Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-07 / 286. szám

HAZAI HOL-MI Reneszánsz motetták Itáliában Városról városra énekel a Cantemus Fiúkórus • Szabadidőben autópálya-látogatás Főpróba az evangélikus templomban Amatőr felvétel M. Magyar László Nyíregyháza (KM) — Az elmúlt években már meg­szokhattuk, hogy a nyíregy­házi Kodály Zoltán Általá­nos Iskola kórusai a zene utazó nagykövetei. A ma­gyar kórusmuzsika hírnevét öregbítették többek között Spanyolországban, Ameri­kában, Ausztráliában, sőt még Japánban is. A közel­múltban megint érkezett le­vél az iskolába, ám ez alka­lommal a Cantemus Fiúkó­rust hívták meg Olaszor­szágba. A fiúkórus számára nem is­meretlen Olaszország. Lecco városában 1991-ben rendeztek egy nemzetközi kórusfesz­tivált, s az ott bemutatott pro­dukció alapján a zsűri a me­zőny legjobbjának a nyíregy­házi fiatalokat találta. Zenekarral és szólistákkal — Már akkor mondták ne­künk, hogy visszahívnak ben­nünket — magyarázza Durá- nyik László, a fiúkórus vezető­je. — Tavaly küldtek is meg­hívót, de aztán a szervezők lefújták a rendezvényt. Az idén megint hívtak bennünket, s most már semmi akadálya annak, hogy utazzunk. Észak­Olaszországban immár ki­lencedik alkalommal rendez­nek „A zeneirodalom gyöngy­szemei” címmel karácsonyi koncertsorozatot, s ezen kell énekelnie a fiúkórusnak. — Három olyan koncertünk is lesz, amelyen Bergamo város zenekara kísér majd bennünket. A zenekari hang­versenyen Schütz: Karácsonyi oratóriumát és Bach három kantátáját mutatjuk be. A ze­neszerzők szólistákra is írták a műveket, így az olaszországi koncerteken közreműködik Drabik Zsuzsa (szoprán), Nagyváthi Zsolt (alt), Szilágyi Szilárd (tenor), Fenyvesi Zsolt és Fenyvesi Attila (basszus). A többi hangversenyen önállóan szerepelünk, reneszánsz mo­tettákat és Kodály-műveket (Esti dal, János köszöntő) éne­kelünk. Nem mondhatnám, hogy könnyűek a renszánsz motetták, hiszen Palestrina, Gabrielli nyolc szólamra írta műveit. Orgonamuzsika a koncerteken A hangversenyek szervezői még azt kérték a kórustól, hogy a koncerteken orgona­muzsika is csendüljön fel, ezért Gyülvészi János orgona­művész szintén elkíséri a művészeti együttest. Az énekkar december 7-én este indul el Nyíregyházáról autóbusszal. A tervek szerint 8-án érkeznek meg Bergamó- ba, s este 9 órakor már próbál­nak is a zenekarral. Másnap még szintén lesz próba, majd december 10-én lép először közönség elé a Cantemus Fiú­kórus. Aztán már beindul a „nagyüzem”, hiszen december 17-ig mindennap kell más­más városban koncertet adni. Színpadra lépnek még többek között Leccóban és Milánóban is. Természetesen jut idő azért majd városnézésre, a monzai autóversenypálya is a látniva­lók között lesz. Hetente háromszor — Szeptember óta kemé­nyen készülünk erre a szerep­lésre — folytatja Durányik László. — A próbák egyezte­tését nehéz volt megoldani, mivel középiskolás fiúk is tag­jai az énekkarnak. A kórusta­gok többsége 5., 6. és 7. osztá­lyos, velük hetente háromszor is próbáltunk. Szükség volt erre a sok pró­bára, hiszen ezt követelte meg a művek száma és nehézsége, valamint arról sem szabad megfeledkezni, hogy minden művet kívülről énekelnek a srácok. Az elmúlt napokban fő­próbákat is tartottunk. Mű­sorunkat bemutattuk Nyíregy­házán az evangélikus temp­lomban, valamint Gávaven- csellőn is hallhatta a zenesze­rető közönség ezt a karácsonyi koncertet. Meglepetés a szeretet ünnepére A legnagyobb boldogtalanság egy gyereknek, ha elfeledkeznek róla vagy nincs pénz ajándékra Budapest-Nyíregyháza (KM) — A Mikulás és a kará­csony minden gyereknek a legnagyobb ünnep, és elvá­laszthatatlan a szeretet kife­jező ajándékozástól. A legna­gyobb boldogtalanság egy gyerek számára, ha elfeled­keznek róla, vagy nem tudnak neki ajándékot adni. A Magyar Mikulás Alapít­vány második éve gyűjti ösz- sze, és válaszolja meg a gyere­kek Mikuláshoz írt leveleit. A tízezernél több levél csodála­tos olvasmány a mai gyerekek vágyairól, hitéről és reményei­ről. Szerencsére, a többség a család óvó melegéről tanúsko­dik, és csak megosztani kíván­ja az ünnephez fűződő öröm­teli várakozást.De vannak a le­vélírók között nagyon szeren­csétlen sorsú kisgyerekek is. A többségük mástól nem kér, és nem is panaszkodik, csak a Mikulásnak írja meg bánatát — hisz nem is tudja, hogy for­dulhatna valakihez egyáltalán. Többszáz levélíró kisgyerek még soha nem kapott ajándé­kot Mikulásra, némelyik kará­csonyra sem. Azután egyre többen arról írnak, hogy ré­gebben jött a Mikulás, de mió­ta anya, apa nem tud dolgoz­ni..., vagy meghalt.., vagy el­ment... vagy beteg... Vannak elhagyott, nevelőotthoni gye­rekek, akik ugyan megkapják az intézeti ajándékot, de a saját vágyaik szerintit soha... Van­nak beteg gyerekek, akiken ugyan nem segít az ajándék..., de mennyi mindent jelenthet! Kedves Felnőttek, Szülők és Nagyszülők! Alapítványunk önmagában nem rendelkezik olyan forrá­sokkal, hogy teljesíteni tudjuk az egyenként szerény és in­dokolt kéréseket. Ha módjuk­ban áll, segítsenek ajándékot küldeni a mástól erre hiába váró gyerekeknek! Az alapít­vány pénzt és tárgyi adomá­nyokat — elsősorban édessé­get, új játékokat, mesekönyve­ket, sportszereket, taneszközö­ket és más ajándékokat, eset­leg ruhaneműt — vár az aján­dékozáshoz. Az ajándékokat a gyerekek Mikuláshoz írt le­veleinek elolvasása, feldolgo­zása után egy erre létrehozott bizottság osztja el, és karácso­nyi ajándékként kapják meg a gyerekek. Minden adományozónak betekintést adunk a munkába. Az ünnepek elmúltával az ak­ció eredményét közzétesszük. Cím: Magyar Mikulás Alapít­vány 1141 Budapest, Ürmény utca 6. Ügyintéző: Halász Etelka (kuratóriumi elnök). (Ön)útilapú a szürkeállománynak Új könyv a kivándorló magyarokról • A szellemi dolgozók aránya növekszik Dr. Rozgonyi Ibolya főiskolai docens Nyíregyháza — Legújabb- kori történelmünk talán egyik izgalmas problémáját vizsgál­ja Szászi Ferenc-. Újabb ada­tok, összefüggések a magyar- országi lakosság kivándorlásá­nak történetéhez (1945-1989) című könyvében. A szerző a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Közgazdaságtudományi Tan­székének tanára, a történelem- tudomány kandidátusa, szá­mos könyv és tanulmány alko­tója. Eddigi publikációi első­sorban Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye kivándorlástörténe­téhez, a régió gazdasági-tár­sadalmi viszonyaihoz illetve szegényparaszti mozgalmai­hoz kapcsolódnak. Szászi Fe­renc több évtizede elkötelezett és lelkes kutatója a magyaror­szági kivándorlás történeté­nek. Egyetemi doktori disszer­tációját, majd 1983-ban kan­didátusi értekezését is e téma­körben védte meg. Míg koráb­bi művei helytörténeti jellegű­ek és a múlt század végének, illetve a két világháború kö­zötti időszak kivándorlástör­ténetének feldolgozását tartal­mazzák, most megjelent köny­vében országos kitekintést ad. A könyv a magyarországi migrációnak ez idáig kevesek által és alig elemzett korsza­kát, az 1945-től 1989-ig ter­jedő időszakát öleli át, így az 1956-os „nagy hullám” előtti és utáni mozgásokról is képet kapunk. A szerző az eredeti szóhasználatnak megfelelően említi a kivándorlókat érintő adatokat, így 1956-57-ig a disszidens illetve önként vagy kényszerből emigráltakról, míg az ezt követő időszakban jogellenes (illegális) és enge­déllyel (legális) eltávozókról ír. A ki- és bevándorlás meny- nyiségi mutatóinak felvázolá­sa és elemzése mellett a szerző kellő részletességgel illuszt­rálja azok irányát, demográfiai és foglalkozás szerinti össze­tételét. Ízelítőül csupán né­hány érdekes adatra hívjuk fel a figyelmet. Magyarország ki­vándorlástörténetének külön­böző periódusaiban a mező- gazdasági napszámos és cselé­dek aránya az összes kiván­dorlókhoz viszonyítva 68,6 százalékot tett ki, addig ugyanez a társadalmi réteg az 1956-osok között mindössze 7,1 százalék, 1973-1979 kö­zött pedig csupán 0,11 száza­lék volt. (Id. m. 35. old.) Ezzel összefüggésben el­gondolkodtató az az adat is, mely a szellemi dolgozók kor és foglalkozás szerinti meg­oszlását, valamint az összes kivándorlókhoz viszonyított arányát taglalja. Figyelmezte­tésnek is tekinthetjük, hogy 1973-79-ben az illegálisan ki­vándoroltak között a szellemi dolgozók részaránya 39,7 szá­zalékot tett ki, míg 1956-57- ben ez „még csak” 25,4 száza­lék volt. (Id.m. 41. old.) A szerző a legális és illegális kivándorlás mellett a nem kevésbé fontos visszavándor- lás tendenciájának érzékelteté­sére is törekszik. Széles for­rásbázisra támaszkodva közli az adatokat, melyek elemzésé­re, értékelésére nagy hang­súlyt fektet, így többek között a kivándorlás okozta többirá­nyú veszteségekre is ráirányít­ja figyelmünket. Külön érdeme a könyvnek, hogy alapos levéltári kutató­munka rejlik mögötte. így kerülhetett sor számos, ez idá­ig nem publikált anyag feldol­gozására, az Országos Rend­őrfőkapitányság illetve a KSH eddig titkosan kezelt adatai­nak felhasználására is. Szászi Ferenc: Újabb ada­tok, összefüggések a magyar- országi lakosság kivándorlásá­nak történetéhez (1945-1989) című könyve a Magyar Tuc^ji mányos Akadémia Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Tu­dományos Testületének közle­ményei sorozatában jelent meg. A kötetet — melyhez a nyíregyházi ÁFÉSZ és a deb­receni Ady Endre könyves­boltban lehet hozzájutni — nemcsak a szakemberek, de a történelem iránt valamennyire is érdeklődő széles olvasókö­zönség számára ajánljuk. Jegyzet Rosta és Dénz Kovács Éva r r állom, lemondtak fize- J~t tésük soros és aktuális megemeléséről az osztrák parlamenti képviselők. A nagylelkű gesztust azzal in­dokolták, nehéz helyzetben van az ország, jninden fil­lérre szükség lehet, valamire való politikus ilyen körülmé­nyek között nem engedheti meg magának, hogy meg­emelt jövedelmet tegyen zsebre. Pláne nem akkor, amikor tudván tudja, mind­eközben az általa képvisel­tek, az örökös „hivatkozási alap", a nép, az ország sem jobban, hanem rosszabbul él... Hallom, persze azt is, hogy egyes bajkeverők, mindig rosszat feltételező újságok és újságírók a hír hallatán nem átallották azt mondani, nem többről, mint az osztrák választások előtti kortesfo­gásról van szó, a honatyák így próbálnak népszerűségre szert tenni, miközben nyil­vánvaló, tettükkel a mandá­tumhoz ragaszkodnak, az új­raválasztásukat szeretnék ily módon is megerősíteni. Ráa­dásul az sem titok, emelés nélküli fizetésükből sem él­nek valami rosszul... Lehet, hogy ez is benne van a pakliban, a sógorék tette akkor is dicséretes. Mint kiderült, nemcsak az osztrákok, az egykori NDK politikusai is méltóak a fi­gyelemre, hiszen közülük nemreg két parlamenti kép­viselő adta vissza mandátu­mát akkor, amikor nyilvá­nosságra került, több mint kétszázezer márkával több pénzt tettek zsebre, mint amennyi őket törvényesen megillette volna. Míg a nyugati példákat hallgatom, arra gondolok, milyen nagyszerű lenne, ha a sokat emlegetett európai normákat az efféle dolgok­ban is megpróbálnánk követ­ni, de legalábbis megközelí­teni. Ha itthon is szokássá válna, hogy tekintélyüket vesztett közéleti emberek ön­szántukból levonják a tanul­ságot, s nem várják meg, míg végképp hiteltelenné válva nemcsak a saját, hanem az általuk képviselt párt, eset­leg kormány, minisztérium vagy bármely közösség be­csületét is végképp megkér­dőjelezik, netán tönkreteszik. A dolognak mellesleg az adhat külünös aktualitást, hogy a hazai választások kö­zeledtével, mondhatni az esetleges búcsúzkodás előtt honatyáink és -anyáink állí­tólag azon töprengenek, mi­képpen kárpótolhatok anya­gilag azok, akik a voksolás­kor kiesnek a rosta likán. M intha teljességgel el­képzelhetetlen lenne, hogy küldetésüket teljesítve tudomásul vegyék a veresé­get, s esetleg folytassák ott, ahol négy évvel ezelőtt ér­tünk és(?) vagyf?) magukért abbahagyták... Télidőben Balázs Attila felvétele ■ - ^ sfeff ■ v^Äs? ál Fegyvernemi nap Nyíregyháza (KM - T. K.) — Fegyvernemi napot tartottak a nyíregyházi ka­tonai ellátó alakulatok de­cember 1-jén. Olajos Sándor alezredes, a Vay Ádám El­látó Zászlóalj parancsnoka méltatta a hivatásos katonák, a sorállomány és a közalkal­mazottak részvételével meg­rendezett ünnepségen a szakterületükön szolgálatot teljesítők munkájának fon­tosságát. Az állománygyűlés után kultúrális és sportversenye­ket szerveztek a sóstói csa­patpihenőben. A „PSZH” szemein ezúttal a javító kukucskál ki Szekeres Tibor felvétele Kelet-Magyarország 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents