Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-06 / 4. szám
Kicsi gyermekek, nagy gondok Bár több lett az óvodák száma hazánkban, mégis zsúfoltak az intézmények Egy pillanat a pócspetri óvodások életéből Budapest (MTI) — Közoktatási rendszerünk legszilárdabb eleme az óvoda, nem is akarja senki átalakítani. A hazai intézményes óvodarendszer 165 éves története fokozatos fejlődésről tanúskodik, ámbár — hangoztatják jó néhányan — a rendszerváltást váratlan megtorpanás követte. Vajon igazuk van-e a borúlátóknak? Fontos kérdés ez, hiszen az óvodai ellátás alakulása rengeteg családot közvetlenül érint s az országban szám szerint az idei tanévben 394 ezer kisgyereket. Újra kapunyitás — Valóban megakadt az óvodaügy fejlődése az utóbbi években? — A statisztikai adatok nem ezt mutatják. Nehézségek ugyan bőven adódnak, főleg egyes helyi önkormányzatoknál, mindenekelőtt az intézmények finanszírozásában, de az óvodai ellátottság országosan nem romlott, sőt valamicskét javult is, hiszen az óvodák száma 1991 óta tizenkettővel nőtt — magyarázza Pethő Agnes, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosa, aki a minisztériumban az óvodai ügyek felelős irányítója. — Jelenleg 4730 óvoda működik az országban. A növekedés vidéken következett be, Budapesten ugyanis hússzal kevesebb az óvodák száma, mint korábban volt. — 1990-91-ben egymás után szűntek meg az üzemi és vállalati óvodák. Talán a termelő-gazdálkodó intézményekben felszámolt óvodák újra kitárták kapuikat? — Pontosan ez történt: némi huzavona után mégiscsak átvették az üzemi óvodákat a települési önkormányzatok. Igaz, az akkori panasz most is gyakran hallható, hogy kevés a pénz az önkormányzatoknál erre a célra. Jelenleg az önkormányzatok tartják fenn az óvodák 96,2 százalékát, és a gazdálkodó vagy költségvetési szervek hatáskörében az óvodáknak csak 2,8 százaléka maradt. Az egyházak mindössze 22 óvodát tartanak fenn, ez csupán 0,5 százalékos részesedés. A maradék fél százalék az egyéb szervek óvodáié. — Ezek szerint kedvező az országos helyzet? — De csak az intézmények számát tekintve, mert elgondolkodtató a gyermekcsoportok, valamint az óvónők számának csökkenése. Amíg háromezerrel több gyerek jár óvodába, mint tavaly (összesen 394 ezer), addig negyvenhattal kevesebb az óvodai gyerekcsoportok száma, ezáltal számos helyen nőtt a zsúfoltság, rosszabbodtak a nevelés körülményei, amit tetéz, hogy egy év alatt ötszázzal csökkent az óvónők száma. Az önkormányzaté a feladat — Vajon mi rejlik a visszaesés mögött? — Az az elhibázott gazdasági-pénzügyi szemlélet, amely az óvodák működési feltételeinek megteremtésekor nem a nevelés tartalmi céljait, hanem gazdasági hasznosságát tekinti irányadónak. Gyors javulásra azért sem számíthatunk, mert ebben az évtizedben még emelkedni fog az óvodai ellátást igénylő kisgyerekek száma. A Népességtudományi Kutatóintézet előrejelzése szerint „az 1970-es években született nagyobb létszámú korosztályok belépése miatt, változatlan szülési kedv esetén az 1990-es években a születések számának növekedése várható 1999. évi csúcsponttal”. — Végül is kinek a feladata az óvodáztatásról való gondoskodás? — Egyértelműen az önkormányzatoké. Az 1993-as közoktatási törvény megszabja, hogy a községi, a városi, a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről. Tehát a szükséges intézményhálózatot mindenütt ki kell építeni. Óvodát csak akkor szüntethet meg vagy szervezhet át az ön- kormányzat, ha erről a lakosságot megillető szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik, ha az új óvoda igénybevétele sem a gyerekeknek, sem szüleiknek nem jelent aránytalan terhet. — Nem a rájuk háruló közoktatási teendők miatt tiltakoznak az önkormányzatok, hanem azt panaszolják, hogy kevés a pénzük erre a célra. — Ismeretes, hogy az önAz igaz, hogy az óvodáztatás tényleges költsége nagyobb a gyermekenkénti normánál, mely tudvalevőleg nem fedezi az összes kiadást, de az állami hozzájárulás összege, az úgynevezett fejkvóta évről évre nagyobb. 1991-ben még csak 15 ezer forint volt, tavalyelőtt 19 ezer, 1993-ban pedig már 27,5 ezer forintra emelkedett. A költségvetés tehát a normatív támogatás növelésével mind nagyobb részt vállal az óvodai nevelés költségeiből, vagyis az önkormányzati feladatok egyikének megoldásából. — Ki jogosult ma Magyarországon óvodai nevelésre? — Az új közoktatási törvény fenntartja az óvodai neveléshez való jogot minden óvodás korú gyerek számára, vagyis az óvodai nevelésben való részvétel hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb hétéves korig minden gyereket megillet. —Jog vagy kötelesség is az óvodába járás? — A törvény egy korosztályra, az ötévesekre vonatkozóan általános érvényű nevelési kötelezettséget határoz meg. Tehát a szülőnek kötelessége, hogy az iskolába lépést, a tankötelezettséget megelőzően legalább egy évig — iskolaéretlen gyerek esetében az óvodára jogosultság felső határáig — óvodába járassa gyermekét. Ha ezt elhanyagolja, akkor a gyermek állandó lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek feladata eljárni a szülő ellen. —Az óvodai nevelésben is a pedagógus a legfontosabb téHorányi Zsuzsa felvétele nyező. Milyen az óvodák személyi ellátottsága napjainkban? Továbbképzés az óvónőknek — Biztató jelenség, hogy a felsőfokú végzettségű óvónők aránya évről évre jobb: jelenleg 79 százalékos. Viszont változatlanul dolgoznak még képesítés nélküli pedagógusok az óvodákban, bár számuk csökkenőben van, az egész országban 847-en vannak, az összlétszám 2,6 százalékát teszik ki. Alkalmazásukra a kistelepüléseken jobb megoldás híján kerül sor. Igaz, Budapesten is működik még 88 képesítés nélküli óvónő, jóllehet szakképzettekkel is betölt- hetnék a helyüket Nem lelkesítő az sem, hogy az óvodai gyerekcsoportok 81 százaléka húsz gyereknél magasabb létszámmal működik, tehát zsúfoltság van az óvodák többségében, ám a fenntartók a valós óvodai igényeket még így sem tudják kielégíteni. Az utóbbi években ismét emelkedik az elutasított gyerekek száma. Az idei tanévben 4377 kisgyerek nem jutott be az óvodába helyhiány miatt. — Nehéz helyzetbe kerültek a középfokú végzettséggel rendelkező óvónők: az oktatási törvény a felsőfok megszerzésére kötelezi őket, mert enélkül nem léphetnek magasabb fizetési kategóriába. Milyen továbbtanulási lehetőségek várják őket? — Nincs ok aggodalomra e téren. A törvény 1997-ig ad időt a diploma megszerzésére. A felsőfokú óvónőképzők jelentősen megemelték a munka mellett továbbtanulók felvételi keretszámát, s intézményenként évente több száz óvónőt képeznek tovább. Aki akarja, 1997-ig megszerezheti a felsőfokú oklevelet. A közelmúltban nagy sikerrel mutatkozott be a nyíregyházi zeneművészeti szakközépiskola szimfonikus zenekara Harasztosi Pál felvétele Kísérlet indul Egészségügyi reform a fogászaton Nyíregyháza (KM) K. É. — Az egészségügy reformjából eddig csak a fogászat maradt ki. Ezért két hónapos kísérletnek lehetünk tanúi 1993. december 1. és 1994. január 31. között, a reform előkészítéseként, hiszen a fogászat egyaránt része az alap- és a szakellátásnak is. A kísérletezők egyike Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye is, az itteni tapasztalatok fel- használásával is születhet tehát a végleges változat. A reform célja elsősorban a fog romlásának megelőzése. Az emberek évtizedek óta alig törődnek a fogukkal. A fogorvost csak akkor keresik fel, ha már nagyon fáj, ha egy-két álmatlan éjszaka van mögöttük. Ezért a tervek szerint 18 év alatt évenként kétszer, 18 év felett pedig évente egy alkalommal mindenkinek szűrővizsgálaton kell megjelennie. Aki ezt elmulasztja, attól a biztosító térítést kér a további kezelésekért. A rágóképesség helyreállítása a tervek szerint továbbra is ingyenes marad, de az egészségbiztosítás nem finanszírozza például a kozmetikai kezelést vagy a porcelánkorona készítését sem. A fogorvosok a háziorvosokhoz hasonlóan pontrendszerben dolgoznak majd, s maguk döntik el, hogy köz- alkalmazottként kívánják-e tevékenységüket folytatni, illetve területi ellátási kötelezettséget vállaló vállalkozók lesznek-e. Ez utóbbi esetben az önkormányzattal, illetve a társadalombiztosítással kell szerződést kötniük. A végső program kialakítását megalapozó kísérleteknek Szabolcs-Szatmár- Bereg is részese, a megyénkben összegyűjtött tapasztalatokat országos szinten is hasznosítják majd az illetékesek. A társadalombiztosítás felkészült, várja a fogászati reformot. Az idén fogászati ellátásra 3,5 milliárd forintot fordítanak, ám az 1994-es évre a költségvetés tervezetében már 6 milliárd forint szerepel e célra. Arról, hogy a betegeknek mennyire kell majd a zsebükbe nyúlniuk, ha valamilyen extra kívánságuk van, csak a kísérlet befejezése után lehet majd hírt adni. Emelnék a minimálbért Kétoldalú tárgyalások a kormánnyal Budapest (MTI - KM) — Az Érdekegyeztető tanács munkaadói oldalának álláspontja szerint a 9600 forintnál magasabb minimálbért csak akkor tartják reálisnak, ha eredményeket érnek el a kormánnyal folytatott kétoldalú tárgyaláson. Korábbi ajánlatuknak megfelelően a jelenlegi 9000 forintos minimálbért februártól emelnék 9600 forintra, ami alól a mezőgazdaság lenne kivétel, mert ott múlt évben is csak később álltak rá a jelenlegi 9000 forintra. A februári időponthoz azért ragaszkodnak, mert a vállalkozók egy részének a januári bevezetés a társadalombiztosítási kötelezettségek miatt hátrányos lenne. Amennyiben sikerül megegyeznünk a kormánnyal a vállalkozások terheinek mérséklésében, akár már februárban hajlandóak ismét tárgyalni a 9600 forinton felüli újabb minimálbér-emelésről. A tárgyalások a jövő héten folytatódnak és a tervek szerint elsőként a Szolidaritási Alapba befizetendő munkaadói járulék csökkentésének lehetőségeit vitatják meg. A munkaadók sérelmesnek tartják ugyanis, hogy miközben csökken a munkanélküliség, számukra nem mérséklődik, sőt növekszik a szociális tehervállalás mértéke, aminek most 1-4 százalékos csökkentését kezdeményezik. A munkaadók nem tartják elfogadhatónak a minimál- adó intézményét sem. Ez alól, amennyiben visszavonását nem sikerül elérni, az induló vállalkozások 3 éves mentességét tartanák indokoltnak. Egészséges jövőnkért Nyíregyháza (KM) — Plakát készítésére hirdet pályázatot Egészséges jövőnkért címmel a középfokú oktatási intézmények tanulói számára az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Intézete. A pályaművek bármilyen technikával készülhetnek maximum A/3-as méretben. A szervezők kérik az alkotókat, hogy a palkátot kasírozzák. Az alkotásokat az ÁNTSZ megyei egészség- védelmi csoportja címére kell eljuttatni január 21-ig. A cím: Nyíregyháza, Árok utca 41. Az eredményhirdetés február 18-án lesz az intézet könyvtárában. Az első helyezettjutalma tízezer forint, a második díj hétezer forint, a harmadik díjjal ötezer forint jár. A legjobb alkotásokból kiállítást rendeznek. A pályázat eredményéről a résztvevőket írásban értesítik. Elegendő a hazai cukor Budapest (MTI) — Az idén is lesz elegendő hazai gyártású cukor a magyar piacon, habár ehhez importálni kellett, és az állami tartalékok egy bizonyos részét is fel kell szabadítani. A hazai cukorrépa feldolgozása befejeződött a cukorgyárakban. Néhány üzem ugyan még nem állt le, de ezekben már az importált sűrűlevet dolgozzák fel. A gyárakban az idén együttesen mintegy 2,1 millió tonna cukorrépából 357 ezer tonna cukrot nyertek. A hazai ellátás biztonsága érdekében vásárolt 200 ezer tonna külföldi sűrűiéből a számítások szerint mintegy 110 ezer tonna cukor készül. 1994. január 6., csütörtök HAZAI- HOL-Mi 5 kormányzatok az óvodás gyerekek ellátására költségvetési támogatást kapnak. Növekvő „fejkvóta”
