Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-06 / 285. szám

16 Kelet-Magyarország Futott a Mikulás Szombaton többszázan indultak a nyíregyházi Mi­kulás Futáson. Az egyik legnépszerűbb a családi futás volt Szekeres Tibor felvétele Forgatókönyv szerint Szombaton jön a Siófok, azaz a rangadó Nyíregyháza (KM) — Ez igazi presztízs­mérkőzés volt. A Tanárképző NB I-es fér­fi kosárlabdacsapata va­sárnap este a rivális Salgó­tarján együttesét fogadta, akiknél két korábbi nyír­egyházi játékos (Skurin és Bede) is pályára lépett. Nyh. Tanárképző-Salgó- tarján 106-77 (47-43). Buj- tosi csarnok, 400 néző, v.: Pázsitka, Sztrakovics. Ta­nárképző: Kozma 13/3, Borosnyai B. 14/3, Taraszov 19/3, Sitku 29, Klisura 18. Csere: Borosnyai Sz. 9/3, Szalai, Hutás, Oroszvári 2, Elek 2. Edző: Hegedűs Fe­renc. Salgótarján: Földesi 9/3, Bede 7/3, Molnár, Skurin 39/6, Zserajics 10. Csere: Farkas 3/3, Borók 4/3, Tóth 2, Fekete, Nádai 3/3. Edző: Laczkó Sándor. Az eredmény alakulása, 5. perc: 8-8. 10. p.: 20-17, 15. p.: 33-36. 25. p.: 60-45. 30. p.: 72-54. 35. p.: 89-67. Soka apró hibával kezdtek a hazaiak, a tarjániak pedig éltek a lehetőségekkel. Oly­annyira, hogy a félidő dere­kán átvették a vezetést. Igaz örömük nem sokáig tartott. A második félidő elején az­tán a nyíregyháziak szinte állva hagyták a nógrádiakat, minden tekintetben jobbak voltak. Aztán kijött a jobb erőnlét, a nagyobb tudás és egyre inkább elhúztak Sit- kuék. Taraszov triplájával is­mét átjutottak a száz ponton, és összességében nagyon biztosan hozták a kötelező győzelmet. Remélhetőleg az eddigi sikerek megfelelő önbizal­mat adtak a csapatnak, hi­szen szombaton jön a nagy rangadó, a listavezető siófo­kiak vendégszereplése. Hegedűs Ferenc: Jó ké­pességű csapatot győztünk le. Az első félidőben még bírták a pozíciójátékot a ven­dégek, de a folytatásban fizikailag felülkerekedtünk. Laczkó Sándor: Az első félidőben még partiban vol­tunk, utána azonban a haza­iak jobban védekeztek és tá­madtak. Bravúros vereség Pedig a szünetben még öt góllal vezettek Solymár (KM) — A papírfor­ma legalább egy vendégpontot ígért. Az NB I-es férfi ké­zilabda-bajnokságban a solymáriak még nem tud­tak nyerni, így a nyíregy­háziak bizakodhattak a pontszerzésben. Igaz Uzej- rovics betegség miatt nem utazhatott a többiekkel, Szergyuk viszont lehetősé­get kapott a bemutatkozás­ra. Solymár-Nyíregyházi KC 23-21 (9-14). NYKC: Boczák — Szergyuk 4, Medve 4/2, Jankovics 1, Kun 1, Prolics 6, Tóvizi 3. Csere: Szabó (kapus), Tóth 2, Déváid, Varga. Edző: Szőke István és Bartha Dénes. Kiállítások: 6 illetve 4 perc. Hétméteresek: 7/6 illetve 4/2. Az félidő hajrájában elhú­zott a nyíregyházi csapat és megnyugtató előnnyel vár­hatta a szünetet. A második játékrész 13. percében egyenlítettek a hazaiak (17-17), majd előnyhöz ju­tottak. A hajrában 20-19-es solymári vezetésnél a ven­dégek két büntetőt is elhibáz­tak. A megnyugtató vezetés után érthetetlenül kienged­tek a nyíregyháziak, és egyé­ni hibák sorozata miatt ve­szítettek. SPORT 1993. december 6., hétfő A Szőke Sziklával a labdarúgásról Mészöly Kálmán szerint összefogással öt-tíz év alatt léphetne előre a magyar foci Mészöly Kálmán Szekeres Tibor felvétele Mán László Nyíregyháza (KM) — A na­pokban Nyíregy­házán járt Mé­szöly Kálmán. A „Szőke Szikla” üzleti tárgyalásra érkezett, a Vasas érdekében tárgyalt. Nem hiszem, hogy a labdarúgást kedvelőknek be kellen mutatni a piros-kékek vezetőjét, akinek a szíve a magyar foci mellett az an­gyalföldiekért dobog. Az üz­leti megbeszélés előtt kész­séggel állt lapunk rendelke­zésére. □ Mészöly Ur, nemrégiben emlékezett meg a magyar lab­darúgás a dicső londoni 6-3- ról. Önnek mit adott ez a mér­kőzés? — Először is hadd mondjam el, hogy nagyon büszke va­gyok arra, hogy mint volt vá­logatott játékost és szövetségi kapitányt meghívtak és ott lehettem a Kongresszusi Köz­pontban tartott ünnepségen. Röstellem viszont magam azért, hogy többen nem jöttek el. Elcsépelt dolog erről a negyvenéves jubileumról be­szélni, de a találkozás a régi játékosokkal nagyon nagy él­mény volt. Maga az ’53-as mérkőzés, az eredmény óriási teljesítmény volt, nekünk, az én generációmnak egy éltető elem. Sajnos a mai srácoknak nincs ilyen. □ Számomra ehhez közelál­ló sikert jelent az 1966-os vi­lágbajnokságon a brazilok le­győzése. Azon a mérkőzésen ön is a pályán volt. — Ez bánt is egy kicsit ben­nünket, akik játszottunk. Hi­szen a 6-3 után ez volt a máso­dik nagy eredmény, hiszen a világbajnok brazilokat vertük meg. Függetlenül attól, hogy Pelé akkor nem játszott. Meg­győződésem, hogy az ilyen sikerekre megfelelő módon kell megemlékeznünk, és erre a jövőben jobban oda kell fi­gyelnie az illetékeseknek. Hi­szen olyan nehéz éveket élünk, annyi negatívum van a magyar labdarúgásban, hogy szükség lenne az ilyen emlé­kek felelevenítésére. □ El is jutottunk a jelenhez, a mai foci olyan amilyen. Ön a magyar labdarúgás szinte minden szintjén dolgozott már, így igazán testközelből benne van ebben. Miben látja a leg­nagyobb problémát? — Nem akarok olyan köz­helyekbe bocsátkozni, hogy szegények vagyunk, nincse­nek létesítményeink, szerelé­seink. Millió gondunk van, az utánpótlásról csak beszélünk, de nem lépünk előre. Ez fia­talokkal foglalkozó szakem­bereket nem fizetjük meg... Könyörgöm, mikor én az öt­venes években elkezdtem fo­cizni, még nagyobb szegény­ség volt. Mégis voltak és let­tek futballisták. Nekünk sem lehetett rámenni a fűre, mégis rámentünk. Elzavartak, de visszamentünk, mert nagyon szerettünk focizni, és labda­rúgók akartunk lenni. Ez a szegénység lerágott csont, és nem állja meg a helyét. Véle­ményem szerint az egyik leg­nagyobb probléma az, hogy a srácok nem szeretik igazából úgy a labdarúgást, mint a mi időnkben. — Aztán az újságírók sem szeretik igazán a focit, elné­zést kérek a kivételtől. Nem züllött csavargóknak kellen beállítani a játékosokat, nem csak a rosszat kellene észre­venni. Persze nem kellene fel- tupirozni a dolgokat, csak észrevenni a pozitívumokat és azokra fektetni a hangsúlyt. Nem szeretünk róla beszélni, de az ország elszegényedett, a sport pedig egy része ennek az elszegényedett valóságnak. Megváltoztak a viszonyok, és ezekből nem lehet kiragadni a labdarúgást. A magyar foci Trabantját nem szabad össze­hasonlítani a többiek Mer­cédeszével. Mert ha a gyerek csak azt hallja, hogy ő milyen ügyetlen, akkor előbb-utóbb... Ö Túl a tényfeltáráson ön milyen kiutat lát, hogyan lehetne kilépni a nem rózsás jelenből? — Pedig van üzlet a magyar labdarúgásban. Csak ezt még nem sikerült igazán megtalál­ni. Ám nem szabad elfeledni, hogy ez nem megy egyik nap­ról a másikra. Itt egy hosszú, és lassú időszakra van szük­ség, és persze türelemre. Elő­ször is egy mindenre kiterjedő helyzetelemzésre lenne szük­ség. Félre kellene tenni az irigy­séget. Miért fáj az valakiknek is, hogy Mészölynek van egy gazdag haverja, aki megveszi a Bácsit, a Kisst, a Nagyot. Nem az állami, a közpénzből van. — A bajnoki rendszert illetően régi vesszőparipám a play-off beveze­tése. A németeknél, a spanyoloknál, az olaszoknál vagy ép­pen az angoloknál erre nincs szükség, mert sok csapat van az első osztályban és a játékosok na­gyon sok mérkőzést játszanak. Ahogy az osztrákoknál ez be­vált, véleményem szerint nálunk is si­kerrel járna. Több meccs lenne, és talán a mezőny is kiegyensúlyozot­tabbá válna. A mér­kőzések számát feltétlenül meg kellene emelni. — Ami az MLSZ-t illeti, vál­tozatlanul nem tölti be azt a funkcióját, amit kellene. Negyven éve beszélünk az utánpótlásról, de még mindig nem történt semmi, oda nem jut elég pénz. Nálunk a Vasas­nál például ötezer forintos fi­zetéssel dolgoznak az után­pótlásvonal edzői. Ki az, aki az egész hetét, a szombatokkal és vasárnapokkal együtt eny- nyiért feláldozza? Természe­tesen a megszállottak. Őket, bennünket nem támadni kel­lene, hanem segíteni. ^Alaposan belemerültünk a kérdésbe, és órákon át beszél­hetnénk róla. Ön, mint örök optimista szerint mennyi időre lenne szükség a változásokra? — A legfontosabb az össze­fogás lenne a játékosok, edzők és persze vezetők részéről. így öt-tíz éve alatt már bizonyítani lehet. A kiúton ne egymást lökdösve haladjunk, hanem egymást segítve. Szeretném ezt megélni. Stich (balról) és Kühnen párosban 0-2-ről fordítottak AP-felvétel Röviden • A labdarúgó NB II Keleti-csoportjában is vé­get ért az őszi szezoon. A korábban elmaradt és szombaton lejátszott mér­kőzésen: Hatvan-Szeged 1-0 (1-0). • Oslóban a helyosztók­kal véget ért a női kézilab­da-világbajnokság. A ma­gyarok 16-9 (7-3) arány­ban nyertek az osztrákok ellen és így a hetedik he­lyen végeztek. • Czakó Krisztina min­den előzetes várakozást fe­lülmúlóan szerepelt Colo­rado Sprigsben, a junior műkorcsolyázók világbaj­nokságán. A tizenöt eszten­dős versenyző ezüstérmet szerzett. TOTO 49. hét Stichék értek a csúcsra Düsseldorf (dpa) — Óriási volt az érdeklődés Düs­seldorfban a né­met-ausztrál Davis Kupa dön­tőn. Pénteken még nem dőlt el semmi, hiszen a hazai sztár, Stich ugyan nyert Stoltenberg ellen, ám utána Goellner drá­mai csatában kikapott. A 23 éves német játékos már 2-0-ra vezetett Fromberg ellen, de öt (!) meccslabdája közül egyet sem tudott kihasználni, és végül öt játszmában alulma­radt. Szombaton már a hazaiak­nak állt a zászló, hiszen a Stich-Kühnen hazai duó 0-2- ről fordítva nyert és így a németek jutottak előnyhöz. A vasárnapi nyitóegyesen Stich magabiztosan verte Fromber- get, ezzel a németek nyerték a hatalmas salátástálat. Á Goell- ner-Stoltenberg összecsapás­nak már nem volt tétje, a német sikerével csapata 4-1-re győzött a Davis Kupa fináléjában. Főszerkesztő: dr. Angyal Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Marik Sándor. Szerkesztők: Ésik Sándor, Sípos Béla. ♦ Kiadja a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős kiadók: Thomas Koch és Ésik Sándor. Ügyvezető igazgató: dr. Kárpáti Imre. Igazgatóhelyettes: Marinkás Kálmánná. ♦ Kiadó és Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3-5.4401. Postafiókszámok: lapkiadó 25; szerkesztőség 47. Telefon: (42) 311-277. Telex: 73-344. Telefax: 315-124. Sportrovat (éjszakai üzenetrögzítő): 310-329. Hirdetés: 310-150. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111 -4475. Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Adám. Hírügynökségek: MTI/AP. ♦ Készült a Kelet-Magyarország fényszedő rendszerén. Rendszergazda: Ferenczi István. Vezető tördelő: Csonka Zsolt ♦ Nyomtatás: Inform Stúdió Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11., telefon: 52/313-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató. ♦ Terjeszti: az áruspéldányokat a Debreceni Postaigazgatóság, 4046 Debrecen, Bethlen u. 1. Telefon: (06-52) 312-111. Igazgató: dr. Kovács József; az előfizetett példányokat az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon (06-52)313-101. Ügyvezető igazgató Czeglédy György. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hirlapkézbesítőinél, a kiadóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 349-98911 023-02322/7007 pénzforgalmi jelzőszámára, valamint megrendelhető a kiadó cimén. ♦ Előfizetési díj egy hónapra 315 forint, negyedévre 945 forint, fél évre 1800 forint, egy évre 3408 forint. (Az árak az áfát is tartalmazzák.) Az áruspéldányok ára mindennap egysége­sen 15,40 forint. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. INDEXSZÁM: 25059 HU ISSN 0133-2058. 1 2 1 x x 1 1 2 1 1111 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents