Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-10 / 34. szám

1994. február 10., csütörtök MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Idén sem lesz túltermelés A tőkehiány csak az egyik oka az évek óta tartó terméscsökkenésnek Budapest (ISB - D. Zs.) — A hazánkban termelt gaboná­nak mintegy fele kukorica. Jelentősége főleg a takar­mányozásban van, de fontos exportterméke is az ország­nak. Ehhez képest tavaly már ép­pen csak annyi termett, amennyi a hazai szükségletek kielégítéséhez elegendő, s kül­földi piacokra nem jutott belőle — hangzott el az Orszá­gos Kukoricatermesztési Ta­nácskozás kétnapos rendezvé­nyének nyitó napján, szerdán Budapesten. A részt vevő ku­tatók, vállalkozók, szaktanács- adók a kukoricatermesztés ha­zai lehetőségeiről, a termés- mennyiségek növelésének módjáról, s a legjobb fajták ki­választásáról fejtik ki vélemé­nyüket. Dr. Botos Károly, az Agrárrendtartási Hivatal el­nökhelyettese bevezetőjében elmondta: a kormányzat tisz­tában van azzal, hogy a jelen­leg rendelkezésre álló rövid lejáratú hitelek — amelyeket 25-30 százalékos kamat terhel — nem hatnak ösztönzően a mezőgazdasági termelésre. De a tőkehiány csak az egyik oka az évek óta tartó terméscsök­kenésnek. A másik ok az idő­járásban keresendő. A hosszú ideje tartó szárazság miatt egyre alacsonyabb az átlagter­més. Igaz, megfelelő beruhá­zással ellensúlyozni lehetne a csapadékhiányt, ám a kisgaz­daságoknak erre nincs pénzük. De például azok az alföldi gazdaságok, amelyek öntöző- berendezéseket állítottak mun­kába, az országos átlag (3,65 tonna/hektár) háromszorosát takaríthatták be legutóbb. Az ár meghatározásáról szólva Botos elmondta: még nem lehet tudni, mennyi lesz a kukorica felvásárlási ára. Ami biztos, hogy a kormány 23 milliárd forintot különített el exporttámogatásra és 5 milli- árdot agrárpiaci támogatásra. Sajnos, ezek az összegek nem elegendőek az összes problé­ma megoldására — tette hoz­zá. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az említett 5 milliárd forintból kell finan­szírozni a tej garantált felvá­sárlási árát is, amely egyma­gában másfél milliárd forintot tesz ki. A rendelkezére álló adatok szerint tehát biztosra vehető, hogy 1994-beit sem kell túltermelési válsággal számolni... Továbbképzés képviselő-jelölteknek Az Önkormányzati Akadémia távoktatási programot indított hazánkban Budapest (ISB - P. Z.)—Je­lenleg több mint 80 ezer kép­viselő dolgozik az ország ön- kormányzati testületéiben, az őszi helyhatósági válasz­tásokon azonban ettől jóval több jelölt indulására lehet számítani. Részükre kíván segítséget nyújtani az 1991-ben alakult Önkormányzati Akadémia, amely a Magyarországi Ön- kormányzatokért Alapítvány oktatási és tanácsadó intézete. Wekler Ferenc, az alapít­vány kuratóriumának elnöke és Göndör András, az akadé­mia igazgatója szerdán sajtó- tájékoztatón ismertették ennek részleteit. Mint elhangzott, tavaly kezdték meg a jelöltek felkészítésére hivatott Képzett képviselők — hatékony ön- kormányzat című távoktatási program kidolgozását, amely az állampolgár és a társada­lom, a Magyar Köztársaság ál­lamszerkezete, valamint az önkormányzatok* működése témaköröket öleli fel. Az aka­démia vezetői úgy vélik, a helyi önkormányzatok műkö­désének eddigi tapasztalatai alapján világosan látható, hogy „nem elegendő a lelkese­dés, a tenni akarás, hanem megalapozott tudásra, az ön- kormányzati munka, a demok­ratikus intézményrendszer és a szabályok, alapos ismeretére van szükség”. Az intézmény a fővárosi központ mellett hat vidéki iro­dát hozott létre, melyek prog­ramjain — eddig — évente több mint 4 ezer választott vagy megbízott tisztviselő vett részt. A legtöbb érdeklődőt a törvények értelmezéséről és azok gyakorlati alkalmazásá­nak kérdéseiről tartott konfe­renciák vonzották, valamint kedvező fogadtatásra találtak az úgynevezett ügyfélkommu­nikációs tréningek és tanfolya­mok is. Elhangzott ugyanakkor az is, hogy a tavalyi év második felétől az önkormányzatok egyre kevésbé vállalják a kép­viselők képzésének felelős­ségét. Valószínűleg attól tarta­nak, hogy a közvélemény ezt a helyi képviselő-választásra való felkészülésnek tekintené. Az akadémia ezért a jövőben törekszik arra, hogy program­jaival ne csak a képviselő-tes­tületeket, hanem a polgármes­teri hivatalok munkatársait is „megcélozza”. Sajnáljuk Nyíregyháza (KM) — La­punk keddi száma nem a már megszokott korai órá­ban került olvasóink kezé­be. A kiadó, és a terjesztő ezúton kér elnézést az elő­fizetőktől a Matáv nevé­ben, mely utóbbi válla­lat távközlési vonalainak többórás összeomlása mi­att indultak később a nyomdagépek. Ennek tud­ható be a jelentékeny ké­sés. Nincsen Nyíregyháza (KM) — Idén januárban kissé emelkedett a munkanélküliek száma, de eb­ből nem lehet messze menő következtetéseket levonni. Tömeges létszámleépítések már nem várhatók. Lesznek felértékelendő szakmák. Tá­mogatják a fontos képzéseket, átképzéseket. Mindezt szerdán mondta el Nyíregyházán Vla- diszavlyev András, az Orszá­gos Munkaügyi Központ fő­igazgatója, aki a téli szakkép­zési napok keretében tartott tá­tömeges jékoztatót a megyei pedagó­giai intézetben. Azt is elmond­ta, hogy a munkaügyi kiren­deltségek ügyintézői ezen túl a mennyiségi helyett minőségi munkát fognak végezni. Azt szeretnék, ha a munkanélkü­liek kapcsolatot tartanának a kirendeltségekkel akkor is, ha már kikerültek az ellátásból. Több információt kapnak majd a munkanélküliek az átképzési lehetőségekkel kap­csolatban is. Csökkenő mun­kanélküliségre fel kell készül­leépítés ni hosszú távon is. A munka­nélküliségi ráta a gazdaság működésétől és a szociális in­tézkedésektől függ. A fóru­mon részt vevő pedagóguso­kat és vállalkozókat Juhász Gábor, a megyei munkaügyi központ igazgatója többek közt arról tájékoztatta, hogy tavaly megyénkben a szak­képzési alapból 30 millió fo­rintot használtak fel a képzé­sek, átképzések finanszírozá­sára. Idén is számítani lehet hasonló központi támogatásra. Tavaly 5300 menekült érkezett Hitelek Budapest (MTI) — Elkészült a menekültügyi törvény ter­vezete és a menekültügyi alap­ról szóló törvény végrehajtási utasítása — hangzott el szer­dán a BM Menekültügyi Hi­vatalának munkaértekezletén. Az elmúlt évi tendenciákat értékelve a hivatal vezetői elmondták, hogy tavaly jelen­tősen csökkent a hazánkra ne­hezedő menekültügyi nyomás. Ennek jele, hogy az 1991-es csúcsévben regisztrált 53 ezer menekültnek csak 10 százalé­ka érkezett Magyarországra. Egerszegi Gyula főigazgató bejelentette azt is, hogy 1988- tól eddig összesen 124 ezer menekültet fogadtunk. A krízisidőszak elmúltával lehetőség nyílt a menekültügy Debrecen (MTI) — Magyar- ország műszaki, technológiai fejlődését az oktatás terén kell megalapozni: ha nem lesz ha­zánkban elegendő értelmes ember, akkor hiába fordít az állam milliárdokat az alkalma­zott kutatás támogatására — jelentette ki Pungor Ernő aka­démikus, tárca nélküli minisz­ter azon a tanácskozáson, amelyet a Debreceni Akadé­miai Bizottság székházában szervezeti kereteinek megújí­tására, a menedékjogi szabá­lyozás felülvizsgálatára, szá­mos fontos jogszabály előké­szítésére és a menekültek tár­sadalmi beilleszkedésének elősegítésére. Az elmúlt évben menedéket kérő 5366 külföldi túlnyomó többsége az egykori Jugoszlávia területéről érke­zett. Közülük ideiglenes me­nedéket 3721-en, menekült státust pedig 361-en kaptak. 260 esetben visszavonták a menekült státust. A befogadó állomásokon és az átmeneti szálláshelyeken tavaly mint­egy 3500 személyt láttak el. A többieket magánházaknál he­lyezték el. A hazánkban tar­tózkodó menedéket kérők szá­mának pontos ismerete érde­rendeztek szerdán. Pungor Er­nő értékelte az OMFB eddigi munkáját. Mint kifejtette: a kormány által 1989-ben létre­hozott bizottság első feladata az innováció feltételrendsze­rének kialakítása volt a tehet­ségek felkutatásától, támo­gatásától a kutatás-fejlesztés infrastruktúrájának megterem­téséig. Az OMFB által meghir­detett pályázatok—amelyek a kében, illetve a megfelelő azonosításhoz új, a korábbinál praktikusabb, okmányvédelmi szempontokra jobban alkal­mas igazolvánnyal látták el a menekülteket. Szó esett arról is, hogy új vonásként megje­lentek nálunk azok a menekül­tek is, akik évek óta reményte­lenül vártak, a német, a svéd stb. állampolgárságra. Új helyzetet jelent továbbá, hogy Szlovákiában vízumkényszert vezettek be az egykori Jugo­szláviából kiutazók számára. Végül elhangzott, hogy az ál­lam gyakorlatilag évek óta azonos összeget — a költség- vetésből 900 millió forintot — biztosít e feladatra és ennek kedvezőtlen hatása érződik a menekültek ellátásában. kutatási alapok elosztását cé­lozzák — lehetőséget teremte­nek arra, hogy a központi jut­tatást ne az intézmények, ha­nem a leginkább előremutató projektek kapják. Ugyanakkor figyelmeztető, hogy a sikeres pályázatok kétharmada a fő­városból, illetve Pest megyé­ből érkezett. Az egyes pályá­zatok alapján az OMFB eddig mintegy 12 milliárd forintot osztott el. Szolnok (MTI) — A gazdasá­gi, pénzügyi kormányzat nem tervez bevezetni továb­bi, vállalkozásokat segítő kedvezményeket, mert azok csak összekuszálnák az üzle­ti életet — mondta Szabó Iván szerdán Szolnokon, ahol mintegy 100 üzletem­berrel, kis- és nagyvállalko­zóval találkozott. A pénzügyminiszter hoz­zátette: az elkövetkező évek­ben viszont akár 4-5 száza­lékkal is csökkenhet a szemé­lyeket és a vállalkozásokat je­lenleg terhelő adókulcs mértéke. Szabó Iván szinte közgazdasági alaptételként fo­galmazta meg a gazdaság gondját. Eszerint a reálka­matlábak ma jóval magasab­bak, mint a kitermelhető pro­fit. Létezik viszont sokféle kedvezményes hitel, amelye­ket a vállalkozók többsége nem ismer, és így nem is veszi igénybe azokat. A pénzügyminiszter szerint az elkövetkező 10 évben az agrárágazat — alacsony jöve­delmezősége miatt — tovább­ra is növelni fogja az inflációt, csakúgy, mint a várható gaz­dasági növekedés. Külföldi működötökére és az azt meg­előző privatizációra vár az energetika, gáz- és olajipar. Tanácskozás a műszaki fejlesztésről Bankprivatizáció Budapest (MTI) — Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság körvona­lazta a bankprivatizáció új stratégiájának elveit. Az irányelvekről, a kormány­zat bankokkal szembeni el­várásáról és a banki igé­nyekről szerdán folytatott megbeszélést Boross Péter miniszterelnök, Szabó Iván pénzügyminiszter, Szabó Tamás privatizációért fele­lős miniszter, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankfelügyelet elnöke, a bankok vezérigazgatói és Csépi Lajos, az ÁV Rt. ve­zérigazgatója — jelentette be Csépi Lajos szerdán, az ÁV Rt. és az ÁVÜ közös sajtótájékoztatóján. A miniszterelnökkel folytatott konzultáción a kormányzat úgy vélte, hogy a bankok nem felel­nek meg igazán a magyar gazdaság jelenlegi igényei­nek. Mivel a magyar állam jelentős gesztusokat tett a pénzintézetek felé a kon­szolidációs programban biztosított pénzzel, vala­mint a forrásadó csökken­tésével, ezért a kormányzat elvárja, hogy ez a banki ka­matszintek csökkenésében is érzékelhető legyen. To­vábbi követelmény a ban­kokkal szemben, hogy a preferált hitelek valóban el­jussanak a címzettekhez, és ne vesszenek el a banki rendszerekben. Megfogal­mazták a hitelinformációs rendszer mielőbbi kiépíté­sének és a zsírórendszer ki­építésének, valamint egy etikai kódex megalkotásá­nak szükségességét is. A bankvezetők elfogadták a konzultációk kritikai hang­vételét, ám úgy vélték: a robbanásszerűen átalakuló gazdaságban az is kiemel­kedő teljesítmény, hogy a pénzintézetek európai szín vonalon tevékenykednek. A bankok vezetői felhívták a figyelmet: igen sok prob­lémájuk van a rosszul fizető magyar partnereikkel. A külföldi bankok megválo­gathatják ügyfeleiket, és így lefölözik a jobb befek­tetőket. A többségi állami tulaj­donú bankok privatizáció­jának stratégiájáról Csépi Lajos elmondta: olyan tu­lajdonosi szerkezet kialakí­tására kell törekedni, amelyben a pénzintézet működését egyik tulajdo­nos sem sem rendelheti saját érdekei alá. A külföldi tőke több mint egy éve je­len van már a hazai banki szektorban, sőt van ahol többségi tulajdonossá vált. A kínálat növekedése elle­nére azonban a befektetési, beruházási és a lakossági szolgáltatást végző pénzin­tézetekből kevés van. Pénzügyi problémák mi­att többször vizsgálták már az intézmény-összevonás kérdését. Az ÁV Rt. szerint a bankoknak meg kell adni az esélyt a konszolidációt követő stabilizációra. Amennyiben ez eredmény­telen lenne, akkor lehet­séges megoldásként az ösz- szevonás is szóba jöhet. A tulajdonosi arányokról Csépi Lajos elmondta: 1997-től az államnak leg­feljebb 25 százalékos tulaj­dona lehet a bankokban, amit az ÁV Rt. kedvező aránynak tart és nem kíván módosítani. A külföldi tőke beáramlása ott lenne cél­szerűbb, ahol a hazai in­tézmények szolgáltatása nem megfelelő. Csépi Lajis külön foglalkozott a tár­sadalombiztosítással is. Felfüggesztette... ...a Lupis Brókerház Rt. értékpapírforgalmazási tevékenységét az Állami Értékpapír Felügyelet. A döntést azzal indokolták, hogy a cég az elmúlt idő­szakban több nagyértékű, tőzsdén kívüli ügyletre vo­natkozó bizományi szerző­dését nem teljesítette. (MTI) Megbeszélést... ...folytatott Jeszenszky Gé­za külügyminiszter Vitalij Radeckij ukrán védelmi miniszterrel. A találkozó után a vendég elmondta, hogy Magyarország és Ukrajna azonosan ítéli meg a békepartnerség-program lényegét. (MTI) Az egri sortűzzel... ...gyanúsítottak közül töb­ben panasszal éltek az em­beriség elleni bűncselek­mény elkövetésével való gyanúsítás miatt. A pana­szokat a Fővárosi Fő­ügyészség alaptalannak tar­totta és elutasította. (MTI) Egyetértenek... ...az SZDSZ és a Fidesz gazdasági szakértői abban, hogy el kell törölni a mi- nimáladót és a kamatadót, illetve nagyobb arányú be­ruházási kedvezményt kell adni a társasági nyereséga­dóból, valamint visszaállí­tani az áfa-kedvezményt a lakásépítésre. (MTI) A sortüzek... ...nyomozásával kapcsolat­ban a kormány semmilyen igényt nem fogalmazott meg az ügyészséggel szemben. Ezt dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész nyilatkozta a napilapokban megjelent különböző állítá­sokra reagálva. Dörnbach látogatása Nyíregyháza (KM) — Dr. Dombach Alajos az Or­szággyűlés alelnöke, az SZDSZ ügyvivője me­gyénkben tölti a csütör­tököt. Az SZDSZ választási kampányának kezdetén saj­tótájékoztatón mutatja be a szabaddemokrata képvise­lőjelölteket, délidőben Bor­bányára látogat a párt ön­kormányzati képviselője­löltjével, majd Rakamazon találkozik a település köz­életi személyiségeivel. Este 6 órától Gávaven- csellőn tart előadást a Ra- kovszky Sámuel Általános Iskolában. Délutáni prog­ramjának résztvevője lesz dr. Lenti István, a körzet SZDSZ-es országgyűlési képviselőjelöltje.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents