Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-29 / 304. szám
Falugazdászok a falvakban A csalódások elkerülése végett is nélkülözhetetlen a korrekt tájékoztatás Budapest (MTI) — A tervek szerint 1994-ben mintegy 700 falugazdász állhat munkába a falvakban — tájékoztatta kedden az MTI-t Medgyasszay László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára. A falugazdász-hálózat várhatóan 1995-ben épül majd ki teljes egészében, ekkor várhatóan 1500-an dolgoznak majd ilyen munkakörben. A tárca vezető szakembere elmondta: a falugazdászok feladata a vidéken élők tájékoztatása lesz lehetőségeikről. A megyei földművelésügyi hivatalok alkalmazásában álló szakembereknek az adott településcsoport problémáit jól kell ismerniük, hogy integrátor szerepet vállalhassanak a falvak mezőgazdasági tevékenységének megszervezésében. Többek között a hitelkérelmekhez, az üzleti tervek előkészítéséhez nyújtanak majd tanácsokat, s különféle piaci információkkal szolgálnak. Segítik továbbá a terméktanácsok, a gazdakörök, illetve a szövetkezeti mozgalom megszervezését. Ezenkívül teendőik közé tartozik majd a támogatások felhasználásának ellenőrzése is. Feladatuk hathatós ellátása érdekében jó együttműködést kell kialakítaniuk a helyi önkormányzatokkal. Az államtitkár kijelentette: a tárca a jövő évben az eddiginél is nagyobb hatékonysággal szeremé végezni információs tevékenységét, ezért az információ továbbadásának , új módjaival szeretne élni. így például hatékonyabban kívánja felhasználni a sajtót, a rádiót, a televíziót. Ez utóbbival kapcsolatban Medgyasszay László utalt rá: szeretné elérni a tévé vezetésénél, hogy korábbi ígéretüknek megfelelően hetente egy alkalommal 30-45 perces időtartamban foglalkozzanak a mezőgazdasági ágazat napi ügyeivel. Ez annál is inkább szükséges lenne — hangsúlyozta —, mivel a különböző intézkedések végrehajtása nem mindig az elképzeléseknek megfelelően alakul, sokan nem ismerik lehetőségeiket, jogaikat. Emellett gyakori, hogy egy-egy konkrét intézkedés nyomán többen „csodát” remélnek, így a csalódások elkerülése végett is nélkülözhetetlen a korrekt tájékoztatás. Számítanak Budapest (MTI) — Az EDS Magyarország Kft. nyerte el a Miniszterelnöki Hivatal által, számítógépes üzenetkezelő rendszer kialakítására kiírt pályázatot. Az eredményt kedden hirdették ki, azt követően, hogy a bíráló bizottság a korábban legjobbnak minősített három pályázótól (az EDS Magyarország Kft.-n kívül az ASZSZ Rt.-től és a Bull Magyarország Kft.- től) ajánlatuk pontosítását kérte. Minderről Horváth János, az Informatikai Tárcaközi Bizottság titkára tájékoztatta az MTI-t. Csökken az adó — Japánban Tokió (MTI) — Január közepétől csökken a személyi jövedelemadó, áprilistól pedig a gépjárművek után járó fogyasztási adó is—jelentette a japán sajtó a tokiói pénzügyminisztérium terveiről. A szigetországi költségvetés 6 ezer milliárd jennyi (55 milliárd dollárnyi) adóbevételtől esik el a döntés következtében. Ezt tetézi, hogy 5 ezer milliárd jennel növelik az állami kiadásokat is. A gépjármű fogyasztási adója 4,5 százalékról 3-ra csökken. Mindezek ellensúlyozásaként a kormány 1995 áprilisától 3 százalékról hétre tervezi emelni a hozzáadottérték- adót. A szigetországban egyre több bírálat éri Hoszokava Morihiro kormányfőt, amiért egyelőre igen keveset tesz azért, hogy Japán kilábaljon a világháború utáni legsúlyosabb gazdasági recesszióból. Hoszokava azonban karácsony előtt bejelentette, hogy január közepén új gazdaságélénkítő tervet léptet életbe: ennek középpontjában a fogyasztás ösztönzése áll majd — ezt szolgálják az adócsökkentések is. „Kilépési illeték” Jugoszláviában Ungár távozott Budapest (MTI)—A Fidesz vezetése a sajtóból értesült arról, hogy Ungár Klára kilépett a pártból — közölte kedden az MTI kérdésére Cs. Bíró Attila. A Fidesz sajtóosztályának vezetője szerint a párt vezetését különösebben nem lepte meg a hír, hiszen Ungár „már korábban elhagyta a pártot, s most csupán a kilépését jelentette be”. Mint a sajtófőnök elmondta: a párt Lendvai utcai székházában kedd délig nem volt információ arról, hogy Ungár Klára hivatalos formában is megtette volna lépését. Belgrad (MTI) — A jugoszláv szövetségi kormány keddi határozata értelmében péntektől személyenként tíz márka illetéket kell fizetni az ország állampolgárainak az országból történő kilépés esetén. Ha a kiutazás gépkocsival történik, további harminc márkát kell leróni. Az összeget keményvalutában kell téríteni, a szükséges bizonylatot csak az illetékes bankoknál történő befizetéssel lehet megszerezni. A hatóságok csak kivételes esetben lesznek hajlandóak elfogadni a határátkelőn beszerzett bizonylatot. Az intézkedés alól csak azok a személyek mentesülnek, akik gyógykezelésre utaznak, illetve akik a gyógykezelésre szoruló személyeket kísérik. Felmentést kapnak továbbá a boszniai szerb köztársaságba és a horvátországi szerb Krajina köztársaságba kiutazó személyek. Az intézkedést azzal indokolják, hogy Jugoszláviának egyre növekvő mértékben van szüksége devizára a humanitárius szükségletek fedezésére, mivel a szankciók miatt kivitelből nem jutnak hozzá a gyógyszervásárláshoz és a humanitárius célú beszerzésekhez szükséges keményvalutához. Belgrádi megfigyelők rámutatnak, hogy az intézkedés nagyon súlyosan érinti azokat, akik saját maguknak vásároltak be külföldön, vagy akik rokonlátogatási és iskolalátogatási célból utaztak ki. Valószínűleg egy rövid időre mérsékli majd a szinte már üzletszerű mértéket öltő magyarországi bevásárlásokat is. A csempészek azonban előbb- utóbb újra útrakelnek, hiszen az áruhiány miatt megéri majd a jövőben is a külföldi beszerzés, legfeljebb a feketén behozott áruk ára magasabb lesz, mivel hozzácsapj^c az illeték összegét is. Az esztendő újságíró-áldozatai Brüsszel (MTI) — Legalább hetvenöt újságírót gyilkoltak meg világszerte 1993- ban — jelentette kedden a Nemzetközi Újságíró Szövetségtől (IFJ) kapott adatokra hivatkozva az AFP. Ezeken az eseteken kívül további 17 újságíró halálával kapcsolatban folytat vizsgálatot az IFJ. Bárhol történt 1993- ban valami jelentős esemény, az újságírók mindig a tűzvo- nalban voltak. Több mint ötven újságíró vesztette életét az oroszországi puccskísérlet során, továbbá a boszniai, Szomáliái, grúziai és törökországi helyi konfliktusokban. Az algériai szélsőségesek, a kolumbiai kábítószermaffia emberei és az olasz maffia bérgyilkosai ugyancsak több újságírót öltek meg. A Mercedes C-osztály legjobb gépe Mazda 626 FT A BMW egy szép új típusa az M-3 Személy és teherszállításra alkalmas Nissan Cserediák és ösztöndíj Kenyeres Zsófia # Moszkva — A Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Egyeteme idén ősszel ünnepelte 50. születésnapját. Az intézményt a második világháború idején azzal a céllal alapították, hogy biztosítsa a diplomataképzést... A háború után az egyetem — az akkor úgynevezett — baráti országok új politikai elitjének megteremtésében is fontos szerepet kapott. Ma a diplomáciai fakultás mellett működik a nemzet- közirgazdasági kapcsolatok, a nemzetközi újságírás és a nemzetközi jogi kar. Az elmúlt három évben olyan külföldi politikusok, mint Margaret Thatcher, George Bush, Hans-Dietrich Genscher vagy Butrosz Gáli tisztelték meg látogatásukkal a nyugati világban is ismert, sőt elismert intézményt. Az egyetem vezetése az elsők között ismerte fel a megváltozott politikai helyzetben új lehetőségeit, s keresett kapcsolatot a fejlett tőkés országok híres tanintézeteivel. Az elmúlt években a külföldi diákok összetétele alaposan megváltozott. Lassan elfogynak a volt szocialista országokból még állami ösztöndíjjal érkezettek — a legfiatalabb magyarok már negyedévesek és helyüket az Egyesült Államokból, Japánból és Nyugat-Európából jövőknek adják át. E sorok írója két japánnal és két franciával beszélgetett... Tocuka Kouszke 20 éves, egy évig marad Moszkvában. — A tokiói Nemzetközi Keresztény Egyetem diákja vagyok. Á keresztény jelző arra utal, hogy az egyetem a második világháború után az Amerikai Egyesült Államok segítségével létesült, a japán demokrácia megszilárdítására. Cserediákként lehetek itt, az egyetememet egyedül képviselem Moszkvában. Innen hárman utaztak Tokióba. Az itt-tartózkodásomért az intézmények közötti megállapodás értelmében nem fizetek, de otthon eleget kell tennem a tandíjkötelezettségnek. □ Mennyibe kerül nálatok a tandíj? — Egyeteme válogatja, de sehol sem kevés. Mivel a keresztény egyetem nagyon jóhírű, patinás, ott 10 ezer dollárnak megfelelő összeget kell fizetni évente. □ Vannak kedvezmények? — Létezik egy alapítvány, amely szegény tanulókat támogat úgy, hogy fizeti helyettük a tandíjat. A tanulmányok befejeztével ezt a pénzsegélyt, ami egyfajta kölcsön, mindenkinek visz- sza kell térítenie. Az alapítvány ettől csak nagyon különleges esetekben — ha valaki nagyon tehetséges, de nagyon szegény is — tekint el. □ Ezek szerint ösztöndíj senkinek sem jár? . — Nem. Ez a hitel az ösztöndíj. A Japánban tanuló orosz diákok természetesen kapnak a megélhetéshez elegendő összeget. Az orosz egyetemtől mi is kapunk 30 ezer rubelt havonta, ami körülbelül 25 dollárt ér. Makoto Szudzuki 19 éves. Most oroszul tanul, jövőre szeretné elkezdeni az egyetemet Moszkvában. — Nekem a szüleim adták az ötletet, hogy szerezzek diplomát Oroszországban, mivel az itt végbemenő változások nagyon érdekesek és fontosak a számunkra. □ Milyen nehézségekkel kellett szembenéznetek és mi a véleményetek az itteni oktatási rendszerről? — Mindkettőnk helyzetét megnehezítette, hogy annak előtte nem tanultunk oroszul, de azt is időbe tellett megszokni, hogy a hallgatók túlöltözöttek, mivel ide mindig a leggazdagabbak gyerekei jártak. Nálunk az egyetemisták viseleté kényelmes, egyszerű és praktikus. Az orosz emberek többsége a külföldiekkel nagyon kedves, de előítéletekkel is találkoztunk már. Az oktatás rendszere megújításra szorul. A tanárok jók, de nekem furcsa volt, hogy kicsit úgy beszélnek a hallgatókkal, mint a kisiskolásokkal... Mindennap kikérdezik a leckét, ami a cél szempontjából — vagyis megtanulni valamit — nem eredménytelen, de nagyon más, mint minálunk. — Igen, ezzel én is egyetértek — teszi hozzá Jean Charles Lallemand, aki a párizsi Politikai Tudományok Főiskoláján harmadéves, azaz végzős. — Franciaországban a diákok önállóan állítják össze órarendjüket. Szabad kezet kapnak abban, hogy eldöntsék, melyik tanárhoz szeretnének órákra járni. Nálunk nem fordul elő, hogy egy előadáson — mivel unalmas — mindössze négy-öt ember legyen jelen. A színvonal itt nem rossz, de a nagytudású, felkészült, minden igénynek megfelelni képes, tudós professzorok mellett a múlt rendszer elavult nézeteit hangoztató unalmas előadók is vannak. — Mi hatan vagyunk, orosz nyelvtudásunkat tökéletesíteni, fél évre jöttünk — veszi át a szót Corine Crespel. — Hasonlóan az itteni egyetemhez, a mi főiskolánknak is nagy a presztízse otthon, évi tandíjunk szerencsére jóval alacsonyabb, mint Japánban, 1000 dollár. A francia átlag csak 150 dollár, de a magánegyetemeken elérheti akár az 5000 dollárt is évente. Nálunk jár a diákoknak anyagi támogatás, amit nem is kell visszafizetni. Nő az ifjúsági bűnözés Moszkva (MTI) — Az oroszországi tizenévesek bűnözési rátája már meghaladja a felnőttekét, s a hatóságok attól tartanak, hogy e helyzet 1994-ben tovább romlik — jelentette kedden az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség, a moszkvai belügyminisztérium kutató- intézete vezetőjének, Alekszander Blankovnsk friss adatai alapján. A szakember szerint a tizenéves fiatalok mind nagyobb szerepet játszanak a szervezett bűnözésben, s a jelek arra utalnak, hogy a közreműködésükkel elkövetett erőszakos bűntettek, fegyveres támadások száma a jövőben csak nőni fog. 1993. december 29., szerda TÚL A MEGYEN Kelet-Magyarország H
