Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-15 / 38. szám

1994. február 15., kedd KISKERT Hagyomány lesz Gávavencsellon A támogatási lehetőségek javultak, az értékesítésben van bizonytalanság Gávavencsellő (KM - GB) — A gávavencsellői Rakovszky Sámuel Általános Iskola au­lájában este háromnegyed hatkor már gyülekszik a hallgatóság. Nemcsak hely­ből érkeznek az érdeklődők az egyhetes rendezvénysoro­zat utolsó előadására, hanem a kilenc környező községből is, ahol a rendezők — a Pri- mom Vállalkozásélénkítő Alapítvány és a gávavencsel­lői művelődési ház — már jó előre plakátokon hirdette meg az első mezőgazdasági hetet. — Remélem ezen az utolsó, ezúttal a vállalkozásokról szó­ló estén is sikerül megérezni valamit abból a hangulatból, információéhségből, ami az eddig lezajlott előadásokon a hallgatóságot jellemezte — derül fel az újságíró láttán Ta- kácsné Márton Katalin mű­velődési ház igazgató. Kell a jő tanács Kétségtelen, hogy a híre már Nyíregyházára is eljutott a gá­vavencsellői mezőgazdasági hét zsúfolásig telt széksorok előtt lezajlott három estjének. Eddig parlamenti képviselők, az FM-hivatal vezetője, a nö­vényegészségügyi állomás igazgatója, a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem Nyír­egyházi Kutatóközpontjának és a KITE szakemberei tartot­tak előadást és válaszoltak kérdésekre, a hét végén pedig virág-, vetőmag-, növényvé­dő szer-, és szakkönyv-kiállí- tás és vásár aratott sikert. Negyed hétkor már szinte tele a terem. Először, Márkus László a Primom Vállalkozás­élénkítő Alapítvány —15 me­gyei kirendeltsége egyikeként tavaly létrehozott — Gáva­vencsellői Alközpontjának ag­rármérnök ügyvezetője lép a mikrofonhoz: — A helyi polgármesteri hi­vatalban működő Primom iro­dánkat, tíz szomszédos telepü­lés 28 ezer lakosából már a megnyitása óta eltelt nyolc hó­nap alatt másfélezren keresték föl. A legtöbben tanácsért jön­nek, de újabban nagy az érdek­lődés a Mezőgazdasági Fej­lesztési Alap támogatásait megcélzó pályázatok iránt is. Azoknak, akik ebbe a gépvá­sárlási akcióba belevágnak ér­demes elgondolkodni a Pri­mom, idén elsősorban a mező- gazdasági vállalkozásokhoz nyújtott Mikrohitel lehetősé­gén. Ezt a maximum 500 ezer forintos kölcsönt, amelyikkel a fejlesztési beruházáshoz szükséges saját erő egy része kiváltható, fél év türelmi idő után 3 év alatt kell visszafizet­ni és a jelenleg 22 százalékos kamatának felére kamattámo­gatás igényelhető. Persze eh­hez is kell a 10 százalék saját erő és garancia. A meghívott előadók közül elsőként Mogyorósi Arpádné az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank Rt. osztályvezetője ad tájékoztatást a hitellehető­ségekről. Nincs könnyű dolga, de amit egy óra alatt el lehet mondani a felelősségteljes vállalkozásindításról, üzleti tervről, annak banki bírálatá­ról, a különféle fejlesztési tá­mogatásokhoz, kölcsönökhöz jutás feltételeiről, a termelési hiteleiről, az mind elhangzik előadásában. Reális terv — Bár a támogatási lehetősé­gek ebben az évben javultak, az előállított termékek értéke­sítésében még mindig sok a bi­zonytalanság — mondja a bankszakember — ezért a vál­lalkozás indításnál, az üzleti tervben nem szabad álmokat kergetni. Mindenesetre alap­elv, hogy a tervezést a piac ol­daláról kell kezdeni! Meg­nyugtató, ha az előállítani akart terméknek van védőára. Ajánlatos a termelő vállalko­zóknak az értékesítés céljára szövetkezetét létrehozni, s pél­dául az almánál ugyanezt tenni a szakszerű tárolás megoldá­sára. A beruházási piacon ta­pasztalható rphamot figyelve, egy kissé túlzottnak látszik a gépvásárlási láz. Mindenki sa­ját magának akar mindent megvenni, amiből az követke­zik, hogy nem lesz kihasznál­va a gépkapacitás. így a sokak által megcélzott szolgáltatási szférában is túlkínálatra lehet számítani, mint ahogyan az ef­féle vállalkozást indított adó­saink közül többnek a hitel- törlesztési problémáiból már jelenleg is látszik. Nem riogat­ni akarok, csupán a megalapo­zott tervezésre biztatni min­denkit. Még egy: nem szabad megsértődni senkinek a bank óvatosságán. Tisza Gabriella a megyei munkaügyi központ munka­társa arról számol be, hogy munkahelyteremtéshez, mun­kanélküliek vállalkozóvá válá­sához sok a rendelkezésre álló támogatási lehetőség, de sok a megszorítás, is. Ez utóbbiak közül például fontos, hogy a munkanélküliek közül csak azok igényelhetnek támoga­tást, akik annak is tekinthetők, tehát akik szerepelnek a köz­pont nyilvántartásában. Ezért azoknak is ajánlatos időnként megjelenni a kirendeltségei­ken munkahelyet keresve, akiknek már lejárt a mun­kanélküli-járadék folyósítása. Papp László az APEH szak­embere az adózás aktuális kérdései közt felhívja többek között a figyelmet a vállalko­zói adóbevallás, adóbefizetés február 15-ei határidejére, az űrlapok pontos kitöltésére, aláírására, amivel egy sor fe­lesleges költség elkerülhetővé válik. Mezőgazdasági kister­melő az eddigi 750 ezer forint helyett ez évtől 1 millió forint árbevételig adómentes. Két ésszerű alternatívája létezik az adózásának. Az egyiknél be­vételi nyilvántartást kell ve­zetnie és akkor csak az adó­mentes határ fölötti árbevétel után adózik átalányszerűen, a másiknál nincs adómentes bevételi határ, viszont számlá­val kell igazolnia minden költ­ségét, ami így akár elfo­gyaszthatja a nyereséget is. A kompenzációs felárral, vagyis a kistermelő terméke után visszakapható áfa-hányaddal is gyakori a probléma. A fel­vásárlók egy része úgy tűnik visszaél ezzel és azt mondja a termelőnek, „benne van az ár­ban a kompenzációs felár is”. Ez így szabálytalan! A felvásárlási jegyen külön sor­ban kell szerepeltetni az ár alatt: „kompenzációs felár (12 %): ennyi és ennyi forint”. Kilenc után A toronyóra már rég elütötte a kilencet, amikor a sok-sok in­formációtól zsongó fejjel ha­zafelé indul a hallgatóság. A művelődési ház igazgatónője elégedett: „Úgy látszik nyitott kapukat döngettünk, amikor megrendeztük ezt az előadás- sorozatot. Az emberekben meg van vágy a boldogulásuk­hoz szükséges tudás megszer­zésére, jól példázza ezt a most véget ért rendezvényünk és a máris szerveződő gazdakör, vagy a növényvédelmi tanfo­lyam. A mezőgazdasági hétből hagyományt akarunk terem­teni. Tehát jövő februárban ugyanitt!” Nem mentesül... ...adóbevallási kötelezett­sége alól a mezőgazdasági kistermelő, ha más adókö­teles tevékenységet is foly­tatott. Akkor az adómentes árbevételi értékhatár — 750 ezer forint — alatti bevétel esetén is ki kell töl­teni a bevallást. (MTI) Érdeklődés... ...mutatkozik Belgiumban a magyar agrár- és élelmi- szeripari beruházási lehető­ségek iránt és kereslet olyan magyar termékekre, mint a gülbaba burgonya, a dobozos hús, zöldség, gyü­mölcslé és étolaj, olajlen és vetőmag. (MTI) A kárpótlási... ...adatlapcsomagokból fo­lyamatos ellátást ígérnek a nyíregyházi 1. számú pos­tahivatalban az igénybe­nyújtási időszak — február 15-től március 15-ig — tel­jes tartama alatt. (KM) Műtrágyázás... ...hatásának értékelése tar­tamkísérletekben címmel tartanak tudományos ülést február 17-én 10 órától a nyíregyházi tanárképző fő­iskolán. (MTI) Gyomirtásról... ...a szántóföldön, a cég nö­vényvédőszereiről és kuko­rica hibridjeiről lesz szó a Ciba - Hungária szakmai napján, február 18-án 9.30- kor a növényegészségügyi állomáson. (KM) x Baromfinevelés garanciával Nyíregyháza (KM) — A Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­let megyei szervezete nemré­giben tanácskozást tartott a megye állattenyésztéséről. En­nek során több előadás hang­zott el, elsősorban a juh- és a tejágazatról, de érdeklődésre számot tartó információt kap­hatott a hallgatóság a Hajdú Bét Rt. kisvárdai gyárának baromfitermeltetési lehetősé­gekről is. Mint azt Molnár Gyula gyárigazgató bejelentette, le­hetőség van a kisvárdai cég felvásárlási garanciája mellett baromfitermelésre Szabolcs- Szatmár-Beregben is. Ebben Kisvárda segíteni is tudja a partnereit. A megyében 500 ezer darab liba, ugyanennyi pecsenyekacsa és több millió pecsenyecsirke hizlalására le­het vállalkozni. A termeléshez kedvezményt nyújt a rész­vénytársaság, nevezetesen a termelők költségeinek túlnyo­mó részét, így a naposállato­kat, a takarmányt, a gyógysze­reket a részvénytársaság meg­előlegezi. Az rt. végig finan­szírozza a termelési folyama­tot és a szállított technológia mellé szakmai és állategész­ségügyi felügyeletet is bizto­sít. Erre azért nyílik mód, mert a piac oldaláról jelentősen ja­vultak lehetőségek. A kisvár­dai gyárba az új tulajdonosok 200 millió forintos beruházást hajtottak végre, amellyel meg­oldották a víziszámyasok vá­gását a napi negyvenezer csir­ke mellett. További lehetőség lesz a kistermelőknek, hogy a baromfifélék mellett megkez­dik a vágónyúl termeltetését is. Ehhez új műszaki és tar­tástechnológiát vonultatnak fel és ugyancsak megoldják a termék felvásárlását. Mint a gyárigazgató elmondta, tisztá­ban vannak azzal, hogy a nyúltartók igen ki vannak szolgáltatva a hatalmas árin­gadozásoknak. A vágóhídnak ugyanakkor csak annyit lehet fizetni az élőnyúlért, amennyit még elbír a feldolgozott nyúlhús világpi­acon dúló kemény harcban elérhető ára. Egyedül azzal le­het a nyúltartást gazdaságossá tenni, ha a baromfi mintájára, növeljük a koncentrációt — az egyszerre hizlalt állatok darabszámát — s ezzel csökkentjük a költségeket. Eh­hez azonban megfelelő tartás- technológiára van szükség, amit hamarosan behoznak az országba, s megkezdik a ter­meltetést. Profi metszők vállalták fel a leveleki szövetkezet almáskertjének ide termését meg­alapozó munkáját Balázs Attila felvétele Nyaraló és pénz Nyíregyháza, Porcsalma (KM - GB) — A falusi em­bert tán semmi nem izgatja jobban így év eleje táján, mint az, hogy mit kezdjen a földjével. Mikor, mivel tud­ja megművelni, majd mit vessen bele, később miként ápolja azt, hogy megfelelő termése és természetesen tisztes bevétele is származ­zon a hosszú, fáradságos munkájából. A mezőgazdaság átalaku­lása, tulajdonosi átrendező­dése hozta magával, hogy a „kézhez kapott” földje szé­lén nagyon sok új gazda összeráncolt homlokkal ácsorog, s azon töri a fejét, miből teremti elő a gazdál­kodási feltételeket, azaz a földműveléshez szükséges eszközöket. Fejleszteni sze­retne, de tőkéje nincs, köl­csönökre fanyalodna. Ám igen gyakran már az első hitelszerző próbálkozása és ezzel a legszebb álma is du­gába dől. A porcsalmai Simái Sán­dor így mesél — sokaknak bizonyára ismerősnek tűnő — kálváriájáról: Az a gondolat foglalkoz­tatja az én agyamat is ál­landóan, hogy miként tud­nám alakítani életem sorsát. Nyolc hold földem van, amit szeretnék igazán kéz alá venni és bebizonyítani, hogy rossz föld nincs, csak rossz gazda! No de ez a más gépével, vagy fogatjával pénzért művelhetve kész öngyilkosság. Éppen ezért elhatározta a család, hogy próbáljunk meg felvenni olyan 400 ezer körüli köl­csönt, amiből egy fogatot és a szükséges eszközöket be tudnám szerezni. Fel ke­restem két OTP-t is, de sajnos, a kérdés mindkét helyen egyforma volt: van- e nyaralóm, vagy olyan ingatlanom, amit el­lenértékben lehet foglalni. A lakásom, amiben lakunk, nem számítható be! Mit felelhet erre az ember? Mondtam persze, hogy Uram, ha nekem nyaralóm, vagy olyan értékem volna, akkor azt tenném pénzzé, s nem ide jöttem volna hitelért könyörögni. Mi volt a válasz? Akkor nagyon sajnáljuk bácsikám. Hát er­ről, ennyit. Csak valaki jut­tatna el oda, ahol meghall­gatásra találok ez ügyben: kedvezményes hitelt hol és mikortól lehet kérni. Eddig a panasszal fölérő történet, amit Simái Sándo­ron kívül még ezer, meg ezer szatmári, vagy beregi ember elmondhatott volna. Éppen ezért hívnánk fel a figyelmét minden önkor­mányzatnak a jobb, haté­konyabb tájékoztatás meg­szervezésére, amit olyan rendezvények szervezése is kiválóan szolgál, mint ami­lyet Gávavencsellon ta­pasztaltunk. Savanyú a szőlő Szimferopol (MTI) — Ne­héz idők járnak a krími sző­lészekre: nedűjük jobbára otthon kel el, bár ők maguk mindent megtesznek azért, hogy a nyugati piac se le­gyen savanyú szőlő a szá­mukra. Két éve 180 tavaly 212 ezer tonnát szüreteltek, a következő tíz évben sze­retnék 350 ezer tonna fölé vinni az éves termést. Növelni szeretnék a je­lenleg egyharmad területet elfoglaló nemes fajták ará­nyát. Ma már 80-100 ezer karbovanyecbe, az átlagfi­zetés egy harmadába, kerül egy közepes minőségű asz­tali bor, miközben a krími parasztok — a kolhozók nyűgét vonszolva — alig érik el a 80-100 ezer karbo- vanyeces fizetést. Színes traktorok Nyíregyháza (KM - GB) — A tavasz közeledtére, magasba csapott — köz- gazdasági szemléletűek szerint túlságosan is — a gépvásárlási láz. A legkeresettebb, mert a legismertebb és a leginkább elérhető árú traktorok az MTZ típusúak. Igenám, de két féle színben forgalmaz­zák ezeket Magyarorszá­gon, s a vásárlók csak azt látják, hogy a kék MTZ-k olcsóbbak, mint a piro­sak. Azonban állítólag nem csak a szín és az ár az, amiben különböznek egy­mástól. Gépész szakembe­rekkel beszélgetve ezekre az egyéb különbségekre igyekeztünk alapos magya­rázatot kérni. — A színen kívül más, lényegibb különbségek is vannak — vallják a tapasz­talt gépkereskedők. — A minszki traktorgyárban a kék színű traktorokat a be­lorusz belső szabványok szerint gyártják, ami egy jó­val gyengébb minőségű gé­pet eredményez. — E szabványkülönbség miatt a kardántengelycsonk nem 6, hanem 8 bordás. A felszereltsége, a fékberen­dezése nem felel meg a ha­zai közlekedés-felügyelet előírásainak. Erre persze készen áll a válasz, hogy plusz ráfordítással az euró­pai szabványnak meg­felelővé lehet ezeket a kék traktorokat tenni. Ez igaz, de a garanciális szervizel­látást és a megfelelő alkat­rész-utánpótlást nem tudja, nem is akarja vállalni senki. Ezért a hitelszerződések megkötésénél újabban, a megbízható forgalmazók­hoz és megfelelő szavatos­ságú és garanciális szerviz­zel ellátott gépekhez ra­gaszkodnak a bankok is. — Arra a kék párti „adu­ra” válaszolva, hogy a KGST-piacon annyi alkat­részt vásárolhat a traktor gazdája amennyit csak akar, azt kell kihangsúlyoz­ni^ hogy a gyári selejt-, és a FÁK országaiban egyálta­lán beszerezhető, európai szavatossági igényektől messze eső alkatrészek kerülnek ily módon a ma­gyar vásárlókhoz. Egy szó mint száz, a piros színű MTZ-k készülnek Minszk- ben európai exportra, ennél fogva a minőségük is jóval magasabb. Kétségtelen, hogy e differenciák miatt magasabb az áruk, de nem annyi a különbség, hogy a többi előny, s főként a hosszú távú biztonság meg ne érné.-U

Next

/
Thumbnails
Contents