Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-03 / 1. szám
12 Kelet-Magyarország WKKKKKKK^^ KULTÚRA 1994. január 3., hétfő Több, mint önéletrajz Nyíregyháza (KM — P. Cs.) — Jóllehet, már vége a karácsonyi nagy ajándékozásnak, de sohasem válhat időszerűtlenné könyvvel örömet szerezni szeretteinknek. Erre érdemes művet pedig mindig találhatunk. Nemrégiben jelent meg Babits Mihály Keresztül-ka- sul az életemen című önéletrajzi kötete. Már a húszas években, a Halálfiai című regényében bizonyította, hogy egyszerre vonzza az önéletrajz és korrajz, s hogy mindkét megközelítésben hazája feldarabolását látta az osztályrészéül jutott „halálos” történet egyik fő motívumának. Trianon után költészetében is felszínre tör fájdalma a nemzetet ért csapás miatt, amely azonban nemcsak a politikai igazságtalansággal szembesül, hanem a maga egyetemességével, a Nyugat európaiságával is. A harmincas években ez a külső és belső harc újra felerősödött Babits gondolkodásában. Ezt áthatotta a halállal való szembenézés, hiszen 1938 tavaszán esett át azon a kockázatos gégeműtéten, amely már gyógyulást nem hozhatott, csak haladékot az elmúlás előtt. Érthető hát, ha ekkori alkalmi cikkei nagyon sokat adnak egy elképzelhető önéletrajzból, miközben — mivel középpontjukban a magyar történelmi múlt ketté- törése áll — „személyes kis útirajzfélévé” állnak össze az időben. Ezek gyűjteménye a Keresztül-kasul az életemen, amely 1939-ben jelent meg, s most vált ismét hozzáférhetővé. Nemcsak kortörténeti adalék, hanem személyes hangú, hiteles emberi vallomás is. Éppen itt az ideje, hogy a mai olvasó maradéktalanul, ideológiai okokból elkövetett szövegkihagyások nélkül vehesse kezébe Babits további elmélkedésekre ösztönző gondolatainak tárházát. Üj filozófia-tankönyv Budapest (MTI) — Bevezetés a filozófiába címmel új tankönyv jelent meg Szabó Árpád klasszikafilológus és Ferge Gábor teológus tollából. A kiadvány nem követ filozófiai irányzatot, hanem az irodalmi és matematikai ismeretek alapján közelít a gondolkodás felé. A filozófia ugyanis nem más az irodalom lényegi tömörítésénél —jellemezte a könyvet Ferge Gábor. A külvilág érzékelésén át, a lélektan és az ismeretelmélet közvetítésével jutnak el a szerzők az etika és az esztétika fogalmának ismertetéséig. A művet a tavasszal alakult Nemzetközi Filozófiai Társaság, a Klasszikus Filozófia Barátainak Egyesülete (Societas Philosophia Classica) adta ki a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával. Az egyesület pályázatot nyújtott be a tárcánál. Tervezik, hogy a jövőben a filozófiatörténetet, magyar filozófiatörténetet és egy filozófiai szöveggyűjteményt is megjelentetnek. A Kárpát-medence legkorábbi pénzeit — görög mintára — a kelták verték. A képünkön látható érme Tjszabezdédről került a nyíregyházi Jósa András Múzeumba Balázs Attila felvétele Dokumentumkönyvek Trianonról beszélni kell Budapest (MTI) — A Lakiteleki Antológia Kiadó gondozásában napvilágot látott Vecseklőy József Nem- zetgyilkossági kísérlet — Trianon (1919. Párizs) és Gerencsér Miklós Vörös könyv 1919 című kötete. A művek megjelenése alkalmából tartott sajtótájékoztatón Kiss Dénes író-költő, a Trianon Könyv utószavának szerzője azt hangsúlyozta: Trianonról újra és újra beszélni kell, hogy végre megismerjük a békeszerződés teljes történetét. Szerinte ha Trianonról nem beszélünk, annyi, mintha hazudnánk. Elmondta azt is: a nemrég elhunyt Vecseklőy József több mint 50 évet szánt műve megírására; nyolcvannál több — békeszerződéssel foglalkozó — kötetet használt fel forrásként. A Vörös könyv a Tanács- köztársaság 133 napjának dokumentumait mutatja be kronológiai sorrendben. A kötetet 140 korabeli fotó teszi gazdagabbá. Az „Éltesből” a lovasfaluba A mátai napok sokszínű élményeit még hónapok múlva is idézgetni fogják a nevelőotthon lakói Nyírbátori otthonlakók a Hotel Epona luxuséttermében tént megkezdődött a forgatás: a kamera megörökítette az érkezés pillanatait, a szállás- foglalást. A „berendezkedést” követően ízletes ebéd várta a gyerekeket és kísérőiket a szálló hatalmas, gyönyörű éttermében. Jóni Karcsi szülinapja A kitűnő lakoma után jöhetett az uszoda és a szauna, ami kellőképpen elbágyasztot- ta a magát egyre otthonosabban érző társaságot. És még nem ért véget a nap! A vacsora után amolyan „családi” ünnepség keretében köszöntötték fel egyik társukat, Jóni Karcsit, aki éppen december 15- én lett tizenhat éves. A nagyfiú számára biztosan örökre emlékezetes marad ez a nap, hiszen nem sokan mondhatják el magukról, hogy luxushotelben szülinapoztak. Nem maradhatott el a discó sem, úgyhogy minden remekül sikeredett már az elején. Másnap, reggeli után, lovas- szekerekre ültek az „Éltes”- nebulók. Irány a puszta! Ott aztán volt min csodálkozni! Megnézték a napjainkban már ritkaságszámba menő, magyar racka (juh) állományt. Sokan megismerkedtek közelebbről is a lovakkal, s némi üggyel- bajjal sikeredett a nyeregben maradniuk. Aztán, immár menetrendszerűen uszoda, finom ebéd, vacsora, és közkívánatra újfent discó. Fogattréning a pusztán Villámgyorsan repült el a két nap, de a harmadikra azért maradt még látnivaló. Ekkor nézhették meg a vendégeske- dők a fogatok tréningjét. Azután pedig nem maradt más teendő: összecsomagolni az útipoggyászt és fel a buszra! Azt hiszem, a nyírbátori tanulók élménybeszámolójából kitűnik, milyen jól érezték magukat Mátán. Es mindehhez még azt is hozzátehetjük: a háromnapos kirándulás tulajdonképpen jutalom volt, ha úgy tetszik, ajándék. Igazi karácsonyi. Bizony, igencsak jót cselekedtek, akik adták. Kállai János Nyírbátor (KM) — A nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskola, Diákotthon és Speciális Szakiskola tanulóitól érkezett a napokban egy, még a karácsony előtti eseményről beszámoló levél. A nem könnyű nevelési és oktatási feladatokat ellátó intézmény diákjainak egy csoportja ugyanis abban a különös szerencsében részeltetett, hogy december közepén három napig a mátai (hortobágyi) lovasfaluban, pontosabban: a Hotel Eponában látták vendégül őket. Érthető izgalommal vágtak neki az útnak, kíváncsian várva a találkozást a vendéglátókkal. Arról is tudtak már előzetesen, hogy a Magyar Televízió stábja filmet szándékozik készíteni ott-tartóz- kodásukról. A kacsalábon forgó Epona Némi szorongással töltötte el a gyerekeket, hogy négy- csillagos hotelben fognak megszállni — merthogy az Epona ilyen —, ilyenben közülük ugyanis még nem sokan fordultak meg. Dél körül érkeztek meg a Hortobágy „közepébe”, a mátai lovasfaluba, ahol az intézmény igazgatónője várta a nyírbátoriakat, no, és tényleg ott volt a Halló, vasárnap! című tévéműsor stábja is. TüsA bátrabbak lóra pattantak a mátai pusztán Amatőr felvételek Kulturkapcsolataink a szomszéddal* N. Szabó József A vesztes háború után, 1945-ben a magyar diplomáciának arra kellett törekednie, hogy a világban reális kép alakuljon ki az országról és minél kedvezőbb feltételek teremtődjenek a magyar kultúra nemzetközi megismertetéséhez, illetve: váljon könnyebbé az egyetemes értékek befogadása. A magyar vezetés helyesen ismerte fel, hogy a világra nyitás csak a szomszédokon keresztül, a kialakult problémák rendezése révén lehetséges. A múlt rossz példáinak tanulságai szerint a Kárpátmedence népeinek tartós boldogulása nem egymás ellenében, hanem csak együtt teremthető meg. A szomszédokkal a viszony rendezését minden politikai erő támogatta. Kezdetben az együttműködés nehezen alakult. A román-magyar viszony 1944-1945 fordulóján rosz- szabb volt, mint valaha. Ennek oka, hogy az 1945. augusztus 25-i átállás után olyan általános támadást intéztek az erdélyi magyarság ellen, amely azt megsemmisítéssel fenyegette. A magyar-román kapcsolatok kiépülésének és a nemzetiségi kérdés demokratikus megoldásának feltételei csak az 1945. március 6-án megalakult Gróza-kormány létrejöttével teremtődtek meg. Gróza Pétert 1945-ben politikai és morális szempontokból kiindulva az a célkitűzés vezérelte, hogy a magyarság és a románság közti ellentétes viszony megszűnjön, és a két nép békességben éljen. Helyesen ismerte fel, hogy népeinek boldogulása elválaszthatatlan a nemzetiségek jogainak biztosításától, mindenekelőtt a magyar nemzetiség művelődési feltételének a garantálásától. A szerveződés szabadsága A nemzetiségek 1945 nyarától rendelkeztek iskolákkal, kultúrintézményekkel, lapokkal, és lehetővé tették számukra a szervezkedés szabadságát. Tervbe vették a magyar tannyelvű egyetem visszaállítását Kolozsvárott. Az erdélyi magyarság művelődési feltételei egyedülállóak voltak a korabeli Kelet-Európábán és ez megalapozta Magyarország és Románia között a kulturális kapcsolatok kiépítésének lehetőségét. A magyar-román kapcsolatok kibővítésében fontos feladatot töltött be a Magyar- Román Társaság működése és lapja, a Keleti Kapu. Szellemi elitünk az elnökségben A társaság elnöke Kodály Zoltán volt, az elnökségben és a választmányban a magyar szellemi és politikai élet kiválóságai foglaltak helyet: pl. Szent-Györgyi Albert, Illyés Gyula, Sántha Kálmán, Kosá- ry Domokos, Lukács György. Hasonló szellemben és ösz- szetételben jött létre a Román- Magyar Társaság is. A társaság elnökségében volt például a zeneszerző Enescu és a nemzetközi hírű szociológus Dimitrie Gusti. A társaság létrejötte után igen élénk kulturális együttműködés tapasztalhattak mindkét országban. Kölcsönös tudóscsere és oktatói együttműködés kezdődött. Magyar ér román írók fejtették ki véleményüket a két nép együttműködésének fontosságáról. A magyar szellemi kiválóságok többsége úgy látta, mint Kosáry Domokos: „Nincs vezető nép és vezetett a Duna- medencében, csak egyforma, egyenjogú kisnépek, akiknek meg kell találniuk egymást.” 1946 első felében a kultúrkor- mányzatban és a társadalom széles rétegeiben az a vélemény alakult ki, hogy szorossá kell fűzni a két nép baráti kapcsolatait. A román kulturális vezetés is mindent megtett azért, hogy a magyar kultúrát és a magyar irodalmat megismertesse a román közönséggel. Erdélyt eleven kulturális élet jellemezte. A magyar nyelvű könyvkiadás igen produktív volt. Lehetővé vált a legmagasabb szintű kulturális delegációk látogatása. Gróza Péter magyar barátsága mellett kürültekintő politikus is volt. Tudta, hogy a béketárgyalásokon Romániát a lehető legjobb színben kell bemutatni. A magyarság érdekében tett humánus lépéseinek így taktikai összefüggései is voltak. A deklarált célok és a valóság ezért sokszor nem voltak összhangban. A romániai magyarságnak súlyos küzdelmet kellett vívnia, hogy a hivatalosan biztosított jogokat a gyakorlatban megvalósítsa. Súlyos küzdelmet kellett folytatni a Bolyai Egyetem visszaállítása és a Kolozsvári Magyar Színház problémáinak a megoldása érdekében. Magyarországon látták az intolerancia és a gyűlölködés népekre kiható veszélyét, ezért megpróbálták ellene felvenni a küzdelmet. A magyar szellemiség kiválóságai érezték a felerősödő nacionalizmus miatt keletkezett veszélyt. Tiltakozás a sovinizmus ellen Az elit nem vonult elefánt- csont toronyba, a szükséges felelősségvállalás nem maradt el. Magyar tudósok, írók és művészek 1946 őszén felléptek a sovinizmus, a nacionalizmus ellen és hitet tettek a magyar-román barátság mellett. Többek között köztük volt Tamási Áron, Kodály Zoltán, Keresztúry Dezső, Kosáry Domokos, Lukács György, Szent-Györgyi Albert, Tolani Gábor, Zilahy Lajos. Az együttműködéshez szükséges volt olyan szellemre, melyben megvalósulhat a kölcsönhatás egymás kultúrájára és szellemére. A román-magyar kapcsolatok igazolták, hogy ennek kiteljesedése csak akkor lehet sikeres, ha az együttműködést nemcsak a kormányok akarják, hanem a népek is. (* A cikk a szerzőnek a Tiszatájban 1994.3. számában megjelenő tanulmánya alapján íródott.)
