Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-15 / 38. szám

1994. február 15., kedd 12 Kelet-Magyaioiszág KULTÚRA Arcok a filmvászonról Főszereplő Klaus Maria Brandauer Nyíregyháza (G. F. S.) — Pörögnek a Mephisto koc­kái, Höfgen-Mephistofele a messzeségbe néz. „Nézzen bele a történelem szemébe Hendrich Hofgen!” Bran­dauer csak áll a hatalmas stadionban, szemét védve felemeli karját a reflektor- fények elé. A kamera rákö­zelít, a filmnek vége. Ez a kép bejárta a világot. Bran­dauer ezzel az alakítással világhírnévre tett szert. Ausseerlandból, a kis osztrák faluból vezetett útja a világot jelentő deszká­kig. Színészi tanulmányait Stuttgartban végezte és ki­sebb vidéki színházak után került a bécsi Burgtheater tagjai sorába. Ezzel egy időben a müncheni Resi­denz Theaterben is játszik. A német ajkú közönség olyan darabokban láthatta, mint a Szeget szeggel, Hamlet, Rómeó és Júlia. Európa és a világ termé­szetesen elsősorban film­színészként ismeri. 1965- től számos mozifilmben és tévéfilmben találkozhat­tunk vele színészként, vagy rendezőként. Az éveken át végzett mű­vészi munka csak előtanul­mány volt a nagy kiug­ráshoz. Tény, hogy Szabó István alkotásában, a Me- phistoban találkozott a vi­lághírrel, 1981-ben. Az eb­ben a filmben nyújtott tel­jesítményéért még azok el­ismerését is elnyerte, akik előtte nem kedvelték. Neve egybeforrt ezzel a szerep­pel. (Oscar-díj, 1981) 1984-ben már Redl ezre­des címszerepében láthat­tuk, amit szintén Oscar-díj- ra jelöltek. Ezúttal nem si­került elnyerni. Ezután a nagy amerikai direktor, Sidney Pollack filmjében, a Távol Afrikától címűben kapott szerepet. Ezt követte a Hanussen 1987-ben, ame­lyet ismételten Szabó Ist­ván rendezett. Közös film­jeik magyar-NSZK kopro­dukcióban készültek, anya­gilag és művészileg egy­aránt rendkívül sikeresek voltak. A magyar forgalma­zók a Mephisto-ról így nyi­latkoztak: végre egy ma­gyar film rentábilis lesz! Essék szó jellegzetes sze­repformálásáról, amely nem mindennapi. Filmjei­ben érződik a színpadról hozott teatralitás, de ezt ügyesen használja fel. így ki tudott alakítani egy csak rá jellemző játékstílust. Ta­nult színészi eszköztárával és született tehetségével a moziban és a színpadon minden kollégáját mellék­szerepre kényszeríti, no nem szándékosan. Egysze­rűen ilyen alkat. Magánéletéről keveset tudni, nem botrányhős. Rit­kán készül vele interjú és így az ember úgy érzi, hogy elzárva él a külvilágtól. Va­lószínűleg nem is baj, ha egy művészt csupán a telje­sítmény, a produktum tesz ismertté és világhírűvé. Be­futott, válogathat a művek és rendezők között. Leg­utóbb bemutatott filmje az Orosz országház Fred Schenessi rendezésében. Erről a filmről a Magyar Filmintézet igazgatója, Ve­ress József ekként véleke­dett érdeklődésemre: Kor­rekt, naiv film, de feled­hető. Ez elmondható Bran­dauer játékára is. Pályafutása csúcsán van, ereje teljében és újabb sze­repekre készül. Reméljük lesz még Szabó István- Brandauer-film. A művész idén lesz 50 éves. Az auto­gramkérők örömére címét leírom: Bartensteingasse 8/9, A-1010 Wien, Österre­ich. Klaus Maria Brandauer a Mephisto című filmben Stúdiófelvétel Kiállításon... ...akarják bemutatni az el­süllyedt Titanicról szárma­zó 800 tárgyat Franciaor­szágban. (MTI) Túljelentkezés... ...van stúdióalapításra: a * meghirdetett 7 lehetőségre 62 kérelem érkezett be, me­lyeket tárcaközi bizottság bírál el. (MTI) Amerikai... ...segítséggel szerveznek tapasztalatcseréket hazánk­ban az alakuló civil szer­veződések (a faluszépítő egyesületektől a könyvba­rát körökig) támogatására. (MTI) Caracalla termái... ...helyett kénytelenek új helyszín után nézni a római nyári operafesztivál szerve­zői. Az olasz kormány be­tiltotta a császár fürdőiben tartott előadásokat. (MTI) Jelentős... ...támogatást kapott a Ma­gyar Történelmi Film Ala­pítvány, hogy segítse a pá­lyázókat az 1956 utáni kor­szak bemutatására. (MTI) Szívébe zárta a közönség A világjáró hegedűművész, Ruha István felejthetetlen koncertet adott Ruha István hegedűművész Szekeres Tibor felvétele Baraksó Erzsébet Nyíregyháza (KM) — Hatal­mas ovációval, vastapssal fo­gadta a nyíregyházi közön­ség Ruha István hegedűmű­vészt a Nemzeti Filharmó­niának a napokban megtar­tott legutóbbi bérleti hang­versenyén. A fogadtatásból a művész is érzékelte, korábbi koncertjein már szívébe zár­ták őt a nyíregyházi zenera­jongók. A délutáni próba és az esti fellépés közötti rövid, tíz percnyi szünetben vála­szolt lapunk munkatársának kérdéseire. □ Tisztelt Mester, legutóbb Nyírbátorban találkoztunk az Ön mesterkurzusán. Össze­foglalná, mi történt azóta Ön­nel, hol járt, mit csinált? — Igen, emlékszem a ta­lálkozásunkra ott Nyírbátor­ban. Az bizony jó régen volt már, lehet vagy tíz éve is. Nos, azóta folytattam a munkámat, utaztam a világban, voltam Amerikában koncertkörúton, vagy említhetném Hollandiát, azután Spanyolországban is jártam kétszer, vagy három­szor, és természetesen itt Ma­gyarországon is rendszeresen voltak fellépéseim. A közönség kéri Amellett tanítok, foglalkozom a diákokkal. Változatlanul a Kolozsvári Filharmóniának vagyok a szólistája, és az Aka­démiának a professzora. □ Hallhatnánk-e valamit a közeljövő terveiről is? — Általában nagyon sok a koncertem, plusz lesznek kur­zusaim itt Magyarországon és külföldön is. Innen például el­megyek Szegedre, ahol kon­certem is van — a Weiner Leo kamarazenekarral — és kurzu­Hódmezővásárhely (KM) — Centenáriumra készül a deb­receni Agrártudományi Egye­tem Állattenyésztési Főiskolai Kara Hódmezővásárhelyen. Ebből az alkalomból adta a következő tájékoztatót dr. Bi- csérdy Gyula főigazgató-he­lyettes. — Száz éve lesz annak 1996-ban, hogy 1896-ban Hódmezővásárhelyen meg­kezdte működését az Alsófokú Földműves Iskola. Jelenleg a városban működik a Greguss Máté Mezőgazdasági Szak- középiskola és a Debreceni Agrártudományi Egyetem Ál­lattenyésztési Főiskolai Kara. A két intézmény elhatározta, hogy méltó módon megünnep- li a vásárhelyi agrárszakok­som is lesz. Utána Budapesten 28-án koncertem lesz a Vigadóban a Szent István Gimnázium zenekarával. Már­ciusban Kisi- nyovban rendeznek nemzetközi hege­dűversenyt, ott le­szek a zsűri elnö­ke. Június-júliusban lesz a Csajkovszkij- verseny, és van még egy nagy nyári programom: Olasz­országba hívtak meg, és vagy Szi­cíliában, vagy egy tengerparti város­ban vezetek kurzust. □ Egy igen meg­erőltető próba után is szemmel látható­an szinte felvilla- nyozódva, nagy él­vezettel készül a fel­lépésre. Szereti ezeket az elég­gé megerőltető koncerteket? — A közönség is kéri, a fil­harmóniák is kéri Ruha fel­lépését a bérleti sorozatban, akkor Ruhának az a dolga, hogy hegedüljön. Úgy érzem, füstöl az ujjam, ahogy most összegyakoroltuk a Csaj­kovszkij hegedűversenyt a ze­nekarral. Szeretek ezzel a nyíregyházi együttessel mu­zsikálni — jó pár éve Vival­ditól A négy évszakot játszot­tuk együtt, az is emlékezetes maradt számomra. □ Most azért más hely­zetben van a zenekar, hiszen kevés a létszám, Murgu Dorel karmester Szatmárnémetiből hozott vendégmuzsikusokat... — Ezt én nagyon jól tudom, és ebben az ügyben én nem szeretnék semmit sem mon­dani. Annyit jegyeznék meg csupán, hogy szerintem azért nem komplett ez a szabolcsi tatás 100 éves évfordulóját. Az ünnepség előkészítésére bizottságot hoztunk létre. Sze­retnénk, hajói szervezett, szép megemlékezés lenne. Ebben sokat segíthetnek a Vásárhe­lyen tanult diákok. Mindenekelőtt egy ünnepi évkönyvet kívánunk megje­lentetni. Az ünnepi ülésszak­kal egyidőben nyílna meg az a kiállítás, melyen azon fellel­hető dokumentumokat, tárgyi emlékeket mutatnánk be, me­lyeket össze tudunk gyűjteni az agrárszakoktatásról. Ezért várjuk volt diákjainktól a fényképeket, tablókat, tan­könyveket, szakkönyveket, jegyzeteket, újságokat, bizo­nyítványokat, értesítőket, ok­leveleket. Örömmel fogadunk zenekar, mert valamiféle ér­dektelenség van. Mi az oka? Pedig biztosan most is vannak itt jól felkészült muzsikusok, zenetanárok, akik ezt a funk­ciót is be tudnák tölteni, hogy ne mindig kelljen kisegítőket hozni. De az okát nem tudom, miért maradnak távol annyian a zenekartól. Vannak, akik pénzkérdést emlegetnek, én nem tudom, hogy mi a baj... □ Engedjen meg egy igen személyes kérdést, amit nehéz helyzetű országokban élő vi­lágklasszis muzsikusoktól meg szoktak kérdezni külföldön: miért nem marad „kint", hi­szen bárhol szívesen fogad­nák? — Engem nem érdekelnek sem a milliók, sem az im­presszáriók meggazdagodása. Mert Nyugaton ez van, az im­presszárió lesz milliomos, tanárokról, diáktársakról ké­szült karikatúrákat, festmé­nyeket. Az ünhepi évkönyvben he­lyet adnánk rövid írásoknak, melyek egy-egy nevezetes eseményről szólnak, egy-egy mulatságos esetet mutatnak be, vagy egy diákcsínyt ismer­tetnek. Tehát beküldhető min­den olyan tárgy, amely az el­telt 100 évben valamilyen kap­csolatban volt a vásárhelyi ag­rárszakoktatással. Kérjük, hogy a tárgyak beküldői kö­zöljék nevüket, pontos lakcí­müket, s a beküldött tárgyhoz kapcsolódó fontos ismerete­ket. írják meg, hogy a bekül­dött anyagot felajánlják-e is­kolai gyűjteményünk számára, vagy visszakérik. nem én. Most nem dicsek­vésként említem, hanem má­sok mondják, hogy nekem az én nívóm és a hegedülési mó­dom alapján inkább ott lenne a helyem. De kellek én otthon is, Romániában nagyon sze­retnek, nekem soha nem volt senkivel semmi bajom, mindig csak szeretetet éreztem. Ugyanúgy vagyok itt Magyar- országon, a fél életemet itt élem le, és szeretve vagyok. □ Ön, akit a világ számos országában ünnepelnek, vajon milyen közönséget kedvel? — Nem szeretem a sznob közönséget — óriási aranylán­cok és keppek, de fogalma sincs a zenéhez —, és ha az ember a lelkét kiteszi, no jó, udvariasan tapsolnak, megvolt a koncert... Vannak persze ki­vételek, akiknek lemeztáruk van, és őszinte érdeklődésük, de a tömeg? Milliomosok...Én nem szeretem. Jöjjön papucs­ban, jöjjön kötényben, amiben főzött, én azt se bánom, de ér­tem jöjjön, a muzsikámért. Negyven éve Ezért szeretem nagyon az orosz közönséget, ott nincs az a nagy elegancia, de Lenin- grádban, Moszkvában, Kijev- ben, Harkovban szédületes kö­zönség van, be kell húzni a nadrágszíjat, hogy az ember hegedüljön. S így van ez Bu­dapesten is. Ezt imádom, ha van kiknek hegedülni, és nem a dollárért. Megkeresem azt is, de azután jövök haza, nekem itt a helyem. Negyven éve járom a világot Japántól Kana­dáig, ami létezik a földön, mindenütt voltam, és nagyon szeretek hazamenni, mert ott­hon is várnak. Vár az isteni kolozsvári, brassói, temesvári, marosvásárhelyi, bukaresti, plojesti, szatmári, váradi kö­zönség... Turné Washington (MTI) — Az elmúlt egy hónapban hu­szonöt előadást tartott észak-amerikai turnéjának keretében a Magyar Álla­mi Népi Együttes. Szinte valamennyi helyszínen telt ház előtt szerepelt — kö­zölte Serfőző Sándor, az együttes vezető képviselő­je. A hatvannégy tagú, je­lentős részben megfiatalo­dott társulat negyedik alka­lommal járja be Észak- Amerikát. A mostani, há­rom hónapos turné során több mint hatvan városban lépnek fel. Az együttes előadásait eddig mintegy harminc­ezren tekintették meg: a turné eltelt egy harmadá­ban az Egyesült Államok észak-keleti részét, illetve a kanadai Ontario tarto­mányt keresték fel (csak­nem ötezer kilométert megtéve). A társulat — mivel sze­retne segítséget nyújtani az észak-amerikai magyar tánccsoportoknak — a nyár folyamán nemzetközi koreográfustábort szervez, ahová a helyi együttesek képviselőit is meghívták. Jelentkezett náluk a wa­shingtoni Tisza-tánccso- port egyik tagja azzal a ké­réssel, hogy szeretné pá­lyafutását az Állami Népi Égyüttesben folytatni. Ki is próbálták, és szakmailag megfelel: az érdekesség, hogy a kislány tősgyökeres amerikai. Steven Spielberg (balra) rendezi a főszereplő Liam Neeson-t a Schindler listája cí­mű film forgatásán — a filmet 12 kategóriában jelölték Oscar-díjra az amerikai filmakadémia tagjai, s ezzel élen áll a jelöltek rangsorában AP-felvétel Vásárhelyi szakoktatás

Next

/
Thumbnails
Contents