Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-11 / 8. szám

i 1994. január 11kedd GAZDASÁG Kelet-Magyarország 13 Hibádzik az almapénz Tornyospálcán A felszámolótól várják a tagok, hogy a két éve elmaradt almapénzt mielőbb kifizesse végre Tornyospálca (KM - MCS) — Igencsak hibádzik az 1992- ben leszedett és értékesített almapénz Tornyospálcán. Az ottaniak a karácsonyi ünnepek előtt szinte naponta jártak a helybeli téesz vezetőihez, sőt a helyi polgármesterhez, hogy megkapják a pénzüket, de mindhiába. A karácsonyfa alól elmaradt a várva várt alma­pénz. 1992 őszén, amikor eljött az almaszedés ideje, mindenki igyekezett a felfogott részes al­máját leszedni. Az akkor még működő téesz az almát érté­kesítette, a pénzt viszont nem azok kapták meg, akik becsü­letesen leszedték és becsoma­golták az almát, hanem azok, akik közel ültek a tűzhöz és az elnök, valamint a főkönyvelő rokonai, ismerősei. Azóta be­vezettettük a gázt, vállaltuk az OTP-t abban a reményben, hogy megkapjuk az almapénzt és abból fizetünk. Megyünk a volt elnökhöz, a volt főköny­velőhöz, de mindig csak azt mondják, ha eladják a sertés­telepet, akkor kifizetik az al­mánkat. Ne ígérgessenek a ve­zetők, vegyék elő a pénzüket és Textil­háború Peking (MTI) — A kínai kormány megtorlással fe­nyegetőzött pénteken amiatt, hogy Washington előző nap a kínai textiláruk importjának jelentős korlá­tozásáról döntött. Az ame­rikai lépést az váltotta ki, hogy Peking nem volt haj­landó megállapodásra jutni az amerikai piacra illegális úton, közvetítő országokon keresztül bejutó — gyakor­latilag becsempészett — kí­nai textilfélék forgalmának felszámolásáról. A csütörtökön bejelentett washingtoni intézkedés 1 milliárd dollárnál is többet farag le az éves kínai ex­portból. A pénteken nyilvánosság­ra hozott, ingerült hangú hi­vatalos pekingi közlemény egyelőre csak annyit helyez kilátásba, hogy az amerikai döntés „súlyosan érinti majd az amerikai-kínai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat és Kínának „meg kell tennie a meg­felelő ellenlépéseket, ha az Egyesült Államok ragasz­kodik a saját elképzelései­hez a kétoldalú textilkeres­kedelem kérdésében”. Az Új Kína hírügynökség által ismertetett rövid nyi­latkozat nem részletezi a várható pekingi intézkedé­sek mibenlétét. fizessenek, majd amikor elad­ják a sertéstelepet—ha ugyan még a téesz nevén van — ak­kor az a pénz legyen az övék. Most jó pár szegényebb ember pénze van oda, a tehetőseb­beké nem. A Tomyospálcáról érkezett levél igencsak keményen fo­galmaz, az ottaniakat egy évig hitegették, hogy a karácsonyi ünnepek előtt kifizetik a pénzt, de hiába. — A személyeskedést egy kicsit túlzásnak tartom, de a többi valóban igaz — bólogat Badó János, Tomyospálca polgármestere. — Hozzám is érkezik jó néhány levél, már többen is megkerestek, hogy valamit segítsek, sőt volt olyan, aki azt mondta, ha a téesz nem fizet, fizessen a pol­gármesteri hivatal. De miből és milyen alapon? A 4 falu tagságát (Tornyospálca, Me- zőladány, Újkenéz, Jéke) egyesítő Rákóczi Tsz valami­kor jól prosperáló termelőszö­vetkezet volt. Ahogy az állami dotáció csökkent illetve telje­sen megszűnt, úgy nőtt a vesz­teség. 1992 augusztusában a közgyűlés kimondta a csődöt és akkor még abban egyeztek meg, hogy a téesz megpróbál­ja eladni a vagyontárgyait és abból kifizeti a hitelezőit. Ak­koriban már egy fillér hitelt sem kapott a téesz, de végül a fán lévő almára sikerült vala­milyen kölcsönt kialkudni. Az almát leszedték, de a részes művelőket nem teljes egészé­ben fizették ki, hanem a já­randóság 50 százalékát kapták meg. — Sokan tartották a tenye­rüket a tartozások miatt, így a befolyó pénzt hamar szétosz­tották. A tagok egy részének viszont 100 százalékban ki­fizették az almapénzt és ezt sérelmezik azok, akik nem kapták meg teljes egészében a pénzüket. Azt senki nem tudja, hogy milyen elv alapján osz­tották szét a tagok között a maradék pénzt. Közben a hiány elérte a 100 millió forin­tot, néhány vagyontárgya ér­tékesítése után ez lecsökkent 70 millió forintra. A falugyű­lésen kérték az emberek, hogy ne szűnjön meg a termelő- szövetkezet, de nem volt sen­ki, aki vállalkozott volna új tí­pusú szövetkezet megalakí­tására. A földet közben ki­adták, így mindenki saját ma­ga műveli meg, a téesztagok többsége pedig munkanélküli segélyt kap. Főleg a nyugdíja­sok zúgolódnak, hiszen se té­esz, se olyan, aki megművelné a földjüket, segítene a szállí­tásban, tüzelőt adna nekik. Most ittmaradt a központi te­lep, az új műhely, amelybe be se költöztek, nemrég lett kész. Napjainkra már csak papíron létezik a téesz, mindenki a fel­számolót várja. — A tagok pedig csak re­ménykednek, hogy az 1992-es 2-3 millió forintra tehető tar­tozást kifizetik. Időközben megjelent a felszámolásról szóló közlemény, a bíróság a nyíregyházi Ázsió Kft.-t jelöl­te ki felszámolónak. Pekk Antal, az Ázsió Kft. ügyvezető igazgatója elmond­ta, a napokban tették közzé a felszámolásról szóló közle­ményt. A téesznél már készítik a vagyontárgyakról a tételes leltárt és a zárómérleget. Any- nyit azért elmondott Pekk An­tal az elmaradt almapénzre váró tagoknak, hogy az ő kö­veteléseiket a felszámoló az első helyen egyenlíti ki. Ehhez persze valamilyen vagyontár­gyat értékesíteni kell. A vásárosnaményi fatelepen az IMCO Kft a feldolgozott fa egy részét belföldön értékesíti Nábrádi Lajos felvétele Budapest (MTI) — Elgördült valamennyi akadály a gödöllői Agri-Expo mezőgazdasági ki­állítás és központ létrehozása elől. A kormány ugyanis leg­utóbbi ülésén felajánlotta a Gödöllői Agrártudományi Egyetemnek azt a 177 hektár­nyi állami tulajdonban lévő földterületet, amely különösen alkalmas a kiállítás megren­dezésére. Egyidejűleg az egyetem megkapta a hozzá­járulást ahhoz is, hogy bár költségvetési intézmény, az ál­lamtól kapott földdel belépjen a kiállítást rendező Agri-Expo Projekt Kft.-be, mégpedig olyan módon, hogy a földet — apportként — magával viszi a vállalkozásba. Az egyetemen kívül a társaság tagja a Bábol­na Rt., az Országos Kereske­delmi és Hitel Bank, valamint az olasz Fiat Engineering Be­fektetési Társaság. Az utóbbi, szándéknyilatkozata szerint, kész arra, hogy a beruházás 3,5 milliárd forintos költsé­gének nagyobb hányadát fe­dezze. Az elképzelések szerint az összesen 220 hektárnyi terü­letet elfoglaló kiállítás 1996-ra készül el, s a budapesti expó­val egy időben nyílik meg. El­sőként a 72. Országos Kiállí­tás és Vásár rendezvénynek ad majd helyet, majd egy, a vidé­ki Magyarország 1100 éves fejlődését átfogó bemutatót is rendeznek. A kiállítás épüle­teit Makovecz Imre tervezte és a gödöllői városi önkormány­zat ennek alapján a részletes rendezési tervet is elfogadta. A jelenlegi tervek szerint—jó részt olasz tőkével—március­ban indul a beruházás, első­ként a kiállítási terület infra­struktúráját építik ki. Hajdú Gabona: az MRP a nyertes Budapest (MTI) — A munka- vállalói résztulajdonosi prog­ram életképességének jó példája a Hajdú Gabona Rt., a gabonaipar egyik sikeres vál­lalatának privatizációja — hangsúlyozta Pongrácz Tibor privatizációs államtitkár, az ÁVÜ sajtótájékoztatóján. A Hajdú Gabona Részvény- társaság jelentős szerepet ját­szik a hazai gabonakereske­delemben, a malomiparban és a keveréktakarmány-gyártás- ban egyaránt. A gazdálkodása kiegyensúlyozott, pénzügyi helyzete rendezett Privatizáció előtti 2,275 milliárd forintos jegyzett tőké­jének 82 százaléka állami tu­lajdon volt. Kisebb arányban az önkormányzatok és szövet­kezetek is részesedtek belőle, a részvények 7,9 százaléka pe­dig a dolgozók kezében volt. Tavaly nyáron egy sikertelen pályázatot követő tender- kiírással az ÁVÜ a tulajdo­nában lévő részvények mint­egy 65 százalékát ajánlotta föl megvételre. E kiírásra két pályázat érke­zett, az egyik egy kft.-é, a má­sik az MRP szervezeté volt. Az ÁVÜ az utóbbit hirdette ki győztesnek. Az MRP-szervezet, amely­ben a részvénytársaság 629 dolgozója vesz részt, 1,414 milliárd forintért szerezte meg a felajánlott üzletrészt. A részvénycsomag nagyob­bik részét a tagoknak a társa­ságnál elért éves keresete alap­ján osztják fel, míg a fenn­maradó 35 százalékot a kö­telező saját erőn túli befize­tések arányában juttatják a dolgozóknak. Ez utóbbi lehe­tőséget a társaság 94 dolgozó­ja vette igénybe. Viszály Szöul (MTI) — Dél-Korea elkezdené a felkészülést a közvetlen kétoldalú keres­kedelemre a kommunista Északkal, ha megoldódna a phenjani atomprogrammal kapcsolatos nemzetközi vi­szály. Az előkészítő munka részét képezné a kereske­delmi forgalomból eredő követelések kiegyenlítési módjainak meghatározása, a közvetlen légiforgalom kiépítése és az energiaipari együttműködés megterem­tése. Készüljön fel a sikerre! Frank Aponyi tippjei vállal­kozásokhoz: Büfékocsi Ha valaki építkezésen vagy más ipari területen dolgo­zik, sokszor nehéz napköz­ben ennivalóhoz jutnia, hogy a munkásoknak friss és jó ételt biztosítson, állít­son fel egy saját büfékocsit! Bármilyen autót használ­hat, nem fontos kisbuszt vagy teherautót használnia. Először is készítsen egy listát azokról a szendvi­csekről, amiket készíteni akar! Ne legyenek túl bo­nyolultak, de finomak le­gyenek! használjon min­dent papírból; szalvétát, po­harat, csomagolóanyagot! Tartson üdítőitalokat, ká­vét, teát, egyszerű sütemé­nyeket! Nemcsak ipari övezetek­ben állíthatja fel büfékocsi­ját, hanem parkokban, ját­szótereken, szabadtéri kon­certeken, stb. Természete­sen a szükséges engedélye­ket meg kell szereznie. Ennek az üzletnek az az előnye, hogy a befektetés napján visszakapja a pén­zét, ráadásul készpénzben. Az árak kiszámítása na­gyon könnyű. Mindent két­szer annyiért adjon, mint amennyibe önnek kerül! (Kivéve, ha a környéken mások drágábbak ennél, mert akkor ahhoz alkal­mazkodjon!) Csak olyan árukat tartson, amelyeket kétszer annyiért el tud adni, mint amennyibe önnek ke­rül! Ha valaki a megszokott módon gondolkodik és cselekszik, akkor kemé­nyebb munkával 5-10 százalékos javulást ér­het el, De a kétszeres vagy tízszeres javulás érde­kében olyan magasan van a mérce, hogy a dol­gokat egészen másképp kell csinálnia mint ói­dig. Üzleti terjeszkedésének egy módja, hogy megkeres olyan üzleteket, amelyek italt árusítanak. Ebben az esetben nem kell kétszer annyiért adnia az áruját, mint amennyibe önnek ke­rül, kb. 50 százalékos profit megfelel, hiszen itt nagy mennyiségről van szó. Az ilyen és hasonló ki­egészítő tevékenységekkel az ön üzlete hamarosan vál­lalkozássá nőheti ki magát. (Folytatjuk) Szeretne Ön több pénzt csi­nálni? Jöjjön el az Ameri­can Business School kétna­pos eladástechnikai tan­folyamai valamelyikére! A Kelet-Magyarország olva­sójaként kedvezményt kap és rwgismerkedik,.. más üzléitulajdonosokkal, fvál­rek^k^^^Md^^eres- kedák^^z válláíinók- kal fagj' lMhW%állalko- zókíal. Mégmq kérjen\ész- letesz tájékoztatót pfog- ramjahi^ról^^ierjean Bu­siness Schtx&dí22 Buda­pest Goldmark Károly u. 14. Tel.: (06-1)15-53-161; 17-51-477; (9-16 óráig) Fax.: 15-51-524. Gyorshírek Összeomlóban... ...a cseh légitársaság (CSA) és az Air France házassága, miután a prágai kormány más befektető tulajdonában szeretné látni a francia vál­lalat kezén lévő, csaknem 20 százaléknyi CSA-érde- keltséget. Az értékpapír... ...befektetési alapokat keze­lő cégek többsége azt ter­vezi, hogy 1994-ben is indít új alapot. Az előkészítésü­ket lényegesen befolyásol­ják az időközben bekövet­kezett jogszabályi változá­sok. Tőzsdei Hivatalos árfolyamoki Érvényben: 1994. január 10„ Valuta Deviza Kanadai dollár 76.32 77.84 77,14 Pénznem Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 337,06 343,42 340,46 Német márka 58,19 5939 58,73 Angol font 150,06 153,06 151,58 Norvég korona 13,47 13,75 ,13,60 Ausztrál dollár 6835 70,19 69,64 Olasz lírai 1000) 59,41 60.63 59,75 BelgaftankflOO) 279,86 285.36 281.88 Osztráksc.(lOO) 827,26 84436 838,45 D&korosi 14.95 1535 15,10 Port. esc.(lOO) 57.26 58.40 57.57 fim márka 1754 17,88 17,69 Spanyol pei(lOG) 6936 7132 7038 fiacáfrank 17,08 17,42 1734 Svájci frank 6856 69.88 6924 Holland forint 52,05 53,09 52,51 Svtókawa 12,35 1239 1248, ír fost 144,45 14735 140,00 USA dollár 100.47 102,47 101,56 Japán jen (100) 89,88 91,74 90,76 ECO 112,» 115# 113,72 Mezőgazdasági központ Gödöllőn

Next

/
Thumbnails
Contents