Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-31 / 25. szám

' A közéleti Budapest (KM) — Az Anyanyelvápolók Szövet­ségének országos Elnök­sége felhívással fordul a közvéleményhez. Ez a mintegy másfél ezer tagot és többszörösen annyi ro- konszenvezőt magáénak valló országos társadalmi szervezet immár ötödik éve, megalakulása óta igyekszik — egyéb törek­vései mellett — visszaszo­rítani a magatartás és érint­kezésformáinkban terjedő faragatlanság, durvaság, trágárság előretörését. Ed­dig főleg a felnövekvő if­júságra igyekezett hatni ilyen irányú mozgalmaival, versenyformáival, s a fiata­lok bizonyos rétegeiben sikerült is felkeltenie az egymás megbecsülését tük­röző kulturáltság igényét. Most, a társadalmunk to­vábbi sorsát jelentősen be­folyásoló 1994. évi válasz­tások előtt az egész társa­dalomhoz s azon belül is el­sősorban a felnőtt réteghez fordulnak. A feszült nem­zetközi és a szorító nemzet- gazdasági helyzet fokozot­tan hajlamossá tesz ben­nünket a nyers, önkorlá­tozás, sőt megfontolás nél­küli megnyilatkozásokra, arra, hogy a sajátunktól el­térő nézetekben rosszindu­latot, netalán bűnös szán­dékot, tehát az ellenfélben ellenséget gyanítsunk, s így vita helyett minősítsünk, érvelés helyett ítélkezzünk, a vélemények bírálata he­kultúráért lyett a véleményt nyilvá­nítónak a személyét támad­juk. Ennek szabadjára enge­dése azonban méltatlan vol­na társadalmunkhoz, amely arra törekszik, hogy vissza­szerezze a helyét a kulturált Európában. Ezért nyomaté­kosan kérik' a hivatásos politikusokat és a nem hi­vatásos politizálókat egy­aránt: őrizzék meg propa­gandatevékenységükben és vitáikban kulturáltságukat, elsősorban azzal bizonyítva saját emberi méltóságukat, hogy tiszteletben tartják a másokét. Gondolják meg, az országépítés további fo­lyamatában úgyis együtt kell működniük, s koránt­sem mindegy, milyen emlé­kekkel, milyen előzmények után. Fogják tehát vissza in­dulataikat, nem feledve: a vita nem az érzelmek, indu­latok harca, hanem két vagy több személynek szellemi küzdelme valamely kérdés eldöntésére. Mindezzel nem a vég­eredményt kívánják befo­lyásolni — ez semmiképp sem tartják feladatuknak —, csupán azt szeretnék elérni, hogy az eltérő poli­tikai nézeteket vallók közti viták, véleménykülönbsé­gek hangja se a Parlament­ben, se a sajtóban ne fajul­jon el, ne válják alantassá, útszélivé, hanem maradjon mindvégig egymás kölcsö­nös tiszteletén alapuló, kul­turált, európai. Vallástörténeti... ...előadássorozat kezdődik a mátészalkai művelődési központban. A Jézus példá­zatai sorozat első, január 31-i előadásán Mi a Biblia címmel hangzik el érteke­zés. (KM) Szalagavató... ...lesz a nagykállói mű­velődési központban feb­ruár 5-én. A Budai Nagy Antal szakközépiskola tart­ja ünnepélyes összejöve­telét. (KM) A világhírű... ...színpadi siker, a Koldus­opera lesz a következő da­rab a Móricz Zsigmond Színház műsorában. A nyil­vános főpróbát február 4-én tartják, a premier 5-én, szombaton este 7-kor kez­dődik. (KM) Tánctanfolyam... ...kezdődik Nyíregyházán az Alvégesi Művelődési Központban, melyre a hét végén lehet jelentkezni. (KM) Filmvetítés... ... során a Dühöngő ifjúság című alkotást láthatják az érdeklődők február 8-án a Váci Mihály művelődési központban. (KM) A Miskolci Galéria programja Miskolc (MTI) — A bel­város központjában épül már a Miskolci Galéria új épülete, a munkálatok el­húzódása miatt azonban az idei programot még a régi kiállítási csarnokba terve­zik. 1994-ben hét nagy ér­deklődésre számot tartó tár­latot kívánnak rendezni. A tervek szerint az első január 31-én nyílik Keleti szél címmel, s a neves francia fotóművészek munkái által a híres párizsi divatszalo­nok titkaiba engednek majd bepillantani. Márciusban és áprilisban Boksay József (1891-1975) és Erdélyi Bé­la (1891-1955) kiváló kár­pátaljai festőművészek em­lékkiállításának adnak ott­hont a galéria termei. Má­jusban és júniusban a Mis­kolcon élő és alkotó, hat­vanéves Barczi Pál grafi­kusművész retrospektív ki­állítását rendezik meg. Ezt követi FmF’90 címmel az 1957 után született magyar fotográfusok 1990 után ké­szült munkáinak tárlata. Londoni operasiker London (MTI) Február 17- ig énekli a londoni Covent Garden-i Királyi Operában Richard Strauss Elektrájá­nak címszerepét Marton Éva. A szerdai felújításban nyújtott alakításról így írt pénteken a The Times kri­tikusa: Marton Éva fensé­ges Elektrájában, amely bi­zonnyal a legjobb szerepe. Most kevesebb fény és ár­nyék, kevesebb dinamikus variácó volt, mint három évvel ezelőtt. Csinos lányok parádéja Külföldi parádén a nyíregyházi Majorett Csoport Amatőr felvétel Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Be­melegítő táncmozdulatok, egy kis gimnasztika, botfor­gatás és dobálás, majd me­netelés a zenére. így próbál a nyíregyházi Majorett Cso­port. A látvány a terem adottságaihoz mérten még szűkre szabott; sebaj, majd az utcán, az lesz az igazi. Mintegy húsz évvel ezelőtt Nyíregyházán alakult meg az országban talán legelőször a Majorett Csoport. Meglehet, némi kis merészség is kellett a megalakításához, hisz Keleten addig még szokatlan — és talán nem kívánatos műfajnak számított — a majorettek fel­vonulása, a hosszú lábú lá­nyok parádés menete. A nyu­gatias, látványos majorett jött, és lassacskán győzött. A sza­bolcsi szép lányokat egyre több helyre hívták meg, és volt már olyan válogatott futball- mecs is a Népstadionban, amelynek a hangulatát a nyíre­gyházi csoport alapozta meg. Az évek során aztán egyre több hasonló együttes alakult Magyarországon. Ma már húsznál is több van belőlük; sőt már országos versenyt is rendeztek számukra. Ezen egyébként a nyíregyházi lá­nyok a másodikak lettek. A csoport tagjai már többször is kicserélődtek, de mindig van bőven jelentkező, s így a 17 főből álló társaság léte ebből a szempontból nem bizonytalan. Az nem lehet vitás, hogy miért kedvelik a férfiak a szép lányok parádéját. De miért jár­nak szívesen a lányok oly szorgalommal a heti két pró­bára? — tettük fel nekik a kérdést. Fedics Bernadett három éve tagja a csapatnak: — Szeretek mindent, ami a mozgáskul­túrával kapcsolatos. A tánc leköti az energiámat, és a zene kikapcsolódást nyújt, amely a mindennapi fáradalmakat is feloldja. Örömmel tölt el a szereplés is. A többi lány is így van vele. Piszár Tünde és Tornai Adrienne ehhez még azt teszi hozzá, jó dolog, hogy külföldre is eljuthatnak, más országok kultúrájával, szoká­saival ismerkedhetnek meg. Mert a nyíregyházi csopor­tot egyre több helyre hívják. Igaz, köszönhető ez elsősor­ban a Szabolcsi Koncert-Fú­vószenekarnak; a siker közös munka eredménye. A majorett csoport a zenekarral járt már például Németországban, Lengyelországban, Belgium­ban és Ausztriában. Az idén újabb meghívások érkeztek. Az együttes egyébként újabb tagokat verbuvál, mert bizony a 18-20 éves lányok már kiöregednek. Kálvinné Babka Beáta táncpedagógus, az együttes vezetőjének meg­fogalmazása szerint, olyan csi­nos, mosolygós lányok jelen­tkezését várják, akiknek jó hallásuk és ritmusérzékük van, és szívvel-lélekkel vesznek részt a közös munkában. Mi, nézők is örömmel látjuk az ünnepségeken, sportese­ményeken vagy utcai felvo- nulásokons ezeket az ifjú höl­gyeket. Arany katedra emlékplakett Munkácsi Tiborné Harasztosi Páll felvétele Nyíregyháza (KM - B. I.) — Kedves epizód volt Munkácsi Tibornénak, a nyíregyházi Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola ta­nárának a kitün­tetése alkalmából az a néhány perc, amikor az egyik ta­nítvány az anyai gondoskodást kö­szönte meg. A köszöntő diák bi­zonyára sok társa véleményét fejezte ki, hiszen a kitün­tetett hosszú tanári pályája alatt sok gyereket nevelt, ta­nított anyai sze­retettel. A Művelődési Minisztérium által adományozott Arany katedra em­lékplakettet a na­pokban adták át. Munkácsi Tiborné 25 éve a vízügyi szakképzés jól fel­készült oktatója. Nem tanárnak készült. Racionális gondol­kodása a mérnöki pálya felé irányította, és az egyetem elvégzése után öt évig a vízü­gyi igazgatóságnál dolgozott. Ekkor történt életében az ő ál­tala is szerencsésnek mondott fordulat, megyénkben meg­kezdődött a vízügyi képzés. Előbb a Kossuth Lajos Szak- középiskolában, majd 1969- ben jónak látták megyei szin­ten az önálló iskola létre­hozását. Mindez 1969-ben történt. Mint ahogy a kihintet­tet megfogalmazza, az új isko­la életében „romantikus kor” volt ez az időszak. Az in­tézmény az akkori tanárképző mellett csak néhány termet kapott, s úgy kellett belakni lassan az épületet. Munkácsi Tiborné a kezdet­től fogva az igazgatóhelyettesi feladatokat is ellátta. Közben szaktárgyakat is tanított, majd megszerezte a tanár-mérnöki képesítést is. — Szerencsére remek tanu­lókat sikerült toborozni, cso­dálatosan tehetséges osztá­lyaink voltak a huszonöt év alatt — emlékezik a tanárnő. Tegyük hozzá, hogy mindez hatékony oktatás nélkül mit sem ért volna. Ennek bizo­nyítéka, hogy az itt végzett hajdani növendékekből a víz­ügy számos kiváló szakem­bere, vezetője került ki, akik meghatározói a szakmának. A jó munkának eredménye az is, hogy a szakközépiskola diák­jai rendre jól szerepeltek a különböző országos szakmai versenyeken, nemegyszer el­ső, második vagy harmadik helyezést értek el. — Sikerült olyan légkört kialakítani, hogy a régi diák­jaink ma sem kerülik el az iskolát, szívesen jönnek el be­számolni gondjaikról, öröme­ikről — hallom. Kérdezem a hamarosan nyugdíjas korba érkező igaz­gatóhelyettes tanárnőtől, mi­lyen tanácsot adna pályakezdő ifjú kollégáknak. — Szerető szigorral kell ta­nítani, nevelni. Ismerni kell a gyerekek világát, mentalitását. Az iskolában töltött idő min­denképpen segítse a gyerekek testi-lelki fejlődését. A diákok kapjanak meg mindent ahhoz, ami maximálisan hozzájárni az előrehaladásukhoz, boldo­gulásukhoz. A fekete listától a KISZ-díjig Az Anna Karenina bemutatója Nagy Gábor (ISB) felvétele Budapest (KM) — Maga a nagy Aczél elvtárs is bekerült a Rock Színház történetének feldolgozásába. Annak idején valamikor 1972-ben az akkori Korong együttesre épülve bontogatta szárnyait egy fiatal csapat. A Műszaki Égyetem „E” épületében a késő éjszakai órákban adták elő a Jézus Krisztus Szupersztár rock­opera oratórikus feldolgozá­sát. Máskor pedig Gábor Mik­lós, az ismert színész villája adott otthont az előadásnak. Hatalmas volt a siker, de ezek­ről a programokról akkor még csak a „második nyilvános­ság” tudott. Az előadás részt­vevői azonban egyszeriben csak azon vették észre ma­gukat, hogy ki vannak tiltva Magyarország összes kultúr- házából. Miklós Tibor, az „alapító atyák” egyike volt az, aki vette a fáradtságot, s a pártközpont­ban próbált érdeklődni: vajon mi lehet a fekete listára ke­rülésük oka. Azon a délelőttön ugyan — mert éppen minden­ki elment vadászni — nem járt sikerrel a Jászai Mari téren, de egy hét múlva valamikor a reggeli órákban úgy fél hét körül szólt a telefon, s közöl­ték vele: az egyik elvtárs mégis csak fogadja. A Pándi néven bemutatkozó emberről ugyan úgy egy évtizeddel később kiderült, hogy nem is az volt, de a funkcióját azért teljesítette: az ifjú dalszöveg­írót bevezette magához Aczél elvtárshoz. „Nem Budapesten döntötték el, hogy ezt a darabot nem le­het műsorra tűzni” — kezdte mentegetőzését a magyar kul­túra akkori felvigyázója, de aztán már saját véleményét képviselve egyre határozot­tabb lett: „az ezeréves keresz­ténység után ebben az ország­ban Jézus nevét még lobogó­ként használhatják. Felejtsék el a Jézus-darabot! Inkább próbálkozzanak valami más­sal!” A próbálkozás — úgy tűnik, sikerült. Hiszen néhány esztendővel később KlSZ-díj- ban részesült a rock-színház- csinálók csapata. S ki más ad­hatta át a díjat, mint maga Aczél György. A Rock Színház több pro­dukciójával Nyíregyházára is eljutott, sikert aratva. A szín­házban egyébként a múlt héten tartottak legutóbb bemutatót: az Anna Karenina című darab indult újabb sikeres útjára. X KULTÚRA *994. január 31., hétfő

Next

/
Thumbnails
Contents