Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-13 / 10. szám

Arcok a filmvászonról Gombás F. Sándor Szellemirtók, Áléin széria — Hollywood sikerfilmjei­nek sorába tartozik, s mind­ezeket Sigourney Weaver neve fémjelzi. Persze a si­ker neki sem jött könnyen. Fáradhatatlan munkával, kitartással és nem utolsó­sorban tehetségével érte el azt, hogy ma sztárként, ve­zető színészként jegyzik a film világában éppúgy, mint a színpadon. New Yorkban született és nőtt fel, diplomáját angol­ból szerezte a Stanford Egyetemen, a mesterfoko­zatot pedig Yale School of Drámán. Először statiszta­ként szerepelt egy filmben (The Constant Wife), mely­nek főszerepét Ingrid Berg­man játszotta. Eveken át kapott jelentős szerepeket az amerikai színházakban, klasszikus és modem dara­bokban egyaránt. Az egyik Broadway alakításért Drá­ma Desk díjra jelölték. Fordulópont volt az éle­tében 1979. Az akkor még kezdő Ridley Scott (már­mint nagyfilmes rendező­ként az), őt kérte fel az Álé­in (Nyolcadik utas a Halál) főszerepére. A produkció óriási sikert aratott. Ez a horror hangulatával, ritmu­sával, eredetiségével nem­csak a nézők, de a kritiku­sok figyelmét is felkeltette. Elmondható, hogy ebben a scifi-horror sorozatban ala­kította Weaver a legna­gyobbat. A bolygó neve: Halál (Aliens) c. filmjéért Oscar­ra is jelölték. Az öszszehan­Sigourney Weaver golt képsorok káprázatos akciók, a feszültség végső­kig való fokozása, no meg Weaver játéka emelik ki a filmet a műfaj gyakorta szürke produkciói közül. A színésznőnek minden adottsága megvan ahhoz, hogy vérbeli akcióhős le­gyen, méghozzá művészi színvonalon. Két díjat meg is kapott művészi teljesít­ményéért. A Tony-díjat Hurlyburly című Broad- way-darabban nyújtott ala­kításáért és a Golden Globe díjat a Dolgozó lány és a Szellemirtók II. című film­jeiért. Különös színészi ké­pességei, játéka újra és új­ra magával ragadja a nézőt. Szép nő, de nem szexszim­bólum. A férfiak másért szeretik. Titokzatosság és intelligens báj sugárzik az arcáról. Különösen szép volt Izabella királynő szere­pében Ridley Scott: 1492 — A paradicsom meghódí­tása című filmjében. Legutóbbi filmjét a Da- ve-t a nyíregyházi mozik nem mutatták be. A Derült égből a Fehér Ház az Inter­com jóvoltából került for­galmazásba. A történet az amerikai törvényhozás, a politika és az elnökök min­dennapjainak kulisszái mö­gé segít bepillantani vígjá­téki eszközökkel. Weaver a First Lady szerepében lesz látható. A művésznő pályá­ja csúcsán van, de nem kábította el a siker, kemé­nyen dolgozik. Saját pro­dukciós vállalatot alapított. Kíváncsian várjuk a vállalat új filmjeit: a Then She Fo­und Me, a Black lizard és a Dear Rosie címűt. Stúdiófelvétel Kultür-röpkék Uj nevet... ...kapott a tatabányai Nép­ház: ez évtől a magyar színművészet kiemelkedő egyénisége, Jászai Mari nevét viseli. (MTI) Nyugdíjba megy... ...luxemburgi nagyköveti posztjáról a 65 éves Csingiz Ajtmatov, kirgiz származá­sú író, aki egyike a világ legtöbb nyelvre lefordított szerzőinek. (MTI) Sajtófotókból... ... nyűt kiállítás a kaposvári megyei könyvtárban, me­lyen egyebek között a szár­szói találkozóról készült portrék láthatók. (MTI) Népművészeti... ...ismeretteijesztő csopor­tos foglalkozásokat szer­veznek a Nyíregyházi Nép- művészeti Stúdióban általá­nos iskolások tanulócso­portjainak. (KM) Gyermekjáték... ... oktató tanfolyamot tarta­nak január 15-én 9 órától a nyíregyházi művelődési központban óvónők, peda­gógusok részére. (KM) Iskolaszékek Budapest (MTI) — A Szü­lői Kamara (SzüK) becslése szerint két hónappal az is­kolaszékek megalakításá­nak végső időpontja előtt a budapesti iskolák 80-90 százalékában még csupán az előkészítő bizottságok jöttek létre. Ennek okát ab­ban látják, hogy a hiányos tájékoztatás miatt az iskola­széket alkotó három oldal — a fenntartó, a tantestület és a szülő — egyikének sincs információja a lehe­tőségekről és feladatokról. Tél, tejfehér ködök, mezítelen faágak, távolban a végtelen világ, egy ember a parton magányo­san, s a ködön át fölsejlik a város, egy ház, egy meleg otthon, egy puha kéz, egy találkozás öröme, melyre oly sokan vágyunk — „lélektől lélekig" Holik Attila: Magány A Nyíregyházi Fotóklubban készült felvétel Állóháború vagy békés tanítás Tizenhat megye közgyűlése vitatta meg eddig az együttműködés lehetőségét Budapest (MTI-Press - P. K. I.) — Miközben némelyek az egyházi iskolák előretörésé­rői beszélnek, a valóságban még a 2 százalékot sem éri el a hitfelekezetek által mű­ködtetett oktatási intézmé­nyek száma. Az sem eléggé köztudott, hogy a közalkal­mazotti törvény — a szán­dék ellenére — hátrányosan érinti az egyházi iskolák ta­nulóit és az ott tanító tanáro­kat Jogállamban törvény szabá­lyozza az egyházi oktatási in­tézmények működését. Ma­gyarországon 1990-ben szüle­tett meg a lelkiismereti- és val­lásszabadságról, valamint az egyházakról intézkedő IV. törvény, amely lehetővé teszi, hogy az egyházak nevelési­oktatási, gyermek- és ifjúság- védelmi tevékenységet foly­tassanak, s mint jogi szemé­lyek iskolákat létesíthessenek és tarthassanak fenn. Balsikerű kísérletek A különböző hitfelekezetek által működtetett óvodák és iskolák száma 1990 óta emel­kedik. E növekedés láttán, de a körülmények ismerete nélkül — főleg egy-egy önkor­mányzati iskola balul sikerült átadási kísérlete után —, nem kevesen vélekednek úgy, hogy az egyházi intézmények miatt máris kedvezőtlen anyagi helyzetbe kerültek a világi, vagyis az önkormányzatok ál­tal fenntartott iskolák. A tanév eleji botrányok elcsitultával talán nem érdektelen néhány pillantást \>etni a felekezeti is­kolák helyzetére. Bizalmatlanság, konfliktusok Jelenleg kereken 10 100 köz­oktatási intézmény (óvoda, ál­talános és középiskola) talál­ható Magyarországon. Ebből vajon hány van egyházi kéz­ben? Mindössze 178, és ez a szám még a 2 százalékos arányt sem éri el! A katoliku­sok 110 intézményt tartanak fenn (19 óvodát, 57 általános és 34 középfokú iskolát), a többi a reformátusok (48), evangélikusok (17) és az izra­eliták (2) között oszlik meg. A kis létszámú hitfelekezetek közül egyedül az Evangéliumi Pünkösdi Közösség irányít egy általános iskolát (18 tanu­lóval). Az intézmények szá­mát tekintve tehát nincsen szó felekezeti térnyerésről, és nem tekinthető magasnak az egy­házi iskolákban tanuló gyere­kek 47 ezres tábora sem, hi­szen ez a szám a másfél milli­ós tanulóifjúságnak alig 3 szá­zaléka. Az idei tanévben hozzávető­leg 300 ezer gyerek vesz részt hitoktatásban. A legtöbb hit­tancsoportot (26,4 ezret) a ka­tolikus egyház indította, refor­mátus hittant 8,6 ezer, evangé­likust, 2,3 ezer csoportban tan­ulnak a gyerekek. A kisebb felekezetek, illetve egyházi közösségek hittancsoportjai­nak száma 175 és 1 között válr takozik. A számokból kitűnik, hogy az egyházi iskolák hálózatá­nak lassú kiépülése nem rontja az állami oktatás helyzetét Egyébként pedig a felekezeti iskolák alapítása egészséges és jogszerű társadalmi törek­vés; oktatási rendszerünk vá­lik sokszínűbbé általuk. Az egyházak közoktatási intéz­mények szervezésével és mű­ködtetésével állami, önkor­mányzati feladatot vállalnak magukra, ezért jogosan illeti meg őket az állami támogatás. Az oktatás olyan alapellátás, amelyről gondoskodrú tör­vényszabta kötelesség az ön- kormányzatok számára. Sajnálatos, hogV számos te­lepülésen a képviselő-testület bizalmatlan az egyházi isko­lákkal szemben. Legtöbbször emiatt támadnak súrlódások, konfliktusok, csak vonakodva teremtik meg a felekezeti in­tézmények (szerény) műkö­dési feltételeit, amikor az adó­fizető állampolgár törvény adta jogával élve egyházi iskolába kívánja járatni gyerekét. Tájékozatlanságra vall, ha mostanában valaki jogtalan előnyöket gyanít az egyházi iskolák háza táján. A valóság­ban ennek inkább az ellenke­zője igaz, mert több szempont­ból is kedvezőtlen helyzetben vannak ezek az intézmények más iskolákkal szemben. Az egyházi iskolák nem ré­szesülhetnek állami céltámo­gatásban (például tornaterem építése esetén), nem jár nekik a tanulónkénti fenntartási nor­ma mellé a kiegészítő pénzbe­li támogatás, amit az önkor­mányzati iskolák azért kapnak meg, mert a normatíva össze­ge önmagában nem elegendő egy óvoda vagy iskola fenntar­tásához. A mellőzöttség nagy­mértékben kihat az iskolaala­pítási kedvre, emiatt lassult le az utóbbi esztendő során az egyházi iskolák újraindításá­nak üteme. A művelődési tár­ca álláspontja szerint a megol­dás csak az lehet, ha a közal­kalmazotti törvény első parag­rafusát kiterjesztik mindazok­ra a jogi személyekre, így az egyházi iskolákra is, ame­lyek állami feladatot oldanak meg. Közös útkeresés Mindenesetre jó jel, hogy szeptember óta nem alakult ki újabb állóháború az önkor­mányzatok és az egyházi szer­vezetek között iskolaalapítási ügyben, sőt erőteljesen folyik közöttük az egymásmelletti- ség és az egymásrautaltság el­vi kérdéseinek tisztázása. Ed­dig tizenhat megyei közgyűlés hívott össze fórumot, ahol pol­gármesterek, jegyzők, egyházi személyek, iskolaigazgatók vettek részt, és vitatták meg az együttműködés időszerű kér­déseit. A közös útkeresés re­mélhetőleg meghozza majd az eredményt Bemutatók Budapest (MTI - KM) — Két premier lesz a hét vé­gén a budapesti színházak­ban. Az Arany János Szín­házban Jean Genet: A bal­kon című tragikomédiáját tűzik műsorra. A főszerepeket Lázár Kati, Rajhona Adám, Bal- kay Géza, Czvetko Sándor, Haás Vander Péter, Bre- gyán Péter, Tarján Péter, Puskás Tivadar, Sztarenki Pál kelti életre Ács János rendezésében. Molnár Ferenc: Olym­pia című vígjátékát a Jó­zsef Attila Színház mutatja be szombaton. Az előadás szerepeiben Sztankay Ist­vánt, Schütz Ilát, Hegyi Barbarát, Mihályi Győzőt, Kiss Jenőt, Torday Terit, Szombathy Gyulát láthatja a közönség. A darabot Lé- ner Péter rendezte. A szín­padi játék ősbemutatója elkészülése évében — 1928-ban — volt a Magyar Színházban. Újabb premierre készült a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulata. Január 15-én délután 2 órakor kezdődik Ráköss Péter - Bornai Tibor: Mumus című muzi- keljének ősbemutatója. A darab főbb szerepeiben Gosztola Adélt, Bede Fazekas Szabolcsot és Mészáros Árpádot láthatja a közönség, valamint a „mumusokat". A gyermekek számára készített új produkció rendezője a színház fiatal művésze. Avass Attila, az előadás egyik érdekessége, hogy a díszlet- és jelmezterv a nyíregy­házi Művészeti Szakközépiskola díszlet- és jelmeztervező szakos tanulóinak mun­kája. A képen: jelenet az előadásból Balázs Attila felvétele K9JUTÚKA. 1994. január 13., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents