Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-24 / 19. szám
1994. január 24., hétfő HAZAI HOL-IMI Szak(át)képzés és munkahely Ott alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, ahol több a szakképzett ember Búj (KM - Gy. L.) — Nemrég avatta fel Bujon a telefonközpontot dr. Soós Adri- anna, a Munkaügyi Minisztérium munkaerőpiaci képzések főosztályának vezetője. Ebből az alkalomból készült vele az alábbi beszélgetés. Vállalkozás □ Kérem, mutassa be közelebbről azt a főosztályt, amelynek ön a vezetője! — Azoknak a képzésével foglalkozunk, akik már elhagyták az iskolát, felnőttek, szakmát kell váltaniuk, vagy meg kell tanulniuk valamit, hogy új vállalkozásba kezdhessenek. Már elég hosszú ideje dolgozom a minisztériumban, ahol mindenféle foglalkoztatássegítő támogatási lehetőséget megismertem, s amiben tudok, segítek. □ Ön itt, Bujon született. Milyennek ítéli meg szülőföldje helyzetét most? — Külön odafigyelek arra, hogy itt mi történik, azt hiszem ez természetes, s úgy látom, egyrészt azon a helyzeten még mindig nem lehetett gyökeresen változtatni, hogy a munkanélküliség olyan mértékben csökkenjen, ahogyan azt az itt élő emberek elvárják, és ahogyan az természetes is lenne. Ugyanakkor úgy látom, ez a megye, amely nemrég még vezető helyen állt a munkanélküliség tekintetében, lassan elkerül erről az „előkelő” helyről. Új vállalkozások jönnek létre, a régiek jelentős része megerősödik. Ennek eredményeképpen a munkanélküliség a megyében a többi hasonló helyzetben léHatársáv Nyírbátor (KM - T. K.) — Van is földje, meg nincs is annak a gazdának, aki az országhatár mellett tudhat magának egy területet. Az államhatárral párhuzamosan húzódó, megyénkben három méter széles sáv a magyar oldalon úgynevezett hatámyiladéknak számít. Ez azt jelenti, hogy azt beültetni nem szabad, még a távolabbi fák gallyaitól is meg kell tisztítani az adott területet. Viszont ha állami tulajdonú az említett földterület, ki a felelős és kire hárul a rendbentartás kötelezettsége? A kérdést előbb Seres József ezredes, nyírbátori határőr igazgatónak tették fel, ő azonban — hatásköre erre nem lévén—az országos parancsnokságra továbbította a felvetést. A napokban érkezett meg Nováky Balázs vezérőrnagy, a Határőrség országos parancsnoka válasza, amelyben tájékoztatja a polgármestereket: ameny- nyiben a földhivatalok az államhatárig mérik ki a földet, akkor a tulajdonosok — az államhatártól számított háromméteres sávban — korlátozott föld- tulajdonhoz jutnak egy nemzetközi szerződés értelmében, amelyet a magyar és a román kormány kötött az államhatár rendjéről, a határkérdésekben való együttműködésről. Ezért a korlátozást nem a Határőrség, hanem a jogszabály rendelte el. vőhöz képest — nem abszolút értelemben — csökkent. Bár az említett vállalkozások nem nagy fejlesztések, nem nagy tömegeket foglalkoztató munkahelyek. Azt hiszem, ilyenekre mostanában nem nagyon lehet számítani. Viszont az állami beruházások keretében lényegesen bővíteni tudják a foglalkoztatást, bár, szerintem, az lenne a jó, ha minél több kisvállalkozás jönne létre, ezek a vállalkozások pedig fejlődni tudnának. A világon mindenütt ez az útja a foglalkoztatás bővítésének, s örömmel tapasztalom ennek jeleit a megyében is. Én egyébként hiszek abban, hogy a magyar emberek igen találékonyak is tudnak lenni; ha a környezetük nem akadályozza őket, megtalálják a lehetőségeket. Itt, a térségben a szomszédos országokkal történő kapcsolatok igen fontosak, nagy lehetőségek rejlenek bennük. Még akkor is, ha most még igen nagy a kockázat, Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Halljuk, olvassuk: a vállalkozásokat segíteni kell. Ugyanakkor számos fékező körülményről is tudunk. Van a megyénkben egy alapítvány, a PRIMOM, amelynek a nevében is szerepel, hogy „vállalkozásélénkítő”. Az alapítvány vállalkozói központjában Jászai Menyhért hálózati igazgatótól azt kérdeztük, hogyan tudják segítem a vállalkozókat 1994-ben. — Azt hiszem, a feltett kérdésre akkor tudok legkime- rítőbb választ adni, ha stratégiai céljaink idevágó elemeit ismertetem — a teljesség igénye nélkül. Az első a kis- és közepes vállalkozások segítését szolgáló körzeti vállalkozói központhálózat fejlesztése, megerősítése. Ez a legerősebb és leggyengébb pontunk is egyúttal. Legerősebb, mert a megyében 15 irodánk van. Ha ezek jól működnek és főállású munkatársak dolgoznak bennük, akkor ezek nem pusztán nagy a bizonytalanság. A közelség adott. Véleményem szerint ezt az adottságot jobban ki kell használni. Közösen kellene kezdeményezéseket létrehozni, és a térség vállalkozóit ebbe bevonni, s akkor pénzhez is lehetne jutni. Működő t&ke □ Nemrég tanulságos számadatok kerültek a birtokomba. Az országba érkező működő tőkének csaknem a fele Budapestre, több mint negyede Eszak-Dunántúlra került. A maradék a többi megyébe. — Ez a természete a működő tőkének. Oda megy, ahol a legkedvezőbbek a feltételek ahhoz, hogy fejlődni, bővülni tudjon. Ezért is tartom nagyon fontosnak az infrastruktúra fejlesztését ebben a térségben. Mert egyelőre azért megy a nyugati tőke javarészt Budapestre, Dunántúlra, mert ott sokkal fejlettebb az infrastruktúra: azaz minden, ami ahhoz kell, hogy egy vállalkozás jól tudjon működni. Ugyanis infrastruktúra nélkül akkor sem boldogul, ha egyébként gazdag. Fontos dolog az is, hogy fejlett infrastruktúra mellett a helybeli vállalkozók is köny- nyebben tudnak kapcsolatba kerülni külföldi vállalatokkal, vállalkozókkal. Tehát ez az alap. Ez a feltétele annak, hogy a működő tőke ide tudjon jönni. Igen lényeges ezen kívül — s ez a munkámmal közvetlenül kapcsolatos —, hogy az emberek jól képzettek és minél jobban képzettek legyenek. E térség szempontjából lényeges, hogy az emberek — ha van munkahelyük, ha nincs—minél több képzésbe kapcsolódjanak be. Ugyanközvetítik szolgáltatásainkat, hanem generálni, ösztönözni is tudják a vállalkozásokat. Az árnyoldal viszont, hogy még nincs minden regionális irodánkban főállású menedzser. Ahol az iroda bérleti díját, a főállású munkatárs bérét vállalja az adott önkormányzat— azaz önkormányzatok, hisz társulásokban gondolkodunk —, ott nincs különösebb gond. Érdekes módon, az öt új irodánál ezt a problémát hellyel- közzel sikerült megoldani, nevezetesen: Gávavencsellőn, Nagyhalászban, Baktalóránt- házán, Nyíregyházán és Fé- nyeslitkén. — A stratégia második fő pontján belül igen fontos a mezőgazdasági vállalkozások komplex segítése, amelyben szerepel agrármarketing-tanulmányok elkészítése főbb terményekre, termékekre, a mezőgazdasági árutőzsde létesítési feltételeire; létre fogunk hozni egy agrármarketingcentrumot. — A harmadik: a megye is teljesen egyértelmű összefüggés mutatható ki, hogy azokban a megyékben, ahol alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, magasabb a szakképzettségi színvonal, és fordítva. Tehát ezzel önmagában hozzá lehetne segíteni az embereket, hogy foglalkoztatási alkalomhoz jussanak, hogy esetleg megteremtsék a saját vállalkozásukat. Tanulságos példa, amit itt az egyik polgármester elmondott. A gázberuházás több helyen azért akadozik, mert nem tudnak helybeli embereket beállítani, akik ezt tudnák csinálni, pedig ez nem is rendkívüli szak- képzettséget igénylő munka. Tehát még azoknak is csak tanácsolni tudnám, akik nem látják, holnap hol lesz munkalehetőségük, hogy tanuljanak, képezzék magukat, mert ezzel is sokat tehernek önmagukért. Csökkenő ingázás □ Képzés, átképzés szempontjából hogyan áll a megye? — Sajnos, nem áll jó helyen. Az igazi probléma ugyanis hosszú éveken keresztül az volt, hogy innen — bár szakképző intézmény itt sincs kevesebb, mint máshol az országban — a képzett szakemberek igen nagy része elvándorolt. Az a folyamat, amely a gazdaság visszafejlődésével jár, az inkább negatív. Ugyanakkor abból a szempontból pozitív is lehet, hogy ez a nagy távolságú ingázás jelentősen csökkent, s így többen maradnak otthon a szakképzettek közül is. Ez pedig hosszú távon biztos, hogy a gazdaság élénkítésére hatni fog. gazdaságfejlesztési stratégiájának meghatározása és megvalósításának koordinálása. Ezen belül egy pontot emelnék ki: hozzájárulás a tagsági díjhoz a nonprofit szakmai szervezetekben, társulásokban. Ehhez még hozzá kell tennem, hogy mi nemcsak kezdeményezői, aktív részesei voltunk a társulásoknak, hanem mindenütt, ahol tudtunk, alapító tagjainkat vittük be. — A negyedik: a vállalkozók bel- és külföldi gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztése. Például: önálló kiállítóterem létrehozása és működtetése az inkubátorházban, kiállításokhoz külső és belső feltételek biztosítása. — Az ötödik: a megye idegenforgalmának fejlesztése, vállalkozások komplex segítésével. Az lenne az egyik kitörési pont, ha komolyabb idegenforgalmat lehetne megvalósítani Szatmár-Beregben, a Tisza pedig — hogy úgy mondjam — „tálcán” kínálja magát. A támogatás stratégiája Nehéz a váltás Györke László A z ezen oldalunkon felvetett kérdések hol lazán, hol szorosan, de mindenképpen kapcsolódnak egymáshoz. Napjaink legbonyolultabb problémája — nem csak megyénkben — a foglalkoztatás, a munkahelyteremtés. Kemény dió ez, hiszen annyira szerteágazó probléma, annyi sokmindennek a függvénye. Egész életünk átszerveződik, számtalan olyan nehézség merül fel „menet közben”, amire nemcsak mi, egyszerű „ gyalogosok”, hanem a legfelsőbb vezetés sem számított, számíthatott. A nemzetgazdaság helyzetét nemcsak a nyugati tőke befolyásolja, hanem a nemzetközi politikai helyzet is. A mi esetünkben — aligha lehet tagadni, hogy agrármegye vagyunk — izgatottan figyelünk a keleti eseményekre, hiszen mező- gazdaságunk talpraállását döntően befolyásolja, mi történik Ukrajnában, Oroszországban. Hiszen ezen országok felvevőpiaca szinte végtelen — lenne. Csakhogy, míg Európának eme fertályán valamilyen irányban stabilizálódik a helyzet, magyarán: amíg lehet majd „nagyobb tételben” is kereskedni, együttműködni kinti partnerekkel — addig sem ülhetünk ölbe tett kézzel. A vállalkozás, a szak-, át-, illetve továbbképzés ugyancsak szorosan összefügg. Hiszen — csak körül kell nézni — a munkanélküliek zöme azok közül kerül ki, akiknek nincs szakmájuk. Vagy csak alacsonyabb szintű képesítésük van. Nagyon tanulságosnak tartom, amit dr. Soós Adrianna, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője mondott: ahol kevesebb a szakképzett ember, ott magasabb a munkanélküliségi ráta. Es fordítva. Nyilvánvaló: itt nemcsak arról van szó, hogy a szakember — különösen, ha több szakterületen otthonos—könnyebben jut munkához mint alkalmazott, hanem arról is: a képzett ember (még a szükséges anyagi háttér hiánya ellenére is) bátrabban kezd vállalkozásba'. Mondhatnánk: kamatoztatni tudja a szellemi tőkét, azaz tudását. Erre számtalan élő példát is látunk. Ha körültekintünk a megyében, azt is látjuk, hogy sok kis- és közepes településen van lehetőség például a szolgáltatásban vállalkozni. Sőt, a kereskedelemben is, hiszen több régióban még mindig hiányos az alapellátás. Az a jó, ha ezt helybeli vállalkozó ismeri fel, mert egyúttal munkahelyet is teremt. Ha nem is sok embernek, ha csak saját magának és családjának. Hiszen — úgy tűnik — ma ez az egyetlen járható út. Munkalehetőség rejlik az idegenforgalomban is. Mondhatnánk: ez még szinte szűz terület megyénkben. Annak ellenére, hogy az utóbbi években egyre több külföldi és belföldi fedezi fel Szabolcs-Szatmár-Bereg szépségeit. Meggyőződésem, ha a nagy infrastrukturális beruházások kifutnak, ebben is gyökeres változásokat tapasztalhatunk. Tavaly nyílt meg a piac Ibrányban Györke László felvétele A záhonyi... ...székhelyű, a napokban alakult Felső-Szabolcsi Kistérségi Fejlesztési Társulás érdekessége, hogy az egyik alelnöke László György az Europrojekttől, Budapestről. A másik alelnök pedig Révész László, Tuzsér polgármestere. Mint arról már hírt adtunk, a társulás elnöke Bajor Tibor, Záhony polgármestere lett. (KM) Vállalkozói esteket... ...szervezett a PRIMOM a közelmúltban Kemecsén, Nyírbogdányban és Ibrányban. A meghívottak (adószakértők, minisztériumi osztályvezetők) számtalan izgalmas kérdést kaptak az érdeklődőktől. Kemecsén például öt óra hosszat tartott a „beszélgetés”. (KM) A megyében... ...eddig tizenhárom kistérségi társulás jött létre Gá- vavencsellő (titkár: Márkus lÁszló), Szakoly (elnök: Fodor János), Baktalóránt- háza (Vida Károly), Fehér- gyarmat (dr. Nemes István), Vásárosnamény (Hegedűs Antal), Mátészalka (Eresei Géza), Tiszadob (Szabó Péter), Nyíregyháza (Mádi Zoltán), Fényeslitke (Kántor Józsefne), Kisvárda, Beszterce (Szoboszlai Ottó), Csenger (Apáti György) és Záhony központtal. Sikeresen... ...pályázott a csengeri, a fé- nyeslitkei, a gávavencsellői és tiszadobi kistérségi fejlesztési társulás az Országos Foglalkoztatási Alapnál. (KM) Mikrohltelt... ...nyújt a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány a PHARE-program keretében 500 ezer forintig kisvállalkozóknak a mindenkori refinanszírozási kamattal. A hitelnyújtás feltételei: a vállalkozás ne legyen két évnél idősebb, vagyona ne legyen kétmilliónál több, az árbevétel ne haladja meg a hatmillió forintot, az alkalmazottak száma pedig ne legyen több tíz főnél. (KM) )r. Soos Adrianna A szerző felvétele Tivadar. E kisközség Tisza-parti üdülőjéről nevezetes Harasztosi Pál felvétele
