Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-15 / 38. szám
1994. február 15., kedd KISKERT Hagyomány lesz Gávavencsellon A támogatási lehetőségek javultak, az értékesítésben van bizonytalanság Gávavencsellő (KM - GB) — A gávavencsellői Rakovszky Sámuel Általános Iskola aulájában este háromnegyed hatkor már gyülekszik a hallgatóság. Nemcsak helyből érkeznek az érdeklődők az egyhetes rendezvénysorozat utolsó előadására, hanem a kilenc környező községből is, ahol a rendezők — a Pri- mom Vállalkozásélénkítő Alapítvány és a gávavencsellői művelődési ház — már jó előre plakátokon hirdette meg az első mezőgazdasági hetet. — Remélem ezen az utolsó, ezúttal a vállalkozásokról szóló estén is sikerül megérezni valamit abból a hangulatból, információéhségből, ami az eddig lezajlott előadásokon a hallgatóságot jellemezte — derül fel az újságíró láttán Ta- kácsné Márton Katalin művelődési ház igazgató. Kell a jő tanács Kétségtelen, hogy a híre már Nyíregyházára is eljutott a gávavencsellői mezőgazdasági hét zsúfolásig telt széksorok előtt lezajlott három estjének. Eddig parlamenti képviselők, az FM-hivatal vezetője, a növényegészségügyi állomás igazgatója, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Nyíregyházi Kutatóközpontjának és a KITE szakemberei tartottak előadást és válaszoltak kérdésekre, a hét végén pedig virág-, vetőmag-, növényvédő szer-, és szakkönyv-kiállí- tás és vásár aratott sikert. Negyed hétkor már szinte tele a terem. Először, Márkus László a Primom Vállalkozásélénkítő Alapítvány —15 megyei kirendeltsége egyikeként tavaly létrehozott — Gávavencsellői Alközpontjának agrármérnök ügyvezetője lép a mikrofonhoz: — A helyi polgármesteri hivatalban működő Primom irodánkat, tíz szomszédos település 28 ezer lakosából már a megnyitása óta eltelt nyolc hónap alatt másfélezren keresték föl. A legtöbben tanácsért jönnek, de újabban nagy az érdeklődés a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap támogatásait megcélzó pályázatok iránt is. Azoknak, akik ebbe a gépvásárlási akcióba belevágnak érdemes elgondolkodni a Primom, idén elsősorban a mező- gazdasági vállalkozásokhoz nyújtott Mikrohitel lehetőségén. Ezt a maximum 500 ezer forintos kölcsönt, amelyikkel a fejlesztési beruházáshoz szükséges saját erő egy része kiváltható, fél év türelmi idő után 3 év alatt kell visszafizetni és a jelenleg 22 százalékos kamatának felére kamattámogatás igényelhető. Persze ehhez is kell a 10 százalék saját erő és garancia. A meghívott előadók közül elsőként Mogyorósi Arpádné az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank Rt. osztályvezetője ad tájékoztatást a hitellehetőségekről. Nincs könnyű dolga, de amit egy óra alatt el lehet mondani a felelősségteljes vállalkozásindításról, üzleti tervről, annak banki bírálatáról, a különféle fejlesztési támogatásokhoz, kölcsönökhöz jutás feltételeiről, a termelési hiteleiről, az mind elhangzik előadásában. Reális terv — Bár a támogatási lehetőségek ebben az évben javultak, az előállított termékek értékesítésében még mindig sok a bizonytalanság — mondja a bankszakember — ezért a vállalkozás indításnál, az üzleti tervben nem szabad álmokat kergetni. Mindenesetre alapelv, hogy a tervezést a piac oldaláról kell kezdeni! Megnyugtató, ha az előállítani akart terméknek van védőára. Ajánlatos a termelő vállalkozóknak az értékesítés céljára szövetkezetét létrehozni, s például az almánál ugyanezt tenni a szakszerű tárolás megoldására. A beruházási piacon tapasztalható rphamot figyelve, egy kissé túlzottnak látszik a gépvásárlási láz. Mindenki saját magának akar mindent megvenni, amiből az következik, hogy nem lesz kihasználva a gépkapacitás. így a sokak által megcélzott szolgáltatási szférában is túlkínálatra lehet számítani, mint ahogyan az efféle vállalkozást indított adósaink közül többnek a hitel- törlesztési problémáiból már jelenleg is látszik. Nem riogatni akarok, csupán a megalapozott tervezésre biztatni mindenkit. Még egy: nem szabad megsértődni senkinek a bank óvatosságán. Tisza Gabriella a megyei munkaügyi központ munkatársa arról számol be, hogy munkahelyteremtéshez, munkanélküliek vállalkozóvá válásához sok a rendelkezésre álló támogatási lehetőség, de sok a megszorítás, is. Ez utóbbiak közül például fontos, hogy a munkanélküliek közül csak azok igényelhetnek támogatást, akik annak is tekinthetők, tehát akik szerepelnek a központ nyilvántartásában. Ezért azoknak is ajánlatos időnként megjelenni a kirendeltségeiken munkahelyet keresve, akiknek már lejárt a munkanélküli-járadék folyósítása. Papp László az APEH szakembere az adózás aktuális kérdései közt felhívja többek között a figyelmet a vállalkozói adóbevallás, adóbefizetés február 15-ei határidejére, az űrlapok pontos kitöltésére, aláírására, amivel egy sor felesleges költség elkerülhetővé válik. Mezőgazdasági kistermelő az eddigi 750 ezer forint helyett ez évtől 1 millió forint árbevételig adómentes. Két ésszerű alternatívája létezik az adózásának. Az egyiknél bevételi nyilvántartást kell vezetnie és akkor csak az adómentes határ fölötti árbevétel után adózik átalányszerűen, a másiknál nincs adómentes bevételi határ, viszont számlával kell igazolnia minden költségét, ami így akár elfogyaszthatja a nyereséget is. A kompenzációs felárral, vagyis a kistermelő terméke után visszakapható áfa-hányaddal is gyakori a probléma. A felvásárlók egy része úgy tűnik visszaél ezzel és azt mondja a termelőnek, „benne van az árban a kompenzációs felár is”. Ez így szabálytalan! A felvásárlási jegyen külön sorban kell szerepeltetni az ár alatt: „kompenzációs felár (12 %): ennyi és ennyi forint”. Kilenc után A toronyóra már rég elütötte a kilencet, amikor a sok-sok információtól zsongó fejjel hazafelé indul a hallgatóság. A művelődési ház igazgatónője elégedett: „Úgy látszik nyitott kapukat döngettünk, amikor megrendeztük ezt az előadás- sorozatot. Az emberekben meg van vágy a boldogulásukhoz szükséges tudás megszerzésére, jól példázza ezt a most véget ért rendezvényünk és a máris szerveződő gazdakör, vagy a növényvédelmi tanfolyam. A mezőgazdasági hétből hagyományt akarunk teremteni. Tehát jövő februárban ugyanitt!” Nem mentesül... ...adóbevallási kötelezettsége alól a mezőgazdasági kistermelő, ha más adóköteles tevékenységet is folytatott. Akkor az adómentes árbevételi értékhatár — 750 ezer forint — alatti bevétel esetén is ki kell tölteni a bevallást. (MTI) Érdeklődés... ...mutatkozik Belgiumban a magyar agrár- és élelmi- szeripari beruházási lehetőségek iránt és kereslet olyan magyar termékekre, mint a gülbaba burgonya, a dobozos hús, zöldség, gyümölcslé és étolaj, olajlen és vetőmag. (MTI) A kárpótlási... ...adatlapcsomagokból folyamatos ellátást ígérnek a nyíregyházi 1. számú postahivatalban az igénybenyújtási időszak — február 15-től március 15-ig — teljes tartama alatt. (KM) Műtrágyázás... ...hatásának értékelése tartamkísérletekben címmel tartanak tudományos ülést február 17-én 10 órától a nyíregyházi tanárképző főiskolán. (MTI) Gyomirtásról... ...a szántóföldön, a cég növényvédőszereiről és kukorica hibridjeiről lesz szó a Ciba - Hungária szakmai napján, február 18-án 9.30- kor a növényegészségügyi állomáson. (KM) x Baromfinevelés garanciával Nyíregyháza (KM) — A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete nemrégiben tanácskozást tartott a megye állattenyésztéséről. Ennek során több előadás hangzott el, elsősorban a juh- és a tejágazatról, de érdeklődésre számot tartó információt kaphatott a hallgatóság a Hajdú Bét Rt. kisvárdai gyárának baromfitermeltetési lehetőségekről is. Mint azt Molnár Gyula gyárigazgató bejelentette, lehetőség van a kisvárdai cég felvásárlási garanciája mellett baromfitermelésre Szabolcs- Szatmár-Beregben is. Ebben Kisvárda segíteni is tudja a partnereit. A megyében 500 ezer darab liba, ugyanennyi pecsenyekacsa és több millió pecsenyecsirke hizlalására lehet vállalkozni. A termeléshez kedvezményt nyújt a részvénytársaság, nevezetesen a termelők költségeinek túlnyomó részét, így a naposállatokat, a takarmányt, a gyógyszereket a részvénytársaság megelőlegezi. Az rt. végig finanszírozza a termelési folyamatot és a szállított technológia mellé szakmai és állategészségügyi felügyeletet is biztosít. Erre azért nyílik mód, mert a piac oldaláról jelentősen javultak lehetőségek. A kisvárdai gyárba az új tulajdonosok 200 millió forintos beruházást hajtottak végre, amellyel megoldották a víziszámyasok vágását a napi negyvenezer csirke mellett. További lehetőség lesz a kistermelőknek, hogy a baromfifélék mellett megkezdik a vágónyúl termeltetését is. Ehhez új műszaki és tartástechnológiát vonultatnak fel és ugyancsak megoldják a termék felvásárlását. Mint a gyárigazgató elmondta, tisztában vannak azzal, hogy a nyúltartók igen ki vannak szolgáltatva a hatalmas áringadozásoknak. A vágóhídnak ugyanakkor csak annyit lehet fizetni az élőnyúlért, amennyit még elbír a feldolgozott nyúlhús világpiacon dúló kemény harcban elérhető ára. Egyedül azzal lehet a nyúltartást gazdaságossá tenni, ha a baromfi mintájára, növeljük a koncentrációt — az egyszerre hizlalt állatok darabszámát — s ezzel csökkentjük a költségeket. Ehhez azonban megfelelő tartás- technológiára van szükség, amit hamarosan behoznak az országba, s megkezdik a termeltetést. Profi metszők vállalták fel a leveleki szövetkezet almáskertjének ide termését megalapozó munkáját Balázs Attila felvétele Nyaraló és pénz Nyíregyháza, Porcsalma (KM - GB) — A falusi embert tán semmi nem izgatja jobban így év eleje táján, mint az, hogy mit kezdjen a földjével. Mikor, mivel tudja megművelni, majd mit vessen bele, később miként ápolja azt, hogy megfelelő termése és természetesen tisztes bevétele is származzon a hosszú, fáradságos munkájából. A mezőgazdaság átalakulása, tulajdonosi átrendeződése hozta magával, hogy a „kézhez kapott” földje szélén nagyon sok új gazda összeráncolt homlokkal ácsorog, s azon töri a fejét, miből teremti elő a gazdálkodási feltételeket, azaz a földműveléshez szükséges eszközöket. Fejleszteni szeretne, de tőkéje nincs, kölcsönökre fanyalodna. Ám igen gyakran már az első hitelszerző próbálkozása és ezzel a legszebb álma is dugába dől. A porcsalmai Simái Sándor így mesél — sokaknak bizonyára ismerősnek tűnő — kálváriájáról: Az a gondolat foglalkoztatja az én agyamat is állandóan, hogy miként tudnám alakítani életem sorsát. Nyolc hold földem van, amit szeretnék igazán kéz alá venni és bebizonyítani, hogy rossz föld nincs, csak rossz gazda! No de ez a más gépével, vagy fogatjával pénzért művelhetve kész öngyilkosság. Éppen ezért elhatározta a család, hogy próbáljunk meg felvenni olyan 400 ezer körüli kölcsönt, amiből egy fogatot és a szükséges eszközöket be tudnám szerezni. Fel kerestem két OTP-t is, de sajnos, a kérdés mindkét helyen egyforma volt: van- e nyaralóm, vagy olyan ingatlanom, amit ellenértékben lehet foglalni. A lakásom, amiben lakunk, nem számítható be! Mit felelhet erre az ember? Mondtam persze, hogy Uram, ha nekem nyaralóm, vagy olyan értékem volna, akkor azt tenném pénzzé, s nem ide jöttem volna hitelért könyörögni. Mi volt a válasz? Akkor nagyon sajnáljuk bácsikám. Hát erről, ennyit. Csak valaki juttatna el oda, ahol meghallgatásra találok ez ügyben: kedvezményes hitelt hol és mikortól lehet kérni. Eddig a panasszal fölérő történet, amit Simái Sándoron kívül még ezer, meg ezer szatmári, vagy beregi ember elmondhatott volna. Éppen ezért hívnánk fel a figyelmét minden önkormányzatnak a jobb, hatékonyabb tájékoztatás megszervezésére, amit olyan rendezvények szervezése is kiválóan szolgál, mint amilyet Gávavencsellon tapasztaltunk. Savanyú a szőlő Szimferopol (MTI) — Nehéz idők járnak a krími szőlészekre: nedűjük jobbára otthon kel el, bár ők maguk mindent megtesznek azért, hogy a nyugati piac se legyen savanyú szőlő a számukra. Két éve 180 tavaly 212 ezer tonnát szüreteltek, a következő tíz évben szeretnék 350 ezer tonna fölé vinni az éves termést. Növelni szeretnék a jelenleg egyharmad területet elfoglaló nemes fajták arányát. Ma már 80-100 ezer karbovanyecbe, az átlagfizetés egy harmadába, kerül egy közepes minőségű asztali bor, miközben a krími parasztok — a kolhozók nyűgét vonszolva — alig érik el a 80-100 ezer karbo- vanyeces fizetést. Színes traktorok Nyíregyháza (KM - GB) — A tavasz közeledtére, magasba csapott — köz- gazdasági szemléletűek szerint túlságosan is — a gépvásárlási láz. A legkeresettebb, mert a legismertebb és a leginkább elérhető árú traktorok az MTZ típusúak. Igenám, de két féle színben forgalmazzák ezeket Magyarországon, s a vásárlók csak azt látják, hogy a kék MTZ-k olcsóbbak, mint a pirosak. Azonban állítólag nem csak a szín és az ár az, amiben különböznek egymástól. Gépész szakemberekkel beszélgetve ezekre az egyéb különbségekre igyekeztünk alapos magyarázatot kérni. — A színen kívül más, lényegibb különbségek is vannak — vallják a tapasztalt gépkereskedők. — A minszki traktorgyárban a kék színű traktorokat a belorusz belső szabványok szerint gyártják, ami egy jóval gyengébb minőségű gépet eredményez. — E szabványkülönbség miatt a kardántengelycsonk nem 6, hanem 8 bordás. A felszereltsége, a fékberendezése nem felel meg a hazai közlekedés-felügyelet előírásainak. Erre persze készen áll a válasz, hogy plusz ráfordítással az európai szabványnak megfelelővé lehet ezeket a kék traktorokat tenni. Ez igaz, de a garanciális szervizellátást és a megfelelő alkatrész-utánpótlást nem tudja, nem is akarja vállalni senki. Ezért a hitelszerződések megkötésénél újabban, a megbízható forgalmazókhoz és megfelelő szavatosságú és garanciális szervizzel ellátott gépekhez ragaszkodnak a bankok is. — Arra a kék párti „adura” válaszolva, hogy a KGST-piacon annyi alkatrészt vásárolhat a traktor gazdája amennyit csak akar, azt kell kihangsúlyozni^ hogy a gyári selejt-, és a FÁK országaiban egyáltalán beszerezhető, európai szavatossági igényektől messze eső alkatrészek kerülnek ily módon a magyar vásárlókhoz. Egy szó mint száz, a piros színű MTZ-k készülnek Minszk- ben európai exportra, ennél fogva a minőségük is jóval magasabb. Kétségtelen, hogy e differenciák miatt magasabb az áruk, de nem annyi a különbség, hogy a többi előny, s főként a hosszú távú biztonság meg ne érné.-U