Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-29 / 304. szám
1993. december 29., szerda Kelet-Magyarország 7 Adózatlan csodatevés Munkahelyemet már több mint egy éve elhagytam betegségem miatt, leszázalékoltak, kórházi kezelést is kaptam, de problémáim nem oldódtak meg. Soha nem hittem a hókuszpókuszokban, ennek ellenére a gyermekeim rábeszéltek, hogy menjek el a természetgyógyászhoz, aki Budapestről jár le időközönként. Sem a kezelés (ami abból állt, hogy előttem lengette a fém ingát és azt követően a fejem elforgatva megrecsegtette a nyakamat), sem a küldött gyógyszer (ezek dobozban lévő fehér pirulák voltak), egyáltalán nem használtak. Sőt a pirulák szedése után annyira rosszul lettem, hogy kénytelen voltam szedését abbahagyni. Felháborodásomnak a lényege, hogy 2 ezer forint volt a vizsgálat, amiről számlát nem kaptam. Kisebbik fiamat, aki elmulasztott egy kávéról blokkot adni, 16 ezer forintra bírságolták az ellenőrök -— felvetődik bennem, hogy ebben az országban nem vonatkozik mindenkire a törvény, ezeket ki ellenőrzi? A már említett gyógyszerre 700 forintot kért a természet- gyógyász, amit postán kaptam meg, hogy ténylegesen mi ez a gyógyszer, nem lehet tudni, mert nincs feltüntetve rajta. Ezeket azért írtam meg, hogy ha már én így jártam, könnyebb lettem 2700 forinttal, mások is tanuljanak a természetgyógyászok csodatevéseiből. Teljes név és cím Mátészalka Levonták a pénzt Most a novemberi átutalási számlában fedeztük fel, hogy a távhőszolgáltató cég 4800 forintot fizettetett ki velünk. Áz átutalási betétszámlánk miatt csak utólag értesültünk arról, hogy leemeltek róla. A számlában még 1992-es hátralékként is vontak le Összeget. Nagyon felháborító, mert ha én a cipésznél vagy a Patyolatban reklamálnék, hogy 1992- ben valamit rosszul számláztak, akkor elküldenének és nem állnának velem szóba. Pont most karácsony tájban, amikor az embernek olyan sok kiadása van, akkor kell ezt behajtani? Rendelkezésükre állt egy év. Azt hiszem, velünk akarják kifizettetni a nem fizetők hátralékát. Mi átutalással rendelkezők nem tudunk semmit tenni. Azon gondolkozom, hogy megszüntetem a távhő- szolgáltatónak az átutalást és csak azt a számlát fizetem ki, ami jogos és igazolt. Most már mondhatnak akármit úgyis nekik van igazuk, mert én nem tudom igazolni a jogos panaszomat. Ki segít, hogy utólagosan ne számlázhassanak csak úgy, mindenféle igazolás nélkül? O. G. Nyíregyháza, (Pontos adatok) Köszönet az önzetlenségért Iskolánk tanulói ősszel vashulladékot gyűjtöttek és elég nagy mennyiséget hordtak össze. Jó alkalom volt ez arra is, hogy összegyűjtsük falunkból a hulladékot, a fémjellegű „szemetet”. A gond csak ezután következett, hiszen, ha a MÉH szállította volna be a hulladékot, tanulóink alig kaptak volna a gyűjtésből pénzt. Ekkor jött az ötlet, hogy keressük meg a falu fuvarozó kisiparosait, akik közül sokan önzetlenül vállalták a vashulladék elszállítását a MÉH-be. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani Mikó Gábor, Gavallér István, Nagy András, Bordás Gábor vállalkozóknak a segítségnyújtásért. Munkájukkal komoly áldozatot vállaltak, amelyből tanulóink, a gyerekek látják a hasznot. Kovács Csaba igazgató Móra Ferenc Általános Iskola, Nyírtura Családi pótlék A fiam most lesz huszonegy éves, főiskolán tanul. Nem kapom rá a családi pótlékot, holott én úgy tudom, amíg felsőoktatási intézmény hallgatója, addig jár neki. Kérem, tájékoztassanak róla. Özv. Deák Gáborné, Kisvárda (A jelenleg érvényben lévő hatályos jogszabály értelmében családi pótlék alanyi jogon jár a gyermek tizenhatodik életévének betöltéséig. Ez után csak abban az esetben jár tovább, ha a gyermek alsóvagy középfokú oktatási intézmény tanulója. A családi pótlék a tanulmányi idő kezdetének napjától a befejezés napjáig, de legfeljebb a huszadik életév betöltésének napjáig jár — válaszolta a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár.) Az álláskeresők klubja a végső mentsvár Azok a munkanélküliek jönnek ide, akik szeretnének dolgozni, de eddig hiába próbálkoztak Nyíregyháza (KM — TMI) — A munkanélküliséget tragédiaként éli meg a legtöbb ember. A feleslegesség, az alkalmatlanság érzése kínozza^ amibe belebetegszik. Magabiztossága eltűnt, s amikor állásért kopogtat, idegesen hebeg-habog, képtelen megmutatni igazi értékeit. Tanulj meg állást keresni, menedzselni önmagad! — ez lehetne a mottója a szeptemberben alakult Álláskeresők Klubjának, amely a Megyei Munkaügyi Központ Benczúr téri épületében már nagy sikerrel működik. Kanadai módszerek alapján, kétmillió forintos világbanki támogatásból hozták létre a nyíregyházi klubot, ahol minden regisztrált munkanélküli ingyen ismerheti meg az álláskereső módszereket és kutathatja fel a munkahelyeket. Önbizalmat kapnak Harasztosi Éva, a pszichológiai szakszolgálat vezetője Budapesten már megismerkedett ezzel a jól bevált módszerrel. — Nagyon fontosnak tartom — mondja —, mert pontosan azoknak a több évtizedes gyakorlattal rendelkező, munka- nélkülivé vált embereknek segít a legtöbbet, akik nem tanultak meg rugalmasan váltani, nem tudják önmagukat „eladni”. Számomra élmény, hogy azok, akik első nap letörve, búskomoran jönnek ide, pár nap múlva már megtalálják régi énjüket, bizakodnak. És a háromhetes foglalkozások végeztével, vagy még közben szinte mindannyian elhelyezkednek... Bár a módszer nem csoda, ami itt történik a tagokkal, annak tűnik. Először is feloldódik a szégyenérzetük, hogy munkanélküliek lettek, mert általában magukban keresik ennek az okát. Azután szerepjátékokkal, szituációs helyzet- gyakorlatokkal elsajátítják, hogy kell bemutatkozni a munkaadónak, elmondani, mire alkalmasak, milyen tulajdonságaik (pl. szervezőkészség, pontosság, megbízhatóság, hűség) vannak. Minden tag eljátssza az álláskereső és a munkaadó szerepét, ezt azután közösen elemzik, feltárják az előnyöket és a hibákat. Ez nagyon hatásos. Többnyire középkorúak — Többnyire a volt középvezetői rétegből lett és középkorú munkanélküliek jönnek a klubba — magyarázza Gáva Tiborné, a klub egyik vezetője. O maga is munkanélküli volt, mint Csáti Zoltán kollégája, aki tavaly végezte el a tanárképző főiskolát történelem-népművelés szakon. — Van fiatal és nyugdíj előtt álló, szakiskolát végzett és néha diplomás is közöttük. Általában többször, sikertelenül próbálkoztak már elhelyezkedni, tele vánnak kudarc- élményekkel. Tíz-tizenöt fős csoportokkal dolgozunk, havonta egyet indítunk. Mivel ez aktív álláskereső forma, azokon kívánunk segíteni, akik dolgozni akarnak, nem segélyen tengődni. Mária 46 éves, egy éve szüntették meg a vállalatánál az osztályt, ahol közúti tarifa- őr volt. — Borzasztó volt átélni, hogy munkanélküli lettem, pedig a családom felkarolt. Megpróbáltam magam elfoglalni és közben kerestem a nekem megfelelő állást, sikertelenül — emlékezik és maga sem veszi észre, hogy ideges kis rángások futnak át az arcán. — Én is elmondtam jelentkezéskor a búmat, bánatomat, mint sokan mások. Mióta idejárok, megtanultam, hogy ezt nem kell, nem előny. Nagyon szeretek itt lenni, önbizalmat kaptam, hogy mégiscsak megoldódik valahogyan a gondom. Már két helyről van ígéretem... Rejtett állásokat keresnek István pesszimista alkat, 47 éves, hat szakmája van. Februárban építették le a vállalatától, azóta számtalan ígéretet kapott, de állást nem. Közép- korúakra mintha nem lenne szükség. — A munkaügyi központ kirendeltsége, gondolom utolsó mentsvárként ideküldött a klubba — morzsolgatja ujjait. — Amit itt csinálnak, sziszifuszi munka, hiszen különböző karakterű, jellemű, korú embereket töltenek fel önbizalommal, vezetnek rá álláskeresési technikákra. Én kishitű vagyok, belátom, mert kilenc hónap kudarcait nem lehet csak úgy elfelejteni, de reménykedem, hogy kellek még valahová. A nyíregyházi klubban eddig négy csoport, vagy ötven munkanélküli vett részt. Telefon, fénymásoló, cégjegyzék újságok segítségével elsősorban a rejtett — vagyis nem hirdetett, épp akkor megüresedett, létrehozott — állásokat kutatnak fel. Az eredményesség lényegében rajtuk múlik, és az eddig tapasztalatok sikeresek. Olyannyira, hogy jövőre Mátészalkán is létre kívánják hozni az Álláskeresők Klubját. Foglalkozás a klubban Harasztosi Pál felvételei Szerkesztői üzenetek Köszönjük olvasóinknak a karácsonyi üdvözleteket, amivel megtiszteltek bennünket. Jókívánságaikat ezúton szeretnénk viszonozni. Réthy Ferencné Baktaló- rántháza: A gyermekgondozási szabadság a gyermek születéséhez kapcsolódik, ezért azt a régi, míg a felmondási idő és a szabadság idejére járó rendes szabadságot az új szerint kell számítani. A gyermekgondozási szabadságról visszatérő munka- vállaló munkaviszonyát ezt követően 30 napon belül rendes felmondással nem szüntetheti meg a munkáltató. A közölt adatok szerint a munkáltató ezt a szabályt figyelembe vette. Ennek megfelelően a személyi besorolási bérét az azonos munkakörben és azonos gyakorlattal rendelkező munkavállalók időközbeni átlagos bérnövekedésével kell növelni. Ha ilyen munkavállaló nincs, akkor az időközben bekövetkezett vállalati átlagos bérfejlesztés az irányadó. Jogászszemmel A szabadság (1. rész) Nagy Mihály A szabadság az az időtartam, amikor a munkavállaló a jogszabályban meghatározott hosszabb ideig mentesül a munkavégzési, a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége alól. A rendes szabadság mértékét jogszabály határozza meg, amelynek kiadásáért a munkáltató felelősséggel tartozik. Annak jogáról a munkavállaló érvényesen nem mondhat le, az ilyen nyilatkozata érvénytelen. A kollektív szerződés azonban 1992. július elsejétől a jogszabályban megszabott mértéken felül is előírhat szabadságot. Ilyet a felek munkaszerződésben is kiköthetnek. A rendes szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság évi húsz nap, ami 25 éves korban egy nappal, ezt követően 45 éves korig (a munkaviszonyban töltött idő hosszától függetlenül) fokozatosan harminc napra nő. Á pótszabadság járulékos szabadság, ami többféle címen is járhat, meghatározott feltételekhez, illetve munkakörhöz, beosztáshoz kapcsolódik. A fiatalkorúakat évi öt nap pótszabadság illeti meg. Ez utoljára a tizennyolcadik életév betöltésének évében jár. A gyermekét egyedül nevelő szülő (vagy a szülők megegyezésének megfelelően az egyik szülő részére) egy gyermek után évi két nap, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után összesen hét nap pótszabadság jár. A gyermekek után járó pótszabadság első ízben a gyermek születésének évében, utoljára a tizenhatodik, illetve a tizennyolcadik életévük betöltésének esztendejében illeti meg a szülőt. A gyermekek után járó pótszabadság mértéke csökkent, illetve a három, vagy ettől több, 18 éven aluli és munkaviszonnyal nem rendelkező gyermekek részére járó pótszabadság megszűnt. A gyermekek után járó pótszabadság azonban már nem 14 éves, hanem 16 éves korukig jár. A gyakorlatban többször előfordul, hogy a gyermekek, illetve a fiatalkorúak részére járó pótszabadságot a születés időpontja, illetve a korhatár elérése alapján arányosítják. A törvény szövegéből következik, hogy ez az eljárás helytelen, mert attól függetlenül, hogy a gyermek december 31-dikén születik, vagy a korhatárt január elsőjén tölti be, az arra az évre járó szabadság csorbítatlanul megilleti. Külön pótszabadság illeti meg a vak munkavállalókat, az állandóan föld alatt dolgozó, az ionizáló sugárzásnak kitett munkavállalókat. Ez utóbbi pótszabadság akkor jár, ha az ilyen munkahelyen legalább napi három órát kell teljesíteni. A felsorolt pótszabadságok együttesen illetik meg a munkavállalót. A kollektív szerződés azonban úgy is rendelkezhet, hogy pl. a föld alatti munkáért és az életkor után járó pótszabadság mértéke együttesen az évi tíz napot nem haladhatja meg. Esetenként a munkával nem töltött időre is jár a rendszeres szabadság. Ezek a következők: keresőképtelenség, szülési szabadság, tartalékos katonai szolgálat idejére, és minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre átlagkereset jár, pl. rendes szabadság. Igen gyakran vitatott a szülési szabadság idejére járó rendes szabadság mértéke. A munkavállalók a teljes időtartamra, míg a munkáltatók egyáltalán nem ismerik el a szabadságjárandóságot. A gyermek gondozása, vagy ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság a gyermek tízéves koráig, illetve annak első évére jár a rendes szabadság. Ennek megfelelően a gyermek- gondozási szabadság három évéből annak első évére, ha a szülő ilyet nem vesz igénybe, a későbbiek folyamán a gyermek ápolása címén igénybe vett fizetésnélküli szabadság első évére jár. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó Füstölgőnk.,.
