, fordít magyarra, magyar irományokat meg külföldire. S van megyénk székhelyén egy szép kis üzlet, amely női harisnyákat és női alsóneműket forgalmaz. S mit gondolnak, Nyír Szőr, Nyír Ruha, Nyír Cipő. Aztán: Szabolcs Autó, Szabolcs Ablak, Szabolcs Szekrény, Szabolcs Fém, Szabolcs Sajt, Szabolcs Vaj. Meg aztán: Fusz Kft., Black- bum Kft., Oldham Kft. Az elnevezés gyakran nem is tükrözi a cég tevékenységét. Azt hiszik, hogy a Nyír Papír Kft. papírt és írószert forgalmaz? Egy frászt! A cég tulajdonosa, Pap ír, pontosabban Papp úr öt nyelvet ismer és külföldi irományokat mit takarnak ezek az alsóneműk, pontosabban milyen nevet takarnak ezek a ruhadarabok? Nos, a cég neve: Unterkleid Kft. így, németesen. Szegény Mari néninek december közepén a zápfogára tekeredett a nyelve, amíg az urának kimondta: —Te ember! Elmegyek má az ujfterklettid kájeftébe, oszt veszek magamnak karácsonyra egy hosszú szárú téli bugyit. Nagyobb lehetne e cégforgalma, ha egy új cégtáblára ezt a nevet írnák: Cicifix Kft. Talán nem ártana, ha az ötlettelen új tulajdonosok névpályázatot hirdetnének meg lapokban. Nem is sok pályadíj kifizetése után egy- egy cég keresztapja lehetne valamelyik poéta, vagy tollforgató, esetleg egy csepűrá- gó, vagy más pihent agyú, ötletdús ember. Mert szegény Mari néni nem csak azt nem érti, hogy mit jelent az Unterkleid, azt sem tudta, hogy minek a rövidítése a kft. Am a fiatal szomszédja megmondta neki, hogy az bizony korlátolt felelősségű társaságot jelent. De szegény néne karácsonykor, amikor a rokonok előtt kicsomagolt, ezt mondta: —Ezeket a szép holmikat a múlt héten vettem egy korlátoltfejű társaságtól. Nagyvarsány Szabadságtanyán étkezési sót csomagolnak a Suller Kft.-nél. Képünkön:a Kárpátaljáról importált sóval töltik fel a tartályt Harasztosi Pál felvétele A köz biztonsága Kováts Dénes •y-^- ónya Imre a jelek szerint nem tétlenke- JL dik belügyminiszterként, s elődje hagyományait folytatva ő is fáradozik a rendőrségi törvény megteremtésén, a testület erősítésén. Legutóbb Mosonmagyaróváron tett figyelemre méltó bejelentést. — Stabilitás nélkül nincs felemelkedés, és a stabilitás egyik feltétele a közbiztonság — jelentette ki, majd hozzátette: — A közbiztonság fenntartásához erős rendőrségre van szükség. Ezért a kormány a tartalékból 2 milliárd forintot különített el a a rendőrök fizetésemelésére. Noha tudjuk, nincs éppen rózsás helyzetben a magyar gazdaság, mégsincs okunk az elégedetlenségre ennek a bejelentésnek hallatán. Mégpedig azért, mert a rendőrök anyagi-erkölcsi elismerése alapját képezheti hatékonyabb munkájuknak, főleg, ha a technikai fejlesztés is továbbfolytatódik. Nagy teher hárul ugyanis a rend őreire, hiszen — a kedvező statisztikák ellenére — nehezedik munkájuk. A szervezett és a gazdasági bűnözés hatása, a mind több erőszakos bűncselekmény arra enged következtetni: van miért aggódnunk, van mi ellen küzdeni. A közvélemény mindig élénken reagál a súlyosabb bűncselekményekre, s az utóbbi időben számos ilyen híradásról hallhattunk megyénkből, s az ország más területeiről is. A bűnözők elleni küzdelem mindannyiunk érdekét szolgálja, s hatékonyan tevékenykedni csak szilárd háttérrel lehet. Ezért üdvözlendő a belügyminiszter nyilatkozata. S ha mindez tettekkel, további hatékony intézkedésekkel párosul, akkor talán hamarosan eljön az idő, amikor nyugod- tabban hajthatjuk álomra fejünket. Piros ugyan a lámpa, de van akinek sürgős Harasztosi Pál felvétele Színesebb diáklapok Bodnár István M indig is örömmel veszem kézbe az iskolák diáklapjait, lapozom fel oldalaikat. Többnyire hamvasak ezek és üdék, magukkal hordva olykor az esetlegesség és a hibák jelenségeit. Annál inkább tetszenek; így az igaziak, tükröt tartóak. Korántsem hordozzák ezek a lapok magukkal a világmegváltás szándékát, arra vállalkoznak, amire hivatottak. Beszámolnak az iskola életéről, a kirándulásokról, a sporteredményekről, és be-bemutatnak egy-egy kiemelkedő eredményt elért diákot. Természetesen olykor szükséges tudnivalókat is közölnek, és helyet adnak azoknak az írogató gyerekeknek (pardon fiatalembereknek és ifjú hölgyeknek), akik éreznek magukban any- nyi tehetséget és bátorságot, hogy az íróasztaluk fiókjában rejtőzködő zsenge verseiket megjelentessék. A diáklapok csak úgy érnek valamit, ha szinte az egészet maguk a legilletékesebbek, a tanulók írják. Ezek közül is a legszívesebben azokat az írásokat olvasom, amelyek diáknyelven íródnak, nem nélkülözik a jópofaságot, nincsenek túlfésülve, és nem a felnőttek hangján, fontoskodva fogalmazódtak. Tudom, nem kis találékonyság kell ezeknek az újságoknak a megjelentetéséhez, de úgy látom néha egy- egy jó ötlet többet ér, mint a komolyabb pénzfedezet. Van közöttük olyan, amelyik csak stencilen készül, de van, amelyik nyomdagépek alatt préselődik. Némelyik „kiadó" már felfedezte a szponzorokat, mások megjelenése diákok lelkes kis csapatának, társadalmi munkájának köszönhető. Mégis mire jók ezek az újságok? Úgy gondolom, mindenképpen jól szolgálják azt, hogy az iskola élete valóban több legyen, mint a tanuló diákok gyülekezete. Hozzásegíthet ahhoz, hogy tartalmasabb, színesebb legyen a diákélet, talán egy kis örömet is szerezzen a középiskolások kisebb-na- gyobb csoportjának. És talán nemcsak azoknak, akik szerkesztik, írják a lapokat, hanem társaiknak is. Mert gondolom, ezzel a szándékkal látnak napvilágot a diáklapok.
