Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-08 / 287. szám
1993. december 8., szerda Kelet-Magyarország 7 Télen is jár a balsai szövetkezet teherszállító kompja, csak akkor kötik ki, ha befagy a víz Összeférhetetlen lakó Nyíregyházán lakunk szövetkezeti lakásban. Az első emeleten élő lakó magatartása zavarja a lépcsőház közösségét. Evek óta külföldi vendégeket szállásol el, akiknek többsége olyan magatartású, ami veszélyezteti a lakók biztonságát. A lakás tulajdonosa naponta hat-nyolc órán keresztül folyatja a vizet, minden cél nélkül. Az alatta lévő, földszinti lakást ebben az évben harminchét(l) alkalommal áztatta el. Lakása fertőzésveszélyes, koszos, piszkos, takarítva nincs. A szemetet, ételmaradékot az ablakon át a járdára dobálja. Az itt felsoroltakon kívül egyéb más megnyilvánulásai is vannak, amit hosszan sorolhatnánk. A fentiek miatt írásban fordultunk a polgármesteri hivatalhoz. Azt hallottuk: az ő hatáskörükbe nem tartozik, így intézkedés nem történt. A városi rendőr- kapitány is kapott tájékoztatót az itt történtekről, de még válasz sem érkezett. A Városi Tisztiorvosi Szolgálatnak is a bejelentettük, ők a helyszíni szemle alapján megállapították a bejelentés valódiságát. A hatáskörükbe tartozó közléseket továbbították a polgármesteri hivatalhoz, ahol ismét megállapították, hogy ez nem az ő hatáskörükbe tartozik. Kérdésünk: hová forduljon az állampolgár? Egy ember megkeserítheti tizenegy család mindennapi életét? Tizenegy lakó aláírása Nyíregyháza, Árpád utca Köszönet a honvédségnek Október 18-án és 22-én ítélte oda az illetékes bizottság — az érdemek elismerése melJogászszemmel lett — a nagykorúvá vált, volt állami gondozottak részére az életkezdéshez szükséges anyagi támogatást. Közel nyolcvan fiatal ügyében döntöttek. Közülük is kiemelésre méltó a Jánvári Károlyné komorói nevelőszülőnél elhelyezett három ifjú — K. Sándor, L. Zoltán, G. József — életútja. Mindhárman kitartó szorgalommal, kemény munkával szakmát szereztek. Az eltelt idő alatt mindannyian becsületesen helyt álltak, és állnak ma is, ki-ki a maga munkaterületén. Mindezekhez hozzájárul a nevelőcsalád szorgalmas, kitartó, áldozatkész munkája. G. József ez év februáijában vonult be Szolnokra sorkatonai szolgálat teljesítésére. Magatartása példás. Őt a honvédség segíti a támogatás felhasználásában, megígérték, hogy kalákában építik a lakását. Rendkívüli segítőkészségüket, emberségüket az intézet nevében is köszönjük. Mónusné Dicső Zsuzsanna Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet Özvegyi nyugdíj Férjem három éve meghalt, harminchat évi munkaviszonya volt. Csak két évig volt nyugdíjas. Én 1989-ben mentem nyugdíjba, harmincöt évi munkaviszonyom volt. Férjem halála után az ő nyugdíjából egyetlen fillért sem kaptam. Most hallottam: van olyan lehetőség, hogy a két nyugdíjból a házastárs a kedvezőbbet választhatja. Ha van ilyen, vajon én miért nem élhettem vele? Tudatlanságom miatt. Azon töprengek három éve, hogy Magyarországon, aki becsülettel dolgozott, azt kell büntetni, aki otthon kényelmesen nevelte a családját, annak fizet az állam. Ha meghal a férje, jár a nyugdíj? Teljes név és cím (A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár irodavezetője, Opitz Károlyné válaszolt levélírónknak: A főszabály továbbra is az, hogy a jogosult részére csak egy nyugellátás folyósítható. Aki egyidejűleg több nyugellátásra vagy baleseti nyugellátásra jogosult, az a számára legkedvezőbbet választhatja.) Kedvező változás, hogy azt az öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjast, akinek házastársa 1992. december 31-e után hunyt el, a házastárs halálát követő egy évig megilleti az özvegyi nyugdíj is. Az egy év eltelte után azonban választani kell a saját jogú és az özvegyi nyugdíj között. Ha mindkét nyugdíj kevesebb, máreius elsejétől tízezer- egyszázharminc forintnál, az özvegyi nyugdíjat erre az összegre ki kell egészíteni.) Tudnivalók a munkaügyi jogvitákról Nagy Mihály Korábbi tájékoztatónk ellenére még mindig sok levelet kapunk, amelyben a munkaügyi jogviták intézéséhez kérnek tájékoztatást olvasóink. Ilyen felvilágosítást a munkáltatók intézkedése sem mindig tartalmaz. Ezen túlmenően az ismétléshez okot ad a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának MK. 157. számú állásfoglalása is, ami az egységes gyakorlat kialakításához ad iránymutatást. A munkaügyi döntőbizottságok megszűnésével (1992. július elseje) eltérő gyakorlat alakult ki, hogy a több telephellyel rendelkező munkáltatók esetében melyik munkaügyi bíróság illetékes. A hatályos jogszabályok értelmében a munkaügyi jogvitákban eljárásra a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló a munkaszerződése alapján munkát végez. Azon munkáltatók esetében, amelyeknek a székhelye és a telephelye azonos, az illetékesség eddig sem volt vitatott. Nem volt egységes a gyakorlat a több megyében is telephellyel rendelkező munkáltatóknál. Gyakran vitatott volt, hogy a munkáltató székhelye szerint vagy telephely szerinti munkaügyi bíróság az illetékes. A Legfelsőbb Bíróság irány- mutatása szerint eljárásra a munkáltató azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság az illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, illetve végzett. Az illetékesség kizárólagos. Más munkaügyi bíróság akkor sem járhat el, ha a felek ebben közösen megegyeznek. Telephely az, ahol a munkáltató huzamosabb ideig munkát végeztet. Közömbös, hogy a telephelyet cégjegyzék szerint bejegyezték-e vagy sem, illetve a munkáltató milyen elnevezés alatt tartja nyilván. Ennek megfelelően a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság illetékes eljárni fegyveres erők, rendészeti szervezetek, a légiközlekedés, a MÁV, a Posta és a munkaszerződésük alapján itt munkát végző munkavállalók között felmerült munkaügyi jogvitákban, bár a munkáltató székhelye nem a megyében van. Az állásfoglalás maradéktalan betartása elősegíti a munkaügyi jogviták gyorsabb intézését és az egységes gyakorlatot. A munkáltató és a munkavállaló a munkaügyi jogvita kezdeményezését megelőzően egyeztetni kötelesek. Erre a munkáltató a munkavállaló figyelmét köteles felhívni. Az egyeztető eljárást a munkavállaló a számára sérelmes intézkedés kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban kérheti. A munkáltató az eljárást nyolc napon belül köteles lefolytatni és annak eredményét írásba foglalni. Gyakori sérelem, hogy a munkáltató nyolc napon belül nem, illetve egyáltalán nem hajlandó az egyeztető eljárást lefolytatni. Ilyenkor a határidő lejártát követően a munkavállaló közvetlenül fordulhat a munkaügyi bírósághoz. Ez a gyakorlat is a jogvita elhúzódását eredményezi. Ez esetenként anyagi következményekkel is járhat. Ha az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, akkor az elévülési időn belül keresettel lehet fordulni a Nyíregyházi Munkaügyi Bírósághoz. (Nyíregyháza, Toldi u. 1.) Ha a jogvita egyoldalú munkaszerződés-módosítás (ide értve a munkabércsökkentést); a munkaviszony megszüntetése (ideértve a közös megegyezésen alapulót is); rendkívüli felmondás; vagy ún. munkáltatói elmarasztalás; fizetési felszólítás; kártérítés tárgyában keletkezett, az elévülési határidő 15 nap. Ez azt jelenti, hogy az egyeztetésről szóló jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet a munkaügyi bírósághoz fordulni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Van ugyan kimentésnek helye, amikor a munkavállaló önhibáján kívül ügyeinek intézésére képtelenné válik. De ilyen esetekben hat hónap elteltével sem lehet a munkaviszonyt helyreállítani, illetve munkabért is csak hat hónapra visszamenőleg lehet kifizetni. A sajtónak, vagy más szervezethez írt intézkedési kérelem kimentésre nem alkalmas. A munkaügyi jogviták másik nagyobb csoportja, amikor elmarad a munkáltatói intézkedés és a munkavállaló nem, vagy nem időben kapja meg a munkabérét, az öt napnál hosszabb idejű munka- szerződést nem hajlandó írásba foglalni, a túlóradíjat nem fizeti meg, nem adja ki a szabadságot, stb. Az ilyen igény három évig nem évül el. Ezen az időn belül lehet a munkáltatónál ilyen igényt előteijesz- teni. Az eljárási szabályok azonosak a korábbival, azzal a különbséggel, hogy a sikertelen egyeztetést követően a hároméves elévülési idő újra kezdődik és ez alatt az idő alatt bármikor keresettel lehet fordulni a munkaügyi bírósághoz. Szerkesztői üzenetek Simonná Páll Mónika, Mátészalka: A tizenharmadik havi illetmény azt a köz- alkalmazottat illeti meg, aki a tárgyévben legalább hathavi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. A gyakorlat szinte szélsőségesen eltérő, ezért a kifizetés érdekében kezdeményezzen peres eljárást, hiszen önnek megvan a szükséges jogviszonya. Ifjú Kovács Aladár, Fehérgyarmat: Sajnos, az ön édesanyja nem élt az 1992. évi II. törvény adta lehetőséggel, aminek alapján — írásbeli kérelmére — tavaly április huszonnegyedikéig kérhette volna a tsz-tagsági viszonya visszaállítását. Ez a határidő jogvesztő, így neki most már nincs lehetősége a részarány-tulajdonosokat megillető föld juttatását kérni. Mivel semmiféle más lehetőség nincs, ebbe bele kell nyugodnia. „Egy becsapott asszony” jeligére, Csenger: A rendes felmondás hatálytalanítása érdekében a felmondást követő tizenöt napon belül kell egyeztető eljárást kezdeményezni, amit a munkáltató nyolc nappon belül köteles lefolytatni. Amennyiben egyezség nem születik, az azt közlő értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül keresettel fordulhat a Nyíregyházi Munkaügyi Bírósághoz (4400 Nyíregyháza, Toldi u 2.), de ha ezt a határidőt elmulasztja, akkor elveszíti a jogait. Létezik ugyan kimentési lehetőség, ami azt jelenti, hogy a jogainak gyakorlására alapos okból képtelen volt. Ha a felmondástól számítva hat hónapon belül terjeszti elő a kimentési kérelmét, van mód a felmondási tilalomba ütköző munka- viszony helyreállítására. Sallai Ernőéknek, Nyírbátor: Képeslapjaikat és jókívánságaikat köszönjük, ezennel viszonozzuk. Válaszol az illetékes Nem felsőruházati termék Szeretnék a Kelet-Magyarország november 24-i számában a „Nehézkes csere” cím alatt közölt levélre — az olvasóközönség korrekt tájékoztatása érdekében — pár sorban válaszolni. Az üzlet tulajdonosa vagyok és csak azért ragadok tollat, mert amit a tisztelt levélírójuk, Komlósi Sán- dorné nyilvánosságra hozott, az nem fedi a valóságot. A levelét az üzletem hitelrontásának tekintem. Én maximálisan próbálom a vevőim igényeit kielégíteni, de arra a vásárlóra, aki embertársai előtt valótlant állít — ezúton is kijelentem — hogy nem tartok igényt. Történt ugyanis, hogy Komlósi Sándomé szeptember tizenötödikén a kislánya részére egy blúzt vásárolt tőlem nyolcszázötven forint értékben, amelyről a DNY 794534 számú nyugtát állítottam ki saját kezűleg. Az alkalmazott ebédideje alatt ugyanis én voltam az üzletben. A cserét az alkalmazottam jogosan tagadta meg, hiszen ebben az esetben nemcsak a vásárlás időpontja, hanem a helye is bizonytalan. Azt is helyesen állította az eladó, hogy készpénzfizetési számlát a vevő külön kérésére vagyunk kötelesek kiállítani. Ä vásárló végül is elégedetten távozott, amikor a blúzt kicseréltük. Hogy ő nem tart igényt a további szolgáltatásaimra, azzal is csak egyetértésemet tudtam kifejezni. Azt írja, az eddigi cseréi alkalmával nem volt soha problémája. Itt szeretném felhívni a tisztelt vásárlóm figyelmét arra, hogy a blúz nem felsőruházati termék. Türkné Pénzes Gabriella tulajdonos Nyíregyháza, Luther u. 2. E törékeny kis virág életereje bámulatos, még a kemény téllel is dacol Harasztosi Pál felvételei Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó
