Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-05 / 3. szám

1994. január 5., szerda Kelet-Magyarország 7 Amatőr felvétel Köszönet a csomagokért Magam és nyugdíjastársaim szeretnénk tolmácsolni köszö- netünket ifj. Joó Károlynak, Szamosújlak polgármesteré­nek és a képviselő-testületnek, hogy a szeretet ünnepén ránk is gondoltak és megajándé­koztak bennünket. Nagyon meghatódtunk, mert úgy érez­tük, elismerték a hatvan-het- ven éveseket, akik a romokban lévő országunkat a háború után nehéz küzdelmek és nélkülözések árán segítettek felépíteni. Az önkormányzat munkájához továbbra is erőt, egészséget, az új évben pedig szeretetet, békességet, öröm- beli gazdagságot kívánunk. Juhász Ernőné Szamosújlak Mikulás Hollandiából Felejthetetlen élményben volt része decemberben a ber- keszi n. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Gyermek-és If júsági Otthonban élő és tanu­ló több mint kétszázötven gyermeknek. Az idén Hollan­diából jött el hozzánk él aján­dékot osztogató Mikulás. A gyerekek nagy örömére, hosszú útja utolsó rövid szaka­szát — a nyírtassi PAPP-KER Kft. segítségével — gyönyörű paripák által vont míves lo­vaskocsin tette meg. A bakon ott ült kísérője Fekete Péter is, hiszen Hollandiában nem krampuszok segédkeznek a Mikulásnak. Az ilyenkor szokásos édes­séggel teli csomagon kívül — megelőlegezve a karácsonyi ajándékozást —, személyre szóló kis csomagot kapott mindenki, melyben apró játé­kokat, magnókazettákat, író­szereket és számtalan érdekes ajándékot talált. Mi magunk is mindent elkövetünk, hogy a Jogászszemmel Fekete Péter a teli zsákkal családi otthont nélkülözni kényszerülő gyermekeink másban többet kapjanak ha­sonló korú a családi otthon melegét élvező társaiknál. Ehhez nyújtanak — immár hagyományt teremtve — se­gítséget holland barátaink, közöttük is főleg Nia és Joop Gompelman akik személyesen is eljöttek. Ezúton is szeret­nénk megköszönni fáradsá­gos, önzetlen munkájukat. Az otthon gyermekeinek nevé­ben: Szerdi Béla otthonvezető Berkesz Ajándék állami gondozottaknak Kellemes meglepetésben volt részük a tiszadobi Gyer­mekváros lakóinak. A MONA Alapítvány ajándékaként egy SHARP HI-FI tornyot kaptak. Az előzmény egy budapesti jótékonysági koncert volt, melynek bevételéből minden megye egy nevelőotthonát ajándékozták meg, országgyű­lési képviselők javaslata alap­ján. Áz ajándékot Sztankó Gyöngyi adta át Koglicska An­namária, Laborczi Géza, és Lenti István jelenlétében a gyermekváros diákönkor­mányzata képviselőinek. A gyermekek nevében Jaskó At­tila köszönte meg az ajándé­kot. Ezt követően a vendégek elbeszélgettek a nevelőotthoni diákokkal, s barátságos jó hangulatban búcsúztak tőlünk a viszontlátás reményében. Cseke Zoltán kulturális nevelőtanár Tiszadob, Gyermekváros Találja ki a vevő 1992. december 11-én a vá- sárosnaményi HÍREX-nél vá­sároltam egy FUNAI MS 20A típusú színes televíziót. A készülékhez sem az eladó nem adott, sem pedig a dobozában nem találtunk magyar nyelvű kezelési utasítást. A boltban már többször kértem, de azt mondták ők sem kaptak, és még közölték, hogyha vala­honnan be tudnék szerezni, talán lefénymásoltatva adhat­nának. Én úgy-ahogy tudom nézni a műsort, de azt, hogy a ké­szüléken található gombok mire valók, hogy milyen an­tennát kell használni, azt nem tudom. Most december ki­lencedikén is kértem a keze­lési utasítást, de azt mondták, hogy vegyek parabolaantennát és több adást lehet fogni vele. Azt megértem, hogy a parabo­laantennával jobb a vételi le­hetőség, de attól még nem tu­dom a televíziót nézni. Gál István Gyüre, Szabadság u. 60. A szabadság kiadásáról Nagy Mihály A szabadság kiadásának időpontját változatlanul a munkáltató határozza meg, előtte azonban a munkavál­lalót köteles meghallgatni. A munkáltató felelős a szabad­ság kiadásáért, illetve annak kiadását vitás esetekben bizo­nyítania kell. A gyakorlatban sokszor ta­pasztaljuk, hogy a tárgyévben, illetve a tárgyévet követő már­cius 31-ig igénybe nem vett szabadság elvész. A szabad­ságot az általános elévülési időn belül (három év) igényel­heti a munkavállaló. Eltérő lehet az elévülési idő kezdete, például a táppénzes állomány, a szülési szabadság miatt. Téves információ, hogy a szabadság felével a munkavál­laló rendelkezik. Ilyen jogot az új munkatörvény 1992. júli­us elsejétől biztosít az alapsza­badság (5-8 nap) 25 százalé­káig. Ennek igénybevételét azonban a munkavállaló 15 nappal korábban köteles beje­lenteni. Tehát a munkáltató egy reg­geli telefonbejelentés alapján nem köteles aznapra szabadsá­got engedélyezni. Ezt a napot igazolatlan mulasztásnak is minősítheti. A gyermekápolás címén igényelt szabadságot azonban a munkavállaló beje­lentése alapján köteles kiadni. A szabadságot esedékessé­gének évében kell kiadni. An­nak időpontját azonban a munkáltató harminc nappal korábban köteles a munkavál­lalóval közölni. Ettől a mun­káltató csak indokolt, illetve rendkívüli esetben térhet el. Új szabály, hogy az ilyen esetek­ben a munkáltató köteles a munkavállalónak ezzel össze­függésben felmerült kárát megtéríteni. A szabadság rendeltetése az, hogy a munkavállaló hosszabb időn keresztül pihenjen, ki­kapcsolódjon. Ezért a rendes szabadságot kettőtől több részletben csak a munkavál­laló kérésére lehet kiadni. A szabadság kiadásánál csak a heti munkanapokat (öt nap) kell figyelembevenni. A heti kettőnél több szabadnappal rendelkezőknél az ezen felüli szabadnapot figyelmen kívül kell hagyni. A heti két napnál kevesebb szabadnappal ren­delkezők részére ugyanolyan mértékű heti szabadságot kell biztosítani, mintha két szabad­nappal rendelkeznének. Ha a munkavállaló munka- viszonya év közben jött létre, illetve szűnt meg, a munkavi­szonyban töltött idővel ará­nyos szabadság jár. Ezt úgy számítjuk ki, hogy a munkavi­szonyban töltött napok számát megszorozzuk százzal, eloszt­juk az évi naptári napok szá­mával, az eredményt megszo­rozzuk az évi rendes szabad­ság napjainak számával. Ha a kiszámításnál töredéknap ke­letkezik, a fél napot egész nap­nak kell tekinteni. A munkáltató kivételesen fontos esetekben a szabadság­ról berendelheti a munkavál­lalót. Ilyenkor köteles a felme­rült útiköltséget, más egyéb kiadásokat, az esetleges kárt megtéríteni. Az utazási és munkában töltött idő nem mi­nősül szabadságnak. A munkavállaló részére évi tíz nap betegszabadság jár, amit a munkáltatónak az átlag- kereset 75 százalékával kell elszámolni, mely több lehet, de kevesebb nem. A tíz napból évente egyszer legfeljebb há­rom napról a munkavállalónak nem kell igazolást adni. Ez a három nap három rész­letben nem vehető igénybe. A betegszabadság csak betegség idejére igényelhető, a tárgy évben igénybe nem vett sza­badság másik évre nem vihető át, és a tárgyévben munka- viszonyban töltött idővel arányosan jár. Rendkívüli szabadságot a munkáltató korlátozás nélkül adhat. Ilyet munkaviszonyra vonatkozó szabály is előírhat, illetve a felek is kiköthetnek. A rendkívüli szabadságnak két formája van, fizetett és fizetés­nélküli. Fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló kérésére a munkáltató bármikor adhat. A munkavállaló ilyen igénybe­vételére nem kötelezhető. A törvény azonban tételesen sza­bályozza azokat az eseteket és feltételeket amikor a munka- vállaló kérésére a munkáltató köteles fizetés nélküli szabad­ságot adni. Ilyen többek között a szülési szabadság, amelynek mértéke szülésenként általá­ban 168 nap. Ezt követően a munkáltató a munkavállaló kifejezett kérel­mére a gyermek hároméves koráig annak gondozására fi­zetés nélküli szabadságot köteles biztosítani. Majd a gyermek tízéves koráig annak betegsége esetén annak ápolása céljára ezt az időt meg lehet hosszabbítani. Ezen túlmenően a gyermek tízéves koráig annak betegsége esetén is köteles ápolási szabadságot biztosítani. Ez utóbbi szabadság előre nem tervezhető, ezért azt a munkavállaló előre nem köte­les bejelenteni. Ez azonban nem mentesíti a távolmaradás okának közlése alól. (Folytatjuk) Szerkesztői üzenetek Somogyi Józsefné, Máté­szalka: 1992. július elsejével — a közalkalmazotti jogvi­szonytól eltekintve — a ti­zenharmadik havi illetményt jogszabály nem rendezi. A vállalati kollektív szerződés azonban ilyet előírhat, de an­nak kifizetését feltételekhez kötheti. Ilyen feltétel lehet például az, hogy a kifizetés­kor, illetve december har­mincegyedikéig munkavi­szonnyal rendelkezik. Ez nem zárja ki azt, hogy akik év közben beléptek és a kifizetéskor, tehát december végéig munkaviszonnyal rendelkeznek, megkapják a tizenharmadik havi illet­ményt. Ennek megfelelően kérdésére pontos választ a volt munkáltatónál hatályos kollektív szerződés szabá­lyai adhatnak. Ha a kollektív szerződés szabályaival ellen­tétesen nem fizetik ki a ti­zenharmadik havi illet­ményt, úgy peres eljárást kezdeményezhetnek. Kusnyerik Géza, Nyír­egyháza: Információi pontat­lanok, mert a rendszeres szo­ciális járadékosok kétszáz forint, míg a nyugdíjasok há­romszáz forint emelésre vol­tak jogosultak. Ön rendsze­res szociális járadékos, tehát az emelést helyesen kapta meg. Fekete Sándorné, Tisza- vasvári: A germek tizenhat éves korának betöltése után árvaellátás csak akkor folyó­sítható, ha tanulmányokat folytat. Amennyiben tehát kislánya tanul, az árvaellátás továbbra is megilleti. Válaszol az illetékes A kezelési tájékoztatót el kell olvasni Egy nyugdíjas szatmári olvasónk tavalyelőtt január­ban tizennyolc ezer forintért három csillagos LEHEL hű­tőgépet vásárolt. De nem sok öröme telt benne, mivel a konyhája elég hideg, és a hű­tő nem üzemelt. Visszament a boltba, ott azt mondták, hogy nem cserélhetik vissza, forduljon a szervizhez. Onnan többszöri telefoná­lás után végre kiment a sze­relő, megállapította, hogy a hűtő jó, de nem a megfelelő hőmérsékleten üzemelteti ol­vasónk. Meg is magyarázta, hogy ez egy úgynevezett vá­rosi hűtőgép, mert állandó külső hőmérsékletre van szüksége. Aztán azt taná­csolta, hogy forduljon a gyártóhoz, a Jászberényi Hű­tőgépgyárhoz. Olvasónk levelet írt nekik, hosszú várakozás után kapta meg a választ, hogy a gépet vizsgáltassa meg a KERMI- vel. Ám érdeklődésére, mi­ként kell a KERMI-t kihívni, azt mondták, ha kiszállnak, annak annyi az ára, hogy ab­ból vehetne egy új hűtőgé­pet. Végképp tanácstalanul írt lapunknak, hiszen beteges, egyedül élő özvegyasszony, állandó orvosi kezelés alatt áll. Kis nyugdíjából össze­spórolt pénzen vette a hűtő­gépet. Legfőképpen az üzle­tet hibáztatja, hogy nem vilá­gosították fel előre a hűtő „természetéről”. Panaszát a Megyei Fo­gyasztóvédelmi Felügyelő­ség vizsgálta ki. Mint Holló Jánosné felügyelőségvezető tájékoztatásából kiderült, sem a bolt eladója, sem a szerviz vezetője jogszabály­ba ütköző szabálytalanságot nem követett el. Levélírónk jó minőségű, önleolvasztós hűtőszekrényt vásárolt, amelynek kezelési tájékoztatójában a gyártó felhívja a vásárló figyelmét, hogy „a készüléket alacsony környezeti hőmérsékleten (plusz 10 Celsius fok alatt) ne üzemeltesse, mert — bár ez a készüléket nem károsít­ja, — a készülékben nem az előírásoknak megfelelő hő­mérséklet alakul ki”. Ezért az csak rendszeresen fűtött helyiségben működik meg­felelően. Mivel a hűtőszekrénynek gyártásából eredő hibája nincs, azt javasolták olva­sónknak, hogy az előírásnak megfelelő hőmérsékleten üzemeltesse. Amennyiben a vásárlástól számított három éven belül — rendeltetésszerű haszná­lat ellenére — a hűtőszek­rény nem javíthatóan meg­hibásodna, úgy szavatossági jogával élhet. Ebben a szeszélyes időjárásban rügyet bontott néhány fa és cserje, mintha tavasz lenne Harasztosi Pál felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents