Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-03 / 1. szám

1994. január 3., hétfő HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Ha megdobnak kenyérrel, dobd vissza kővel A postaköltség duzzad, az ügyek viszont nem mozdulnak • Panaszos-vezető ellentét Nyírmihálydi, ahol mindig történik valami A szerző felvétele Györke László Nyírmihálydi (KM) — Tu­dom, a közmondás nem így szól. De az ügy, amelyről alább szó lesz, meglehetősen zavaros, s mintha ezt a visz- szájára fordított közmon­dást látszana igazolni. Bár ezt, persze, nem mindenki látja így. Az azonban tisztá­nak látszik: valami nincs rendben Nyírmihálydiban. Krasnyánszki József ma nyugdíjas. 1961 és 1975 kö­zött ő volt a helybeli Új Élet Mgtsz elnöke. Hát ezt érdemeltem? Panaszosunk ott kezdi, hogy harminchárom évvel ezelőtt ő, mint elnök, segítette a jelenle­gi (a riport még december 27- én készült) szövetkezeti el­nököt, Kereki Tibort abban, hogy tanulhasson. Ez az előz­mény — véleménye szerint — azért fontos, mert ugyanez a Kereki Tibor ma szóba sem áll vele, leveleire nem válaszol. — Pedig jó fejű gyerek volt, nem vártam volna ezt tőle — mondja kissé rezignáltam Miről is van szó? 1992. december 10-ei kel­tezéssel kérelmet nyújtott be a panaszos „vagyonnevesítésből származó érték felhasználása” címen, melyben közli, hogy a részükre megszabott vagyon- nevesítési összeget (ez a fiáé­val együtt 601 925 Ft) a Rá­kóczi u. 24. sz. alatt lévő szol­gálati lakás megvásárlására szerették volna fordítani. — Vállalkozni szerettünk volna, üzletet nyitottunk volna a szóban forgó épületben. De kérelmem süket fülekre talált — kommentálja az írásbeli kérelmet Krasnyánszki József. A kérelmet 1993. március 8- án megismételte, amelyet ez­úttal nemcsak az elnöknek, ha­nem a földkiadó bizottságnak és jegyzőnek is elküldött. Vá­laszt csak a II. számú földkia­dó bizottság elnöke küldött az­zal, hogy az ügy nem tartozik rájuk. Mivel panaszosunk betegsé­géből kifolyólag elvesztette szeme világát, az ügyintézés­sel kénytelen volt feleségét megbízni, aki 1993. május 11- én a polgármesteri hivatalban jegyzőkönyvbe vétette pana­szukat. Eszerint „A férjem után járó 30 AK értékű szán­tóföldet kértem megművelés címén a Fekete-tagi dűlőben. Budapest (MTI) — A hazai honvédelmi kiadások reálér­tékben majdnem a felére csök­kentek 1989 óta, a bruttó nem­zeti termékből való részese­désük pedig 2,5 százalékról 1,88 százalékra csökkent. Egyebek közt ez is kiderül a Honvédelem ’93 című, a na­pokban megjelent kiadvány­ból, amelyhez bevezetőt a honvédelmi miniszter írt. Für Lajos ebben többek kö­zött megállapítja, hogy az or­szág mozgósítási rendszere korszerű, az elmúlt időszak­ban fontos lépések születtek a honvédség reagálóképességé­nek javítása terén. Megkez­dődött az úgynevezett gyors- reagálású, légimozgékonysá- gú alegységek kiképzése és hozzáfogtak a honvédelmi dandárok szervezéséhez. A kiadványból megtudható Kérelmi lapon is ezt a területet jelöltem meg. Több esetben felkerestem a szövetkezet el­nökét és kértem, hogy egy da­rabban adja ki számomra a te­rületet. Ő kérésemnek nem tu­dott eleget tenni... A tsz elnö­kétől 602 000 Ft nevesítéssel kapcsolatosan semmilyen irá­nyú választ nem kaptam...” — Sem írásbeli, sem szóbeli választ nem kaptam erre sem — jegyzi meg Krasnyánszki József. Betelt a pohár — Egyedül a n. számú föld­kiadó bizottság válaszolgatott — folytatja. A levelezésből megtudjuk, hogy egyeztetésre hívták az érintetteket, mivel azonban egyezség nem születik, nyíl­húzással döntenek a Fekete­tagban földre igényt tartók kö­zött. Itt (is) Krasnyánszki Jó- zseftié képviseli panaszosun­kat — az ismert objektív okok miatt. Húsz aranykorona-érté­kű földet sikerül „kihízni”. De a kérelem, hogy egyben le­gyen a 30 AK — nem teljesül. Az utolsó levél kelte 1993. december 1. A címzett: Kereki Tibor. Ebben már nemcsak az eddigi témák kerülnek teríték­re, hanem például a földhasz­nálati díj is. ,Amennyiben nem hajlandó a kért föld hasz­nálati nyereségét megadni, ak­kor írásban közölje, hogy mi­ért nem. De nehogy valamiféle tsz-re vagy rendeletre hivat­kozzon. Hanem a Kereki Kft. tiszta hasznára.” Mi tagadás, ezt az utolsó többek között, hogy az ország­ban hol helyezkednek el a gé­pesített lövész, a tüzér- és a harckocsicsapatok, illetve a harcászati repülő-, légvédelmi rakéta- és rádiótechnikai csap­atok. A Magyar Honvédség lét­száma 1993 végén pontosan 100 ezer: 13 700 tiszt, 8500 tiszthelyettes, 52 340 sorkato­na és 25 660 polgári alkalma­zott. Az adatokból az is kide­rül, hogy három éve még 143 200 volt a honvédségi lét­szám. Megtudhatjuk azt is, hogy a Magyar Honvédség je­lenleg 1229 harckocsival, 1296 páncélozott harcjármű­vel, 1023 tüzérségi eszközzel 171 harci repülőgéppel és 39 speciális harci helikopterrel rendelkezik. Egy év alatt több mint száz­zal csökkent a harckocsik és mondatot csak az érti, aki is­meri a hátteret is. Ezt viszont az, aki a dologban minden két­séget kizáróan a leghitelesebb lehet, nem köti a riporter or­rára. Jogutód nélkül megszűnik Az Új Élet Szövetkezet irodájában először Bakk Jó- zsefné főkönyvelővel, a II. számú földkiadó bizottság el­nökével beszélgetünk. — Ma még van munkánk, de január elsejével mi is az ut­cára kerülünk. Ugyanis a szö­vetkezet jogudót nélkül meg­szűnik. így döntött a közgyű­lés egyhangúlag december 16- án. Ami panaszosunk ügyét, ügyeit illeti, megtudjuk, hogy tavasszal, amikor az ideigle­nes használatbavételt intézték „Nem jött ide senki közülük”. Sőt, az első egyeztető tárgya­láson sem vett részt Krasnyán­szki József. Az augusztusi nyílhúzásnál viszont sikerült a Fekete-tagban 20 aranykoro­na-értékű földet megszerezni. — A mérnököt megrendel­tem — mondja Bakk Józsefné. — Végleges határozat viszont csak akkor születhet, ha a mér­nök kiméri a földet, vázrajzot készít. De hogy mikor jön a mérnök, azt senki sem tudja. Hozzá kell tenni, hogy aki tavasszal idejött, hogy vetni akar, az vethetett is az ideig­lenes használatba vétel szabá­lyai szerint. Ami pedig a va­gyonnevesítést illeti, itt nem is arról van szó, hanem üzlet­résztőkéről, ami akkor „műkö­több mint négyszázzal a pán­célozott harcjárművek száma. Jelenleg már csak a harckocsik száma haladja meg a nemzet­közi szerződésben rögzített 835-ös plafont. Miután évek óta csak nominálértékben nö­vekszik a honvédség költ­ségvetése, ezért a fejlesztésre egyre kevesebb jut: 1990-ben még a hadikiadások 19 száza­léka, addig az idén már csak 7,6 százalék jutott korsze­rűsítésre, miközben az ideális a 30-40 százalék lenne. Végezetül a kiadványból azt is megtudhatja az olvasó, hogy jelenleg 30 magyar katona vesz részt az ENSZ békefenn­tartó tevékenységében. Leg­többen, tizennyolcán Mozam- bikban, hatan Kuvaitban, öten Angolában szolgálnak, míg egy katona Grúziában teljesít szolgálatot. dik”, ha valaki megveszi a szövetkezetét. De akkor sem ingatlan formájában, hanem pénzben. Amennyit akkor fog érni arányosítva az üzletrésze. Egyébként 1992 őszén, ha jól emlékszem, novemberben ho­zott egy határozatot a köz­gyűlés, hogy senkinek nem ad ki üzletrésztőkét. Kereki Tibor, a beszélgetés időpontjában még az Új Élet Szövetkezet elnöke: — Az 1993. évi II. törvény hatályba lépése után egyéni ki­válásra igény nem jelentke­zett, hanem csoportosra. így lett három szövetkezet a falu­ban. Krasnyánszkiék igénye a szolgálati lakásra későn érke­zett. Akkor, amikor már ennek a jogszabályi feltételei nem voltak meg. Ami pedig ama panaszát illeti, hogy nem vála­szolok leveleire, én úgy gon­dolom, fölösleges levelez­nünk, mikor csaknem tőszom­szédok vagyunk. Én szóban mindig tájékoztattam a jogál­láspontról. Természetesen ja­nuár elsejétől maga az elnök is munkanélküli lesz, hiszen a végelszámolást egy nyíregy­házi kft. fogja végezni, mely munkát 1994. június 30-áig kell befejezniük. Mihez kezd Kereki Tibor? — Az agrárszférában mara­dok, hiszen felsőfokú kerté­szeti szakképesítésem van. Ta­lán alakítok egy kft.-t. Szö­vetkezetét biztos nem, mert az ilyen formában nem műkö­dőképes. Engedtessék meg, hogy a ri­porter ezúttal ne foglaljon ál­lást. Eszpe­rantisták Nyíregyháza (KM - CS. GY.) — Az a célunk, hogy az eszperantó nyelv társadalmi elismertségét növeljük, fokoz­zuk a taglétszámot, valamint fejlesszük a nyelvi készséget — hangzott el a Magyar Esz­perantó Szövetség Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Bi­zottsága legutóbbi ülésén. Mint Járó Antal, a megyei szervezet elnöke lapunknak elmondta, az eszperantisták közötti kapcsolattartás a postai költségek miatt megnehezült, s így csökkent a tagok külön­böző rendezvényeken történő részvétele. Mindezek ellenére a szervezet él, létezik, s Nyír­egyházán, a Toldi utca 23. szám alatt, a MÁV Művelő­dési Házában minden héten összejövetelt tart, sőt a nyelv oktatására is vállalkozik. Tények, adatok a honvédségről Egy katonánk Grúziában teljesít békefenntartó szolgálatot Kovács Éva A lig ocsúdtunk fel a meg­lepetésből, s máris itt a másik. Igaz, a meglepetések okai szerencsére oly távol állnak egymástól, mint a szó­lásmondás szerinti Makó Je­ruzsálemtől. Néhány hete annak, hogy a szélsőséges, vad nézeteiről híres, vagy inkább hírhedt Zsirinovszkij győzelmet ara­tott az oroszországi válasz­tásokon. Bizonyára alig akart hinni fülének a világ, amikor Zsirinovszkij prog­ramját meghallotta. Volt ab­ban minden, amitől a husza­dik század vége felé szaba­dulni szeretne az emberiség normálisabb fele: terület- szerzés és visszaszerzés, megszállás, nacionalizmus, atomveszély, más államok belügyeibe történő bevat- kozás, s ki tudja, mi minden még. Az új politikus meg is kapta az őt megillető jelzőket és helyet, mondták, s mond­ják őt ma is mindennek, csak okosnak és jószándékúnak nem. Olyan történelmi figu­rákkal veszik egy kalap alá, akiknek nevét és (rém)tetteit igencsak megkeserüli, s sze­retné egy életre elfelejteni a világtörténelem. A meglepetés egyik fele tehát az, hogy egy ilyen figu­ra a demokratikus választá­sok eredményeként manap­ság egyáltalán porondra ke­rül. A másik, ennél jóval kellemesebb, hogy egy ilyen ember tevékenységének, szín­relépésének első pillanatától a demokratikus, fejlett or­szágokban egy csapásra nem kívánatos személy, persona non gráta lesz, s hiába sze­retne világpolitikai tényező lenni, a világ józanabbik része őt egyáltalán nem fo­gadja be. Mert mint a napi hírekből hallhattuk, Zsiri­novszkij csak szeretné, de nem lépheti át Németország küszöbét, kérni kérhet, de semmiképpen nem kaphat beutazási engedélyt. S a né­met politika nem bújt el a felelősség elől, az újságok fogalmazása szerint „a né­meteknek nagy megkönnyeb­bülést jelentő döntést" maga a külügyminiszter, személye­sen Klaus Kinkel fogalmazta meg. Indoklásul elmondta, Németország érdekeit kife­jezetten sértené, ha Zsiri­novszkij módot kapna arra, hogy német földön fejthesse ki szélsőséges nézeteit. Most tehát Klaus Kinkel, korábban maga Bili Clinton mondott Zsirinovszkijra, s az általa hangoztatott szélső­séges gondolatokra nemet. A politika nagyjainak elhatá­rolódása szerintem egyálta­lán nem felesleges, egyene­sen dicséretes. Talán ezek a nemek rádöbbentik a népe­ket és a Zsirinovszkijhoz ha­sonló személyeket: a játék­nak vége, a történelem kere­két már soha többé nem lehet visszafelé fordítani... A méhtelekii református templom Szondi Erika • FELVÉTELE' Véleményem szerint... Encsencs (KM - GYL) — Különböző „magas szintű” vélemények mellett, úgy gondoltuk, nem teljesen ta­nulság nélküli, ha olyan em­berek is kifejtik, kifejhetik véleményüket a „magas po­litikáról”, aki úgymond „gyalogosként” vesznek részt a közigazgatásban. Dr. Bihari Károly, Encsencs jegyzőjének vélemény dió­héjban: — Az én véleményem a kormánypolitikáról eléggé lesújtó, s ez a vélemény nemcsak az enyém, hanem rendszeres beszélgetőpartne­reimé is. Tehát a kormány gazdaságpolitikáját nem tar­tom korrektnek, sőt — lehet, hogy túl erős, amit most mondok —, egyenesen tár­sadalom- és nemzetellenes­nek. Gazdaságpolitikát — és semmilyen politikát — nem lehet érzelmi alapon, for­rongó indulatokkal csinálni. Félreértés ne essék: nem a régi rendszert sírom vissza, egyszerűen úgy tartom: nem szabad a lakosságot ennyire kizsigerelni. — A médiapolitikát pedig még rosszabbnak tartom, hi­szen hírzárlatokkal csak fél­revezetik az embereket. Én hiszek a sajtónak, tehát el is várom, hogy hiteles legyen. De ez a hitem most kissé megingott. Aggódok. Ezzel együtt jó, hogy a rádió és a tévé körül kialakult vita nyil­vános, hiszen ez már rég nem a két nagy intézmény belső ügye. — Lát-e ma Magyaror­szágon olyan politikai erőt, amely kihúzhatja az ország szekerét a kátyúból? — Nem akarom egyik pár­tot sem megsérteni. Vélemé­nyem szerint egy szélsősé­gektől mentes koalíció képes lenne erre. Egy higgadt baloldali, a Király Zoltán- féle szociáldemokrata, a Pozsgay-Palotás-féle vonal együtt szerintem végre tudná hajtani ezt a bravúrt. Persze, ha egyáltalán lehetséges ilyen koalíció... Jegyzet A német „nem”

Next

/
Thumbnails
Contents