Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-09 / 33. szám
1994. február 9., szerda HATTÉR Befejezéséhez közeleg a Pócspetriből származó — a múlt század közepe táján épült — zsellérház áttelepítése a Nyíregyháza-sóstói Múzeumfaluba. Az építőmesterek a hagyományos építőtechnikával — fecskerakásos fal, nádtető, szabadkémény — készítik a múzeum 51. népi objektumát Balázs Attila felvétele Közelebb a termelőkhöz Az Agrotek újra növeszti karjait • Nem kaptak jó híreket a megyéből Nyíregyháza (KM) — Az országban korábban a megyei agrokerek importőreként ismert budapesti Agrotek Vállalat — éppen az Agrokerek önállóvá válásával —, mint végtagjaitól megfosztott test vergődött, s még egy évvel ezelőtt is úgy látszott, sorsa megpecsételődött. Bizonyos dolgok azonban történtek az utóbbi néhány hónapban, mert az az aktivitás, ami a legutóbbi időben tapasztalható a padlóról felkeltett, most új karokat növesztő cég részéről, a legkevésbé vall egy haldoklóra. Az Agrotek üzleti elképzeléseiről — amelyek között kiemelt helyen szerepel megyénk is — a cég vezetőivel a napokban beszélgettünk Nyíregyházán, itteni kirendeltségükön tett látogatásuk alkalmával. — Az Agrotek jelenleg felszámolás alatt álló cég — mondja köntörfalazás nélkül Kovács Zoltán a cég agrokémiai igazgatója—, de 1993- ban a kormány a reorganizációs és bankkonszolidációs program keretében azon vállalatok közzé sorolta, amit stratégiai okokból meg kíván menteni. Novemberben eldőlt, hogy a kormány átvállalta a cég 3,3 milliárd forintos adósságát. Megbízták a Magyar Beruházási és Fejlesztési Rt.-t, mint az Agrotek jelenlegi tulajdonosát, hogy alakítsa át a vállalatot. Nagy valószínűséggel jogutód nélkül megszűnünk, de párhuzamosan létrejön egy azonos tevékenységű új — 25+1 százalékban állami érdekeltéségű — vállalat, amely a reorganizációs program során, kizárólag a nyereséges üzletágakat veszi át. Újjászületőben □ Melyek ezek a perspektivikus üzletágak és milyen koncepció szerint alakítják ki az új céget? — Az agrokémiai és a gép-, alkatrész-kereskedelmi üzletág előtt állnak nagy lehetőségek. Az alapvető elképzelések között szerepel egy profiljában letisztuit, export-import nagykereskedelmi vállalat kialakítása. Nem kívánunk mindennel foglalkozni és csupán néhány szállítóval akarunk szoros kapcsolatot kialakítani. Azt akarjuk elérni, hogy becsületes árpolitikát követve létrehozzunk egy nagykereskedelmi hálózatot, de emellett változatlanul fontosnak tartjuk, hogy a FÁK országokba elhelyezzük a hazai mezőgazdaság termékeit, megtalálva a megfelelő áruféleségeket az ellentételezésre. □ Már a koncepcióváltás szellemében vetették meg a lábukat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében? — A formálódó új üzletpolitikánk előszeleként nyitottunk képviseleti irodát Nyíregyházán. Nem csupán eladási céllal, hanem azért, hbgy mi is közvetlen információkat kapjunk a megye termelőitől. Emellett növényvédő szer bá- zisraktárat létesítettünk a megyeszékhelyen és Porcsalmán. Ez utóbbival újabb elképzeléseink vannak további kereskedelmi tevékenységre, ami tulajdonképpen a lakosság, a termelők felé jelent közeledést.. Állategészségügyi-, állatgyógyászati termékekkel és gépekkel bővítjük a bázisraktár kínálatát. Bővülő kínálat A mezőgazdasági termelőket ma — a meghirdetett támogatási rendszer miatt is — annyira foglalkoztató gépforgalmazásról Erőss Attila az Agrotek műszaki-, kereskedelmi igazgatója szolgál részletekkel: — Miután a lakitelki gazdatanácskozáson egy jól sikerült, a termelők szájíze szerinti bemutatót tartottunk erő-, és munkagép kínálatunkból, az FM felkérésére bekapcsolódhattunk abba a harcba, ami a mezőgazdasági gépek hazai piacra történő szállítási jogáért indult meg. Végül a nagy árversenyben a mi kedvező ajánlatunk fennmaradt a rostán. Ez egy olyan széles erőgépkínálatra vonatkozik, amelybe a 12 LE-s kistraktortól egészen a 150 lóerősig minden fontos kategória szerepel. A mező- gazdasági termelőkön kívül az élelmiszeripari vállalkozásokat is megcéloztuk. Számukra olyan berendezéseket forgalmazunk, mint a minipalackozók, vágóhidak, kis húsfeldolgozók. Fontos megye A beszélgetés végén megkérdeztük, milyennek ítélik ennek a keleti régiónak a helyzetét. Kovács Zoltán, előbb jelentőségteljesen a nyíregyházi kirendeltségvezetőre, Borsy Nándorra nézett, majd végül maga válaszolt: — Szabolcsból, de ugyanígy Borsodból, nem jó híreket kaptunk. Ellentétben a Dunántúllal, ahol még nincs túl nagy gond a vevők, a termelők fizetőképességével. Ez a helyzet a kereskedelmi vállalatokat banki szerepbe kényszeríti, vagyis arra, hogy legalább részben finanszírozzák a termelést.. M arosvásárhelyre is rátelepedett az ősz, a Somostető fái egy ideig még dacoltak vele, aztán a folyó fölött képződő ködök lassan őket is befonták. Okkersárgára váltott a cseretölgyek levele, ezek egész télen át dacolmk majd hóval, faggyal, szélfúvással és majd csak tavasszal, amikor már követelőző türelmetlenséggel érkezik a váltás, az új rügyek—akkor hullnak le. A vörösfenyők takaréklángra állították gyantaillatú kérgükben, tűleveleikben működő parányi vegyiüzemeiket és hetykén várták a havazást. Az erdő mélyén, a Somosárok partján vadkanok röfögése verte fel a csendet. Riadt nyúlok székelitek a kecskerágó és kökénybokrok között, éber tapsifüleiket mindegyre az elvadult kóbor kutyák csa- holása fele irányítva. Az állatkertből kiszökött öreg medve bosszúsan dörmögve keresett magának téli alvóhelyet, noha álmatlanságban szenvedett, leszokott a téli álomról a zoo-ban, ahol mindennap pontos időben szolgálták fel neki az ízletes kosz- tot. Száguldó őzek patája alatt zörgött az avar, reccsentek a száraz gallyak. Cseremakk potyogott a tölgyekről, amelyből a tatárjárás, törökvész ' elől erdőbe menekülő őseink lisztet őröltek, kenyeret sütöttek, és hascsikarás- tól gyötörten, de túlélték a csapásokat. — Hópehely vagyok, édes —zizegte vissza Hópehely —, aludj nyugodtak, kemény lesz ugyan a tél, de én és testvéreim vastag, puha paplant vonunk föléd, és megvédünk a fagytól. Nem esik bántódá- sod, s álmodd közben tavaszi ébredésedet: Későre jutott el a tavasz ■ - / ■■ Nemess László A hóvirág és a hópehelyHópelyhekkel vemhes sötét felhők érkeztek nyugatról, messziről, az Atlanti-óceán felől. A város fele érve annak meleg lélegzete meghimbálta őket, mire sietve kirázták hűvös terhüket. A hópehely, milliárdnyi testvérével együtt szelíden vitorlázott; alá a Somostető fái közt. Éppen Hóvirág szunnyadó hagymácskája fölött ért földet. Az érkezés felébresztette Hóvirágot, noha oly hangtalan volt. mint a leggyöngébb simogatás. —Ki vagy? — suttogta lágyan Hóvirág az avarszőnyeg alól. abban az évben Erdélyor- szágba. Március idusán azonban a Nap barátságos nyilai átdöfték a felhőfedőt, és meleget hoztak a didergő földre.r — Ébresztő, édes — suttogta Hópehely, amely rég eggyé forrott testvéreivel a hosszú tél alatt. — Ébredj hát, eljött rövid életed ideje! Alatta, az avarkorhadék- ban mocorogni kezdett Hóvirág. Ásított egy aprót, próbált moccanni, de körülötte dermedt volt még minden. Tikkasztó szomjúságot érzett, vízre volt nagy szüksége ahhoz, hogy hagymácskájában meginduljon az élet. — Hópehely, édesem, szomjas vagyok — susogta —, víz nélkül képtelen vagyok életre kelni. — Vizet küldök neked, ha a Napocska megsegít, magamat meg a testvéreimét adom, hogy kisarjadhass, kivirágozhass, elsőként hir- dethesd a tavasz érkezését. És a Nap meghallotta fohászukat, meleg sugárözönét a földre zúdította, és olvadni kezdett a hótakaró. Hópehely vízcseppé vált, átszivárogott a megpuhult, megbámult faleveleken, eljutott Hóvirág hagymájához. Az ettől megduzzadt, zsibongom kezdett benne a drága élet. — Bennem vagy már édes — suttogta Hóvirág —, bennem vagy immár, és eggyek vagyunk. y y ópehely már nem l—J válaszolt, mert nem A. JL létezett többé, de áldott vizével táplálta Hóvirágot, hogy feltörhessen a fényre, s a Napra tárhassa makulátlan fehér, bársonyos szirmait. A sorok között Nyéki Zsolt A kis számú kivételtől eltekintve kedvezőtlen fekvésű és adottságú megyénkben a vállalkozások nehezebben indulnak be, mint az ország más vidékein. Az állami tá- . mogatásokban rejlő lehetőségek kihasználása éppen ezért a keleti térségben a leginkább létkérdés, mivel a számtalan esetben ötlettel bőven rendelkező gazdálkodók a tőkehiányra panaszkodva mondanak le a család biztos megélhetését, jövőjét megalapozó terveikről. A mezőgazdaságot érintő támogatási formák ebben az évben különösen kedvező lehetőséget kínálnak, hiszen a vissza nem térítendő támogatás, a kedvező kamatokkal visszafizetendő illetve kamatmentes hitelek révén egy egymilliós beruházást igénylő vállalkozás elindításához a gazdálkodónak mindössze húsz százalék saját erővel kell rendelkeznie. A jogszabályok, rendeletek, pályázati felhívások körül azonban sok a félreértés, a támogatások elnyerésének módját sokan értelmezik tévesen. Az illetékes földhivatalok ügyfélszolgálatait gyakran keresik meg követelőző érdeklődők, akik azon nyomban szeretnék felvenni a félmilliós vissza nem térítendő támogatást. A minisztérium sem győzi elhárítani azokat a leveleket, amelyekben az állami támogatások igénybevételében járatlan gazdálkodók kérik a pénz folyósítását. Természetesen ezeket a támogatásokat csak az kaphatja meg, aki pályázatot készít, amelyben bemutatja a vállalkozását, a fejlesztési elképzeléseit. Aki tehát a különböző támogatások elnyerése érdekében pályázatot akar készíteni, célszerű, ha először megkeresi a szóban forgó jogszabályokat, és konkrét tanácsokért a földművelésügyi hivatalokhoz fordul. A z csak természetes, hogy a gazdálkodók megsegítésére szánt milliárdok célszerű felhasználására az állam garanciákat vár el. Nem elég a sajtóban megjelent hírekre hivatkozni, hiszen az újság a leginkább csak a figyelmet hívja fel a különböző lehetőségekre, pontos jogszabály ismertetésére nincs minden esetben lehetőség. S a cím utáni szövegrésznél a sorok között is kell olvasni. A megyeszékhelyről hazatérő utasokkal megérkezett az autóbusz Kálmánházára Elek Emil felvétele Metszett fasor Balogh Géza T em csitul a vihar a l\l fasorok körül. Alig JL V múlik el nálunk is hét, hogy ne adnánk közre egy-egy felháborodott hangú levelet, vagy belső cikket a fairtásokról... Falra hányt borsó mindahány. Lehetne szidni persze az erdőfelügyelőséget, a környezetvédelmi hivatalt, vagy a helyi hatóságokat, ám nem sok értelme. Szélmalomharcot folytatnak ők is. Sajnos, a mai helyzetben úgy tűnik, a fákat, a fasorokat csak akkor lehetne megvédeni, ha mindegyik mellé fegyveres őrt állítanának. De még az sem segítene talán, hiszen aki fát lop, annál is van fegyver, még ha balta is az csupán. Nagyon sok helyen már bele is törődtek abba, hogy a szövetkezetek búcsúzásképpen, az új földtulajdonosok pedig ismerkedésképpen ragadnak fejszét, s döntik halomra az akácot, a nyárt, s újabban az égert, a ficfát is. Őröstől kezdve Balkányon át egészen Nyír- parasznyáig lehetne hozni a szomorú példákat, de egy idő után belefárad az ember, s rezignáltan sóhajtja: lám, ilyen mohó az ember... Nem mindenütt a barbár indulatok uralkodnak azonban. Egy kis, ritkán járt útra tévedtem a minap. Levelek felől tartottam Nyír- ibrony felé, s mikor felértem egy nagy dombra, a csepergős, szürke télben hirtelen feltűnt egy fiatal akácos. A műút, s a szántó közé szorult fákat mintha sárgásfehér festékkel foltozta volna be valaki jó két méter magasságig. A zok a messzire világító foltok persze nem festéknyomok voltak. Valaki lemetszette a fölösleges ágakat, azok helye virított a törzsön. Az elmúlt években sehol sem láttam ilyet, még csak nem is hallottam arról, hogy valaki így gondját viselje a két- három éves suhángoknak. Nem tudom, kié az a fasor. De hogy a tette követésre méltó, egészen biztos.
