Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-25 / 20. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1994. január 25.. kedd Színes lapozgató Baktalórántháza - Nyíregyháza (KM - P. CS.) — Megjelent a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség gyermek és ifjúsági lapjának első (próba)száma, az Irka. A mutatványpéldányok eljutottak a határon túlról a baktalórántházi Regionális Közművelődési Központba, illetve az általános iskolába. Most arra „várnak”, hogy mielőbb kézbe vehessék őket a leendő olvasóik. Kicsiknek és nagyoknak egyaránt ajánlhatjuk ezt a tartalmát tekintve színes kiadványt. A Lapozgató című rovatban az olvasást szándékoznak a szerkesztők kisiskolásokkal megszerettetni. Rendszeresen kívánnak foglalkozni a gyerekeket érintő egészségügyi kérdésekkel, melyekre minden alkalommal szakember válaszol, de szívesen segítenek a kamaszok „szívügyes” gondjainak megoldásában is. Aki szeretne bemutatkozni mint ifjú író, költő, meseszerző vagy festő, ha beküldi a művét, viszontláthatja az Irka oldalain. Azok pedig, akik még most ismerkednek a betűvetéssel és szívesebben ki- festőznek, megtehetik az Irka oldalain. A megrendelést illetően a baktai általános iskolában lehet érdeklődni (Tel.: 352- 139) A nyíregyházi városi művelődési központban újraszerveződött a táncházmozgalom. Az első összejövetelen az Ökrös népzenei együttes húzta a talpalávalót Harasztosi Pál felvétele Kortársmüvészek... ...grafikáiból nyüt kiállítás a Kiscelli Múzeumban. A latin-amerikai grafikusok készítette műveket március 31-ig tekinthetik meg az érdeklődő látogatók. (MTI) kőtáblák... ...Mao tiszteletére. Egy kínai kőfaragó mester — tizenöt havi munkával — kőbe véste a „nagy kormányos” válogatott műveinek két kötetét. (MTI) Goldoni... ...emlékkkiállítás nyüt Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A tárlat, melyen negyvenegy olasz képzőművész alkotása tekinthető meg, február 20-ig látogatható. (MTI) Sára-filmet... ...vetítenek január 27-én 19 órától a nyíregyházi VMK Narancs-Zselé filmklubjában. A mű címe: Vigyázók. (KM) A Mandala... ...Dalszínház február 1-jén —16 és 19 órától — a nyíregyházi városi művelődési központban a Kőműves Kelemen című rockballadát mutatja be. (KM) Kávé nincs! Minya Károly Sokan nem is hinnék, milyen széles körű mindennapi kommunikációnk. A papírfecnire kiírt tájékoztatótól az országgyűlési hozzászólásig sok minden beletartozik, s minden egyes megnyilatkozásunkkal elárulunk valamit magunkról. Jót vagy rosszat. Sajnos ez utóbbi a gyakoribb. Ahogy mondani szokták: csak ne szólalt volna meg... A nyelvnek is van ülemtana, s közhelyszerű az a kijelentés, hogy magatartásunk tükre beszédünk, írásunk. Bizonyára hosszas magyarázat után értené meg mindezt az a pavilonárus, aki egy papírdarabra a következőt írta ki a ,.kedves” vendégeknek: Kávé nincs! Ebben a tömör felszólító felkiáltásban minden benne van: Már százszor elmondtam, mit nyaggatnak?! Felháborító! Mi vagyok én?! Fölöslegesen hadd ne koptassam már a számat!... Folytathatnánk a sort. Ez az az eladótípus, amelyiket bosszantja a vevő, amikor épp a legjobb recepttel fűszerezett sztorit meséli a kolléganőjének, s az „Ott van kitéve valahol, keresse meg!” mondat a legtöbb, amit megtehet a vevőért, s az anekdotaszerű vicc mintájára a seprűt sokáig válogató vásárlóhoz imigyen szól: csomagoljam be, vagy mindjárt rá tetszik ülni? Mennyivel emberköze- libb lett volna a kifogásolt kiírás a következőképpen: Sajnos, a kávé elfogyott. Elnézésüket kérem. Nevekben őrzött értékeink Nyelvészeti könyv ezerötszáz példányban • Tízezernél több szócikk Dr. Sebestyén Árpád Galambos Béla felvétele Kállai János Csenger (KM - K. J.) — Rangos tudomány- és kultúrtörténeti esemény helyszíne volt a napokban a csen- geri művelődési központ. Előadói konferencia keretében bemutatták a nagyközönségnek a többéves tudományos gyűjtőmunka eredményeként megjelent A csengeri járás földrajzi nevei című nyelvészeti kiadványt A névgyűjtemény egyik szerzője, Sebestyén Árpád, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára. Őt kérdeztük a nagyjelentőségű monográfia létrejöttéről, főbb jellemzőiről. — Ezzel a kötettel — a sorozatban immár az ötödik — valójában befejeződött az egykor volt szatmári járások (a nyírbogdányi, a fehérgyarmati, a nyírbátori, a mátészalkai) földrajzi neveinek publikációja, s most majd következhet a szabolcsiak és a beregiek feldolgozása és kiadatása. Széles körű gyűjtés A névtár összeállításán szerzőtársammal, Kálnási Árpáddal és a KLTE Magyar Nyelv- tudományi Tanszékének oktatóival, valamint a hallgatókkal együtt dolgoztunk. Az intenzív munka 1991-ben kezdődött. A kutatást kiterjesztettük a korábbi gyűjtésekre, a szakirodalmi forrásanyagokra, a hallgatók névgyűjtésére, a kéziratos térképek adatolására. Felkészülten mentünk ki egy-egy helyszínre, .Jdcéduláztuk” az előzményeket, egyszóval: nagyon pontosak akartunk lenni. □ Mit tartalmaz ez a vaskos könyv? Egyáltalán: milyen körben tarthat számot az érdeklődésre? — Először a „méretekről”. A terjedelem több, mint ötszáz oldal! A benne található szócikkek (nevek és névváltozatok) száma meghaladja a tízezret. De nemcsak ennyi fért bele. Az egyes gyűjtőhelyek bevezetőjeként „becsempésztünk” rövid, tömören fogalmazott történeti ismertetőket, de mint honismereti forrást is jól lehet hasznosítani. Vagyis nemcsak a nyelvészek ízlésének megfelelő. □ Mivel nemcsak az „élő” földrajzi nevek kerültek bele, nyilvánvalóan nyelvtörténeti forrásként is igen értékes a monográfia. — Tartalmazza a nép élete és munkavégzése folyamatában kialakult dűlő-, víz-, utca- és falurészneveket, és minden, a tájékozódáshoz használt objektum elnevezését. Ősi elnevezések A teljesség — bár törekedtünk rá — természetesen csak viszonylagos lehet. És szólni kell még egy igen fontos, szemléletbeli dologról! Ez a könyv névgyűjtemény, etimológiai funkciója nincs, vagyis nem akar mindent „megfejteni”. Ehhez levéltári kutatások szükségeltetnének. De mivel nem csupán az élő névanyagot gyűjtöttük, nyelvemlék-értékű adalékok tömege található a kötetben. A dűlőnevek egész sora sokszázados régiségeket őriz! Csak egyetlen példát! Ezen a vidéken elterjedt pataknév az „erge”. Az ország más részein ezt a szót nem ismerik. Ma már e tájon sem jelenti a patakot, vagyis közszóként nem él, de a dűlőnevek némelyikében fellelhető. De több példát tudnék hozni olyan földrajzi nevekre, melyek immár nyelvi elemként is a múltba foszlottak. □ Tisztelt tanár úr! Miért éppen önök, debreceniek vállalták ezt a hatalmas munkát? — Nem titok: a nyelvtudományi tanszékünkön több szabolcs-szatmárból elszármazott dolgozik. Kálnási tanár úr tiszakóródi, Jakab László, a tanszék vezetője kemecsei, jómagam pedig gacsályi vagyok. A nyíregyházi tanárképző nyelvészeti tanszékvezetője, Mező András erősen kötődik hozzánk, s ezt azért tartom fontosnak megjegyezni, mert a kiadatás szempontjából még hátravannak a szabolcsi és a beregi járások. Lesz folytatás Ezek begyűjtését és feldolgozását a nyíregyház főiskola nyelvészei vállalták. Csak kitartásuk és pénzük hozzá! □ Apropó! Mibe került ez a kötet? Honnan lehetett rá előteremteni a pénzt? — Sokba került, nagyon sokba, bár mindent elkövettünk a kiadások mérséklésére. Ezerötszáz példányban jelent meg a monográfia, egy-egy kötet önköltségi ára közelíti az ezer forintot. Meg kell mondanom: aligha sikerült volna tető alá hozni a dolgot, ha a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázatán nem nyerünk hatszázezer forintot. De ne feledkezzünk meg a helyi önkormányzatok anyagi támogatásáról sem. Végül is, azt hiszem, egy szép kivitelezésű, nyomdatechnikailag értékes kiadványt sikerült „kihoznunk”. A tartalmi megítélés pedig a szűkebben értelmezett szakma feladata. Remélem, ez sem fog elmaradni. (A könyv alapján ötszáz példányban csengeri különlevonat készült.) Negyedszázados a Genesis Felföldi Oszkár Nyíregyháza — A világhírű rockegyüttes történetének áttekintése előtt, nézzük: mit is jelent a „genesis” elnevezés. A görög eredetű szó elsődlegesen a keletkezést, származást jelöli. Más értelemben pedig szakkifejezésként használatos: a Bibliában Mózes első könyvének a címe. Azt, hogy a Genesis elnevezésű zenekar tagjainak milyen a kapcsolatuk a szent könyvvel, nem tudom, de azt igen, hogy emberi tisztaságukat és hitüket, kitartásukat mindmáig megtartották. A fordulat éve A banda 1969-ben rukkolt elő az első lemezével. Ekkoriban a Colosseum, a Who, a King Crimson, a Jethro Tull, a Pink Floyd már egy-egy jól jegyzett márkanév volt a rock élvonalában. A fordulat 1970-ben történt a „Gén” pályafutásában. Feloszlott a Beatles, ezáltal nyitott lett az út előttük. Maradandó alkotások születnek ebben a periódusban. Gondoljunk csak a Foxtrot és a Selling England című lemezek hangzásvilágára! A személyi mozgások a Genesisben 1974-ben zajlottak le. Peter Gabriel elhagyta a csaptot. Az új énekes nem más, mint Phil Collins. Fanyalgó kritika Eleinte aligha tudta elképzelni, hogy az immár ötödik lemezén is túllevő együttesben miként tud majd megbirkózni a kapott szerepkör nehézségeivel. De, mint hamarosan kiderült: pontosan ő lett az, aki feltámasztotta a trióra redukálódott zenekart. Rövid időn belül elkészítettek két stúdió és egy koncertlemezt. Tony Banks, Mike Rutherford, Phil Collins hármasban „hozta össze” a progresz- szív stílusú felvételek egész sorát. Az ABACAB c. lemezt ugyan lehúzta a kritika, de számukra a lényeget a hallgatók kiállása jelentette, akik vagy lemezen vagy CD-n vették birtokukba a zenéjüket. Azután ismét két LP következett. Az egyik a Genesis címet viseli, a másik a nagyon dicsért Invisible Touch. Egyik koncertkörútjukon Magyarországra is ellátogattak. A hazai közönség így testközelből győződhetett meg színpadi megjelenésük mechanizmusáról, a látványos megoldásokról, hangzásviláguk maradandó csodájáról. A stúdiónak sem fordítottak hátat. Szólókarrierek A We Cant Dance c. albumuk mindenhol toplista-vezető lett, s a rendkívül hangulatos videoclipjük mind több embert csábít jelenleg is rajongóik táborába. A legfrissebb nagylemezük zenei anyaga az 1992-es turnéjuk színes (élő) palettája. A címe: The Way We Walk. Benne felvonultatják a legfontosabb kompozíciókat 1971- től 1991-ig. A tagok szólópályafutása sem akármilyen. Tony Banks munkái szépek, líraiak, diszkrétek. Mike Rutherford koncertlemezeket készít, illetve jazz- rock-os hangzással kísérletezik. Phil Collins napjainkban már a hatodik szólóalbumánál tart. Filmfesztivál Párizs (MTI) — Nem voltak sztárok, nem osztottak díjakat, ám a szervezők szerint így is igen sikeres volt a múlt héten szerdán zárult avoriazi filmfesztivál. A festői hegyek közé szorult francia üdülővárosban idén egyébként szakítottak a hagyományokkal: korábban a fesztivált a fantasztikus műveknek szentelték, most viszont a „hagyományos” francia filmek kerültek terítékre, kimondottan a külföldi forgalmazók figyelmének felkeltése végett. (A francia alkotások ugyanis a közönség előtt nemigen állják a versenyt az amerikai kon-' kurensekkel, s Párizs most szeretne javítani ezen a helyzeten.) Az európai országokból érkezett mintegy ötven forgalmazó végül 15 premiert ülhetett végig —- ezek az elmúlt két hónap franciaországi termését jelentették, ami nem egy résztvevőt . késztetett irigységre. (Nagy-Britanniában egész évben nem forgatunk 15 filmet, mondta az egyik londoni rendező.) A szakértők elégedetten nyugtázták, hogy míg a cannes-i fesztiválon a francia filmek „elvesznek a nagy tömegben”, itt öt nap alatt csak ezekre koncentrálhattak. Sőt, tulajdonképpen még a díjkiosztás elhagyása miatt sem panaszkodtak, hiszen így legalább a mozirajongók a filmeket nézték, s nem a címeket Hárman maradtak: Mike Rutherford, Phil Collins és Tony Banks Archív felvétel
