Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-04 / 284. szám

1993. december 4., szombat MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL Kelet-Magyaro. Egyelőre nem növekszik a kárpótlási jegy szabadpiaci ára Ráthy Sándor Budapest (ISB) —«Hosszú hónapokig tartó gyengélke­dése után felépülni látszik a kárpótlási jegy, jóllehet ár­folyamának növekedése még nem nevezhető igazán ko­moly erőre kapásnak. Külö­nösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy egy ezerforin­tos címletű jegy — a ka­matláb folyamatos növeke­dése miatt — ma már több mint 40 százalékkal többet ér eredeti értékénél. Igaz, csak akkor, ha tulajdonosa a földvásárlások vagy a priva­tizáció során használja fel. A szabadpiac ugyanis nem ismeri el ezt az értéknöveke­dést. A tőzsdén és a szabadpi­acon napjainkban legfeljebb 750-790 forintot adnak egy- egy kárpótlási jegyért. Ez pe­dig alig több mint 50 száza­lékos szabadpiaci árfolyamot jelent. Mindebből következik, nin­csenek könnyű helyzetben azok, akik még nem döntötték el, mihez kezdjenek kárpótlási jegyükkel. Akiknek sürgősen készpénzre van szükségük, aligha tehetnek mást, mint eladják papírjukat. A szabad­piacon illetve a tőzsdén elér­hető mindenkori ár jól tükrözi a kárpótlási jegy akkori érté­két, s ez még akkor is így van, ha többen „kótyavetyélésnek” minősítik az értékpapír sza­badpiaci eladását. Kétségte­len, annyiban igazuk van, a kárpótlási jegy tulajdonosának sokkal nagyobb hasznot is hozhat akkor, ha befektetik, s nem készpénzért adják el. Ugyanakkor meg kell jegyezni azt is, bármilyen befektetés csak később — eseteleg évek múlva — hoz hasznot, míg az azonnali eladás enyhítheti, a többnyire amúgysem bővelke­dő kárpótolt anyagi gondjait. Akinek nincs szüksége azonnal készpénzre, de földet sem akar vásárolni, illetve be­fektetni és privatizálni sem szándékozik kárpótlási jegyé­vel, az elgondolkozhat, emel­kedik-e tovább a jegy tőzsdei árfolyama vagy inkább elé­gedjen meg a mostani értéknö­vekedés adta lehetőséggel. Mielőtt azonban az elmúlt he­tek fejleményei kapcsán túlsá­gosan vérmes reményeket táp­lálna valaki, érdemes egy mé­lyebb összefüggést elemeznie. A kárpótlási jegyek árfolya­mára döntő hatással van, hogy az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) valamint az Állami Vagyonkezelő Rt. (ÁV Rt.) milyen cégek részvényeit ajánlja fel cserére, illetve mi­lyen privatizációs kínálatot nyújt az értékpapírral szem­ben. Az elmúlt hetekben ta­pasztalt árfolyamnövekedés hátterében az húzódik meg, hogy viszonylag jó kínálat je­lent meg a piacon — gondol­junk csak a korábbi Pick vagy a nemrég lezajlott Prímagáz Hungária Rt. részvénycseréjé­re —, s ez magával „húzta” a kárpótlási jegy szabadpiaci ár­folyamát is. Érdekes módon azonban még így sem emelke­dett 800 forint fölé a papír értéke, s igencsak kétséges, hogy bármikor stabilizálódik- e árfolyama 800-900 forintos szinten. Valószínűleg nem, de ennek oka már nem a vagyonkí- nálatban, hanem a privatizá­ciós lehetőségekben keresen­dő. Nagy tételben ugyanis azok a vállalkozók és befek­tetők vásárolnak kárpótlási je­gyet a tőzsdén és a szabadpia­con, akik privatizálni akarnak A munkáltatók jelentős része nem fizet végkielégítést Pásztor Zoltán Budapest (ISB) — Önkor­mányzati ügyekben erősíteni kell a polgármester szerepét, valamint meg kell szüntetni a jegyző túlzott függőségét a képviselő-testülettől és a te­lepülés első emberétől — je­lentette ki Szabó Lajos, a Belügyminisztérium főosz­tályvezetője a csütörtökön kezdődött, háromnapos Or­szágos Humánpolitikai Kon­ferencián, amelyet Budapes­ten rendeztek az ország min­den megyéje munkaügyi szakembereinek részvételé­vel. A tárca képviselője szerint indokolt bővíteni a jegyző munkáltatói jogait, önálló hi­vatalvezető szerepét, esetleg — kevés kivétellel — általá­nossá tehető a polgármester közvetlen választása. Meg kell fogalmazni az önkormányzati képviselők alapvető törvényi feladatait, és — súlyos kötele­zettségszegés esetére — a mandátumvesztés, a vissza­hívhatóság eseteit. Továbbfejlesztendő továbbá az önkormányzatok céltámo­gatási rendszere, és bővíteni kell a kötelező megyei (körzeti jellegű) közszolgáltatások kö­rét. A megyei önkormányzat­nak hiánypótló szerepet kell kapnia a területfejlesztésben, a térségi érdekek feltárásában és a területi esélykülönbségek ki- egyenlítésében, továbbá erősí­teni szükséges rendeletalkotá­si szerepét. A Belügyminisztérium munkatársa szerint a köztár­sasági megbízotti intézmény a törvényességi ellenőrzés he­lyett felügyeleti jogosítványo­kat is kapjon, nyíljon lehe­tőség az önkormányzati dön­tés pótlására és a törvénysértő rendelkezés felfüggesztésére. Maradjon viszont meg az önkormányzati érdekeket vé­dő bírósági kontroll. Mohácsy János ügyvéd a munkaszerződéssel kapcsola­tos tapasztalatait osztotta meg a konferencia résztvevőivel. Mint kifejtette, egyre gyako­ribb jelenség, hogy egyes munkáltatók hat hónaptól egy­éves időtartamig határozott idejű munkaviszonyt létesíte­nek, majd azt a lehetséges 5 éves időtartamon belül sorra hosszabbítgatják. Ez a módszer nem ellen­kezik a Munka-törvénykönyv­vel, viszont a munkavállalók részére számos hátránnyal jár: elesnek a felmondási védett­ségüktől, a felmondási járan­dóságuktól és a végkielégítés­től, valamint állandó bizonyta­lanságban vannak. Az előadó tapasztalatai sze­rint ahol ilyen gyakorlatot folytatnak, ott a munkaválla­lók nem mernek élni a szak- szervezeti szerveződés lehető­ségeivel, nem kezdeményez­nek munkaügyi vitákat, és a munkáltató egyébként tör­vénysértő utasításait is tudo­másul veszik. Napjainkban a munkáltatók jelentős része felmondás meg­tétele után — gazdasági ne­hézségekre hivatkozva — nem tesz eleget kötelezettségeinek, nem biztosítja a munkavállaló járandóságait, ide értve a vég- kielégítést is. Nem ritka az olyan eset, amikor a törvényes mértéknél alacsonyabb összeg kifizetését helyezik kilátásba, ha a mun­kavállaló így minden további igényéről lemond. Ha a mun­kavállaló bírósághoz fordul, körülbelül egy év múlva szá­míthat ítéletre. Ennyi idő el­teltével pedig már nem biztos, hogy egykori munkáltatóján behajtható a követelése. Mo­hácsy János szerint ezt a mél­tánytalanságot a tárgyalás so­ronkívüliségének biztosításá­val lehetne orvosolni. Szeminárium vállalkozóknak Tiszacsege (KM - M. É.) — A magyar gazdaság átalaku­lásának jelenlegi szakaszá­ban a vállalkozóknak jelen­tős szerep jut a gazdasági élet fellendítésében, a vállal­akozás a piacgazdaság megte­remtésének motorjává vál­hat. A kezdő vállalkozók gond­jainak enyhítése, a vállalkozá­sok sikeres működtetése céljá­ból a Friedrich Naumann Alapítvány támogatásával a Budapesti Közgazdaságtudo­mányi Egyetem Vezetőképző Intézete és a németországi GEWO GmbH. közreműködé­sével a Szakmai Továbbképző Átképző és Vállalkozástámo- gató Rt. „Egzisztenciaalapí- tás-vállalkozóképzés” címmel ingyenes mintaszemináriumot rendez Tiszacsegén december 6—11. között. A képzés hatékonyságának érdekében az oktatás tananya­gát a hazai viszonyokat jól is­merő és a vállalkozások terü­letén jártas elméleti és gyakor­lati szakemberek dolgozták ki, felhasználva az együttműkö­désben közreműködő német vele. A jegy kamattal növelt értékéhez viszonyítva ők dur­ván 50 százalékos árfolyamon veszik az értékpapírt, de a pri­vatizációs pályázat során tel­jes értékben fogadja el tőlük az ÁVÜ. Ha viszont a jegy ár­folyama 800 forint fölé men­ne, akkor már E-hitellel job­ban megéri privatizálni, mint a szabadpiacon vett kárpótlási jeggyel. Ez tehát az a korlát, amely mindenképpen megha­tározza a jegy árfolyamatát. A tartósan 800 forint fölötti árfolyam így csak akkor érhe­tő el, hp a két vagyonkezelő nagyon jó cégek részvényeit ajánlja fel cserére. A viszonylag folyamatosan jó kínálatra most mutatkozik némi esély. A tervek szerint hamarosan piacra dobják a MÓL Rt. s néhány hazai bank részvényét. Kérdés viszont, hogy milyen mennyiségben, s egyelőre nem tudni azt sem, hosszú távon mennyire bízhat­nak az emberek a minőségi kínálatban. Az ÁVÜ kezében lévő portfoliót nézve nincs különösebb okuk a bizakodás­ra, s így már csak azt remél­hetik, hogy a kormány az ÁV Rt. vagyonából teremt jó kínálatot. Lövöldözés Belgrád (MTI) — Szara­jevót pénteken újra lőtte a szerb tüzérség, a városköz­pontban csapódtak be a löve­dékek. A súlyos támadás kö­vetkeztében sajnos ketten meghaltak, nyolcán megsebe­sültek. HIRDETÉS _______________________ Rémhírek Gyulaiházán Kováts Dénes Nyíregyháza — Gyu­laháza (KM) — Veszélyes hulladékot akarnak tárol­ni Gyulaházán — terjedt el a hír. A tényekről kérdez­tem a Parragh Dénest, a környezetvédelmi felü­gyelőség helyettes vezető­jét. A jelenlegi helyzet a leg­veszélyesebb, de nem egy­szerű dolog a biztonságos ártalmatlanítás sem. Ha az aszódi telepre vinnék, több százmillió forintba kerülne. Pályázatot írtak ki a legjobb megoldás megtalálása érde­kében. Természetesen elő­ször Kisvárda térségében akarták kialakítani a hulla­déklerakót, de a szóba jöhe­tő területek magas talajvíz­szintje miatt ez meghiúsult. Ezután találtak további vizs­gálatra alkalmas területet Gyulaházán. Jelenleg folyik a lerakó környezeti hatásvizsgálatá­nak véleményezése. Korsze­rű technika alkalmazásával, többszörös védőréteggel hosszú távra meg lehet úgy oldani a dolgot, — az aszó­dinál is biztonságosabban — hogy az ott élőket ne érje semmilyen hátrány. Az alul­ról és felülről is többszö­rösen szigetelt lerakóból nem szállhat majd az az­besztpor. A szakemberek szerint „bombabiztos” meg­oldást találtak ki, s valósít­hatnak meg. Az engedélyezés fontos része lesz a december 10-én, pénteken megrendezendő fa­lufórum Gyulaházán, ekkor a helybeliek részletes tájé­koztatót kapnak a szakem­berektől. Döntés még nincs, hiszen az engedélyezéshez a lakosság egyetértése is szük­séges. Á környezetvédelmi felügyelőség is csak e fórum után adhatja ki a környezet­védelmi engedélyt. Az azbeszt szálló por alakban veszélyes, azonban nem olyan, mint a radioak­tív, vagy egyéb vegyi anya­gok. A tervezett tárolási mód alkalmazásával nyu­godtan élhetnek a környéken lakók. Ezt állítják a szakem­berek. Hozzátéve: a kom­munális szemétlerakók többsége sokkal környezet­károsítóbb. Bánót elbocsátották Budapest (MTI) — Nah- lik Gábor, a Magyar Televí­zió elnöki jogkörrel felruhá­zott alelnöke pénteken dél­után az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: „A Magyar Televízió fegyelmi tanácsa Bánó András főszer­kesztőt a mai napon elbocsá­tás büntetésben részesítette. Bánó András munkaköri és hivatásbeli kötelezettségeit vétkesen és súlyosan meg­szegte, mert stúdió képmag­nón montírozott szalagot eredeti videokamerával ké­szítettként mutatott be, va­lótlan állítását sajtótájékoz­tató tartásával erősítette meg.” tanácsadó cég ez irányú szak­mai ismereteit és tapasztala­tait. A hatnapos intenzív kép­zés alatt a résztvevők elsa­játíthatják a vállalkozások si­keres megalapozásához és működtetéséhez szükséges szakmai ismereteket. Szó lesz többek között az üzleti terv készítéséről, a vállalkozások számviteléről, pénzügyeiről, az adóügyekről. A tanfolyam végén a hallgatók saját üzleti tervet készítenek a jelenlevő oktatók és trénerek segítségé­vel. A vizsga tárgya az üzleti terv elkészítése és védése. Sohasem volt fontosabb... ...hogy Magyar Államkötvénybe fektesse megtakarított pénzét. w Többféle államkötvény van forgalomban, melyek között megtalálhatja azt, amelyik a legelőnyösebb önnek. Mit nyújtanak a Magyar Államkötvények? Természetesen tökéletes biztonságot, ami azt jelenti, hogy az államkötvények kamataira és visszafizetésére az állam vállal garanciát. Gyorsan pénzzé tehetők, mivel aktív másodlagos piacuk van, az MNB Főpénz­tárában és megyei Igazgatóságain, valamint egyes értékpapír-forgalmazó cé­geknél adhatók és vehetők. A konkrét feltételeket a napilapok közlik, de a vá­sárlás helyszínén is megtekinthetők. Kérje és figyelmesen olvassa el tájékoztatóinkat a forgalmazó helyeken! Ez a táblázat röviden ismerteti az államkötvények feltételeit. Értékpapír elniveiáso Újáról Kamatozás típusa A komat mértéke Lejáratig hátralévő hónapok szómo AHomicötvény 1994/A 1994,12.01. változó 1994.05.31-ig 25% 12hónap Államkötvény 1994/B 1994.12.18. fi* 17,5% . 125hón(* Államkötvény 1995/A 1995.10.06. üzen csökkenő 1. év 21%, 2. év 17%, 3. év 14% 22,5 Hónap Álomkötvény 1999/1 1995.11.12. fixen csökkenő 1. év 21%, 2. év 17*, 3. év 14% 23,5 hónap Álomkötvény 1995/C 1995.02.01. fix 17,5% 14 hónap Álomkötvény 1995/F 1995.07.02. K 17+1,5-18,5% Í9ÍSÍ "Álomkötvény 1995/G 1995.08.10. £ 195% 2ÖJitónöp Államkötvény 1995/H 1995.09.10. E 195% 21,5 hónap ’ Álomkötvény 1996/Ä 1996.12.28. 5 Í65% 35hóröp Álomkötvény 1996/» 1996.01.22. ____________fix___________________175%_________________255hónop Államkötvény 1996/C 1996.02.10. fix 175% 26hónap Államkötvény I99Ó/F 1996.05.17. fix 175+1>19% 29,5 hónap Államkötvény 1997/C 1997.03.01. fixencsökkenő 1. év 18%, 2. év 17%, 3. év 16%, 4. év 15% 39hónap Álomkötvény 1998/A 1998.03.17. változó 18,14% 515honap ~

Next

/
Thumbnails
Contents