Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-27 / 22. szám

1994. január 27., csütörtök CSUPA ÉRDEKES Kelet-Magyarország 15 Az ideális ország: Svájc, de... Magyarország a 15. helyen • A japán és a dél-koreai politikusok soviniszták? A hazaszeretet az erkölcsi el­vek közé tartozik, statiszti­kákkal, grafikonokkal nem ábrázolható. Minden or­szágnak vannak azonban olyan mutatói, amelyek ösz- szevetésével kialakítható va­lamiféle értékrend. Ezt tette a The Economist. Nos, a brit lap az 1993. de­cember 25. - 1994. január 7-i számában 22 ország adatait összevetve úgy találta, hogy Svájc ígéri a paradicsomi ál­lapotokat. Magyarország a 15., megelőzve Mexikót, a Ba­hamákat, Dél-Koreát, Orosz­országot, Kínát, Brazíliát és Indiát. A brit lap módszere az volt, hogy mind a 22 ország­ból begyűjtötte a gazdaságra, a társadalomra, a kultúrára és a politikára vonatkozó ada­tokat. íme néhány érdekesség. Gazdasági összevetésben az USA vezet 22 ezer dolláros fe­jenkénti nemzeti jövedelem­mel, megelőzve Svájcot, Né-' metországot és Japánt. Ma­gyarország a 19., az 1991-ben kimutatott 6 ezer dolláros GDP-vel. Az amerikaiaké az elsőség az ezer főre jutó gép­kocsik számában is (589). Ér­dekes, hogy az 1990. évi sta­tisztika szerint ez a szám közel a kétszerese volt az „autóbaj­nok” japáni eredménynek. Magyarország a 169 — ezer főre jutó — kocsijával alulról számítva a negyedik. Igaz, az utánunk következő sor ennél látványosabb: Brazília 104, Kína 2, India 2. Míg ezer sváj­ci polgár 58 telefonvonalon osztozott (az USA 45 vonalá­val szemben), ezer magyarra mindössze 10 vonal jutott. Tanulságos eredményt ho­zott a társadalmi adatok össze­vetése. A sort itt is az USA vezeti a legtöbb jó helyezés­sel. De például a középfokú is­kolázottságban Németország, Japán, Kanada és Franciaor­szág is megelőzi. Magyaror­szág azonos szinten áll Itáliá- val. Ha a százezer lakosra szá­mított orvosokat nézzük, ak­kor bizony Svájc a futottak, még kategóriába kertibe. Scores 1993 grand 1983 Economic Social Cultural Political total rank Switzerland 134 129 86 93 442 6~ Germany ...............98..............150 82.......108 438..........2 Spain ....................88............157............69............110 424.......II Sweden ..................90...........150...........90.............92 422.........7 Italy........................103 ...........140 98 74" 415 5 Japan ....................135....... 132.............80.............64 411 4 Australia ................89...........119 105 97...........410........3 United States ........99............95 ' ......107.......... 102 403.......8 " Britain.....................83 ...........107...........107.............93...........390....... 9 Hongkong 115 113 78 82 388 nat francé .....................89............141...........82.............69...........381.........j New Zealand "'""63 ...........109............91............114..........377........nat Israel ......................89............138............90.............54...........371.........12 Canada .................69............123............89.............88...........369........10 Hungary .................61............113 91 91...........356 15 ’ Mexico ..................1ÓÍ.............59............89.............80 329 Í3 Bahamas ...............95.............77............80.............67...........319" .Í4 South Korea ..........102..............78............58 60 298.......nat Russia .....................72.............84............71.............57 .........284.......16 China ......................75.............84............67.............49...........275.......17 Brazil ......................64.............29............54.............81..........228 20 India ......................78.............45............51.............53...........227.......22 • Not Included In 19BJ Jurvty Táblázat az egyes országok pontszámairól Olaszország és Oroszország (476) után, Magyarország a 294-es adatával a negyedik. (Svájc 159, Japán 164, Nagy- Britannia 164, Németország, Svédország 270, Franciaor­szág, Izrael 286.) A várható élettartam Japánban a legma­gasabb (79), Svájc 78, Ma­gyarország 70 év. A sort India zárja, 60 évvel. Ugyancsak In­dia a sereghajtó az ezer lakos­ra számított gyermekhalandó­ságban is. (90). Itt japán az el­ső (5), Magyarország a 16-os értékével azonos szinten áll Dél-Koreával. Vessünk pillantást a The Economist kulturális top listá­jára. Nos, ebből kitűnik, hogy az elsőséget itt is az Egyesült Államoknak adták, egyebek között azért, mert 815 tv- készüléket mutathatott ki ezer lakosra számítva. Kanadában és Japánban 641, illetve 620, míg Németországban 570 a jelzőszám. A 410 készülékes magyar mutató jónak mond­ható, hiszen Franciaországban ugyanekkor 406, Spanyolor­szágban 396, sőt az ideálisnak kikiáltott Svájcban is csak 407 embernek volt tévéje ezer kö­zül. A záró sorrend: India 32, Kína 31. Nyilván a televízió térnyerését tükrözi a mozik számának alakulása. A sort — 1991. évi adat szerint — Oroszország vezeti, itt 580 mozi jutott 1 millió emberre. Ugyanekkor az Egyesült Ál­lamokban 80, Svájcban 59, Németországban 47, Japánban 15 filmszínházba ülhetett be egy-egy millió polgár. A 100- as magyar adat mellett csak a svéd statisztika emelkedett ki Európa másik felében (135). A középmezőnyben vagyunk az újságolvasásban is, amennyi­ben helytálló, hogy 1988-89- ben 261 újság jutott minden ezer magyarra. Ez pontosan egyezik az izraeli átlaggal, ám messze elmarad a hongkon­gitól (632), a japánitól (587), a svédtől (533). Megelőztük vi­szont Franciaországot (210), Olaszországot (107) és Spa­nyolországot (82). Az alkohol- fogyasztásban éppen csak le­csúsztunk a dobogóról; a fe­jenkénti 10,7 literrel a negye­dik helyen állunk Franciaor-, szág (12,4), Németország (11,8), Svájc (10,9) mögött. A különféle politikai inde­xek alapján ugyanúgy a 19. helyre soroltak bennünket, mint az említett három kategó­riában. Mbdjárt az első rovat­ból kiolvasható, hogy 1991- ben a magyar alkalmazottak 20 százaléka az államnak dol­gozott. Ugyanez az USA-ban 14,4, Svájcban 11, Németor­szágban 15,1, Japánban 6, Kí­nában 20, Oroszországban 98 százalék volt. A The Econo­mist a szokásos adatok — ka­tonai kiadások — mellett irá­nyadónak tekintette, hogy 1970 óta hány kormányfője volt a felsorolt országoknak. E téren Bahama vezet (2) és a negatív listavezető nem Olasz­ország, mint ahogy gondol­nánk, hanem az „ideális” Svájc, a 24-es számmal. Ma­gyarország indexe: 5. A brit lap szerint a japán és a dél-ko­reai politikusok a leginkább soviniszták, minthogy a parla­mentjükbe 1991-ben mindösz- sze 2-2 százalékban engedtek be nőket. A svéd 38, a német 20 és a svájci 14 százalékhoz viszonyítva, 5 százalékukkal a magyar pártok a mezőny utol­só harmadában találhatók. A brit lap szerkesztői min­dent összevetve Svájcot tették az első helyre. Valóban ott lenne a legjobb élni? Nos, ezt mindjárt cáfolják is a The Economist munkatársai. A szerkesztők ugyanis a számok komputeres feldolgozása köz­ben megkérdezték a világ kü­lönböző pontjain dolgozó 41 tudósítójukat, hogy nevezzék meg azt az országot, ahol a legszívesebben élnének. íme a sorrend: Franciaország (a hi­vatalos listán csak a 11), az Egyesült-Államok és Nagy- Britania. Magyarország nem kapott tőlük szavazatot. Tekintsük tehát örökérvé­nyűnek Vörösmarty vélemé­nyét: „Itt élned, halnod kell!” Vége lett a nagy álomnak Robot A PC, a személyi számító­gép után jön a PR, a per­szonális robot? — legalább is ezt ígérik a Siemens ku­tatói. Évtizedünk végére egy olyan — talán legin­kább a zsúrkocsihoz ha­sonló —, a lakásban tájé­kozódni tudó robotot fej­lesztenek ki, amely meg­könnyíti a háziasszonyok munkáját: megterít, leszedi és elmossa az edényeket, segít a takarításnál.. De az iparban is jól használható Ledőlt a szabad szerelem ko- penhágai bástyája, ami tu­lajdonképpen csak a külföl­dieket vonzotta, a dán adó­fizetőket már hosszabb ideje inkább ingerelte. A BT-című kopenhágai újság jelentette be a kísérlet végét, hitelt ér­demlő forrásból. Erling Olsen igazságügymi­niszter közölte, hogy a kor­mány kénytelen a közvéle­mény nyomásának engedel­meskedni. Tovább már nem tartják fenn a Christiania nevű negyed különleges státusát. Ez a döntés mintegy ezer lakó sorsát változtatja meg, azok kénytelenek most már a több­séghez alkalmazkodni. A le­gendának vége... A kezdet 1969-ben volt, amikor is sajátos „filozófiát” vallva telepedtek le az első lakók, a beatnikek. Aztán jöt­tek a hippyk. A múlt évtized­ben itt találtak otthonra a különféle alternatív mozgal­mak prédikátorai, megérkez­tek portékájukkal a drogosok, a társadalomból kivonuló pun­kok, s hogy a technika se ma­radjon ki a hordalékrétegző­désből, megjelentek a rocke­rek, az őrült motorosok. A növekvő erőszak fokoza­tosan elhomályosította azt az idilli képet, amelyet kezdetben festettek Christianiáról. S a dánok most már megelégelték a kísérletet. „Vége a nagy álomnak, a valóság mindenki­től áldozatot követel. Érthető, hogy senki sem akar a szabad­ság karámjába menekült para­ziták helyett fizetni” — szöge­zi le a lap. Férfidivat New Yorkban. Nem csak a nagy női divatházak rendezik mostanában sorozatban a divatbemutatókat; ez az ikerpár az idei esztendő férfidivatos sportos viseletét mutatja be, New Yorkban. Az öltözetek egy olasz-amerikai divatház ajánlatai AP-felvétel Elcsavarodott az örökség Az európai királyi csalá­dokban olyan gyakran for­dul elő a hemofília nevű vérbetegség, hogy „királyi betegségnek” is nevezik. Legismertebb példa erre Alekszej Cárevics, akit a bolsevikok 1918-ban meg­gyilkoltak. Egy évtizeddel ezelőtt si­került a kutatóknak kiderí­teni annak a fehérjének a szerkezetét, amely ennél a vérbetegségnél hiányzó véralvadásgátló faktort ter­meli. Nem sokkal később megtalálták a génjét is az öröklési anyagban. Ám rej­télyes módon a hemofília súlyos eseteinél sem sike­rült a génnek semmiféle nyilvánvaló elvátozását ki­mutatni. Az öröklési infor­mációt tartalmazó DNS- szál hossza éppen akkora volt, mint a normális géné. Most azonban Jane Gitschi- er genetikusnő és munka­társai megoldották a rej­télyt. Áz érintett személyeknél a DNS-lánc egy darabja rossz irányba fordulva épült be, és így elfojtja az egész gén működését. Az ameri­kai kutatónő úgy véli, hogy hasonló, a DNS-szál- ba rosszul beépült részletek más öröklött betegségek­nek is okozói lehetnek. Agca könyvet ír A pápa merénylője arra ké­szül, hogy Törökországban fejezze be az életét — sz­abadon. Igaz, hogy most még az életfogytiglani ítélet napjait morzsolgatja, de felcsillant előtte a nem is távoli szabadulás lehetősé­ge. Mivel példásan viselke­dik — tisztelettudó ,a bör­tönőrökkel, előzékény a rabtársaival szemben —, az Ancona közelében lévő fegyház eme „illusztris” lakójának büntetéséből máris 405 napot elengedett az olasz bíróság. A 38. évé­ben járó Ali Agca tehát arra számít, hogy még az ezred­forduló előtt elhagyhatja Itáliát, ahová azért érkezett, hogy végezzen a Szentatyá­val. .Minthogy n. János Pál megbocsátott nekem, már csupán az a vágyam, hogy a hátralévő büntetésemet hazámban töltsem ki” — is­mételgeti mostanában az ügyvédeinek, akik azonban igyekeznek lelohasztani a török büntetés-végrehajtás iránti vágyódását. Otthon ugyanis újabb pert akasz­tanának a nyakába: azzal vádolják, hogy a „szürke farkas” a római merénylet előtt meggyilkolt egy új­ságírót. A vádat természe­tesen tagadja. Ez azonban nem akadályozta a bírósá­got, hogy első fokon halálra ítélje. Most egy amnesztia révén 10 évnél tartanak. Az olasz perspektíva ennél mindenképpen kedvezőbb: jó esélye van arra, hogy 16 évvel a Szent Péter téren leadott lövések után, 1997- ben részlegesen szabad­lábra helyezzék. És még anyagi gondjai sem lesznek, hiszen már a vége felé tart annak a könyvnek, amely az 1981. májusában elkövetett me­rényletet és hátterét mutat­ja be. Természetesen úgy, ahogyan a merénylő látta és cselekedte. Legkisebb a világon A Sandia Nemzeti Labo­ratórium (Albuquerque) egyik kutatócsoportja 50 mikrométer nagyságú, 12 mikrométer hengerátmérő­jű gőzgépet készített. (1 mikrométer=0,001 mm). A gőzgép szilíciumból van, és a mikrochipek gyártásánál használt eljárással készült. Elektromos izzószállal a hengerében levő vizet 100 Celsius fok fölé lehet mele­gíteni. Az ekkor keletkező kis gőzbuborék 0,5 mikro- newton erővel — kb. 5 centigramm tömegű test súlya — tolja a dugattyút. Á fűtés kikapcsolásakor a buborék eltűnik, két kis rugó visszahúzza a dugaty- tyút, és kezdődhet az új cik­lus. A kis gőzgéppel száz­szor akkora erőt lehet kifej­teni, mint az elektrosztati­kus meghajtású mikrogé- pekkel. Az izzószál hő­mérsékletével szabályozni lehet a dugattyú sebessé­gét. A gép alkalmazásának le­hetőségei még nem tisztá­zottak. A kutatók úgy gon­dolják, hogy olyan esetek­ben lehet majd jól használ­ni, amikor rugók, tükrök, vagy más készülékek rend­kívül pontos beállítására van szükség, például ide­gek vagy a szem műtétéi­nél, mikroszkopikus szere­lési munkáknál, mágneses tárolók olvasó- és írófejei­nek beszabályozásánál. Kutyaarisztokraták De jó is lenne a kutyaélet! — sóhajtott fel több olasz, amikor olvashatta, hogy Modenában egy idős hölgy 3 milliárd lírát hagyott a városi kutyamenhelyre. A 92 éves korában elhunyt, egyedül — azaz hogy a macskájával — élő asszony megfontoltan készítette elő a döntést, a saját kezűleg írt végrendeletben azt is meg­jelölte, hogy kinek kell el­lenőrizni a szándék teljesü­lését. Az 5 milliárd lírára bec­sült hagyaték — vüla, in­gatlanok, értékpapírok — élvezői, a menhely né­gylábú lakói a végrendelet szerint fejenként 10 millió lírát, azaz 600 ezer forintot „tudhatnak” a magukénak. (Egy milliárd lírát — 60 millió forintot — kapott az egyik kedvenc.) Az oldal írásait az NITI-Press (Budapest) készítette

Next

/
Thumbnails
Contents