Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-05 / 3. szám
1994. január 5., szerda KOZELET Kelet-Magyarország 5 Agrárnapokat rendezett az SZDSZ az ősszel Nyíregyházán. Az előadók pártállástól függetlenül a mezőgazdasághoz és a gazdasághoz értő szakemberek voltak. Képünkön a nyíregyházi művelődési központban üdvözli egymást Tardos Márton és Bálint György, akit az ország Bálint gazdaként ismer Balázs Attila felvétele Hetvenöt éves a pedagógusok szakszervezete Követeléseikben a nedaeóeusok és a közoktatás valamennyi aktuális kérdése szerepelt Tessedik Sámuel által szervezett szarvasi tanítóegyesület. A tanítókat ezekben az időkben kezdték a „nemzet napszámosainak” nevezni. Helyzetük a század végére tovább romlott. 1890-ben például a tanító éves átlagjövedelme 440 Ft volt, s az átlagos polgári élet- színvonalhoz 1200 Ft kellett. Az alacsony béreken túl nehezítette még helyzetüket a körvonalazatlan munkakör (iskolafűtés, egyházi szolgálat, községi adminisztráció stb.) A spontán szervezkedés helyzetük javítására elkerülhetetlenné vált. Szervezkedéseiket azonban már a kezdetben sem nézte jó szemmel a hatalom, ezért azokat sorra betiltotta, szervezőiket, vezetőiket állásaikból elbocsátották. A századfordulóra Magyar- országon meggyorsult a kapitalista fejlődés, ennek nyomán nagy erővel bontakozott ki a politikai harc is. 1890-től a Szociáldemokrata Párt karolta fel a még intézményesen nem megfogalmazott pedagógus érdekeket. Követeléseikben, programjaikban a pedagógusok és a közoktatás valameny- nyi aktuális kérdése szerepelt. Következéseik minden ponton találkoztak a tanítók követeléseivel is. Nem véletlen hát, hogy később aki tagja volt a szakszervezetnek, egyben tagja lett a pártnak is. A néptanító városon, falun együtt élt a néppel, így a munkás és főleg agrárszocialista mozgalom fellendülése közvetlenül hatott a tanítóságra. Dokumentumok egész sora bizonyítja ezt megyénkből is. Jelentős állomás a szerveződésben, hogy 1906-ban Új Korszak címen lapot adnak ki. A lap hathatós segítségével alakult meg egyéves szervezés után 1918-ban megyénkben is a Nevelőmunkások Szövetsége. Hasonló más megyei szövetségek és a Városi Alkalmazottak Országos Szövetsége alapította meg aztán párhónapos előkészítés után a Magyarországi Tanítók Szakszervezetét. Első elnökének az Új Korszak főszerkesztőjét, Somogyi Bélát választották, akit a tiszti különítményesek majd 1920 tavaszán meggyilkoltak. Ez azonban már más történet. A szakszervezet neve megalakulása óta, a politikai fordulatoknak is megfelelően ötször változott. Változtak a személyek, a programok, sok minden más is. Egy dolog nem változhatott: szervezetileg is keretet adni a sokoldalú, hathatós érdekvédelemnek. Oláh Gábor Dokumentumok a diktatúráról December 30-án volt 75 éve, hogy a Magyarországi Tanítók Szakszervezete alakuló ülését tartotta Budapesten a Bródy Sándor utca 8. sz. alatt. Ezt az évfordulót emlékülésen méltattuk a napokban a fővárosban. Úgy illik, hogy a kezdetekről mi is szót ejtsünk és megemlékezzünk a megyénkben is. Annál is inkább, mert ennek a nem törésmentes 75 évnek a történései megyénkben is zajlottak, egy-egy szakaszban meghatározó jellegűek voltak az országos folyamatokra is. Természetesen a magyar pedagógusok szervezkedése ennél sokkal régebbi, az országban és megyénkben is az 1918-as megalakulás előtt már különböző tanítóegyesületek működtek. A legrégebbiekről több forrásmunka is említést tesz. Ilyen az 1786-ban alakult kishonti, majd az 1804-ben Sztrájkjog Nyíregyháza (KM) — A sztrájkról szóló 1989-ben hozott törvény szerint az államigazgatási szerveknél a kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga. Ön- kormányzati munkáltatók érdekképviseleti szervezetei is csatlakozhatnak a megállapodáshoz. Alapvető munkáltatói jogokat gyakorló köztisztviselők számára tilos a sztrájk. A szakszervezet csak akkor kezdeményezhet sztrájkot, ha rendelkezik a köztisztviselők többségének felhatalmazásával. A sztrájk joga a kormány és az érintett szakszervezetek között megállapodáson alapul. A megállapodás a szolidaritási sztrájkot a közigazgatási szervek köz- tisztviselőinek csak gazdasági és szociális érdekei érvényesítése céljából biztosítja. A munkáltatóval szemben tanúsított minimális lojalitás azt kívánja, hogy a köztisztviselők sztrájk formájában ne lépjenek fel saját gazdasági, szociális érdekeiken kívül eső célokért folytatott sztrájkmegmozdulások támogatására. Nyíregyháza — A Rákosi- korszakról készült korabeli sajtótermékek és propaganda- filmek munkasikerekről, az ipar és a mezőgazdaság felvirágzásáról, az életszínvonal folyamatos javulásáról tudósítottak. Elég volt egy indulatos mondat, egy félreérthető mozdulat és a széles körű besúgóhálózat révén máris a rendőrségen találta magát az ember. Az alábbiakban az 1950- es évek rendőri jelentéseiből idézek. II. A beszolgáltatás. A parasztember csak beadásnak nevezte azt a gyűlöletes eljárást, amellyel terményeinek, állatainak egy részét adóba, másik részét jelképes árért kötelező beszolgáltatásba elvittek tőle. Az így összegyűjtött javak kisebbik része a közellátást, nagyobb része a háborús jóvátételt szolgálta. A beadási kötelezettség teljesítését igen szigorúan ellenőrizték. A késést a kvóta felemelésével vagy bírsággal sújtották. ha ez sem volt eredményes, jött az internálás. 1948 és 1955 között 400 000 parasztembert ítéltek el közellátási bűntett címén. A kemény megtorlás ellenére a rendőri jelentések gyakori témája a beszolgáltatás megtagadása, hiszen a kvótát olyan magasan állapították meg, hogy azt szinte lehetetlen volt teljesíteni. Találóan fogalmazta meg ezt D. J. székelyi gazda 1954-ben amikor azt mondta, hogy „ez a demokrácia csak kizsákmányol, ami abban mutatkozik meg, hogy a beszol- gáltatási kötelezettséget még abban az esetben is teljesíteni kell, ha utána az embernek nem marad semmi és ő is meg a családja is éhen pusztul.” „Sz. F. szabolcsi lakos ugyanebben az évben a tanács adóügyi dolgozójának azt mondta, hogy ő a sertésbeadást nem teljesíti, nem fog Rákosinak disznót adni.” „Vencsellőn L. I. 1953. novemberében arról panaszkodott, hogy padlását teljesen lesöpörték. Kihordták a veremből a vetőmagburgonyáját, nem maradt egy szem sem. Úgy kellett pénzért venni vetőburgonyát, hogy jövőre éhen ne haljon.” „B. F. M. Ibrányban a bolt előtt várakozó tömegnek kiabálta, hogy ővele csinálhatnak bármit, ő nem ad be semmit Rákosinak. Neki tíz gyereke van és ő kenyeret akar nekik adni. Neki ez fontosabb, mint a beadás!” Elkeseredésükben a paraszt- emberek fenyegetőztek is, nem törődve a biztosan kiszámítható következményekkel. „B. F-né kótaji lakos 1953- ban azt mondta, hogy az ő udvarán úgy menjen be valaki a beadásért, hogy fej nélkül marad.” „Gáván A. K. J. azzal fenyegetőzött, hogy felgyújtja a házát. Szégyellhetné magát a kormányunk — mondta, hogy mindent elvisznek az embertől, amit nagy nehezen ösz- szekuporgat. Úgy kell dugni mindent, mintha lopta volna. Persze a kormány ezt azért teszi, mert ezzel akarják tszcs- be kényszeríteni az embereket. De vele szemben ennek semmi értelme sincs, mert ő úgysem lép be a csoportba, inkább felgyújtja magát.” A beszolgáltatás megtagadása, a végső elkeseredésben megfogalmazott fenyegetőzések bizony szomorú következményekkel jártak. Befejezésül lássunk erre is egy példát: a kemecsei járásbíróság a közellátás veszélyeztetése miatt elítélte F. A. egyéni gazdát. Bűnösnek találták egy- rendbeli beszolgáltatási kötelezettség elmulasztásában, ezért a vádlottat egy év és négyhónapi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, 2000 Ft pénzbüntetésre, a mezőgazda- sági művelés alatt álló ingatlanából 10 kh elkobzására, továbbá három évre a közügyek gyakorlásától való eltiltásra ítélte. Dr. Nagy Ferenc levéltáros Figyelni az ígéretekre Levélféle a demokrácia bölcsőjéből Kedves szerkesztő úr! Már hónapok óta nálam van egy érdekes anyag, amit nagyon szeretnék a Kelet-Magyarország olvasóinak asztalára tenni annak tudatában, hogy már több mint három éve játszik ezzel a demokrácia nevű kirakható játékkal és ahogy az idő telik, úgy tűnik: az alakuló kép nem egészen olyan, mint amilyen szép és tökéletes az a kép, ami a doboz tetején látható. Néhány sorban szeretnék a polltaxról, egy helyi adóról írni, amely Thatcher angol miniszterelnök leváltásának egyik fő okozója volt. A helyi adót ő személyesen préselte át a parlamentjén és mint kényszerzubbonyt húzott a nemzetre. Sajátossága az volt, hogy egyformán ne- hezdett minden háztartásra, státusztól, jövedelemtől függetlenül. Ez volt talán a legjobban gyűlölt törvényhozás az Egyesült Királyság modem történelmében. Talán a hirhedt Haynau 1848-49-es intézkedései hagytak ilyen mély nyomot és emlékeket a magyar történelemben. Természetes majdnem minden igazságtalanul érintett polgár próbálta ezt a törvényt szabotálni és mindent megtett a fizetés ellen. Ebben én is tevékenyen részt vettem képeimmel a sajtón keresztül az utolsó pillanatig. Sokan hajlandóak voltak inkább néhány hónapot börtönben tölteni, vagy kivárták, hogy a kommandó rájuk töije az ajtót, miközben elba- rikádozták magukat a házukon belül. Aztán a polltax meghalt, s egy újfajta adó váltotta fel. De a törvény csápjai ma még szigorúbban hajtják a bíróság elé az elégedetlen szabad állampolgárokat. A Stevenage Chronicle, egy város havi lapja Locol taxes címmel írja: miután érvénybe lépett az új adó, az amnesztia nem szűnt meg, a büntetések tovább sújtják a nem fizetőket. Végrehajtók veszik el személyi tulajdonukat. Az önkormányzatnál megháromszorozódtak az ilyen ügyek, ami havonta 200 kü- rül van havonta. Az önkormányzat csődbejuttathat, vihet embereket a nem fizetésért, cégeket likvidálhat, ha nincs más békésebb megoldás. Annak ellenére, hogy az önkormányzatnak nincs szándéka ilyen szigorú intézkedéseket tenni az ott élők ellen, de kénytelen a kifizetetlen összegeket behajtani. Érdekes befejezése olvasható a felhívásnak, ami ismerősnek tűnhet a magyar olvasóknak. A szöveg így hangzik a Themze partjáról, a modem demokrácia őshazájából: „Ha hallani, hogy valaki büszkélkedik, én nem fizettem ki az én adómat, s ez bosszant, mondd meg nekünk, hogy kicsodák ezek a fenti telefonszámon. Hívásodat a legszigorúbban bizalmasan kezeljük.” Magyarul: besúgásra inspirálja az embereket. Ez adta az ötletet, hogy mint Angliában élő magyar ember felhívjam az itt élők figyelmét: ne feledjék el, mi a felelőssége és a kötelessége a demokráciában a választópolgárnak választás előtt, alatt és után. És arra is: figyeljenek oda választottjaik ígéretére, választás utáni napi tevékenységeire, mert ennek elhanyagolása észrevétlenül félrevezetheti a jóhiszemű állapolgárokat. És ennek korrigálása már nehéz, drága és fárasztó munkába kerül, amint láthatjuk az angol példát. A demokráciát úgy kell kezelni, mint a hegedű húrját, állandóan hangolni kell, mert egy idő után hajlamos hamisan megszólalni. Puskás László A 65. paragrafus A cigányok mindenféle fajta összeírástól tartanak, félnek. Nem csoda, mert történelmük során csak negatív tapasztalataik voltak ezekről az összeírásokról, népszámlálásról, hiszen a következményei ismertek: jobb esetben csak diszkrimináció, megkülönböztetés. Indokolt volt ezért nyomatékkai felhívni a cigányság figyelmét a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény 65. paragrafusára. Szavazati joggal rendelkező cigányok minél nagyobb számban éljenek majd a 65. paragrafus nyújtotta lehetőségekkel. Jelentős részben ennek érvényesülésétől függ, lesznek-e sikereink, s egyáltalán milyen sikerek születnek majdan a települési önkormányzatok, a polgármesterek választása során, ám még inkább a cigány önkormányzatok megalakulásával. Szükséges, hogy az érintettek vállalják cigányságukat, származásukat, az etnikumhoz való tartozásukat. A már említett 65. paragrafus leszögezi: „A kisebbségek, tehát például a cigányság népességszámának megállapítása is a helyi önkormányzati képviselők és polgár- mesterek választása során külön lapon történik. A szavazatszámláló bizottság azoknak a választópolgároknak, akik ezt kérik, külön lapot ad. A választópolgárok e külön lapon nyilatkoznak arról, hogy melyik nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Számunkra nem lehet közömbös, hogy minél több cigány vállalja önmagát. S ma már ebből semmiféle hátránya nem származhat. A választópolgár, miután kérte, e külön lapot a szavazófülkében külön borítékba teszi és azt a szavazatszámláló bizottság előtt külön urnába helyezi. Ilyen sem volt még Magyarországon. Természetes, hogy fel kell készülniük a szavazatot lebonyolító szerveknek, a polgármesteri hivataloknak, a közigazgatási apparátusnak is. A külön adatlapon szereplő szöveget a törvény 3. számú melléklete tartalmazza. Ez az adatlap név nélküli, tehát anonim, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi 77. törvény 65. paragrafusa, az adatvédelemről és a statisztikáról szóló törvényben megfogalmazott előírások alapján kerül feldolgozásra, titkos és senki nem élhet vele vissza. Farkas Kálmán az MCKSZ megyei elnöke Bemutatás: szombaton Nyíregyháza (KM) — Ahogy közeleg a választások ideje, úgy szaporodnak a pártok házatájáról érkező hírek. Számvetések készülnek, programok formálódnak, ígéretek fogalmazódnak, azzal a természetes igénnyel, hogy minél több választót vonzzanak, minél több szavazatot szerezzenek a választás napján. A Szocialista Párt Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetsége 1994. január 8-án küldöttgyűlést tart, melynek témái között az elmúlt időszak értékelése, a választásra történő felkészülés feladatai szerepelnek. A küldöttgyűlésen bemutatják az egyéni választókerületekben működő pártszervezetek által megválasztott szocialista párti országgyűlési képviselőjelölteket.
