Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-09 / 33. szám

1994. február 9./szerda KÖZÉLET A felelősség áthárításáról Porcsalma — Vállalni, nem áthárítani címmel a február 2-i számban tetszetős cikk jelent meg. Állást foglalt az MDF megyei választmánya a közal­kalmazotti besorolásról. Úgy gondolom, ez az állásfoglalás egy részről megkésett, más­részt megalapozatlan, a tények nem ismeretén alapul. Az ön- kormányzatok elleni hangu­latkeltést szolgálja. Ismerete­im szerint az önkormányzatok a törvény szellemében bizto­sítják a bértáblázat szerinti be­sorolást minden közalkalma­zott részére, ennek fedezetét a költségvetési rendeletbe be is építik, vagy már meg is tették. Tették, vagy teszik ezt felelős­ségtudatból, a törvények irán­ti tiszteletből, alkalmazottaik megbecsüléséért, a jövő gene­rációiért, és nem céljuk a ké­pesítés nélküliek létszámának növelése. Döntéseink megho­zatalakor nem kormánypárti, nem ellenzéki meggondolások motiválnak bennünket, hanem településpárti érdekek értékek. Korrupció, közmorál Budapest (MTI) — A Köztársaság Párt politikai tevékenysége során kie­melt figyelmet kíván fordí­tani a közvéleményt ag­gasztó, a szűkebb és tá- gabb környezetében ta­pasztalható korrupció erő­södésére, és a közmorál gyengülésének ezzel ösz- szefüggő problémáira. A Köztársaság Párt úgy ítéli meg, hogy a jövőben a közvagyon kezelésére megbízást kapott kor­mánynak — a személyi összefonódásokat, vala­mint a rövid távú politikai megfontolásokat félretéve — nagyobb szakértelem­mel és a nyilvánosság je­lentős szélesítésével kell az állami vagyont működ­tetni, illetve annak lebon­tását irányítani. Megítélése szerint hatékony parlamen­ti és önkormányzati kont­roll biztosításával kerülhe- tőek el azok a nem kívá­natos jelenségek, amelyek azt a közvélekedést erősí­tik, hogy a demokratikus intézményrendszer kiépí­tése, a nagyarányú va­gyonmozgás szükségsze­rűen együtt jár a korrupció felerősödésével. Az Állami Vagyonügy­nökség privatizációs tevé­kenységéből leválasztva önálló és versenyhelyzet­ben lévő vagyonkezelőkre kell bízni az állami cégek munkáltatói, tulajdoni jo­gosítványait. A felelősségről talán illik bővebben szólni. Amennyiben a választmány áttanulmányoz­za az önkormányzatokra vo­natkozó törvényeket, akkor az állásfoglalás másképpen szö- vegeződik. A szó szerinti idé­zést mellőzve szíves figyel­mükbe ajánlanám az alábbi­akat: Az állam által kötelező jelleggel az önkormányzatok­hoz telepített feladatok finan­szírozásáért a kormányzat fe­lelős. Az oktatás normatív finan­szírozása 41 ezer Ft/fő. Ebből oktatási intézményt egyetlen önkormányzat sem tud fenn­tartani. Nálunk ez a szám 54 ezer forint, de ismerek 70, sőt 100 ezer forint/fő fenntartási költségeket is. Tehát már ez is jelző az önkormányzatok felelősségvállalását. Ugyanez jelentkezik az óvodai ellátás­nál, a napközis ellátáshoz pe­dig normatív támogatást sem kapunk, sőt kötelező jelleggel 50 százalékos étkezési díjked­vezményt kell biztosítanunk jövedelmi viszonyoktól füg­getlenül. Település nagyság­rendtől függően az így nyújtott intézményi többlettámogatá­sok a milliós tételtől a száz­milliós tételig terjed. Ezen összegeket más, igen fontos területektől vonják el az ön- kormányzatok, mert érzik sa­ját gyermekeik iránti felelős­ségüket, egyszerűen politika- mentesen. Ismereteim szerint a demok­ráciákban a felelősség a dön­téshozók privilégiuma még akkor is, ha esetenként ez kel­lemetlen következményekkel is jár. A törvényelőkészítés fo­lyamatába, a megalapozott döntéselőkészítésbe sem ko­alíciós, sem ellenzéki pártok nem kérték ki a véleményün­ket. így furcsának tartom, hogy a felelősséget rajtunk kérik szá­mon. Bizonyára tudtunk volna jó javaslatokkal élni, se nem kellett volna már csecsemő korában módosítani az omi­nózus törvényt. Megjegyzem, a módosítás sem váltott ki osz­tatlan sikert. Csupán a vá­lasztmány tájékoztatására köz­löm, hogy településünkön már 1993-ban a teljes közalkal­mazotti állomány (közel 100 fő) részére saját erőből biz­tosítottuk a bértáblázat szerinti 80 százalékos bérbeállási szin­tet, beleértve a pótlékokat is. Ez év január 1-jétől pedig a törvény szerinti bért, plusz in­tézményenként a létszám 10 százalékáig címpótlék odaíté­lését tettük lehetővé. Tisztelettel kérem azt hi­szem valamennyi önkormány­zat nevében, a politika szerep­lőit, hogy különböző meg­gondolásokból megalapozat­lan hangulatkeltést kerüljék, a többnyire korrektül, fele­lősségteljesen, eredményesen dolgozó önkormányzatok ne legyenek célpontjai szűk párt- politikai érdekeknek. Az ered­mények önmagukért beszélje­nek. Fehér Zoltán polgármester mányzati munka sikerét, és azért, hogy a terheket ne csak bizonyos rétegek viseljék. Éppen a fentiek miatt tartjuk jónak, ha a munkavállalók képviselői a parlamentbe ke­rülnek. Ezért indítunk szocia­lista színekben szakszervezeti vezetőket, a baloldali pártok gyakorlatának megfelelően. Ezért tartjuk üdvösnek, ha más pártok is ezt teszik — csak mi nem próbáljuk azt is megszab­ni, milyen formában tegyék. Az MSZP szuverén baloldali erőként, a belső demokrácia játékszabályai szerint maga hozza meg döntéseit, termé­szetesen mérlegelve az állam­polgárok véleményét és a poli­tikai körülményeket. Üzeneteink és döntéseink a választóknak szólnak, rájuk bízva, hogy bizalmat szavaz- nak-e az elképzeléseinknek. Mert az ország nem visel el még egy hozzá nem értő kor­mányt, ideológiai offenzívát és gazdasági veszteségeket. Ehhez programok kellenek, mindenki részéről és számon- kérhetően. És ezekről esetleg üzenhetünk egymásnak. Tukacs István MSZP-ügyvivő Számonkérhető programokat Nyíregyháza — Ma már biz­tosnak vehető, hogy a pártok legalább annyi energiát fektet­nek az ellenfeleiknek szóló üzenetek megfogalmazásába, mint a választási programele­mek kidolgozására és nyil­vános ismertetésére. No nem azért, mert nem lenne más al­kalmuk egymás értésére adni a másiknak szóló véleményü­ket. A szocialistáknak is üzen­tek már, sokan, sokfélét. Ezek­ből tudtuk meg, a párton belül kiket kellene úgymond talon­ba tennünk, hogy hitelesek le­gyünk. Az üzenetek szerint mindenkit. Persze az idő el­döntötte a kérdést: azokkal váltunk hitelessé, akikkel 90- ben együtt kezdtünk politizál­ni. Szólt üzenet arról, hogy kivel és kivel nem szabad szö­vetkeznünk, mit és hogyan il­lik képviselnünk, hogy ne tűn­jünk ígérgető pártnak. Legutóbb éppen az országos választási listánkat kezdte sa­ját szája íze szerint zsűrizni egyik választási riválisunk. Mármint, hogy Nagy Sándor MSZOSZ elnök vagy Békési László, a gazdaságpolitikai programunk megalkotója sze­repeljen e rajta előbb. Mert­hogy ennek függvényében ala­kítja majd viszonyát a munka- vállalók érdekképviseleteihez. Szívük joga, hogy néhány mil­lió bérből és fizetésből élő em­ber gondjaival csak ebben az összefüggésben hajlandók foglalkozni. Az említett két politikus szerepeltetése a választások frontembereiként: részünkről önmagában is üzenet. Csak éppen nem riválisainknak, ha­nem a választóknak szól. Egy­szerűen fogalmazva azt tudat­ja mindenkivel Békési László programja, hogy egyrészt az ország válságos gazdasági helyzetében először a válságot kell kezelni, és ez terheket je­lent mindenkinek. Csak ezután és számtalan tényező hatása­ként következhet a lassú növe­kedés. Éppen a terhek elosztá­sához és elviselhető szinten tartásához szükséges a szak- szervezetekkel való együttmű­ködés. Ezt az MSZP, ha kor­mánytényezővé válik, egyen­rangú alapon, és jellegénél fogva nyilvánosan szándéko­zik megállapodásában rögzíte­ni a munkavállalói érdekkép­viseletekkel. Azért, hogy a szociális béke garantálja a kor­Fogékonyság a nemzeti alaptanterv iránt Budapest (MTI) — Olyan Nemzeti Alaptanterv elfoga­dását szorgalmazza a Köztár­saság Párt, amely a kulturális tőke gyarapodását helyezi elő­térbe. Véleményük szerint a modernizáció kihívásainak fo­gadásához olyan szocializá­ciós intézményrendszerre van szükség, ahol a cél az önkép­zésre képes egyének nevelése. Úgy ítéljük meg, hogy ezért a tantervi alapelvekben az álta­lános műveltség kritériumai­nak megfogalmazásán túl kö­vetelményként kell megfogal­mazni a nyitott, az új iránti fogékony a változtatás koc­kázatát vállaló egyén képzését is. A Köztársaság Párt fontos­nak tartja, hogy széles körű szakmai konszenzuson ala­puló Nemzeti Alaptanterv ke­rüljön elfogadásra. Ennek hiá­nyában, azon szakmai meg­gondolások mögött álló peda­gógusok akiknek érveit hatal­mi pozícióból elutasították a végrehajtás során fogják ér­veiket érvényesíteni. Esélyegyenlőséget a tulajdonformáknak Nyíregyháza (KM) — A Munkáspárt Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei elnöksége tegnap délután sajtótájékoz­tatót tartott, ahol ismertették a párt választási programját, s bemutatták az országgyűlési képviselőjelölteket. Á társadalmi, a gazdasági, a kulturális élet területén, az ok­tatásban, az egészségügyben, a szociálpolitikában, magyarul az élet minden területén jelen­tős változtatások szerepelnek a Munkáspárt programjában. Ezúttal a gazdaságpolitikában általuk kívánatosnak tartott változásokról lesz szó. Hangsúlyozták: a Munkás­párt a jobb életet 2000-ig szóló rövid távú újjáépítési prog­rammal kívánja megteremteni. Az újjáépítési program három pillérre épül: a vegyes tulaj­donú gazdaságra, gazdaságfej­lesztő politikára és az állam aktív szerepére. Kívánatosnak tartják a tulaj­donformák esélyegyenlőségét és versenyét. Az elmúlt három év bizonyította, hogy a ma­gántulajdon önmagában nem teszi hatékonyabbá a terme­lést. A privatizáció nem te­remtett új forrásokat, új mun­kahelyeket. Néhány ezer em­ber gazdagodását, a külföldi tőke térhódítását szolgálta, nem az ország fellendülését. A magántulajdon egyedül a jö­vőben sem oldja meg gond­jainkat. A Munkáspárt a jelenlegi privatizáció azonnali leállítása mellett van. Nem kívánja az elmúlt néhány évben magán- tulajdonba került üzemek át­fogó újraállamosítását. Szük­ségesnek tartja azonban az ed­digi privatizáció felülvizsgála­tát, és az országot súlyosan ká­rosító eladások, korrupciós ügyletek érvénytelenítését. A Munkáspárt a meglévő vegyes tulajdonú gazdaság hatékony működtetését tartja feladat­nak. Ehhez elengedhetetlen az állami tulajdonban lévő vál­lalatok újjászervezése, a dol­gozók és az önkormányzatok tulajdonosi szerepének növe­lése. A Munkáspárt azt követeli, hogy semmilyen körülmények között se kerülhessen magán- tulajdonba a közlekedés, az energetikai ipar, a víz- és ener­giaszolgáltatás, a hadiipar, a bankrendszer. A társadalmi ér­dekeknek a kormány gazda­ságpolitikájával szerezzen ér­vényt. Bármilyen privatizáció csak társadalmi ellenőrzéssel, a dolgozók részvételével való­suljon meg. Senki se adhassa el a gyárat a dolgozók feje fö­lül. A bevételeket ne a költ­ségvetési hiány csökkentésére, hanem a gazdaság korszerűsí­tésére, a munkahelyek védel­mére és újak teremtésére hasz­nálják. A parlament pedig szi­gorúan lépjen fel a korrupció, a visszaélések ellen. A papok közélet és politika iránti érdeklődését mu­tatja e felvétel, amelyik a görög katolikus püspöki hi­vatalban készült, amikor az MDF elnökségének egy­házpolitikai szakosztálya ott ülésezett Elek Emil felvétele i Katona Tamás... ...lesz a vendége Szabolcs- bákának február 16-án. A miniszterelnöki államtitkár délután 2 órától iskolaalap- kő-letételén vesz részt, majd ott lesz fél 5-től Kis­várdán, a művelődési ház­ban az MDF helyi szerve­zete által rendezett fóru­mon. (KM) Térségfejlesztésről... ...tanácskoznak február 11- én pénteken 11 órától Sza- kolyban a községi művelő­dési házban, ahol Szaló Pé­ter, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­rium helyettes államtitkára a térségfejlesztési pályázati lehetőségekről, dr. Csáky Csaba a Falusi-Tanyai Ven­dégfogadók Országos Szö­vetségének elnöke A ven­dégfogadás lehetőségei a térségfejlesztés eszközei­vel Kelet-Magyarországon címmel tart előadást. (KM) Választási... ...nagygyűlést tart február 10-én csütörtökön délután 2 órától a tiszavasvári műve­lődési házban a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt. A nagygyűlés előadója lesz dr. Torgyán József, a Független Kisgaz­da Párt országos elnöke, a Világ Liga a Szabadságért és Demokráciáért (WLFD) Világszervezet magyar ta­gozatának elnöke, és dr. Kávássy Sándor, a Függet­len Kisgazdapárt országos első alelnöke, megyei el­nök. (KM) A Köztársaság... ...Párt Mátészalka és Fehér- gyarmat után újabb válasz­tási irodákat nyitott a me­gyében. Veér András, a párt alelnöke szombaton nyitot­ta meg Nyíegyházán, Ti- szavasváriban és Nyírbá­torban a párt irodáját. (KM) Magányos... ...az MSZOSZ-en belül a legkisebb — már szerveze­tileg felállt —, a keresz­ténydemokrata elveket val­ló szárny. Bár a szocialista platformhoz is hasonlít- gatják, választási együtt­működést még senkivel nem kötött. (KM) Pártok és jelöltek Nyíregyháza (KM) — A pártok többsége nyilvános­ságra hozta az egyéni or­szággyűlési választókerüle­tekben induló képviselője­löltek névsorát. Néhányat mi is közöltünk már a Ke- let-Magyarország hasábja­in, ezúttal azonban csak­nem teljes a névsor, így most együtt közreadjuk. A névsor a választókerü­letek sorrendjében készült. Az 1-es választókerület Nyíregyháza, a 2-es Nyír­egyháza, a 3-as választóke­rület TiszaVasvári, a 4-es Nagykálló, az 5-ös Bakta- lórántháza, a 6-os Nyírbá­tor, a 7-es Kisvárda, a 8-as Vásárosnamény, a 9-es Má­tészalka, a 10-es Fehér- gyarmat székhellyel műkö­dik. Fiatal Demokraták Szö­vetsége: Mádi László, Hel- meczy László, Vajda Lajos, Elek István, Szoboszlai Ot­tó, Antal József, Borkó Ká­roly, Balázsi Éva, Szabó István, Sértő-Radics István. Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt: Boroska Miklós, Tóth András, Mátyás Lász­ló, Hoványi Ferenc, Görgei Géza, Lengyel Zsolt, Nagy Ferenc, Szántó Sándor Jó­zsef, Kosa László, Kávássy Sándor. Kereszténydemokrata Néppárt: Szilágyiné Csá­szár Terézia, Paál István, Simon Endre, Keresztes Dénes, Botos Attila, Páll Antal, Seszták Miklós, Bocs Attila, Szilágyi Dé­nes, Soltész Ferenc. Magyar Demokrata Fórum: Takács Péter, Bod­nár Ákos, Várkonyi István, Terjéki Ferenc, Jakab Fe­renc, Szendrei László, Sza­bó Béla, Szűcs M. Sándor, Fási József, Szalay László. Magyar Szocialista Párt: Bányász Jánosné, Baja Ferenc, Koltai Tamás, Nagy Sándor, Lakatos András, Birta Sándor, Bajor Tibor, Kiss Gábor, Kertész István, Bakai Zoltán Magyarországi Szociál­demokrata Párt: Árendás Miklós, Újhegyi Tamás, Rédei István, Tompa 'Ist­ván, Pető András, (nincs), Rákóczi András, Lakatos András, Kerek István, Már­ton István. Munkáspárt: Szőllősiné Fitos Éva, Harangozó Lász­ló, Bán György, Enyedi Sándomé, Szabó György- né, Ungvári Sándor, Pöhac- ker Attila, Varga Imre, Ko­vács Attila, Pásztor István. Szabad Demokraták Szövetsége: Laborczi Gé­za, Bartha László, Lenti Ist­ván, Papp János, Kiss Gyu­la, Császár Zoltán, Toldi Ferenc, Iványi Tamás, Sza­bó Péter, Gaál Gedeon. Független jelöltek: Az 1-es választókerületben Gábor Pál, a 4-esben Kállay Kristóf.

Next

/
Thumbnails
Contents