Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-09 / 33. szám
Dél-Afrikár a Balogh P. László — aki évekig megyénket is járta az MTI fotóriportereként — mosS?Dél-Afrikában fényképezett. Ott készült alkotásainak legjobbjait február 11 -tői 27-ig kiállításon lakhatják Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Művelődési Központban, e hasábokon ezekbőt mutatunk b«»zelitőt 1994. február 9., szerda CSUPA ÉRDEKES Tanácskozik a parlament már a rendszerváltás előtt is terjedt. Most a nagy átalakulás az egyéni szabadságot jobban előtérbe állította, és ezt egyre többen nyelvi, magatartásbeli szabadosságnak értelmezik. Ijesztő eseteket ki-ki naponta tapasztalhat környezetében. □ Ki küzdjön ön szerint életstílusunk romlása ellen? — A nyelvész csak a jelenség veszélyeire tudja fölhívni á figyelmet, eddig terjed az illetékessége. Az idevágó észrevételeinket, tanácsainkat leírtuk a Nyelvi illemtan című könyvben, amelyben a köszöNagy Gábor (ISB) felvétele nés, a megszólítás formáitól kezdve a trágár szavakig szinte mindent elmondunk a nyelvi viselkedésről. A durvaság ellen elsősorban a család tehet. Ha például egy édesanya eltűri otthon gyermeke esetleges trágár kiszólásait, vagy netán maga is durván beszél vele, előtte, akkor ne csodálkozzék, ha az utcán ezt ő is visszakapja — mások gyerekeitől. A mostaninál többet várok a magatartási kultúra javításában az iskola, valamint a tömegtájékoztatás dolgozóitól is. Beszélgetés Fábián Pál nyelvészprofesszorral, az MTA Nyelvi Bizottsága elnökével Budapest (MTI-Press) — Történelmi jelentőségű gazdasági-politikai változások kortársai és szereplői vagyunk. Körülöttünk gyökeresen megújul a világ, és vele együtt változunk mi is, miként a latin mondás tartja: Tempora mutantur, et nos mutamur in illis. Csak egy valami nem változik meg a nagy átalakulásban: a nyelv, a gondolatközlés eszköze, mely természeténél fogva akár évezredeken is átível. A nyelv stabil, ám a nyelvhasználók szokásai már kevésig azok. Erről beszélgettünk Fábián Pál nyelvészprofesszorral a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvi Bizottságának elnökével, akit Lőrincze Lajos elhunyta után választottak meg erre a tisztségre^---.. _ □ Hol erőteljesebb a társadalmi rendszerváltás hatása: az írott vagy a bőszéit nyelvben? — A beszélt nyelvben feltűnőbb a változás, erről bárki meggyőződhet a parlamenti tévéközvet ítésekből is. Nemcsak a szóhasználatból, hanem abból is, hogy egyre több az olyan szónok, aki nem előre megírt Szöveget olvas fel. hanem szabadon fejti ki véleményét. Mindegyik politikai pártnak vannak ilyen képviselői. A jelenség terjedése azért örvendetes, mert az élő szónak belső hitele, szuggeráló ereje van, amit a papírról való fölolvasás eleve tönkretesz. □ Nyilvánvalóan hátrányai is vannak az élő beszédnek, főleg a rögtönzött nyilatkozatoknak. — Igen, mert ilyenkor sok pongyolaság is vegyül politikusok és más közéleti szereplők mondataiba, j olyan nyelvi zökkenők, amelyeket a nyelvművelés ma egyéjrtelmű- en hibáztat. Dl Kérem, nevezzen meg néhányat ezek közül! 1 Vonatkozó névmás? — A költségvetési ti írvény vitájában az tűnt fe'í, hogy a képviselő urak összekeverik a sorszámnevet a tősitámnévvel. Százszor is elhangzott az „1994. évi törvényi” szószerkezet, amelyet , tudvalevőleg „ezerkilencszázkilencven- negyedik” évinek kell ejteni. Másutt is gyakori ez a hiba. Nem tudom, a nyelvművelés képes lesz-e ezt, a hibát megszüntetni. Súlyos nyelvi vétség a vonatkozó névmások helytelen haszmálatals, mind a köznyelvben, mind a közéleti szereplők beszédében. Ez a tendencia már a rendszerváltás előtt megkezdődött. Ismeretes. > hogy a leíró nyelvtan az elődök több évszázados nyelvhasználaténak alapján kodifikálja a szabályokat. Eszerint az „aki” nékmás összetett mondatok kötőszavaként csak emberre vonatkozik, az „amely” ismert, határozott, azaz a főmondatban megnevezett dologra, az „ami” pedig határozatlan dologra utal visz- sza. - ' Sajnos, az. utóbbi évékben az „ami” szinte teljesen fölfalta az „amelyet”, és újabban az „aki” eredeti szerepe van eltűnőben. Lépten-nyomon ilyen szörnyűségek hangzanak el a mai beszédben: „a pótlékot azoknak a családodnak szánjuk, akik..., a kutya, aki..., a magyar válogatottnak, akinek... stb. Lesújtó ez a nyelvi sorvadás, miként súlyosan kifogásolható az idegen (főleg az an-, goi) szavak túlzott mértékű használata is. □ Hogyan érvényesül a magyaros hangsúly, hanglejtés a mai beszédben? — Számos hibával. Újabban terjed a magyartalan szóhangsúlyozás, többnyire rádiós hatásra. A riporter saját szövege minden egyes szavát fontosnak érzi, ennek kíván külső nyomatékot adni (fölöslegesen) a szóhangsúllyal, holott a magyarban minden szóra nem eshet értelmi hangsúly. □ Vonatkozik ez a közéleti emberek beszédére is? Közepesek és kitűnőek A politikusok nyelvhasználatára kevésbé. Viszont a hadarás gyakori jelenség közöttük. Mielőtt azonban emiatt elmarasztalnánk őket, tudni kell, hogy a beszédtempó felgyorsulása sebesen terjed, elsősorban a fiatalabb nemzedék körében, tehát valójában életkori sajátosságról van szó. Gyors beszéd jellemzi például a politikusok közül Orbán Viktor, Deutsch Tamás vagy Fodor Gábor megnyilatkozásait. A gyors beszéd nyelvművelő nézőpontból nem kifogásolható, ha tiszta hangképzéssel párosul, mint az említett fiatal politikusok esetében. Arra viszont nekik is tekintettel kellene lenniük, hogy a túl gyors beszédet az agy nehezebben fogja föl, mint a mérsékelt beszédtempót, ily módon csökken közléseik hatása. □ Végeredményben milyen osztályzatot érdemel a politikai közélet, s a szereplők nyelvhasználata ? Közepes kalkulust, vagyis nem kirívóan rossz, de dicsérni sem szabad. □ Kiknek a beszédmódja tetszik önnek? — Szívesen meghallgatom <Szabó János minisztert, aki megfontoltan, kellő sebességgel beszél. A jó élőadók között tartom számon Für Lajost, Tölgyessy Pétert, Pozsgay Imrét és Gál Zoltánt. □ Kérnek-e tanácsot, segítséget a mai politikusok a nyelvészéktől, például előre megírt beszédeik átfésüléséhez? —;■ Tudomásom szerint az MTA Nyelvtudományi Intézetétől - időnkén! kémek bizonyos nyelvi tanácsokat. A jogszabályok szövegezői meghallgatják a nyelvészek véleményét a törvények előkészítési szakaszában, természetesen csak nyelvhelyességi szempontból. Az előző rendszerben egyik-másik politikus beszéde írott változatának elkészítését nyelvész szakemberre bízta. Tudtommal mostanában ilyesmi nem fordul elő. A mai politikusok önállóbbak. iJ Széles körbén terjed a magatartásbeli és nyelvi durvaság. Miként ítéli meg ezt a kedvezőtlen tünetet a nyelvész? . A nyelv Is védtelen — Aggasztó mértékű jelenségről van szó; A mai ember társadalmi fékjei sokkal lazábbak, mint amilyenek az elődöké voltak. Mintha elszakadtak volna az erkölcsi kötőfékek! A durvaság, s az erőszak persze : ' Imantás
