Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-10 / 7. szám
12 Kelet-Magyarorsxag 1994. január 10., hétfő KULTÚRA Könyvajánlás helyett Kállai János T) izony, barátom, társam ÍJ a szép szavak mivetésében, panaszló leveled is lassan már két hónapja nyomasztja asztalfiókom makacs érintetlenségét. Merthogy a könyvedet, Te, Kondor Jenő, a gondos figyelmességben nem lankadó, elküldted az első szólításra, s hogy be mégsem mutattatott —és éppen itt nem, idehaza, a velünk együtt levőknek, pont nekik nem—az én vétkem, csak az enyém. Ne vegyen át belőle más egy morzsányit sem! Jól tetted, hogy mégsem a szitkozódás mondatait találtad meg szembesítésül saját hanyagságommal, választván helyette a „ bizakodó rézig náció” —ha van ilyen paradox csudaság — lélek- és embermenekítő technikáit. Mondom, helyesen döntöttél, mint ahogyan akkor is, amikor hozzáfogtál Ratkó József költői világa feltérképezéséhez. Köszönet érte, hogy megcselekedted. Azt írod, mintegy minősítésül: A félelem és a remény költészete című munkád „dolgozat” . Igen, dolgoztál vele sokat, biztosan, de hogy a mindmáig méltatlanul feltáratlan és „értékeletlen” líri- kusi életmű első monografikus összegzését adtad, azt hiszem, mégis helyénvalóbb karakterisztika. A Nagykállói Helytörténeti Füzetek4. kötete—nem riadokmeg a közhely kimondásától sem — hézagpótló könyv. Szépívű kompozícióba állított tanulmánygyűjtemény a „keserű élményű- ről”, az indulástól a drámai villanású kifejletig, eljutva a finálétlan befejezésig. A tizennégy fejezetre tagolt füzet a teljesség igényével építkezik, s egyszersmind a tisztelgés nem „hajló gerincű” férfias alázatával. Csak néhány alcím, hogy érzékeltessem a kronológia rendjében haladó gondolatkifejtést! „Apámtól a szót örököltem" , Az új harmóniáért. A Hetek, azután pedig a költő halálig megőrzött ars poeticájának analízise, majd a dolgok sűrűjébe jutva, sorra, egymás után: Halott halottaim, Törvénytelen halottaim. Segítsd a magyart! (írod igen találóan, merthogy ténylegesen mi szorulunk segedelemre, élőként gyökerezvén „holt” történelmünkben), azután pedig a kádencia esszéje: A szófián napokból. Kimondod az opusz befejező soraiban: Bár Ratkó József „elhajíthatóan, mint a kő”, „kivághatóan, mint a fa”, Szabolcs-Szatmár-Be- reghez kötődött, irodalmunk meghatározó, politikusán szót emelő költőegyéniségévé vált, vállalta fogadott földjét, mert innen mérhette be legjobban az embert és tetteit, s itt és innen vált egyértelműen közhasznúvá és egyetemessé. Igen, a megállapításodban nem hibádzik semmi, mint ahogyan az sem kétséges: Te magad e könyv által lettél valamennyiünk számára „közhasznúvá", igazítva tiszta szándékaidat a poéta textusához, miszerint „A költészet: készenlét és remény. Reménykedjünk együtt!” — Kérdezem: mi mást is tehetnénk? (Kondor Jenő: A félelem és a remény költészete — Ratkó József. Nagykálló, 1993. Kiadta a Nagykállói Városi Könyvtár) m m mm V> yfy $ ..........................................~............................ Veszélyes... ... állapotba került Délnyu- gat-Dunántúl késő gótikus plébániatemploma Egerváron. (MTI) A budapesti... ...Katona József Színház társulata január 26-án franciaországi vendégszereplésre utazik. (MTI) Szívroham... ...következtében elhunyt az egyik legnépszerűbb olasz filmszínész, Vittorio Mez- zogiorno, a „Polip” című sorozat szereplője. (MTI) Vojtina Bábszínház Nyíregyháza (KM — K. J.) — A legifjabb korosztálynak kínál műsort a nyíregyházi városi művelődési központ január 21-én. Ezen a napon ugyanis két előadáson — délelőtt 10-től és délután 14 órától — Móra Ferenc meséinek bábszínpadi változatát mutatják be a Vojtina Bábszínház művészei. A megyeszerte ismert és népszerű bábosok a következő darabokkal kedveskednek a várhatóan nagyszámú közönségnek: Sündisznócska lovagol, Nagyvitéz Kanál- fül apó, Didergő király, Csókái Csóka, Gavallér zsiráf. Jegyek igényelhetők a 314- 433/212-es telefonon a szervezőknél. A Vojtina Bábszínház újévi üdvözlete Amatőr felvétel Szakképzés német mintára A középiskolások számának csökkenése a szakképző intézményeket nehéz helyzetbe hozhatja Budapest (MTI) — A közelmúltban látott napvilágot a közoktatási és a szakképzési törvény. Túlzás nélkül mondhatjuk: e törvények megszabják generációk sorsát, az ország gazdaságát és jövőjét is. A várva-várt fellendülés egyik előfeltétele a szakképzett munkaerő. Ám a hazai gazdaság jelenlegi helyzete bizonyos korlátokat szab e törvény érvényesülésének. Erről beszélgettünk az oktatásügy szakértőjével: Varró Lajossal, a Középfokú Oktatási Intézmények Igazgatói Kamarájának elnökével. A gyakorlati képzés terhei □ Ön nemrég, az egyik tévéműsorban érdekesen foglalkozott a szakképzés és a mai gazdaság összefüggéseivel. Kérem, fejtse ki bővebben álláspontját, főleg az új törvények tükrében. — A szakképzési törvény alapjában pozitív törekvéseket foglal magában: azt akarja előmozdítani, hogy az iskolák rugalmasan illeszkedjenek a gazdasághoz, alkalmazkodjanak annak létszám, szakmai profil és végzettség szerinti igényeihez. Ez a törvény nagyon hasonlít a német duális képzési rendszerhez. □ Közelebbről ez mit jelent? — Arról van szó, hogy Németországban az ipar, a gazdaság finanszírozza a szakképzés költségeinek döntő részét. Ismerve iparuk fejlettségét és súlyát, eddig ez ott nem okozott nehézséget, noha szakemberektől hallottam: hogy náluk sem mindig működik eszményien ez a rendszer. Nálunk a törvény szerint az iparnak illetve a vállalatoknak, vállalkozásoknak és a kisiparnak kellene viselniük a gyakorlati képzés költségeit. A hazai gazdaság állapotát ismerve jó A nyíregyházi „110-es" jórészt saját tanműhelyeiben oldja meg a gyakorlati képzést Harasztosi Pál felvétele ideig még ez nem fog zavartalanul megvalósulni. □ Mi a magyarázata ennek? _ — Sajnos, a szakképző iskolák döntő többségének nincs kihez alkalmazkodnia. A régi KGST-országokba szállító nagyüzemek elveszítvén piacukat, zömmel tönkrementek vagy szétaprózódtak. A tanulóképzést a feltételek hiánya miatt szinte teljesen megszüntették. A privatizált üzemek pedig — ha a külföldi tulajdonosok nem a hazai konkurencia kikapcsolása céljából vásárolták meg őket—bérköltségük csökkentése érdekében drasztikusan leépítették a dolgozói létszámot. Jól felfogott pénzügyi, gazdasági érdekük, hogy ne foglalkozzanak saját utánpótlás neveléssel, hiszen még sokáig válogathatnak a több százezernyi munkanélküliből. Érdekeltség, érdektelenség Aligha érdekeltek anyagilag a tanulóképzésben az úgyahogy prosperáló kisiparosok és vállalkozók: eddig tanulónként 1000 forintot, jövőre 1500 forintot vonhatnak le havonta az adóalapjukból. Hozzáfűzöm, ha az iskola felszereltsége olyan színvonalú, hogy ott megoldható a gyakorlati oktatás, akkor annak költségeit, az önkormányzatoknak, illetve a kormánynak kellene biztosítaniuk. □ A jelenlegi szakképzés mennyire képes kielégíteni az ipar, a gazdaság igényeit? Nem kell-e csökkenteni az arányát a közoktatásban? — A szakképzés alapkérdése: mely iparágakra, szakokra képezzünk, hisz egy-két kivételtől eltekintve még az élenjáró technológiákat hordozó szakmákra sincs jelentős igény. Megannyi kérdés feltolakszik: fejlesszük-e vissza a napi szükségletek szintjére a szakképzést? Akkor hová iskolázzuk be az általános iskolát végzett tanulókat? Csak a gimnázium önmagában nem lehet megoldás. Mi lesz, ha a nagyon várt fellendülést éppen a szakképzett munkaerő hiánya fogja akadályozni? A működő tőke csak akkor áramlik be a kívánt mértékben, ha kvalifikált szakemberek állnak rendelkezésére. □ Mitévők lehetünk ebben a helyzetben? — Mivel még nem körvonalazódik a jövendő gazdasági fejlődés iránya és munkaerőszükséglete, az iskolák arra kényszerülnek, hogy maguktól alkamazkodjanak az átmenetiséghez. Ezt a kormányzat a világbanki programmal is ösztönzi. Az alkalmazkodás alapjában kétirányú: az egyik az, hogy olyan széles körű, műszaki alapismereteket adjunk, amelyekre ráépülhet egy rövid specializáló képzés. A másik irány az lehet, hogy a jelenleg virágzó szakmáknál a szakelméletet oly mértékben és mélységben bővítsük, mely lehetővé teszi a technikai fejlődés következtében megjelenő újdonságok könnyű felismerését és sikeres alkalmazását. Ösztönző világbanki program □ A tízosztályos általános alapképzés hogyan érinti a szakképzést? —A tízosztályos alapképzés a jelenlegi iskolaszerkezetnek szinte a teljes átrendezését vonja maga után. A középiskolák a 4., 6. és 8. évfolyam után folyamatosan veszik fel, „fölözik le” az általános iskolák tanulóit. Elképzelhető, milyen lesz az oktatás színvonala az általános iskolák 9. és 10. évfolyamán. Ezt ellensúlyozandó, az általános iskolák fel akarják majd vállalni a középiskolai oktatást, mégha személyi és tárgyi feltételeik erre igen hiányosak. Nagy a valószínűsége, hogy ez az átrendeződés spontán módon, kizárólag a helyi és az iskolai érdekeket szem előtt tartva valósul meg. Ez évekig tartó zavarokat okozhat és veszélyezteti az oktatás működőképességét és színvonalát. A rendszerből következő korai pályaválasztási orientációnak, illetve szelekciónak a káros hatása szinte felmérhetetlen. A szakképzési és közoktatási törvényekből következik, hogy a szakképzés áttolódik all., 12. és 13. évfolyamokra. A törvények hatályba lépésének időszakában rohamosan csökken a tanulólétszám, amely főleg a szakképző iskolákat érinti. Syrtaki, saláta, suli-buli Az „erőpróbára" ötfős csapatok jelentkezhetnek január 17-én Nyíregyháza (KM—K. J.) — Aki még emlékszik a világhírű film, a Zorba, a görög fülbemászó zenéjére és Anthony Quinn feledhetetlen syrtakijára, biztosan kap az alkalmon, hogy maga is megpróbálkozzon „görögül” táncolni. Nos, erre lesz (illetve: van) alkalom, ugyanis a nyíregyházi Ifjúsági Centrum január 10-én 17 órától görög táncházat rendez az Open Doorsban. A második alkalommal sorra kerülő összejövetelt a szervezők a jövőben rendszeressé Nagykálló (KM — K. J.) — Mint arról már a KisKelet- ben olvasóinkat tájékoztattuk, a nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium drámatagozata január 15-én (szombaton) 9 órától országos felvételi versenyt rendez a tagozat iránt érdeklődő, oda bejutni kívánó általános iskolai tanulók részére. A megméretés napján, az ünnepélyes megnyitót követően, kívánják tenni, azaz: minden hónap második hétfőjén (szintén 17 órától) lesz hasonló célzatú buli, melyen a szakszerű táncrendet Zavarkó Mihály irányítja. Áz „Ifi” az általános iskolások jelentkezését várja a január 14-én, 16 órától megtartandó vidám, tréfás vetélkedőre. A „Saláta” elnevezésű versengésre öt tagú csapatok nevezhetnek be január 10-én (az Ifjúsági Centrumban). Ekkor a csapatkapitányok megkapják az előfeladatot, melyet a szervezők amolyan bemelegítésfélének szánnak a a versenyzők szabadon választott versekkel mutatkoznak be a zsűri és az érdeklődő közönség előtt. A második „menetben” következnek a szintén szabadon választott énekprodukciók. És hogy a főszereplők közben- közben egy lélegzetvételnyi pihenőhöz juthassanak, a programban fellépnek mint közreműködők a gimnázium diákszínjátszói és drámatagozatos diákjai. döntőben való részvételhez. De nem maradnak izgalmas vetélkedő nélkül a középiskolások sem. Őnekik szánják — szintén a vidámság és a tréfás feladatok jegyében — a „Suli-buli”-t, melyet január 21-én 16 órától bonyolítanak le az Ifjúsági Centrumban. Az „erőpróbára” ötfős csapatok jelentkezhetnek január 17-én (az ,,Ifi”-ben). A jelentkezéskor a csapat- kapitányok előfeladatot kapnak, melynek megoldásáról a verseny napján adnak számot. Az ebédszünetet követően— immár csak a zsűritagok figyelő szemeinek kereszttüzében — a versenyzők a kötelezően kapott feladatokkal lépnek pódiumra, azután pedig — körülbelül. 15 órakor — nem marad más hátra, mint az értékelés és az ünnepélyes díjkiosztás. A verseny első öt helyezettje felvételt nyer az 1994 szeptemberében induló drámatagozatos osztályba. Lexi kon Nyíregyháza (KM—K. J.) — Még a múlt év vége tudománytörténeti eseményeihez tartozik, hogy napvilágot látott egy grandiózus vállalkozás, a Világirodalmi Lexikon XV. kötete. Az Akadémiai Kiadó gondozta, hosszú távra szóló kiadvány szerzői között ott tál áljuk— főmunkatársi minőségben — a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Fő iskola két tanárát, jelesül: Herczegh Gyulát, az Olasz Tanszék, valamint Udvari Istvánt, az Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszék vezetőjét. Herczegh tanár úr az olasz és a rétoromán nyelvterület anyagát gondozta, Udvari tanár úr pedig az ukrán nyelvterületét A XV. kötetben Udvari István tollából származik a Juliján Tanas, jugoszláviai ruszin költőről és a Piotr Trochanowski lengyelországi lemko (ruszin) nyelvjárásban nő poétáról szóló ismertetés. Az ukrán és ruszin filológiai kutatások nemzetközi hírű szakértője e két közleményével is hitet tett aruszinisztika mintrész- tudomány — az ukrainisz- tikával jól „megférő” — létjogosultsága mellett. Versennyel a drámatagozatra Az első öt helyezett felvételt nyer az 1994-ben induló osztályba
