Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-31 / 25. szám

1994. január 31hétfő HAZAI HOLMUI f Kellemes kertváros lehet(ne) Nyírszőlősön nincsenek önállósodási törekvések; ahhoz sok minden hiányzik Szőlőlankákon Nyírszőlős (KM - Gy. L.) — Sajátos település Nyírszőlős. Bár nem „érintkezik” Nyír­egyházával, mégis Nyíregy­háza peremkerületének, vi­dékének számít. Ennek meg­felelően a megyei jogú város önkormányzatának „csak” kirendeltsége van helyben. A testületben Turcsik László képviseli Nyírszőlőst. Vele beszélgettünk a település, ha úgy tetszik, városrész dol­gairól. Turcsik László „civilben” pe­dagógus. O sem számít tős­gyökeres nyírszőlősinek, de már elég régen ott él családjá­val, jól ismeri a helybeli em­bereket. Nem jár a fellegekben — Mikor fölkértek, szívesen vállaltam a település kép­viseletét, hiszen ma már ezer szállal kötődöm ide. Válasz­tóimnak nem ígértem semmi olyasmit, ami dőreség lett vol­na. Amúgy sem vagyok a sza­vak embere. Annyit ígértem, hogy tisztességes munkával mindent megteszek, ami eb­ben az átmeneti időszakban megtehető. □ Mire futotta három év alatt? — A gázberuházásnak csak a vége esett erre a ciklusra, pontosabban két utca. Igaz, akik itt laknak, jól jártak, mert nem 40, hanem csak 28 ezer forint volt a hozzájárulás. A ciklus legkomolyabb ered­ményének a szennyvízhálózat kiépítését tartom. Ezt a 94 mil­lió forintos beruházást úgy sikerült megvalósítani, hogy a lakosságnak egy fillérjébe sem került. Mert jól tudom, hogy a lakosság nagy része nem él túl jó anyagi helyzetben. Magya­A jó magvető Nyírszőlős (KM) — Ha Nyírszőlősről beszélünk, elkerülhetetlen, hogy meg ne említsük Tomasovszki János nevét. O volt koráb­ban (1954 és 1973 között) az iskola igazgatója. Kivá­ló szervező hírében állt. A helybeliek az ő irányításá­val és aktív részvételével társadalmi munkában épí­tették fel az orvosi rende­lőt, két szolgálati pedagó­guslakást, a régi kultúrhá- zat, az óvodát, a sportpá­lyát. Tulajdonképpen a mai nagy iskolának az alapjait is ő rakta le, a pavi­lonok ugyancsak társadal­mi munkában épültek. Ott spóroltak, ahol lehe­tett. Bontott építőanyagot használtak fel. Érdekesség, hogy ide még az egykori nyíregyházi villamossí­nekből is beépítettek néhá­nyat. Kiváló magot hintett el jó magházba Tomasovszki János. Hiszen a nyírszőlő- siekre még ma is jellemző: ha kell, szinte nyomban mozgósítható akár negy- ven-ötven ember is társa­dalmi munkára. Ha a köz érdekéről van szó. És, per­sze, ha a szervező is meg­fogja a munka „vastagját”. Mint tette annak idején To­masovszki János. Ez az aktivitás napjaink­ban is jól jön, hiszen a la­kosságra számítanak a sportpálya, játszótér létesí­tésénél is. rán: az egyik legfontosabb el­vemnek tartottam és tartom, hogy odafigyeljek a lakosság zsebére. Ha lehet, ne vegyünk ki onnan pénzt. Szennyvízhálózat — Hadd ragadjam meg az al­kalmat, hogy az újság hasáb­jain közöljem a jó hírt a nyírszőlősiekkel: aki március 31-éig rácsatlakozik a csator­narendszerre, annak még a Turcsik László Harasztosi Pál felvétele szakértői szemléért sem kell fizetnie. Aki utána, annak vi­szont a kiszállási díjat kell áll­nia. Egyébként az említett dá­tumig a szennyvízért sem kell fizetni. Ezzel szeretném elejét venni, hogy mindenféle ál­hírek keringjenek a szenny­vízzel kapcsolatban. □ Van-e olyan réteg, cso­port Nyírszőlősön, amely job­ban szeretné, ha önálló tele­pülés lenne? Hiszen korábban 1922 és a hetvenes évek ele­jéig az volt. — Én nem tudok róla. De, megvallom őszintén, nem is lenne okos dolog erre töreked­Nyírszőlős (KM) — Császári János, a nyírszőlősi iskola igazgatója mutatja be a tanin­tézetet. Összesen 360-an ta­nulnak itt. Am a szám kissé csalóka. Ugyanis az általános iskola kollégiuma egyrészt az úgynevezett „problémás” gye­rekeké (a Huszár-telepről, Örökösföldről), másrészt a tanyai diákoké. Ez utóbbiak harmincán vannak. De még tíz nagycsoportos óvodásuk is van. Sőt, szakközépiskolások is „laknak” itt néhányan. Ezzel nagyjából érzékeltet­tük, hogy nem egyszerű ebben a tanintézetben az oktató-ne­velő munka. Pláne, ha hozzá­tesszük, hogy van enyhén fo­gyatékos tanulókból álló két csoportjuk is. Különösen a szociális problémákkal küszködő csalá­ni, mert a településen például nincs helybeli értelmiségi ré­teg, a pedagógusok közel hat­van százaléka kijáró. A másik: nincs helyben munkalehető­ség, a munkaképes lakosság javarészt Nyíregyházára jár. Már, akinek van állása... Ezenkívül nincs komoly adó­fizető réteg, ami az önállóság egyik fontos feltétele; s végül, de nem utolsósorban: az infra­struktúra még alakulóban van. Sajnos, elég magas a munka- nélküliek aránya, sokan szo­rulnak segélyre. Ennek elle­nére még tavaly is tudtunk ad­ni a fiatal házasoknak első lakáshoz jutási támogatást 280 és 480 ezer forint közötti összegben. Út, járda, kerékpárút □ Az ön véleménye szerint mi­kor válik Nyírszőlős a me­gyeszékhely igazi kertvárosá­vá? — Igaz, hogy egyre gyarap­szik a település, amelynek a hátterében azonban nem de­mográfiai robbanás, hanem az idetelepülés áll. Egyébként meggyőződésem: ahogy Nyír­szőlős infrastrukturális szem­pontból jobban ellátott lesz, abban a pillanatban kedvelt, kellemes lakhelyévé válhat sok mai panellakó számára, hiszen ma még elég sok a ki­adó nagy telekhely. Egyelőre sok még a földút, annak el­lenére, hogy több kilométert hoztak rendbe az utóbbi évek­ben. Bár javult a buszközle­kedés, viszont éppen a jó utak hiánya miatt korlátozott a bu­szok útvonala. Például, ha szi­lárd burkolatot kapna a Pannó­nia és a Szegély utca, akkor körjáratot lehetne indítani. Szeretnénk ezenkívül egy új kisvonat-megállót, amellyel dók gyermekeire kell sok fi­gyelmet szentelni, hiszen ők többnyire veszélyeztetett hely­zetűek. Csak hétvégére men­nek haza, de általában vasár­nap kora délután már vissza­jönnek. A negyven nevelő mellett még 37 ügyviteli, illetve technikai dolgozót foglalkoz­tat a tanintézet. Az iskola sajátos helyzete sajátos módszereket is igé­nyel. Az egyik, hogy kis lét­számú osztályok vannak (hú­szas átlag). A másik pedig, hogy a párhuzamos osztályok egyúttal bizonyos szelekciót is jelentenek. Persze, a „besoro­lást” nem alkalmazzák mere­ven, hiszen menet közben job­ban megismerik a gyermekek képességeit, s akkor lehet „vándorolni” odq-vissza. ugyancsak „közelebb” kerülne hozzánk maga a város. Pá­lyázunk továbbá egy kerék­párúira Nyíregyháza és Nyír­szőlős között. Benn van a pá­lyázatunk tornateremre is, amely nemcsak az iskolának létszükséglet, de az egész te­lepülésnek. Jelen pillanatban ugyanis nincs kultúrházunk, gondot jelent egy falugyűlés megszervezése, az egész tele­pülést érintő rendezvények le­bonyolítása. A lakosság tár­sadalmi munkával járult hozzá egy ravatalozó építéséhez, erre az aktivitásra számíthatunk majd a sportpálya, a játszótér létrehozásánál is. □ Sokat kell-e ingáznia a helybelieknek? Gondolok itt elsősorban az idősekre, a gye­rekekre. — Nem mondhatnám, hi­szen azért arra törekedtünk, hogy ne kelljen mindenért a városba utazni. Egészségügy­ben például szinte teljes körű az ellátottság, — van gyer­mekorvosi rendelő, gyógy­szertárunk, takarékszövetke­zet, postahivatal, számtalan kis üzlet nyílt az utóbbi évek­ben, bővült a szolgáltatások köre, javult a színvonaluk. □ Mint egy nagyközségnyi városrész képviselője, mit sze­retne elérni a megyei jogú város önkormányzatánál? — Azt, hogy a Nyírszőlős­höz hasonló peremkerületek kapnának olyan pénzt évente — nem gondolok itt sokra —, amelyet a helybeli gondok gyors megoldására tudnánk fordítani. A közelmúltban kaptunk például egymillió forintot. Összehívtam a falu­gyűlést: döntse el a lakosság, mire fordítsuk. Én így képze­lem el a demokráciát... □ Köszönöm a beszélgetést! Az utóbbi években azonban a tehetséges gyerekek közül többen „átigazolnak” nyolc­vagy hatosztályos gimnázi­umokba. A tárgyi feltételek egyéb­ként nem rosszabbak, mint egy átlagos városi általános is­kolában. Az oktató-nevelő munka szaktermekben folyik. Ami külön megragadott, hogy a szemléltetőeszközök között igen sok a házi készítésű. Kovács László a földrajz szak­termet mutatja be. Ezer meg ezer gyermekkéz munkája az ujjakkal kitapintható dombor­zati térképek egész sora. És még számtalan egyéb szemlél­tető eszköz. Ezek nem azért készültek házilag, mintha olyan szegény lenne az iskola, hogy ne futná gyárira. Hanem azért, mert az elkészítés (is) örömet jelent a gyerekeknek. Az alkotás örömét. S egyúttal tanulnak is. A szakkörök közül a francia nyelvit, a számítástechnikait és a különböző manuális jel­legűeket emeli ki Császári János. Van egy 300 öles gya­korlókertjük is. Tomasovszki Pál jóvoltából zenei szakkör is működik az iskolában. Egyelőre két hang­szeren tanulhatnak meg a gye­rekek játszani: zongorán és harmonikán. Tanteremgondjaik nincse­nek, viszont nagyon hiányzik egy tornaterem. (Amint azt Turcsik László képviselő el­mondta: a pályázatuk már benn van, most már csak az a kérdés, az önkormányzat meg­adja-e az ún. „saját erőt”.) Györke László evallom, amikor elö­lj szőr jártam Nyírsző- U lősön, kissé kietlen­nek, szertelennek, rendezet­lennek találtam. Elriasztott, hogy a főutcáról bármely mellékutcába tértem, azon­nal bokáig süppedtem a ho­mokban. Aztán telt-múlt az idő. A legutóbbi kirándulás már sok tekintetben megváltoz­tatta véleményemet. Igaz, a „szertelenség" egy kicsit még ma is jellemző rá—ezt egyik riportalanyom, Ko­vács Lászlóné is elmondta —, viszont pozitív változá­sokat is megfigyelhettem. Egyrészt azért, amit Tur­csik László mondott az in­terjúban, másrészt pedig azért, mert egyre több új, szép külsejű lakóház épült azóta. A jövőben elképzelhető, hogy teljesen új utcák nyíl­nak itt, hiszen a környezet —a lankás szőlődombok— a jó levegő kellemes lak­helyé teszik, tehetik a te­lepülést. Érdekes — amit ugyan­csak Kovács Lászlómtól tu­dok —, hogy az ide telepü­lők döntő többsége nem Nyíregyházáról költözik ki, hanem a megye peremvidé­kéről. Azok, akik közel akarnak ugyan kerülni a városhoz, de nem kívánkoz­nak a paneldzsungelbe. Vagyis úgy akarnak városi­ak lenni, hogy közben falu­siak maradjanak. Az iskolai... ...könyvtárat nemcsak az iskolások használhatják Nyírszőlősön. Az olvasni szeretők tizenkétezer kötet között válogathatnak. Igaz, hogy van a városinak is fiókkönyvtára, de annak ál­lománya lényegesen szeré­nyebb. (KM) Összvonalas... ...bérlettel utazhatnak váro­si autóbuszon a nyírszőlősi- ek Nyíregyházára. S persze azok is, akik itt dolgoznak, de benn laknak a városban. (KM) Az elmúlt évek... ...egyik fontos vívmánya Nyírszőlősön, hogy javult a közbiztonság. Ennek hát­tere többek között, hogy mintegy másfél kilométeres szakaszon korszerűsítették a közvilágítást, járdák és korlátok javították a gyalo­gosbiztonságot. Meg kell említeni a két új nyilvános telefonfülkét is. (KM) A régi... ...kultúrházban kapott he­lyet, többek között, az evangélikus egyházi hivatal Nyírszőlősön. Érdekesség, hogy a létesítmény koráb­ban „életveszélyesnek” nyilváníttatott. (KM) Komoly gondot... ...jelent Nyírszőlősön a föl­dutak rendben tartása első­sorban pénzhiány miatt. Pedig — egyelőre még — a belterületi utak zömmel ilyenek. Éppen ezért igen fontos, hogy az ott lakók is partnerek legyenek, és ne tekintsék szemétlerakódé­nak azokat. (KM) Borházak helyén Nyírszőlős (KM) — Ko­vács Lászlóné pedagógus korábban feldolgozta a nyírszőlősi iskola történe­tét. Ebből, természetesen, nem maradhatott ki magá­nak a településnek a törté­nete sem. Tőle tudom, hogy Nyírszőlős nem régi telepü­lés. Nemcsak mai — kissé szertelen — formája sajá­tos, de története is. Hajdan a kótajiaknak volt itt szőlőjük. Úgy is hívták, hogy Kótajiszőlő. Jobbára szegény emberek kis bir­tokai voltak ezek. Előbb csak borházakat építettek ide, majd lassacskán a telet is itt töltötték, ideköltözött az egész család. így alakult ki a település. Néhány egy­kori borház jellegű épület még ma is látható, például az Ancsán Istváné. A településsé alakulás a múlt század folyamán ment végbe. A hetvenes években már biztos, hogy volt teme­tője is, ezt igazolják a régi fejfák. Nyírszőlősnek 1907-ben már van egy négy tanter­mes iskolája. Az egyik te­rem római katolikus kápol­na szerepét töltötte be hosz- szú ideig. Templomai századunk­ban épültek: 1920-ban a gö­rög katolikus, 1942-ben az evangélikus és az ötvenes évek elején a kis torony nél­küli római katolikus. 1922 és a hetvenes évek nagy körzetesítési időszaka között Nyírszőlőst önálló településként emlegetik. Amikor „megnőtt” Nyír­egyháza Borbányával és Orossal, akkor került köz­igazgatásilag Nyírszőlős is a megyeszékhelyhez. Az „őslakosság” jelentős része evangélikus tirpák, akik a gazdálkodó „magot” képezték. A 8-20 holdas kisgazdaságok mellett volt egy uradalom is, a Dobos kertje, ahol nemcsak szőlő, hanem gyümölcs is volt. A föld nélkülieknek ez adott munkalehetőséget. Az 1945-ös földosztáskor a volt napszámosok között szétosztották a gyümöl­csöst, amely sokat segített a szegényeken. A téeszesítés- kor azonban azt a 8-10 fát is elvették az emberektől. Igazán virágzó téesz sose volt Nyírszőlősön. Míg korábban jelentős az állattartás, 1970-ben mind­össze egy tehén volt a falu­ban. Ma — Kovács Lászlóné szerint — változás figyel­hető meg: mintha lassacs­kán visszatérne az állat- tartási kedv. A „tarka" iskola gondjai A kollégium lakói már vasárnap délután visszajönnek Ha lesz, ilyen lesz a nyírszőlősi tornacsarnok Makettrajz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents