Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-26 / 21. szám

1994. január 26., szerda Gyarapítani a szellemi tőkét Az évek során szűkös lett az egykor kényelmes volt pártiskolai épület Korszerű feltételek közt tanulnak a hallgatók Harasztosi Pál felvétele Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Ha minden igaz, rövidesen a parlament asztalán lesz a régóta várt felsőoktatási tör­vény, s a tárgyban még e cik­lusban döntés, azaz törvény is születik. Nem mindegy, hogy milyen, hiszen me­gyénk főiskoláiban igen sok diák tanul, végzettségük, diplomájuk jelentősége nagy. A szabolcsi felsőoktatási in­tézmények egyike az egész­ségügyi főiskola. Létesítésé­nek dicséretes gondolata közel négy évvel ezelőtt, még a rendszerváltás idején született. A pártvagyon elosztása után a Sóstói út 2. szám alatt, az egykori pártiskola épületében kezdhették meg a diákok a tanévet. Mára kiderült, amit az alapítók megjósoltak: az évek során szűkös lesz majd a kez­detben kényelmes épület. A fejlesztési elképzelésekről kérdeztük Lukácskó Zsolt főigazgatót. — A főiskola létesítésének gondolata mára igazolta élet- képességét, hiszen olyan kép­zési formát valósít meg, mely az egészségügy és szociálpoli­tika rendszerváltásából is kö­vetkezik. Mint köztudott, mára meg­változott a gyógyítás szerke­zete, s ha követni akarjuk az európai normákat, nekünk is lépnünk kellett. Az informá­ciónak, a gazdaságosságnak megnőtt a szerepe, a szociális munkások képzése pedig azt a gondolatot szolgálja, mely a megelőzést tekinti a gyógyítás egyik legfontosabb, ráadásul legolcsóbb részének. □ Az egészségügyi főiskola a debreceni orvostudományi egyetem részeként hatvan Panasz Budapest (MTI) — Az igazságügy-miniszter kü­lönösen nagy vagyoni hát­rányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt feljelentést tett a Televízió egyes vezetői ellen. A nyo­mozást megszüntető hatá­rozata nem jogerős, ellene az érdekeltek panasszal él­hetnek. hallgatóval kezdte m$g az első évet. Hol tartanak most? — Ebben a tanévben már 380 főiskolást oktatunk, s ha a jövőre belépő évfolyamokat is fogadni akarjuk, újabb 120 helyre lesz szükségünk. Ez te­hát a diákok száma, de isko­lánk közel 120 főállású mun­kahelyet is jelent. □ A jövőben tehát szinte bi­zonyosnak látszik, hogy a fo­kozódó érdeklődésnek is kö­szönhetően a nyíregyházi Egészségügyi Főiskola tovább kell lépjen. Adottak-e mindeh­hez a tárgyi, személyi feltéte­lek? — Mint már fentebb szól­tunk róla, sajnos, nem igazán. Ha meg akarunk felelni az ok­tatás igényeinek, az intézmé­nyi együttműködések lehető­ségeinek, az egészségügyi és szociális szférával együttmű­ködő kapcsolatainkat ápolni és fenntartani akarjuk, akkor fej­lesztésre, több helyre is szük­ségünk lesz. Örömünkre szol­gál, hogy az iskola létesítése­kor megkötött megállapodás­nak — melynek értelmében a megye és a város egyaránt közreműködik — a mai veze­tők is eleget kívánnak tenni. Mindkét fél, a megyei és a vá­Ibrány (KM - Sz. B.) — Si­keres vállalkozói fórum meg­tartására került sor Ibrány- ban január 21-én, pénteken a város művelődési házában. A Primom Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány részé­ről Kiss Lajos elnök adott tájékoztatót a vállalkozásokat érintő aktuális kérdésekről, ki­rosi önkormányzat jóindu­latáról szerezhettünk bizo­nyosságot, hiszen képvise­lőink kijelentették, erejükhöz mérten segítik a fenntartásun­kat. Reméljük, ennek a segít­ségnek már az elkövetkező tanévben is hasznát vehetjük, esetleges emeletráépítéssel, más megoldásokkal elérhet­jük, hogy céljainkhoz méltó, európai körülmények között oktathassunk, dolgozhassunk. □ A kor szelleme diktálja az egészségügy és a szociálpoliti­ka gazdaságossá tételét. Kár kertelni, mára életünk ezen része is üzleti alapokra helye­ződött... — Sajnos, a magyar felső- oktatás szerkezete csonka, hi­szen hiányzik a főiskolákat nyugaton körülvevő, úgyne­vezett „félfelsőfokú szektor”. Ezt a hiányt pótolhatja ha­zánkban a főiskolai képzéshez csatolható számítógéphaszná­lat, a marketing, az idegen nyelv és a menedzsment okta­tása is. Mindezek megvalósí­tásához akár külföldi tőke is igénybe vehető, bevonásának egyik legnagyobb akadálya e pillanatban a közvetítők hiá­nya. Mi megpróbálunk a lehe­tő legtöbbre jutni, s a nálunk emelten a hitelezési feltéte­lekről. Ezek után az ipartestületek titkárainak tájékoztatói követ­keztek, majd parázs vita köze­pette felszólalások hangzot­tak el az érdekképviseletek együttműködésének lehetősé­geiről. A mintegy 60 fős részt­vevő egyhangúan foglalt állást oktatott szakok bizonyítják, igazodtunk a kor szelleméhez. Kis túlzással talán azt is mondhatom, nemcsak a jelen­nek, a jövőnek is oktatunk, ez is magyarázza az irántunk tapasztalt növekvő érdeklő­dést. □ Az egészségügyi főiskolák ma még egészen újszerű, mondhatni egyedülálló képzé­si formák. Rendelkezik a nyír­egyházi intézmény a működte­téshez szükséges legfőbb köve­telményekkel? — Azon vagyunk, hogy a kérdésre igennel válaszolhas­sunk. Ennek egyik része a megbízható, szilárd bázis az anyaegyetemen, s a debreceni orvostudományi egyetem ké­pében ez számunkra megada­tott. Széles körű információs rendszer és a folyamatos mi­nőség-ellenőrzés tartoznak még a feltételek közé, s cé­lunk, hogy hazai és külföldi szakértők, a hallgatói kontroll bevonásával mindezeket tel­jesíteni tudjuk. A vita eldőlt, az egészség- ügyi főiskolákra igenis szük­ség van. Különösen nagy szükség van rájuk az ország­nak e keleti csücskében, ahol évtizedek, évszázadok elmara­dottságának köszönhetően évől évre öröklődtek a hátrá­nyok. A végzett hallgatók munkájától bízvást remélhető, hogy ezekre a hátrányokra már nem sokáig hivatkozhatunk. Persze, csak akkor, ha a létesí­tők és a fenntartók összefogá­sának és segítő szándékának köszönhetően anyagiakat is ál­doznak a nyíregyházi főis­kolára. Manapság, amikor az infrastruktúra, a víz, gáz, szennyvíz olyan fontos sze­rephez jutott, egyetlen pilla­natra sem feledkezhetünk meg azokról a befektetésekről, amelyek a szellemi tőkét gya­rapítják. a vállalkozói klub megalakí­tása mellett. A klub célja mindenekelőtt a kisvállalkozók egységbe tö­mörítése, szerves kapcsolatok kialakítása más gazdálkodó, érdekképviseleti és politikai szervezetekkel. A klub alakuló gyűlése 1994. január 31-én 17 órakor lesz a kultúrházban. Vállalkozói klub Ibrányban Parázs vita az érdekképviseletek együttműködéséről Emelnek, kivárnak, kalkulálnak Az önkormányzatok tizede végrehajtotta a közalkalmazotti béremelést Sánta János Nyíregyháza — Megyénkben 34 ezer dolgozót érint a közal­kalmazotti törvény végrehaj­tása. Az óvodákban, iskolák­ban, diákotthonokban, kollé­giumokban, nevelési és pálya- választási tanácsadóban dol­gozókat éppúgy, mint a kór­házakban, rendelőintézetek­ben, szociáüs otthonokban al­kalmazott orvosokat, egész­ségügyieket. Közülük nem ke­vesen érzik úgy, hogy elbán­tak velük. Az egészségügyben dolgozók nyugodtak. Minisz­terük biztosította őket, meg­kapják az emelt bérüket. Nem így a pedagógusok, az oktatási ágazat dolgozói. A már korábban elkészített be­sorolások után újabbak ké­szültek, alacsonyabb bérről. A legmagasabb fizetési fokozat bérkülönbözetét az önkor­mányzatok túlnyomó többsége nem akarja átvállalni. Még nem! Heves indulatokat vál­tott ki ez az érintettekből, akik igazuk érvényesítése miatt bí­rósághoz kívánnak fordulni, de a sztrájk sem kizárt. A TÁKISZ megyei igaz­gatóhelyettese, Sarudi György arról tájékoztatott, hogy az önkormányzatok mintegy 10 százaléka januárban, időben elküldte a szabályszerű beso­rolásokat, és vállalta, hogy biztosítja a bér fedezetét. E dolgozók bérét számfejtették, és február 3-án már a felemelt fizetésüket kaphatják az érin­tettek. Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye 229 önkormányza­tának tehát 10 százaléka idő­ben végrehajtotta a közalkal­mazotti törvény béremeléssel kapcsolatos passzusait. A többiek kivárnak. Foly­nak a kalkulációk. Mindenhol a képviselő-testület dönt, hogy a közalkalmazotti bérfejlesz­tés rájuk eső részét saját erő­ből oldják-e meg, vagy hitelt vesznek fel a különbözet pót­lására. Az önkormányzatoknak ja­nuár 31-ig kell beadni a szük­séges anyagokat a számfejtő hivatalba. A TÁKISZ február 10-ig küldi az összesítéseket a Belügyminisztériumba. A BM február 15-ig juttatja el a Pénzügyminisztériumnak és a számlavezető pénzintézetek­nek. Ezt követően kötik meg az önkormányzatok és a pénz­intézetek a hitelszerződést. A számfejtő hivatalnak (TÁKISZ) mindig a tárgyhó 20. napjáig kell befejezni a bérek számfejtését, csak így biztosított a következő hónap 3. napján a (felemelt) bér. Hogy az 1994. január 1-jétől esedékes illetményüket meg­kaphatják-e a közalkalmazot­tak március 3-án, vagy majd csak áprilisban, az nem raj­tunk múlik — mondja Sarudi György. Végezetül néhány számadat. Nyíregyházán az általános is­kolákban 50 százalékos, a kö­zépiskolákban 62 százalékos a bérbeállási szint. Ennyi tel­jesült az adhatóból! Az átlag­bérek is jócskán elmaradnak az országostól. A középisko­lákban dolgozók esetében ez 22 500 forint, általános isko­lákban 21 000 forint, óvodák­ban 18 500 forint. Ugyanakkor az országos közalkalmazotti átlagbér 29 500 forint. Mára a bérolló alaposan szétnyílt, a hivatalnoki kar javára. Azonos szolgálati idővel és egyetemi végzettségnek megfelelő dip­lomával rendelkező pedagó­gus 29 éves munkaviszony után 33 600 forintot kaphat az új bértábla alapján, ugyanak­kor egy hivatalnok (köztiszt­viselő) 55 800-at! Az év sajtófotója Munkatársunk első díjat nyert Budapest (MTI) — Dön­tött a zsűri a MUOSZ és a Magyar Fotóriporterek Ka­marája által kiírt, ,Az év saj­tófotója" pályázat eredmé­nyéről. A díjakat nyolc ka­tegóriában osztották ki, az első három helyezettet ju­talmazva. A hírkategóriában a győztes T. Balogh László, a Reuters munkatársa lett „Tömeggyilkosság áldoza­ta, Kríz, 1993” című fotójá­val. A képriport kategória nyertese: Szabó Barnabás, a Népszabadság fotósa „Csata Moszkvában 1-8” című munkájával. A portré kategóriában Koncz Zsuzsa szabadúszó „A Lajos” című képe bizonyult a legjobb­nak. A fotóesszé kategóriá­ban Horváth M. Judit és Stalter György szabad­úszók „Amaro Drom”, a művészet, kultúra kategó­riában pedig Kunkovács László szabadúszó „Sámá­nok földjén, Ázsiában” cí­mű pálya­munkáját ju­talmazta a zsűri első díj­jal. A termé­szet-, környe­zetvédelem, tudomány kategóriában Manek Attila, a Mai Nap munkatársa lett a győztes „Az utolsó paradicsom 1-5” című fo­tójával. A sportka­tegóriában Balázs Attila, a Kelet-Ma- gyarország fotoriportere (egyben az MTI tudósító­ja) kapta az első díjat, Nyíregyházi görkorisok 1-5” című sorozatáért. A zsáner kategóriában Soós Lajos MTI-s fotós „Er­zsébet királynő és Göncz Árpád” képét találta a legjobbnak a grémium. A Magyar Hírlap Escher Ká­roly díját, valamint a MUOSZ fődíját Szabó Barnabás (Népszabadság) kapta. Egy a díjnyertes fotók közül Balázs Attila felvétele Jeszenszky Géza... ...szerint Szlovákia saját nemzeti érdekeit is szolgál­ná azzal, hogy teljesíti a szlovákiai magyarok legi­timkívánságait. Ez ugyanis növelné a stabilitást, egy­ben javítaná a magyar­szlovák kapcsolatok légkö­rét is. (MTI) Az Országházban... ...tartja alakuló ülését az Európai Unió-Magyaror- szág Társulási Parlamenti Bizottsága. (MTI) A Civil... ...Tömörülések országos fórumának irányító testü­leté megbízta ügyvivő tes­tületét, hogy kezdeményez­ze a kormánynál egy intéz­ményesen és folyamatosan működő, a végrehajtó hata­lommal párbeszédet és egyeztetést folytató intéz­mény mielőbbi létrehozá­sát. A munkaadói... ...szolidaritási járulék 7,2 százalékról 5 százalékra történő csökkentését szor­galmazza márciustól az Ér­dekegyeztető Tanács mun­kaadói oldala. Ha ezt a tes­tület és a kormányzat is el­fogadja, ők sem ellenzik a 7,9 milliárd forint átcsopor­tosítását a Foglalkoztatási Alapba. (MTI) Negyvenmillió... ...dollárt folyósít mezőgaz­dasági, élelmiszergazdasági ügyfeleinek a Kereskedel­mi Bank Rt. abból a 103 millió dolláros hitelből, amelyet az Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank nyújtott Magyarországnak. (MTI) Meghosszabbította... ...az APEH elnöke február 15-éig azt a határidőt, ameddig az egyéni vállal­kozók még átjelentkezhet­nek a társasági adótörvény hatálya alá. Azok az egyéni vállalkozók, akik eddig az időpontig ily módon beje­lentkeznek az APEH-nél, január 1-jéig visszamenőle­gesen már a társasági adó­törvény szerint adóznak. (MTI) Erdész pontosít Nyíregyháza (KM) — La­punk keddi számában kö­zöltük Zimányi Tibor, a TIB országos elnöke kéré­sére azt a hírt, amely sze­mélyi változásról számolt be a TIB vezetésében. Ez­zel kapcsolatban az érintett, Erdész Gyula, a TIB volt országos alelnöke és a ke­let-magyarországi (nyír­egyházi) szervezet elnöke a következő pontosítás köz­lését kérte: Nem felel meg a valóságnak, hogy a sze­mélyi változás 1993. de­cember 16-án történt, mivel ő december 31-ével mon­dott le funkcióiról, s vált meg a TIB-től. Szerinte el­lene semmilyen fegyelmi eljárást nem folytattak, amit meg kellett volna szüntetni.- MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL .«JIKiKSn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents