Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-10 / 34. szám

1994. február 10., csütörtök HAZAI HOL-MI Bíróságon a Poszáta A kisebbségi törvény végrehajtásából adódó anyakönyvi feladatok Gyerke László Nyíregyháza (KM) — Mint arról már hírt adtunk, az anyakönyvi ügyvezetők tan­folyamának zárófoglalko­zásán Ungorné Erdős Kata­lin, a Belügyminisztérium főtanácsosa tartott előadást a kisebbségi torvény végre­hajtásából adódó anyaköny­vi feladatokról. Különösen izgalmas az utó­névadás, hiszen a korábbi gya­korlattal szemben — éppen a kisebbségi törvényből eredően — ezek köre jelentősen kibő­vült. Két nyelven A kisebbségi törvény szerint a nem magyar, de magyar ál­lampolgár használhatja eredeti nevét. A kisebbségi állampol­gár kérésére az anyakönyvi bejegyzések kétnyelvűek is lehetnek. Ez abban az esetben különösen érdekes, ha az ere­deti név cirill betűs, esetleg arab vagy örmény. A magyar­ban ilyenkor a fonetikus átírást kell alkalmazni. Vagyis: mind az eredeti, mint az „átírt” név szerepel(het) az okmányok­ban. (Ez az útlevelekre nem vonatkozik!) A latin betűs családi névvel tulajdonképpen nincs különö­sebb probléma, legfeljebb, ha olyan nyelvből származik, ahol a nemre utaló nyelvi esz­köz is van. Tehát azt a szláv hölgyet, aki magyar férjet vá­lasztott, kérésére hívhatják például Katerina Kisovának. Vagy görög férj esetében, aki teszem azt Papadopulosz, gye­reke neve lehet Papadopulu. Az utónevek esetében, pél­dának okáért, ha egy német származásút Tamásnak írtak annak idején, kérheti az erede­ti Thomas név „visszaállítá­sát”. Persze, ha már házas, és a feleségét teszem azt X. Ta- másnénak hívják (hivatalo­san), akkor bonyolultabb a helyzet. Vegyes házasságok Vegyes házasságok esetében a névhasználatot a házastársak egyetértése mellett lehet anya­könyvezni. Ha változtatni akarnak, s azt az adott anya­könyvi hivatal megtagadja, a Köztársasági Megbízotti Hi­vatalban lehet fellebbezni. Ha a kisebbségi olyan szláv származású, mely nyelvben az apanév is szerepel, a magyar anyakönyvben — kérésre — az utónév rubrikában fel kell azt tüntetni. Itt viszont különb­ségek vannak, hiszen az uk­ránban (ruszinban) a harmadik az apanév, míg például a bol­gárban a második. Sőt, akinek korábban nem szerepelt ok­mányaiban az apanév, most él­het az apanévhasználattal. A vegyes házasságoknál egyéb­ként a férj alanyi joga, hogyan jelenik meg utóneve (hogy az említett példánál maradjunk: Tamás vagy Thomas). Gondot okoz viszont, hogy a magya­ron kívül egyetlen nyelvben sincs az, hogy a feleség -né toldalékkal a férje nevét viseli. A névváltoztatás nem old­ható meg helyben, ezért már a Belügyminisztériumhoz kell fordulni. Helységnevek A kisebbségi törvénnyel jelen­tősen bővült az anyakönyvez­hető utónevek köre. Ezzel együtt a magyar utónévadás is számos furcsaságot produkál időről időre. A főtanácsos asz- szony például felhozott egy élő példát: az egyik házaspár kisleányuknak a Poszáta nevet szerette volna adni. Tudvalevő: a poszáta ma­dárnév. Egyes nyelvjárások­ban ,jiem életképes” mellék­jelentésben is előfordul. Az anyakönyvvezető a bejegyzést kerekperec megtagadta. A Köztársasági Megbízotti Hi­vatalhoz fellebbeztek, az ügy most a bíróságra került. Ilyen és hasonló esetek azért fordulhatnak elő, mert nincs egyetlen olyan névlista, amely megbízható fogódzó, perdöntő lehetne. A Nyelvtudományi Intézet ajánlhat, esetleg nem ajánl (a Poszáta esetében ép­pen nyelvjárási mellékjelen­tése miatt nem ajánlotta), de abban a kérdésben nem dönt, hogy egy-egy utónév anya­könyvezhető-e. Egyébként az az alapszabály, hogy amennyi­ben egy nevet már valahol az országban bejegyeztek — az anyakönyvezhető (alanyi jo­gon). A döntés joga az anya­könyvvezetőt illeti meg. A történelmi Magyarország helységneveinél — tekintettel a hovatartozás gyakori vál­tozásaira — a következő a sza­bály 1991 óta. Dátumhoz kö­tötten kell bejegyezni, azaz, ha az adott időpontban Magyar- országhoz tartozott, akkor a helységnek csak a magyar ne­vét kell beírni. Ha más ország­hoz, akkor az adott országban hivatalos név kerül az első helyre, utána zárójelben a helység magyar neve, majd maga az országnév. Tehát X. Y. Beregszászban született mondjuk 1917-ben, házassá­got kötött Berehovón (Bereg­szász, Csehszlovákia) 1937- ben, első gyermeke Beregszá­szon született 1941-ben, má­sodik Beregovón (Beregszász, Szovjetunió) 1947-ben, a szü­lei pedig most is Berehove (Beregszász,, Ukrajna) város­ban élnek. Érthető, nem? De érdekes a Kolozsvár-Cluj- Kolozsvár-Cluj-Cluj-Napoca sor is. Ritkán lát akkora sokadalmat a nyíregyházi Luther utca környéké, mint a napokban, amikor a rászorulóknak ruhát és élelmet osztottak Szekeres Tibor felvételei Boszorkányságok Tóth M. Ildikó A z emberi bűnök között előkelő helyet foglal el a butaság, amely az évezredek alatt annyi jónak és haladónak volt elrontója. De úgy látszik, örök tulaj­donságunk. Ha Ráth-Végh- István élne, biztosan írna egy fejezetet Az emberi bu­taság című vaskos kötetébe az 1990. augusztusában be­jegyzett Magyar Boszor­kányszövetségről. Száz év múlva hadd kuncogjanak olyan jókat rajtunk az utó­daink, mint mi a középkori emberek babonás hiedel­mein... A szövetség mestere (sze­rényen Cézárnak nevezi magát) boszorkányosán ügyes üzletember. Jól felis­merte, hogy ki kell szolgáim és használni az emberek misztikum iránti vonzódá­sát. Mert abban a társada­lomban, ahol a milliárdos egyik napról a másikra kol­dussá válhat, míg az el­lenkezőjére alig van példa, a legegyszerűbb az okokat a földöntúli erőkben keres­ni. Így hát virágzik a jóslás, fekete vagy fehér mágia, varázslat, boszorkánykellé­kek árusítása. Persze, adó­mentesen, merthogy a Ma­gyar Boszorkányszövetség államilag bejegyzett és elis­mert egyház! Emberi jog a gondolati, lelkiismereti és vallási sza­badság. Bárki vallhatja, hogy a babona nem bu­taság, a csillagok határoz­zák meg, de legalább befo­lyásolják a sorsunkat, hogy a woodoo bábuk alkalma­sak ellenségeink megrontá­sára (Szeresd felebaráto­dat, mint tenmagadat); a jóslás megmutatja a jövőt... Az biztos, hogy butaság te­kintetében van még fejlődé­si lehetőségünk. A szövetség nagylelkűen lemondott az állami támo­gatásról, ami elismert egy­házként megilleti. Nincs szüksége az adófizetők pén­zére, a boszorkányhívek és a babonások eltartják. Egyik szememből a könny kicsordul, hogy a XXI. szá­zad küszöbén ilyen masz­laggal etetnek minket — az emberi szellem és felvilá­gosodás dicsőségére. A má­sik szemem nevet a boldog tudatlanokon, hogy ilyen jól ki tudják használni misz­tikum iránti rajongásukat az atomkor boszorkányai. Pátyodon... ...épül az új iskola, mely korszerűségében vetekszik majd a városiakkal. Lesz benne óvodai szárny, száz adagos konyha, étterem, tornaterem. Jelenleg a föld­szint falazási munkálatainál tartanak. A kisközség régi álma teljesül ezzel, hiszen jelenleg csak alsó tagozatos iskolájuk van. Reményeik szerint az új tanévet már itt kezdik a pátyodi gyerekek. (KM) Minden negyedik... ...lakásban van telefon Vas- megyerén. Bár ez igen jó aránynak mondható me­gyénkben, korántsem elé­gíti ki az igényeket. Közel félszáz igénylőnek van még benn a kérelme. (KM) Térítésmentesen... ...étkeznek azok a gyerekek ' a Nyírszőlősi Általános Is­kola kollégiumában, akik­zetük miatt nem is tudnák fizetni az étkezési hozzájá­rulást. Erre az tanintézet mintegy másfél millió fo­rintot kap az önkormány­zattól évente. (KM) Emelkedik... ...a munkanélküliek jövede­lempótló támogatását igénylők száma Beregsu- rányban. Jelenleg harmin­cán kapnak ilyen támo­gatást, de szinte naponta fut be kérelem a polgármesteri hivatalhoz. (KM) A megyei... ...közgyűlés messzemenő­en nem vette figyelembe Tiszalök lakosságának ér­dekeit — mondta Király Sándor polgármester a „Négyszemközt az ország­gal” önkormányzati szek­ciójában —, amikor „elvet­ték tőlük” a huszonnégy ágyas szülőotthont. (KM) Haszonbérlet Encsencs (KM - Gy. L.) — Az encsencsi önkormány­zat mintegy 100 hektárnyi termőfölddel rendelkezik, amely korábban részben szövetkezeti, állami, taná­csi tulajdonban volt, illetve a legeltetési bizottság gon­dozta. Az önkormányzat haszonbérleti szerződést köt az igénylőkkel, hogy ezeket a földeket — a szán­tókat legalábbis — maxi­málisan kihasználja a la­kosság. Egy hektár bérleti díja 1004 forint volt tavaly, amely az idén sem változik. Az erről a lehetőségről szóló értesítést még tavaly ősszel kiküldte a hivatal. Akik idejében léptek, elvé­gezhették az őszi talajelő­készítést. A haszonbérleti szerződésben a szerződő fe­lek azt is rögzítik, ha több évre ugyanazt a parcellát igényli a bérlő. Ez a lehető­ség elősorban azoknak jön jól, akik kapacitásuknál ki­sebb földterülethez jutot­tak, nincs annyi pénzük, kárpótlási jegyük, hogy vá­sároljanak. Encsencsen egyébként a földkérdés viszonylag zök­kenőmentesen oldódik meg: a földkiadó bizottság a részarány-tulajdonok 90 százalékában hozott már végleges határozatot. Ami­nek ebben a zűrzavaros idő­ben örülni lehet: sikerült el­kerülni, hogy a szövetkezet a fasorok, erdőrészek kivá­gásával szegényítse a régi­új földtulajdonosokat. Per­sze, ehhez a szövetkezet ve­zetésének korrekt magatar­tására is szükség volt. Mindezzel együtt az en­csencsi határban mintegy 2000 aranykorona-értékű földnek pillanatnyilag még nincs gazdája. ívl f-l y FT űr-11* 1 é f " Nehezebb lett a dolga az anyakönywezetöknek Szekeres Tibor felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents