Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-01 / 26. szám

KULTÚRA 1994. február Jkedd Diákok fesztiválja Nevezni március 15-ig lehet Budapest (MTI) — A kö­zép- és felsőfokú oktatási intézmények diákszínjátszó csoportjainak hirdet orszá­gos fesztivált az SZDSZ Oktatási Műhelye. Az ér­deklődők szabadon válasz­tott színdarabokkal pályáz­hatnak az 1994. április 16- 17-i rendezvényre. Az or­szágos diákszínjátszó fesz­tivál legrangosabb produk­cióit nívódíjjal jutalmazza majd a jeles művészekből álló zsűri. A nevezéseket március 15-ig kell eljuttatni az SZDSZ Oktatási Műhe­lyének (1051 Budapest, Mérleg utca 6.) címére. A rendezvény védnökei: Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, illetőleg Szabó Miklós, a XIII. kerü­leti önkormányzat vezetője. A jelentkezési lapon fel kell tüntetni a társulat, az iskola nevét, címét. Közöl­ni kell az előadandó mű cí­mét, szerzője nevét, a pro­dukció várható időtartamát. A szervezők információt kémek az együttes létszá­máról, illetve arról, hogy igényelnek-e szállást a fesztivál időtartamára Bu­dapesten. A rendezőség se­gítséget tud nyújtani a „mű­vészi” kellékekben is. Százéves lett... ...a Középiskolai Matemati­kai Lapok. A nemzetközi viszonylatban is páratlan folyóirat egy tanév alatt 10 alkalommal jelenik meg. (MTI) Alain Resnais... ...Smoking — No smoking című alkotása nyerte el a legjobb francia film meg­tisztelő címét. A díjat a francia filmkritikusok szö­vetsége ítélte oda a világhí­rű rendezőnek. (MTI) A Mandala... ...Dalszínház február 2-án Kisvárdán vendégszerepei. A művelődési házban két előadáson (11 órától és 13.30-tól) mutatják be a Kőműves Kelemen című rockballadát. (KM) Pilinszky János... ...verseskötete norvég for­dításban másodszor jelenik meg a skandináv ország­ban. Fordította és illusztrál­ta: Wenche Gulbrandsen. (KM) Helytörténeti... ...és műveltségi vetélkedő helyszíne lesz február 10- én (14 órától) a nyíregyházi Kölyökvár. A Szűkebb ha­zám című verseny döntőjé­ben kilenc csapat méri ösz- sze a tudását. (KM) A Magyar Kultúra Napján szentelték fel a szatmárcse- kei emlképark díszkapujának a harangját. Gombos Miklós harangöntő alkotását Szekeres Tibor felvétele Tömör kénnyel Ifjúsági találkozó Csengerben Nekünk a határokon túl is vannak barátaink — vallják a szervezők Minya Károly Szeretem a sűrített tejet a kávéba, de nem a reggeli bögre tej helyett. Szeretem a színházi előadásokat, de nem szeretném őket zanzá- sítva, öt percben megnézni. Ezek az extrémnek tűnő, személyes gondolatok ak­kor jutottak eszembe, ami­kor egy-két kimondott, leírt mondatban túlzottan tömö­rítő, sűrített szerkeztek fordultak elő. No, nem mintha locsogó lenne anya­nyelvűnk, de itt is megvan a tisztes határ. Nap mint nap hallhatjuk a rádió szociálpolitikai mű­sorában: Ha meghagyják „elérhetőségüket”, vissza­hívjuk. De csúnya, többszö­rösen képzett szó ez az elér­hetőség! Mennyivel szebb, ha feloldjuk, s azt mondjuk helyette: Ha meghagyják telefonszámukat, vagy cí­müket, felhívjuk vagy le­vélben megkeressük Önö­ket. Újabban ez a tömörítés úgy jelentkezik nyelvünk­ben, hogy egyes igék szo­katlan toldalékkal ellátott szavakat kapnak. Például: Szirtes kezdettől fogva Ud­varos Dorottyában gondol­kodott... Még csak nem is hosszabb, de jobb lett volna így: Szirtes kezdettől fogva Udvaros Dorottyára gon­dolt, amikor az alkalmas szereplőt kereste. Egy má­sik cikk egy új műsort a kö­vetkezőképpen harangozott be: „Rajta lesz minden fon­tosabb filmes eseményen, nem hagyja ki, ha egy híres filmes személyiség Ma­gyarországon jár.” Milyen szerencse, hogy Udvaros Dorottya magyar! Kállai János Csenger (KM) — Hogy sza­lad az idő, mondhatnánk, hallva, hogy megyénk egyik kisvárosa, Csenger immár öt éve nyilváníttatott „maga­sabb kategóriájú” település­nek. A várossá válás fél évtizedes évfordulóját ez év március 15- én ünnepük meg, méghozzá nem akárhogy. A városi mű­velődési központ — élvezve a számos társszervező segítő­kész támogatását — egyhetes rendezvénysorozattal készül a jubileumra. Megmutatni a várost Március 9-től 15-ig a szerve­zők meg szeretnék mutatni Csengett a városba érkezők­nek, alkalmat teremtve a kul­turális értékek kölcsönös meg­ismerésére, a nemes vetélke­désre, ismerkedésekre és ma­radandó, közös élményekre. Hogy kiknek a részvételére számítanak a csengenek? Nos, a válaszadáshoz némi háttérin­formációra van szükség. 1993 februárjában a helybeliek lét­rehozták — a Kárpátok-Tisza Eurorégióhoz hasonlóan, il­letve annak elődjeként — a Szatmár-Beregi Települések és Közösségek Szövetségét, melynek jelenleg harminchá­rom tagja van. A szövetség az azonos helyzetű magyarorszá­gi, ukrajnai és romániai tele­pülések körében igyekszik élénkíteni — sok más reláció mellett — a kulturális és sport­kapcsolatokat. Ezért határoztak úgy, hogy a régió országaiból érkező fíata­N. Szabó József Jugoszlávia a II. világháború befejezését követően politiká­jával is hozzá kívánt járulni a Duna-medence népeinek együttműködéséhez. Kultúr­politikai gyakorlatuk elősegí­tette a magyar-jugoszláv köze­ledést. Már 1944 decemberé­ben, Újvidéken Szabad Vajda­ság címmel magyar nyelvű új­ság jelent meg. Ugyancsak Újvidéken alakult meg a Ju­goszláviai Magyar Kultúrszö- vetség, a legnagyobb autonóm magyar kulturális és társadal­mi szervezet. A kultúrszövet- ség magába foglalta az egye­sületek munkáját, a könyvki­adást, a könyvterjesztést és az irodalmi élet szervezését. Toleráns jugoszlávok A magyarok irányában tole­ráns jugoszláv kultúrpolitika nyomán 1944-1945-ben a Vajdaságban megnyíltak a magyar iskolák és tagozatok. A magyarság politikai jogait igyekeztek helyreállítani. A Szkupstina például elismerte a Jugoszláviában élő magyarság kisebbségi jogait és két képvi­selőjét bevonta a parlament munkájába. 1945-ben a magyarság nem­zetközi elszigeteltsége idején a jugoszlávoknak a magyar­sággal kapcsolatos jó szándé­kát és toleranciáját kevésbé ár­nyékolták be a mindkét részről elkövetett atrocitások. A ju­goszláv partizánok részéről végrehajtott vérengzések Ma­gyarországon nem voltak úgy publikusak, mint a Maniu-gár- dák rémtettei. Ezenkívül Ma­gyarország 1944-1945-ben pozicionálisan sem volt abban A csenged helytörténeti egyik helyszíne lókkal együtt fogják megünne­pelni a városjubileumot, elő­térbe állítva mint célt a nem­zetközi kapcsolatok szélesíté­sét. A találkozó háttér- és elő- programjai fókuszában termé­szetesen március 15. megün­neplése áll, alkalmat teremtve 1848 szellemiségének közös megidézésére. Testvéri vendégek Csenger három határ közelé­ben fekszik. Helyzeténél fog­va és elkötelezettségéből ere­dően eddig is részt vett a ha­táron túli magyar — és nem magyar — anyanyelvű népes­ség kapcsolatainak szorosabbá fűzésében, az együttműködés sikeresebbé tételében. Ezért várják márciusban nagy szere­tettel a romániai, ukrajnai és a helyzetben, hogy az együtt­működést kívánó szomszédot visszautasítsa. A magyar poli­tikai élet pártjai ezért nagyra értékelték a közeledést. Ju­goszlávia pozitív reagálása után a magyar sajtóban elsza­porodtak déli szomszédunkkal foglalkozó cikkek, melyek a közeledést és a megbékélést igyekeztek szolgálni. Előtérben az irodalom A magyar-jugoszláv kapcso­latok elmélyítésében fontos szerepet játszott az 1945 ok­tóberében létrejött Magyar -Jugoszláv Társaság. Célját Rex József főtitkár a ma­gyar-jugoszláv barátság ápo­lásában, a jugoszláv kultúra, irodalom, zene magyarországi megismertetésében látta, más­részt szoros kapcsolat létesíté­sét és kiszélesítését kívánta Ju­goszlávia kulturális vezetésé­vel, elsősorban a Magyar Kul- túrszövetséggel. A háború után az irodalom volt a kultúrának az a szférája, amely leginkább képes volt megismertetni az egyik népet a másikkal. Ennek fontosságát a magyar írók felismerték, ezért a népek közti közeledést akadályozó tényezőkkel szem­ben felléptek. A magyar-jugoszláv sors­közösség fontossága mellett foglaltak állást, amikor elítél­ték a jugoszláv-magyar jó vi­szony megrontóit. A Magyar írók Szövetsége 1946. januári ülésén Zilahy Lajos felkérte az elnökséget, hogy a legköze­lebb tartandó közgyűlés elé terjesszen elő olyan értelmű javaslatot, amely a leghatáro­zottabban elítéli a soviniszta aknamunkát. A magyarok és délszlávok múzeum lesz a találkozó Archiv felvétel hazánkbeli fiatal alkotókat, előadókat, hagyományőrző csoportokat, sportolókat a test­vérvárosokból — Dunaszerda- helyről és Kovásznáról —, valamint a résztvevőket és érdeklődőket országunk min­den részéből. A rendkívül gazdag és sok­színű program a március 9-én nyitó (11-ig tartó) nemzetközi cégbemutatóval és vásárral kezdődik (helyszín: a városi sportcsarnok). Március 10-én fogadja a látogatókat a Népi hagyományok őrzése című, gyermekhímzéseket felvonul­tató tárlat (helyszín: a helytör­téneti kiállítás). A rendezvénysorozat egyik legzsúfoltabb napja március 11. lesz. Ekkor bonyolítják le a Forradalom a magyar lírában újbóli egymásra találását hangsúlyozta Keresztúry De­zső a lakásán rendezett zene­délutánon. A magyar-jugosz­láv barátságot erősítette az a Zeneakadémián megtartott díszhangverseny, melyet Bu­dapest és a Magyar-Jugoszláv Társaság együtt rendezett. A magyarság iránti bizalom megnyilvánulásaként értékel­hetjük Tito marsall nyilatko­zatát, amelyben kinyilvánítot­ta, hogy rokonszenvvel fordul Magyarország felé. Anyanyelvi oktatás Magyarország is lépéseket tett az országban élő szerbek és horvátok kultúrájának ápolása érdekében. A nemzetiségi iskolaügy rendezésének első állomása a magyarság iránt jó­indulatot tanúsító anyanyelvi oktatás megoldása volt. 1946 februárjában már 48 délszláv iskolában folyt magyar nyelvű oktatás. A Magyarország és Jugosz­lávia közötti jó légkör terem­tette meg a feltételét annak, hogy az első államközi kul­turális kapcsolatfelvétel a ma­gyarok által is lakott Vajda­sággal jött létre. A két ország kulturális együttműködését kí­vánta kiszélesíteni Badovics Radivoj nem hivatalos ma­gyarországi látogatása. A Vaj­daság kultuszminisztériumá­nak főnöke közelről kívánt megismerkedni a magyaror­szági művelődési viszonyok­kal, és ezáltal is elő kívánta segíteni a két ország kulturális együttműködését. 1946-ban a délszláv irodalom megismer­tetése is megkezdődött, ami­ben fontos szerepet játszott Illyés Gyula és Csonka Zol­tán. című, nemzetközi (diák) vers- és prózamondó versenyt (az általános iskolában és a gim­náziumban). Megnyitják a Du­nának Oltnak egy a hangja el­nevezésű kiállítást, melyen fi­atal képzőművészek teszik közszemlére alkaotásaik legja­vát. A városi könyvtárban pe­dig szintén e napon rendeznek tárlatot az ifjú tehetségek nem­zetközi rajzkiállításársa érke­zett művekből. Vetélkedők A nemzetközi ifjúsági folklór­fesztivál eseményei — már­cius 12-én — a művelődési központ színháztermében fog­nak lezajlani, a nemzetkö­zi ifjúsági társastáncverseny résztvevőinek pedig a városi sportcsarnok ad helyet. A pop­együttesek és énekesek nem­zetközi fesztiválját a művelő­dési központ színháztermében tartják március 13-án. Neves személyiségeket vár­nak a rendezők a március 14-i összejövetelekre. A Hogyan látják, hogyan élik meg a mai fiatalok 1848-at? elnevezésű vitafórum „elindítója” Katona Tamás, miniszterelnökségi ál­lamtitkár lesz. A Népi hagyományok újra­éledése a mai kor építésze­tében című tudományos ta­nácskozásra fiatal építészeket és várostervezőket várnak. Előadó: Makovecz Imre. Vél­hetően sokakat vonz majd Koncz Zsuzsa és Bródy János Ha én zászló volnék... című közös koncertje a művelődési központ udvarán. (A március 15-i zárónap várható esemé­nyeiről egy későbbi lapszá­munkban tájékoztatjuk olva­sóinkat.) Szíriház­csirtálók Budapest (ISB - D. A.) — A Rock Színház társulata a nagy nyilvánosság előtt 1980-ban hívta fel magára a figyelmet, amikor is az Evita magyarországi be­mutatójával közönségsi­kert arattak. Kovács Krisz­ta énekelte a címszerepet, Harmath Albert. Szolnoki Tibor kapott akkor fontos szerepet. A Webber - Tim Rice opera magyar szöve­gét Miklós Tibor írta. Az alapítók között volt a mai vezető. Várkonyi Mátyás, illetve a ma „menedzser­ként" dolgozó Simon Edit. Az áttörés, az Evita be­mutatása nem ment köny- nyen. A Művelődési Mi­nisztérium 200 ezres támo­gatása inkább csak jelké­pes volt. Egy évvel később a Vár- konyi-Miklós szerzőpáros előrukkolt az első hazai rockoperával, a Sztár- csinálókkal. Később jöttek a további bemutatók: a Farkasok, a West Side Sto­ry, a Krónikás, a Bábjá­tékos, s 1986-ban már „profi körülmények” kö­zött mégiscsak színpadra vitték a Jézus Krisztus Szupersztárt. 1987-ben Szinetár Mik­lós rendezte a Nyomorulta­kat, 1990 a Dorian Gray bemutatásának éve, egy esztendővel később pedig a Légy jó mindhalálig rock-feldolgozását mutat­ták be. A napokban volt az újabb premier, az Anna Karenina került színpadra. Rokonszenvvel irántunk

Next

/
Thumbnails
Contents