Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-09 / 33. szám

Dél-Afrikár a Balogh P. László — aki évekig megyénket is járta az MTI fotóriportereként — mosS?Dél-Afrikában fényképezett. Ott készült alkotásainak legjobbjait február 11 -tői 27-ig kiállításon lakhatják Debre­cenben, a Kölcsey Ferenc Művelődési Központban, e hasábokon ezekbőt mutatunk b«»zelitőt 1994. február 9., szerda CSUPA ÉRDEKES Tanácskozik a parlament már a rendszerváltás előtt is terjedt. Most a nagy átalakulás az egyéni szabadságot jobban előtérbe állította, és ezt egyre többen nyelvi, magatartásbeli szabadosságnak értelmezik. Ijesztő eseteket ki-ki naponta tapasztalhat környezetében. □ Ki küzdjön ön szerint élet­stílusunk romlása ellen? — A nyelvész csak a jelen­ség veszélyeire tudja fölhívni á figyelmet, eddig terjed az il­letékessége. Az idevágó észre­vételeinket, tanácsainkat leír­tuk a Nyelvi illemtan című könyvben, amelyben a köszö­Nagy Gábor (ISB) felvétele nés, a megszólítás formáitól kezdve a trágár szavakig szin­te mindent elmondunk a nyel­vi viselkedésről. A durvaság ellen elsősorban a család tehet. Ha például egy édesanya eltűri otthon gyer­meke esetleges trágár kiszólá­sait, vagy netán maga is durván beszél vele, előtte, akkor ne csodálkozzék, ha az utcán ezt ő is visszakapja — mások gyerekeitől. A mos­taninál többet várok a maga­tartási kultúra javításában az iskola, valamint a tömegtájé­koztatás dolgozóitól is. Beszélgetés Fábián Pál nyelvészprofesszorral, az MTA Nyelvi Bizottsága elnökével Budapest (MTI-Press) — Történelmi jelentőségű gaz­dasági-politikai változások kortársai és szereplői va­gyunk. Körülöttünk gyöke­resen megújul a világ, és vele együtt változunk mi is, mi­ként a latin mondás tartja: Tempora mutantur, et nos mutamur in illis. Csak egy valami nem változik meg a nagy átalakulásban: a nyelv, a gondolatközlés eszkö­ze, mely természeténél fogva akár évezredeken is átível. A nyelv stabil, ám a nyelvhasz­nálók szokásai már kevésig azok. Erről beszélgettünk Fá­bián Pál nyelvészprofesszorral a Magyar Tudományos Aka­démia Nyelvi Bizottságának elnökével, akit Lőrincze Lajos elhunyta után választottak meg erre a tisztségre^---.. _ □ Hol erőteljesebb a társa­dalmi rendszerváltás hatása: az írott vagy a bőszéit nyelv­ben? ­— A beszélt nyelvben feltű­nőbb a változás, erről bárki meggyőződhet a parlamenti tévéközvet ítésekből is. Nem­csak a szóhasználatból, hanem abból is, hogy egyre több az olyan szónok, aki nem előre megírt Szöveget olvas fel. ha­nem szabadon fejti ki vélemé­nyét. Mindegyik politikai párt­nak vannak ilyen képviselői. A jelenség terjedése azért ör­vendetes, mert az élő szónak belső hitele, szuggeráló ereje van, amit a papírról való fölol­vasás eleve tönkretesz. □ Nyilvánvalóan hátrányai is vannak az élő beszédnek, fő­leg a rögtönzött nyilatkozatok­nak. — Igen, mert ilyenkor sok pongyolaság is vegyül poli­tikusok és más közéleti sze­replők mondataiba, j olyan nyelvi zökkenők, amelyeket a nyelvművelés ma egyéjrtelmű- en hibáztat. Dl Kérem, nevezzen meg né­hányat ezek közül! 1 Vonatkozó névmás? — A költségvetési ti írvény vi­tájában az tűnt fe'í, hogy a képviselő urak összekeverik a sorszámnevet a tősitámnévvel. Százszor is elhangzott az „1994. évi törvényi” szószer­kezet, amelyet , tudvalevő­leg „ezerkilencszázkilencven- negyedik” évinek kell ejteni. Másutt is gyakori ez a hiba. Nem tudom, a nyelvművelés képes lesz-e ezt, a hibát meg­szüntetni. Súlyos nyelvi vét­ség a vonatkozó névmások helytelen haszmálatals, mind a köznyelvben, mind a közéleti szereplők beszédében. Ez a tendencia már a rendszerváltás előtt megkezdődött. Ismeretes. > hogy a leíró nyelvtan az elődök több évszá­zados nyelvhasználaténak alapján kodifikálja a szabályo­kat. Eszerint az „aki” nékmás összetett mondatok kötőszava­ként csak emberre vonatkozik, az „amely” ismert, határozott, azaz a főmondatban megneve­zett dologra, az „ami” pedig határozatlan dologra utal visz- sza. - ' Sajnos, az. utóbbi évékben az „ami” szinte teljesen fölfal­ta az „amelyet”, és újabban az „aki” eredeti szerepe van eltű­nőben. Lépten-nyomon ilyen szörnyűségek hangzanak el a mai beszédben: „a pótlékot azoknak a családodnak szán­juk, akik..., a kutya, aki..., a magyar válogatottnak, aki­nek... stb. Lesújtó ez a nyelvi sorva­dás, miként súlyosan kifogá­solható az idegen (főleg az an-, goi) szavak túlzott mértékű használata is. □ Hogyan érvényesül a ma­gyaros hangsúly, hanglejtés a mai beszédben? — Számos hibával. Újabban terjed a magyartalan szóhang­súlyozás, többnyire rádiós ha­tásra. A riporter saját szövege minden egyes szavát fontos­nak érzi, ennek kíván külső nyomatékot adni (fölöslege­sen) a szóhangsúllyal, holott a magyarban minden szóra nem eshet értelmi hangsúly. □ Vonatkozik ez a közéleti emberek beszédére is? Közepesek és kitűnőek A politikusok nyelvhaszná­latára kevésbé. Viszont a ha­darás gyakori jelenség közöt­tük. Mielőtt azonban emiatt el­marasztalnánk őket, tudni kell, hogy a beszédtempó felgyor­sulása sebesen terjed, elsősor­ban a fiatalabb nemzedék kö­rében, tehát valójában életkori sajátosságról van szó. Gyors beszéd jellemzi például a poli­tikusok közül Orbán Viktor, Deutsch Tamás vagy Fodor Gábor megnyilatkozásait. A gyors beszéd nyelvművelő né­zőpontból nem kifogásolható, ha tiszta hangképzéssel páro­sul, mint az említett fiatal poli­tikusok esetében. Arra viszont nekik is tekintettel kellene len­niük, hogy a túl gyors beszé­det az agy nehezebben fogja föl, mint a mérsékelt beszéd­tempót, ily módon csökken közléseik hatása. □ Végeredményben milyen osztályzatot érdemel a politi­kai közélet, s a szereplők nyelvhasználata ? Közepes kalkulust, vagy­is nem kirívóan rossz, de di­csérni sem szabad. □ Kiknek a beszédmódja tet­szik önnek? — Szívesen meghallgatom <Szabó János minisztert, aki megfontoltan, kellő sebesség­gel beszél. A jó élőadók között tartom számon Für Lajost, Tölgyessy Pétert, Pozsgay Im­rét és Gál Zoltánt. □ Kérnek-e tanácsot, segít­séget a mai politikusok a nyel­vészéktől, például előre megírt beszédeik átfésüléséhez? —;■ Tudomásom szerint az MTA Nyelvtudományi Intéze­tétől - időnkén! kémek bi­zonyos nyelvi tanácsokat. A jogszabályok szövegezői meg­hallgatják a nyelvészek véle­ményét a törvények előkészí­tési szakaszában, természe­tesen csak nyelvhelyességi szempontból. Az előző rend­szerben egyik-másik politikus beszéde írott változatának el­készítését nyelvész szakem­berre bízta. Tudtommal mos­tanában ilyesmi nem fordul elő. A mai politikusok önál­lóbbak. iJ Széles körbén terjed a magatartásbeli és nyelvi dur­vaság. Miként ítéli meg ezt a kedvezőtlen tünetet a nyel­vész? . A nyelv Is védtelen — Aggasztó mértékű jelen­ségről van szó; A mai ember társadalmi fékjei sokkal lazáb­bak, mint amilyenek az elődö­ké voltak. Mintha elszakadtak volna az erkölcsi kötőfékek! A durvaság, s az erőszak persze : ' Imantás

Next

/
Thumbnails
Contents