Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-05 / 3. szám

Kelet-Magyarország 9 1994. január 5., szerda ————- - MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Lopják a villanyoszlopokat Ha egyszer rájuk omlik egy szerkezet, nemigen lesz módjuk eladni a vasat A hatalmas oszlopok sora hever a fűben, a rajta lógó vezetékek életveszélyesek Amatőr felvétel Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Hin­nénk, egyszer a vandalizmus is eléri a legfelsőbb határt, hie­delmünk és reményünk azon­ban sajnos teljesen alaptalan. A fenti állítást igazolja az a legújabb eseménysorozat, amelyről a TITÁSZ Rt. máté­szalkai üzletigazgatóságának szakemberei tájékoztattak bennünket. A lényeg röviden a következő: ismeretlen tettesek megrongálták a Debrecen és Nyírbátor közötti 120 kV-os alaphálózati távvezetéket, mégpedig oly módon, hogy a vezetéket tartó vastraverzeket derékban egyszerűen elfűré­szelték, leszerelték. A rongá­lás következtében kidőlt a 120 ezer voltos távvezetéki főel­osztó hálózat Hajdú és Bihar megyét összekötő szakaszá­nak két szomszédos vasoszlo­pa. Újabb esetek Az esemény karácsony első napján délelőtt történt, s azóta sajnos újabbaknak lehettek a szakemberek tanúi. A jegyző­könyv tanúsága szerint a tete­mes összegű, több mint két­millió forintos helyreállítási költségen felül gondot jelent az is, hogy az áramszolgáltatás komoly veszélybe kerül, hi­szen a két megye jelentős terü­letei a helyreállítás idején a tartalékról kapják az áramot. Ha a tartalék is megsérül — esetleg épp a vandálok keze nyomán —•, fél megyényi fo­gyasztó válhat órákra, esetleg napokra villanyáram nélkül. Ráadásul a károk helyreállítá­sa még jó idő esetén is leg­alább két hétbe kerül, ez pedig azt jelenti, hogy az áramellátás bizonytalansága is közel eddig tart. Az anyagi kár is jelentős, hiszen a vastraverzek új értéke közel egymillió forint, arról nem beszélve, hogy a megsé­rült vezetékeket is pótolni kell. Lényeges kérdés, ugyan kinek és miért van szüksége ezekre a vasakra? Nem kell soká gondolkodni, hogy kide­rüljön, a gyűjtögetők, a tolva­jok vetnek rájuk szemet. Ese­tenként egy-egy oszlopról két- három mázsa vasat szednek le, s adják tovább jó pénzért a fel­vásárlóknak. S hogy van-e védekezés az újfajta tolvajlás ellen? Igen is, meg nem is. A helyzet az, hogy az oszlopok alsó részéről leszerelt merevítő vasakat a szakember szerint csakis az előírásoknak megfelelően, te­hát csavarozással lehet pótol­ni, amivel a tolvajok igen könnyen elboldogulnak. A tolvajok dolga tehát könnyű a szakembereké egyre nehe­zebb. A földön fekszenek Újabb és újabb oszlopok maradnak védtelenek, amiből az következik, hogy a vil­lanyvezetékek körülbelül 400 méterenként, 28-30 méter ma­gasan szinte a levegőben lóg­nak. Mint az egyik szakmun­kás december 25-én készült feljegyzéséből például kide­rül, Geszteréd környékén a tartás nélkül maradt vasoszlo­pok eldőltek, a földön feksze­nek, mivel a 18 darab három és fél méter hosszú, 45x5-os horganyzott merevítő szög­vasat kilopták alóluk. így az oszlopok állóképessége oly mértékben meggyengült, hogy az alsó elemeik megroggyan­tak és a földre zuhantak. A zuhanó oszlopok kiborították a következő, szintén meg­gyengített oszlopokat is. Azt talán mondani sem kell, hogy a leesett oszlopok totálkáro­sak, javíthatatlanok lettek. Az esemény után a vezeték nyom­vonalán végig ellenőrzést vé­geztek a szakemberek, s pótol­ták a hiányokat is, de ezt kö­vetően két nap múlva, 29-én, az újabb vonalbejáráskor szo­morú tapasztalatokat szerez­hettek. Megállapították, hogy a 85-ös, 86-os, 87-es, valamint a 92-es számú oszlopokat is­mét szándékosan megrongál­ták, a merevítő vasakat kisze­relték alóluk. Ezek közül az el­ső három Téglás és Hajdúhad- ház, a negyedik pedig Bököny határában található. Jellemzi a vandálok munkáját, s annak veszélyét, hogy a 87-es számú oszlopot oly mértékben meg­gyengítették, hogy az a földön állva imbolygott. Úgy tűnik, az oszloplopás­nak egyhamar nem lehet vége, hiszen tettükkel az eddig is­meretlenek komoly pénzhez jutnak. A villanyszerelők az eddigi négy helyett ma már öt mun­kacsapattal próbálják meg helyreállítani a szinte naponta, éjjelenként rendszeressé vált rongálásokat, munkájuk azon­ban Kőműves Kelemenéhez hasonlítható: amit megjavíta­nak nappal, lelopják azt éjjel. Igaz, a tolvajokra is leselkedik a veszély, hiszen ha egyszer rájuk omlik egy vasszerkezet, nemigen lesz módjuk eladni a vasat. Szigorú büntetés Persze nemcsak a tolvajok, az orgazdák is szigorúan bün­tethetők, mégpedig a törvény szerint öt év börtönt kaphat az, aki tettestársként felvásárolja a lopott holmikat. Könnyíthet- né a felderítést, hogy a szóban forgó oszlopvas igen könnyen felismerhető, hiszen sehol meg nem vásárolható anyag, így bárhol rábukkannak majd a rendőrök a méhtelepeken, eredetét biztosnak tekinthetik. Azt csak valamenynyien re­mélhetjük, a tettesek nem so­káig maradnak ismeretlenek. A MÓL ráfizet a lakossági gázszolgáltatásra Szennyezés Miskolc (MTI) — A Kárpátalján történt gázolaj- vezeték-sérülés miatt a becslések szerint mintegy kétezer liter olaj került Szojva térségében a Lator­cába, majd onnan Szlovák területen a Bodrogba. Az olajszennyezés hétfőn este hét óra körül elérte Ma­gyarország területét — tájé­koztatta kedden az MTI tudósítóját Pados Imre, az Észak-magyarországi Vízü­gyi Igazgatóság igazgatója és Stefán Márton igazgató- helyettes. Mint bejelentették: pil­lanatnyilag úgy tűnik, hogy az alsóberecki közúti híd szelvényében sikerült „megfogni” a folyó felüle­tén filmszerűen elterülő olajat. A hídnál két uszályt állítottak keresztbe a fo­lyón, és alatta úgynevezett merülőfalat is emeltek, amely felfogja a víz színén érkező olajat. Egy Szaporex nevű, az olajat magába szí­vó anyaggal itatják fel a veszélyes vegyipari hulla­déknak minősülő anyagot. Ráthy Sándor Budapest (ISB) — A közeljövőben bizonyosan nem kerül sor energiaár-emelésre — szögezték le többen ízben is a sajtóban a kormány illeté­kes szakemberei. Mindez azonban senkit ne tévesszen meg, hiszen bizonyosra vehe­tő, a kormány politikai okok­ból mondott le arról, hogy ha kis lépésekben is, de fokozato­san emelje a lakossági áram és a gáz árát. Egyértelmű ugyan­is, hogy a választások előtt nem éppen népszerűségnövelő intézkedés feljebb vinni az egyébként hatósági kategóriá­ba tartozó energiahordozók árát. A választásokig hátralévő idő azonban már csak hóna­pokban mérhető, s utána — legalábbis a politikai elemzők szerint — bizonyosan egy új koalíciós kormány kezdi el működését. S ennek a kabinet­nek, akárcsak a mostaninak, szintén szembe kell néznie az­zal ténnyel, hogy hazánkban a lakossági áram és gáz ára ala­csonyabb, mint amennyiért importálják illetve előállítják. S így a kormány nem tehet mást, mint hozzáigazítja a ta­rifákat a piaci árakhoz. Külö­nösen érzékenyen érintheti ez azokat, akik a közelmúltban vettek részt gázvezeték-beru­házásban illetve napjainkban társulnak az úgynevezett ön­erős vagy önkormányzati la­kossági gázvezeték-építéshez. Nekik mindenképpen érdemes kalkulálniuk s kiszámítani, tudják-e majd fizetni a meg­emelt árú gáz köbmétereit. Napjainkban ugyanis a Ma­gyar Olaj- és Gázipari Rt. éves szinten 10 milliárd forintos nagyságrendű szociális támo­gatást nyújt a lakossági fel­használóknak azért, mert a beszerzési árnál kevesebbért adja el nekik a gázt. A társaság pénzügyi helyzetét nehezíti, hogy tetemes összegre rúgnak az egyre inkább behajthatat­lannak tűnő kintlévőségei is, s így nincs elegendő pénze töb­bek között vezetékeinek fel­újítására sem. Nem véletlen tehát, hogy a MÓL vezetői sürgetik: a kormány, az ipari tárca illetve az állami vagyon kezelésével megbízott szer­vezetek tisztázzák, ki állja a nem fizető cégek gázszám­láját. Ezen túlmenően a tár­saság szakértői felvetették azt is, a hatóságok döntsenek az gáz árának rendezéséről. A MÓL napjainkban 8,50-9 forintnak megfelelő devizáért veszi a gázt a volt Szovjetunió tagállamaitól, de csak 7-8 forint közötti árat kérhet a lakossági fogyasztóktól egy köbméter gázért. Egészen más a helyzet—s ez némi támpon­tot adhat a kalkulációkhoz — Ausztriában. Az osztrákok, akik a MOL-lal megegyező áron — 1,25-1,3 schillingért — vásárolnak Keletről gázt, 4,5-4,7 schillingért adják el fogyasztóiknak köbméterét. Mindebből kitetszik, milyen árarányok lesznek hazánkban is akkor, ha piaci alapokra he­lyezik a gázszolgáltatást. Jegyzet ________________________ A nagykoalíció körvonalai Dombrovszky Ádám n gyes pártok vezetői M-j nagy előszeretettel hangoztatják, hogy négy-öt hónappal a választások előtt semmi értelme az esetleges koalíciós lehetőségekkel foglalkozni. Mint mondják, ennek majd csak a választási eredmények tükrében lesz aktualitása. A politikai taktikázás mű­fajában nyilvánvalóan az a legnagyobb spekuláns, aki minden irányban nyitm hagyja a kapukat. Ezáltal— gondolhatják — saját hata­lomra kerülésük esélyeit nö­velhetik úgymond a „vá­lasztói akarattól ßggöen”. Nem tudom, ki hogyan van vele, de a magam részéről— mint választó — nem igazán lelkesednék egy olyan párt­ért, amely nem mondja meg nekem kellő időben: kik lehetnek koalíciós partnerei. A hazai politikai pártok pa­lettája mára már oly széles­sé tágult, hogy a „színek" össze-vissza nem keverhe­tők. Abban a dologban való­színűleg kivételesen teljes az egyetértés minden párt kö­zött, hogy a jelenlegi erő­rendszer szerint az idei vá­lasztásokon egyetlen párt, vagy mondjuk így: eszme- rendszer sem jut abszolút többséghez. Kézenfekvő te­hát, hogy akár a liberálisok, akár a konzervatív-kereszté­nyek, akár a szocialista-szo­ciáldemokraták arra kény­szerülnek, hogy koalíciós partnert kerítsenek, így válhat az 1994-es vá­lasztás egyik kulcskérdésévé a lehetséges koalíciós part­ner megnevezése. A szavazá­sig még hátra van négy-öt hónap, s addig persze még lehetnek módosulások is. Alapvető változtatásra azon­ban már egyetlen stabil párt sem gondolhat. A lehetséges koalíciós partner megnevezésének te­hát lassan itt az ideje. Orbán Viktor minapi kijelentése, miszerint elképzelhetőnek tartana egy liberális-konzer- vatív-keresztény nagykoalí­ciót, azaz a rendszerváltozás előtti ellenzéki pártok együt­tes hatalomra jutását, egyál­talán nem nevezhető várat­lannak. A Fidesz elnöke ugyanis már hónapok óta mondja, hogy a szocialisták­kal „nincs igazán tárgyalni valójuk". Márpedig a választási ma­tematika szerint szinte lehe­tetlen, hogy olyan kor­mánykoalíció jöjjön létre, amelyben sem a szocialisták, sem a konzervatív-kereszté­nyek nem kapnak helyet. Ha tehát valaki folyamatosan arról beszél, hogy „ő az MSZP-vei nem”, akkor — nevezzük azt bárakár a „kisebbik rossz”-nak — tu­lajdonképpen azt mondja: a konzervatív-keresztényekkel viszont legalábbis talán... 5 ha ehhez még hozzá­vesszük azt a — persze ellentmondásoktól sem men­tes — folyamatot, ahogyan az MDF és a Fidesz egymás számára fokozatosan sza­lonképesebbé válik, akkor már mi is látni véljük a nagykoalíció körvonalait. Drágul a marhahús A sertéshús ára változatlan Budapest (MTI) — Ja­nuár 10-étől 5 százalékkal növelik a marhahús nagyke­reskedelmi árát — erről tájékoztatta az MTI-t ked­den Ináncsy Miklós, a Bu­dapesti Húsnagykereskedel­mi Vállalat vezérigazgatója. A vállalati vezető elmond­ta azt is, hogy ugyanakkor egyelőre semmi sem indo­kolja a sertéshús árának emelését, bár a későbbiek­ben esetlegesen arra is rá­kényszerülhet a vállalat. Az élősertés-piacon ugyanis már most enyhe áremelke­dés tapasztalható. Jelenleg a nagyüzemi sertések kilo­grammjáért a felvásárlók 103-108 forint közötti árat fizetnek, míg a kisüzemből származó sertések kilo­grammjáért 90-95 forintot adnak. A vezérigazgató sze­rint azonban előfordulhat, hogy az élősertés ára 110 forint fölé megy, sőt meg­közelítheti a 115 forintot is. Ez viszont már indokolttá teheti az áremelést. Ináncsy Miklós végül felhívta a fi­gyelmet arra, hogy Buda­pesten, a vállalat központ­jában a nem- kereskedelmi mennyiséget vásárló vevő­ket továbbra is nagykeres­kedelmi áron szolgálják ki, és szolgáltatásként, ha a ve­vő kéri a vásárolt fél sertést, illetve nagyobb mennyiségű tőkehúst fel is dolgozzák. Löszpartomlás Dunaföldvár (MTI) — Dunaföldváron többszáz köbméter lösz omlott le, és betemette három lakóház melléképületeit az új év első napjaiban. Szerencsére sze­mélyi sérülés nem történt. A sok eső következtében meg­mozdult löszparton kedden megkezdték a geodéziai vizsgálatokat, hogy megál­lapítsák: várható-e újabb földcsuszamlás. A Tolna megyei városban évtizedek­kel ezelőtt már történt ha­sonló eset, s akkor a mosta­ninál sokkal nagyobb meny- nyiségű lösz terült a Duna- partra. Most a parti sétány és a kemping közötti részen következett be a földmoz­gás, a magasan fekvő gyü­mölcsöskertek végében vált le a lösztalaj. Kedden megkezdődött a károk felmérése is. Tenderbontás teszalkai primer körzetekre — nem érkezett pályázat. Tíz területre egy-egy, nyolc területre két-két és öt terület­re három-három pályázatot adtak le. Budapest (MTI) — A he­lyi távbeszélő koncessziókra beadott pályázatokat kedden bontották fel a közlekedési minisztériumban. Két terü­letre — a kisvárdai és a má-

Next

/
Thumbnails
Contents