Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-04 / 2. szám

12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1994. január 4., kedd Unokáink sem fogják látni Matyasovszki József Nyíregyháza (KM) — Bi­zonyára sokaknak az első számú szórakozása az ün­nepek alatt a televíziózás. Kicsik és nagyok egyaránt izgalóúimal várják a gaz­dagnak ígérkező kínálatot, hogy kedvükre kiházimoziz- hassák magukat. S valószí­nűleg a nézők nagy részének fel sem tűnik, milyen silány szolgáltatással szúrják ki a szemünket. Kivételesen nem a műsor tartalmi hiányossá­gaira, hanem az adás minő­síthetetlen színvonalára, a vetített kép gyengeségére gondolok. Magam megszállott vide­ós lévén már többször ta­pasztaltam a jelenséget. A műholdas csatornák össze­hasonlíthatatlanul szebb, színesebb, ragyogóbb képet produkálnak, mint földi, ma­gyar rokonaik. A lényegi különbség az eltérő sugárzá­si rendszerekből is adódik. Valamennyi égi csatorna PAL-ban, míg a honiak SE­CAM rendszerben foghatók. Jó lenne, ha a kettő közötti különbséget zongorázni tud­nám. Az utóbbiak színtele­nek, kopottak, fakók, fényte­lenek, sötétek. Nem kell ah­hoz régi filmnek lennie, hogy kiütközzön a gyenge minőség. Az idei karácsonyi kínálatban a véletlen is szol­gált példával. A TV2-es csa­tornája egy 1991-ben ké­szült látványos mesefilmet Az aranyrózsa barlangját ve­títette, s ugyanakkor a SAT1 is játszotta Fantaghiro her-i cegnő címmel. Szinte élvez­hetetlen a magyar változat a másikhoz képest. Elszomo­rító, de mi itt tartunk a XXI. század küszöbén. Persze ez csak a problé­mák egyik része. A többi a magyar mozifilmjeink háza táján keresendő. Gyanítom, hogy a pusztulás veszélye fenyegeti filmes nemzeti kincseinket, különösen, ami a régebbi alkotásokat illeti. Azokból egyszerűen nem látni egy ép kópiát. A filmek szakadozottak, olyan karco- sak, mintha eső zuhogna a jelenetekben, gyenge a hangminőség, színtelen és sötét a kép. Az állapotukon sajnos már a PAl-rendszer sem segít. A fekete gyémán­tok Duna Televíziós vetíté­sekor például majdnem el­sírtam magam, olyan fényte­len és tompa volt az egész. S láthattuk, a Hyppolit, a lakáj állapota is válságos, de az legalább elég régen, 1931- ben készült. Ezzel szemben mondjuk az 1971-es Szind- bád minősége egyenesen felháborító, Huszárik Zoltán halhatatlanja már-már az enyészet martaléka. Félő, nem teszünk meg mindent felbecsülhetetlen értékű kulturális kincsein­kért. így aztán jó úton hala­dunk afelé, hogy ezeket már unokáink sem fogják látni. Operák videoszalagon Nyíregyháza (KM) — Jó dolog, hogy nemcsak a kri­mik, horrorok és akciófil­mek kedvelői válogathatnak a videokölcsönzők polcain, hanem az igényesebb műfa­jok iránt érdeklődők is meg­találhatják az érdeklődési körüknek megfelelő szala­gokat. A Karády Katalin Videoszalonban például operák, komolyzenei kon­certek, és több balettfeldol­gozás is kínálja magát. így például a Bajazzók, a Rigo- lettó, a Hunyadi László, a Szöktetés a szerájból, a Cso­dálatos Mandarin, az Othel­lo is kölcsönözhető, de akár Beethoven IX. szimfóniája is „hazavihető”. Bizonyára sok diák fogad­ja örömmel a hírt, hogy egyre több kötelező olvas­mány filmesített változata is megtalálható a kölcsönző­ben. A bőséges választékból csak néhány cím: Toldi, Légy jó mindhalálig, Bánk bán, Az Új földesúr, Úri mu­ri, János vitéz, Szent Péter esernyője. Akár az iskolában tartandó irodalom órán is megszemlélhető a tantervi anyag. Az igényesebb videoné- zők persze nem csak iskolai anyag között válogathatnak; új színfolt a kínálatban pél­dául Antonioni és Bergman alkotásai, vagy az Oscar-dí- jas filmek sorozata. Magyarosan Video, expo — helyesen Minya Károly Ha valaki egy pillanatnál tovább elgondolkodik a címül írt két szón, feltéte­lezhetően eszébe jut az, hogy vajon miért nem írjuk hosszú ó-val a szóvégi ma­gánhangzót. Teljesen jogos a felvetés, s bár sok olyan eset van, amikor a kiejtett hang és a leírt betű nem egyezik az időtartam szem­pontjából (pl. hirdetés, hiz­lal, gyürkőzik), azonban a szóvégi o esetében más a helyzet. Már korábban is jellemző volt ugyanis az, hogy a rövid o-ra végződő idegen szavak o-ja megnyúlt mind az írásban, mind az ejtésben, így a filkó, ultimó, eszpresszó, hogy csak né­hányat említsünk. Az újab­bak közül ide sorolandó az angol eredetű diszkó szó. Eddig minden világos. A gond ott van, hogy miként írjuk azokat a hasonló típusú szavakat, amelyek az 1988- as, vagyis a legutóbbi he­lyesírási szabályzat megje­lenése óta vertek gyökeret nyelvünkben. A video kife­jezés előfordul önállóan és összetételi előtagként egy­aránt (videokazetta, videoúj- ság). A Helyesírási kéziszó­tár rövid o-val írja, azonban ki kellene mondani az igent valamely szaklapban arra, hogy a korábbiak mintájára a hosszú ó-val írt alak a he­lyes. Most még azt kell elfo­gadnunk, hogy egy változás folyamatának kellős köze­pén vagyunk, s így nem te­hetünk mást, mint a szabály­zatot követve rövid o-val ír­juk. S ugyanez igaz az angol exposition (megvilágítás, magyarázat, nemzetközi vá­sár jelentésű szó) bizalmas, rövid alakjára az expóra is. A világ legismertebb éremgyűjtői Nőtt művelődési intézményeink látogatottsága • Tervek az új esztendőre Sokan keresték fel tavaly a Városi Galéria tárlatait Elek Emil felvétele Bodnár István Nyíregyháza, Mátészalka (KM) — Az év vége a szám­adás, az új év első napjai pedig a tervek megvalósí­tásának a kezdete. Két mű­velődési intézmény vezetőjét kérdeztük meg, mit tart a múlt év legnagyobb ered­ményének, és mit tervez az új esztendőben? Baja Ferenc, a nyíregyházi Városi Galéria vezetője: — Eredménynek tartom, hogy a nehéz gazdasági körülmények ellenére működőképesek ma­radtunk. A Nemzeti Galéria anyaga Nyíregyházán Tizenhét kiállítást rendez­tünk, három tárlaton külföldi művészek mutatkozhattak be. Kulturált és esztétikus körül­mények között mintegy 20 ezer látogató fordult meg ná­lunk. A tavaly egyébként elő­ször tartozott hozzánk teljes egészében a sóstói éremművé­szeti tábor: a művészek el­látásától kezdve az itt születtet alkotások tárlatának a megren­dezéséig. Ami az idei évet illeti, szép feladatunk lesz, hogy a Ma­gyarországon megrendezendő FIDEM, azaz a Nemzetközi Éremgyűjtők és Éremművé­szek Világszövetségének ren­dezvényéből mi is kivesszük a részünket. A világ legjelentő­sebb éremművészei és érem­gyűjtői adnak egymásnak ran­devút áprilisban hazánkban, és a posztkongresszusuk során hozzánk is ellátogatnak. Kicsit rivaldafénybe kerülünk így, és bizonyára több külföldi meg­hívást kapnak majd az anya­gaink. Egyébként valószínű, hogy a Kanadában bemutatás­ra kerülő Közép-Európai Tár­laton mi is részt veszünk. Ki­állítási terveink között szere­pel, hogy a Magyar Nemzeti Galéria anyagából sorozatkiál­lítás keretében bemutassuk a múlt értékeit a szabolcsi láto­gatóknak. így nemcsak a kor­társ művészek alkotásait, ha­nem a régebbi idők műreme­keit is láthatják Nyíregyházán a tárlatlátogatók. Tóth Tibor, a mátészalkai művelődési központ igazgató­ja: — A legnagyobb ered­ménynek azt tartom, hogy szinte minden esetben „elad­ható” programokat szervez­tünk. Telt ház Mátészalkán Ennek megfelelően ren­dezvényeink többnyire telt ház előtt zajlottak, olyannyira, hogy több színházi előadáson a székek is kevésnek bizonyul­tak. Bár még nincsenek vég­leges statisztikai adataink: becslésünk szerint mintegy 90 ezren fordultak meg nálunk. Úgy tűnik, az emberek kez­denek az apátiából kigyógyul­ni. így művelődési házunk is visszanyerte régi rangját és lá­togatottságát. Úgy gondoljuk, hogy tiszta, kulturált körülmé­nyeket biztosítottunk vendé­geinknek, igyekeztünk meg­tenni mindent azért, hogy jól érezzék magukat nálunk. Örvendetes, hogy egyre na­gyobb az érdeklődés a külön­böző kisközösségi csoportren­dezvények iránt. Az önszerve­ződő társaságoktól kezdve a hasznos, átképző jellegű fog­lalkozásokig sok az érdeklődő, résztvevő. A polgárok úgy lát­ják, érdemes ilyeneken részt- venni, még akkor is, ha jelen­tősebb összegbe kerül. Hiszen a tanulás mindig megtérül. Jubileumi rendezvények Ami az idei évet illeti; ju­bileumot ünnepelhetünk. Má­tészalka- az idén emlékezik meg várossá válásának 25 éves évfordulójáról, és sok rendezvény irányítja majd erre a figyelmet. Természetes, hogy ebből jelentősen kivesz- szük mi is a részünket. Többek között több Mátészalkához kötődő művészt szeretnénk majd meghívni: zenészeket, képzőművészeket, színésze­ket. Pár új dolog is várja majd a szalkaiakat, de ez maradjon egyelőre titok. Égy másik csöndes jubile­um: öt éve költöztünk ebbe az épületbe. Ha minden igaz, most kapunk majd először pénzt felújításra, és megszé­píthetjük egy kicsit ezt a régi épületet. Nyelv­tanfolyam Tatabánya (MTI - KM) — Megfontolásra érdemes ötletről érkezett hír Tatabá­nyáról, amit azzal adunk to­vább, hogy talán megyénk­ben is akadnak települések, ahol a kezdeményezés kö­vethető. Ingyenes nyelvtan- folyamokat szerveznek a munkanélkülieknek abban a reményben, hogy a nyelv­vizsgával rendelkezők na­gyobb eséllyel pályázhat­nak állásra idehaza és kül­földön is. Ötnapos iskolahét Tokió (MTI) — A japán oktatási minisztérium egy évvel elhalasztotta az ötna­pos iskolahét rendszerének bevezetését, további vizs­gálatokat tart szükséges­nek, mielőtt 1995-ben ál­talánossá tenné a tanulók szabad szombatját. Közel másfél éve folynak több száz mintaiskolában a „re­formkísérletek” amelyek eddig azt bizonyították, hogy nőtt a diákok terhelése a havi két szabad szombat bevezetésével. A miniszté­rium ragaszkodott ahhoz, hogy az iskolai hét lerövidí­tésével a tananyag mennyi­sége ne változzék, ezért a tanintézetek az ünnepségek, a sportrendezvények meg­kurtításával válaszoltak az intézkedésre. A kísérleti óvodák, iskolák közel fele a szombatok helyett hétköz­napokon terhelte le még az eddigieknél is jobban a gye­rekeket és e kérdés további tanulmányozása céljából hosszabbította meg a mi­nisztérium a kísérleti idő- szakot.Magy árosán Negyvenéves a Playboy, amelyet húszmillióan olvasnak Budapest (MTI) — Az 50- es évek puritán Ameriká­jában szórakozni vágyó „modern ember” igényeinek kielégítésére életre hívott Playboy idén decemberben ünnepelte negyvenedik szü­letésnapját. A szexuális sza­badság korszakának leál­dozta és az AIDS világmére­tű terjedése változtatásokra kényszeríti a közismert ma­gazint, amely próbálja meg­vetni lábát az új tömeg­kommunikációs eszközök pi­acán és kiszélesíteni olvasói­nak körét. A Playboy atyja, Hugh Hefner 1953-ban 27 esztendős eleven, életvidám fiatalember volt, akinek fantáziáját legin­kább az kötötte le, mint álta­lában a férfiakét: a nők. Hef­ner ezzel a meggyőződéssel, 300 dollár készpénzzel, vala­mint Marilyn Monroe 500 dol­lárért vásárolt aktfotójával in­dította világhódító útjára lap­ját. A magazin, amely ötvözi az interjút a humorral és az erotikával, s elkerülte a por­nográfia fertőjét. Végül azon­ban Playboy-nak keresztelték a lapot és a közismert nyuszi lett a jelképe. Hugh Heftier, a Playboy-csoport fő részvénye­se már nyugdíjba vonult, s helyét leányának, Christie-nek adta át. A feminista Christie mindöszsze egy évvel idősebb a magazinnál, s 1984 óta vaskézzel igazgatja apai örök­ségét. A Playboy a maga nemében klasszikusnak számít, mégha a 70-es években tapasztalt tün­döklése egy kissé el is halvá­nyult. Népszerűsége 1972-ben érte el csúcspontját az Egye­sült Államokban, azóta a pél­dányszáma felére, 3,4 millióra csökkent. Bezártak a Playboy- klubok is, miután a vállpántos ruhákban és tűsarkú cipőkben felszolgáló „nyuszi-lányok” korszaka a jóval merészebb konkurrencia és a harcos femi­nizmus „jóvoltából” lejárt. Az elmúlt két évben a Play- boy-birodalom több mint 214 dolláros forgalmat bonyolított le, amely ugyan növekedést jelent az előzőekhez képest, ám a haszon mégis 60 száza­lékkal, 1,062 millió dollárra csökkent. Christie Hefner szigorú átszervezést hajtott végre: elbocsátotta a Playboy Enterprises Incorporation sze­mélyzetének 10 százalékát, azaz 60 személyt, s ugyanak­kor fejlesztette a magazin külföldi kiadását. A lap jelen­leg 17 országban jelenik meg, s mintegy 20 millióan olvas­sák. A Playboy-csoport ma­napság a videokazetták árusí­tásából szerzi a legtöbb hasz­not. A kazettákon a Playboy saját készítésű műsorai lát­hatók. A kábeltévé fejlő­désének köszönhetően 9 mil­lió háztartás fizethet elő a „nyuszi műsoraira”, a Playboy TV szolgáltatására. A tervek szerint a Playboy TV-csatoma napi 10 órán át fog sugározni, és a műsorszó­rást Európára is ki akarják ter­jeszteni. Christie Hefner úgy képzeli, hogy az új, modem ember Playboy-videojátékok- kal fog szórakozni: kiválaszt­ja, majd beprogramozza a Playboy neki tetsző erotikus kiadványát. Az AFP jelentése szerint a jövendő Playboy­magazin mintapéldánya már megszületett: a Philips Inter­active Media és az IBM köz­reműködésével létrehozott két interaktív CD-lemez egyikét éppen a 40-ik születésnap al­kalmából adják ki. Kojak hadnagy fellázadt Budapest (MTI) — Kojak hadnagy, a jámbor nyalókará­gó, a szabályokat gondosan betartó rendőrtiszt, az igaz­ságosztó, Hollywoodból érke­zett hír szerint fellázadt. Pon­tosabban: Telly Savalas szí­nésznek kíván igazságot szol­gáltatni. Vagyis önmagának. Eléggé el nem ítélhető módon még perrel is fenyegeti a vi­lágszerte vetített sorozat fi­nanszírozóit. Azt állítja ugyanis, hogy az Universal Studios a Kojak­filmek születésekor, a felfut­tatási szakasz elején ígéretet tett, hogy siker esetén a bevé­tel 20 százaléka a címszerepet alakító színészt, vagyis őt illeti majd. Ezzel ellentétben egyet­len centet sem kapott az ígért különjuttatásból, jóllehet ő is és a filmek is messzemenően megszolgálták a beígért része­sedést. Minthogy a Kojak-so- rozat befutott, magánszá­mítása szerint 6,2 millió dollár illeti meg. Ám ez az összeg is csupán hozzávetőleges, mert a sorozat gazdasági szakem­berei manipulálták a bevételi kimutatásokat — éppen azért, hogy a valós jövedelmet kisebbítsék. Telly Savalas ezt az új „adóbehajtó” szerepet is Ko- jak-módszerrel játssza; nem kíván magányos harcos lenni, tudja, hogy csak a csapatmun­ka lehet eredményes. Most tehát szövetségeseket toboroz, olyan írókat és színészeket, akik — úgymond — szolida­ritást vállalnak vele.

Next

/
Thumbnails
Contents