Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-29 / 304. szám

Kelet-Magyarország 5 1993. december 29., szerda KÖZÉLET Száz nap türelmetlenség Az MSZP a szavazateredményen és programharmonizáción nyugvó kormánykoalíció híve Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — Nemrégiben az év lezárása­ként fontos tanácskozást tar­tott a Szocialista Párt, mely 1993-at a társadalmi párbe­széd és programalkotás évé­nek tekintette. Kitartóan hangoztatott véleményük szerint ugyanis 1994-hez fel- készülten kell érkeznie egy olyan pártnak, mely magát a társadalom meghatározó po­litikai erejének tartja, s ko­moly pártként szeretne in­dulni a választásokon. Dr. Baja Ferencet, az MSZP országos alelnökénél járva azt firtattuk, hogy csak beszéltek ennek a tevékeny­ségnek a fontosságáról, avagy bele is vágtak a programalkotó munkába. S ha igen, hol tar­tanak? — Mindig is azt hangsú­lyoztuk, hogy a felelősségvál­laláshoz szakmailag megala­pozott program kell és olyan jelöltek, akik ezt képviselik. Legfontosabbaknak az egyéni jelölteket tartjuk, hiszen ők vannak testközelben a válasz­tóikkal, ők látják a legponto­sabban a társadalmi realitáso­kat, a szervezeti, emberi tarta­Baja Ferenc Szekeres Tibor felvétele lékokat, s tudják megbízható­an megítélni: hol van az áldo­zatvállalás határa. Tulajdon­képpen az egyéni jelöltek a közvélemény hangja. A jelölt­állító munka befejeződött, a 176 egyéni körzetben jelölt közül sokan nem is párttagok. A budapesti listát Horn Gyula fogja vezetni. Ez egyben vá­lasz is a pártelnököt ért szemé­lyes és politikai támadásokra. □ Magának a programalko­tás menetének, a használt módszernek is jelentéstartal­ma van. Ha erről megtudhat­nánk valamit. — Meggyőződésünk, hogy csak szakmailag megalapozott programot lehet az asztalra tenni. Az egyik alappillérünk tehát ez, a másik pedig a tár­sadalmi párbeszéd. Létre is jött a programszerkesztő bi­zottság, mely együttdolgozott a választási stábbal, és már fel­álltak a szakmai műhelyeink. A társadalmi párbeszédet őszintén nagyon fontosnak tartjuk, hiszen ha az emberek nem érzékelik véleményeik befogadását, integrálását, ak­kor nem is vállalnak részt a program végrehajtásában. Tel­jesen természetes lesz az az érzésük, hogy egy számukra idegen politikai centrum rájuk erőltet egy újabb forráselvonó, kimódolt kényszerpályát. S er­re, mint tudjuk, rosszul reagál­nak az emberek. A visszacsa­tolás technikáit is megtervez­tük. Úgy véljük ugyanis, döntő lesz a választásokon, hogy a pártok mögött szerves szava­zótábor áll-e vagy olyan em­berek, akik valamilyen hangu­lat mellett szavaztak, melyet a négy év alatt számon is akar­nak kérni. □ Egy valóban profi prog­ramtól azonban joggal elvár­ható, hogy túlmutasson a vok­solás pillanatain... — Igen, ezért mi már eleve úgy készítjük, hogy alkalom­adtán megfelelhessen a koalí­ciókötés közös nevezője sze­repének is, lévén, hogy mi csak szavazateredményen és programharmonizáción nyug­vó kormánykoalíciót tudunk elképzelni. Vannak, amikben nem tudunk engedni, de nyil­ván van azért mozgástér. Programunk egy baloldali pár­té, tehát csak a munkavállalók terhelésén alapuló kormányza­ti koncepcióba nem tudunk be­lemenni, ám ez nem jelenti azt, hogy ezt a prioritást fel kellene áldozni egy gazdasági csődhelyzetért. Programunk tehát kijelöli a tárgyalási kere­teket is. Konkrétan megfogal­mazott terveink egy esetleges kormányzati pozíció esetén az első száz nap működéséhez is lehetőséget biztosítanak, mert úgy hisszük, hogy nagyon ke­vés türelem lesz a társadalom­ban, s a választások után azon­nali intézkedéseket fognak várni. A választásokra, a koalíciós partnerségre, s a legsürgetőbb feladatok elvégzésére tehát már jó előre tudatosan készül­ni kell. Ez nem csupán kézzel foghatóvá tett ars poetica, hanem egy tanulási folyamat tapasztalatainak összefoglalá­sa, a tanulságok megvonása is egyben. Érvényesíteni a kisebbségi érdekeket Szamosszeg (KM) — Me­gyei cigányfórumot tartott a napokban Szamosszegen a Magyarországi Cigányok De­mokratikus Szövetsége. Ba­logh István, a helyi tagszerve­zet elnöke nyitotta meg a regi­onális értekezletet, üdvözölte a nyírbátori, a nyírmadai, a ra- mocsaházi, a baktalórántházi, a kisvárdai, a mándoki, a tu- zséri, a nagyecsedi tagszövet­ségeket. Ezt követően Balogh Gyula beszámolt a megyei tagszövet­ség szakterületenként végzett munkájáról, a mozgalomban elért eredményekről és a szer­vezettségről. A másik témakör a foglalkoztatáspolitikai metó­dusrendszer kialakítása, a földosztás, a cigányvállalko­zások fejlesztése, a polgár- mesteri hivatalokban tapasz­talt szociálpolitikai munka ér­tékelése volt. Náday Gyula, a szövetség országos elnöke elemezte az országos szervezet tevékeny­ségét, helyzetképet adott a ci­gányság életéről. Köszönte, hogy a munkaügyi hivatalok­kal sikerült kezdeményezni a közhasznú, közcélú munkák megvalósítását, és azok kivite­lezését. Kiemelte, hogy a szö­vetség alapszabálya segítette a kisebbségi törvény értelmezé­sét, és azok gyakorlati megva­lósítását. Szólt a munkaügyi hivata­loknak arról a segítségéről, amellyel hozzásegítették a ci­gányságot a közhasznú, köz­célú munkák végzéséhez. Elis­merte, hogy Magyarországon nincs cigányüldözés, ám egyes felelőtlen politikusok vagy ve­zetők szájából időnként el­hangzik a cigányságot sértő megjegyzés, amely szerencsé­re nem tudja a cigánysággal szembefordítani a közvéle­ményt. Részletesen szólt arról, hogy a cigányság az 1994-es választásokon hogyan visel­kedjék, milyen tennivalói van­nak, hogy érvényre juthassa­nak a kisebbségi érdekek. Más cigányszervezetek ve­zetői közül Horváth István, a CÉSZ Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei képviselője üdvö­zölte a regionális gyűlést, és kérte, hogy a két szövetség kössön együttműködési szer­ződést mozgalmi és választási tevékenységre, valamint dol­gozzanak ki közös foglalkoz­tatáspolitikai koncepciót, amelyet megyei szinten is meg lehet valósítani. A nyírmadai tagszervezet elnökségi tagja, Aranyos Mik­lós kérte, a megyei tagszövet­ség elnöksége és az országos elnökség hasson oda, hogy a helyi önkormányzatok bizto­sítsanak hivatali helyiséget és beleszólást a tagjaikat és a ci­gányságot érintő kérdések el­döntésében. E regionális gyűlésen meg­hívottként 23 községi és városi önkormányzatot képviselő tes­tület képviselője is részt vett. Bodó András a Nyírmadai Ál­lami Gazdaság kormánybizto­saként tevékenykedik és a fog­lalkoztatási szempontból kö­zelítette meg a nyírmadai ci­gányság helyzetét, s az ott lé­vő tagszervezet konkrét kérdé­seire is válaszolt. Felajánlotta segítségét a helyi tagszerveze­teknek a földgazdálkodáshoz, a föld megműveléséhez. A regionális megyei érte­kezleten elhangzott vélemé­nyeket Náday Gyula foglalta össze és külön kiemelte a ci­gányszervezetek együttműkö­désének fontosságát. A feladatok közé a választá­sokon közös jelöltek állítását, kulturális programok szerve­zését, földek bérlését, műve­lését, megvásárlását említette kiemelkedő feladatként, s meg kell találni a közös fellépés le­hetőségét más cigányszerve­zetekkel. Legfontosabb a társadalom békéje A politikai év olyan szomo­rú eseménnyel zárult, amely egy időre háttérbe szorította a már szinte menetrendszerűen érkező közéleti szenzációkat. Antall József miniszterelnök halála után csitult a médiák körüli zaj, halkult a pártok vá­lasztási előkampánya, és még az obiigát költségvetési vég­szavazás sem csigázta fel szo­kásos mértékben a kedélyeket. Az emberi tragédia fölött ér­zett gyász napjaiban meg­nyugtatóan hatott, hogy mű­ködik a törvények által szabá­lyozott mechanizmus, nincs hatalmi űr, és az „új” kormány rövid idő alatt megkezdheti működését. Talán az is egyik — bár tragikus — állomása lehet annak a tanulási folya­matnak, melyben az állampol­gárok látják és belátják a de­mokrácia intézményrendsze­rének előnyök és kiszámítható voltát. Abban már megoszlanak a vélemények, hogy a jelenlegi helyzetben milyen megoldás lett volna hasznosabb az or­szág számára: a választások előrehozása vagy a teljes par­lamenti ciklus kitöltése a koalíció kormányával. Ennek mérlegelése azonban a jelen­leg legnagyobb parlamenti párt kezében volt, a döntésük politikai döntés, melyet a poli­tika játékszabályainak megfe­lelően támogattak vagy elle­neztek a parlamenti pártok. Most tehát nem az a kérdés, hogy mi lett volna, ha..., ha­nem az, hogy a hátralévő közel öt hónapban hogyan működik az új kormányfő és a kor­mány? Mely feladatokat tekint a legfontosabbnak és milyen eszközökkel fog ezek megva­lósításához? A választásokig tartó igen rövid idő ugyanis kérdésessé teszi, hogy Boross Péter saját kormányzati poli­tikai koncepciót tud felrajzolni és működtetni. Gazdasági ol­dalról pedig az elfogadott költ­ségvetés szabja meg a kor­mány mozgásterét. Nincs tehát lehetőség lénye­ges változtatásokra, ugyanak­kor felvetődik a kétféle út le­hetősége, melyet a? új minisz­terelnök követhet. Az egyik az, hogy az elkövetkező hóna­pokban teljes egészében alá­rendeli munkáját pártja vá­lasztási kampányának. Ebben az esetben folytatódik a kormányzat tevékenységében (is) megjelenő kampányele­mek sora: a klientúra további kiépítésére, a már-már tanme­seszerű sikerpropaganda, a pu- fajkástörvény erőltetése, a kár­pótlás újabb meghosszabbítá­sa, és így tovább. Annál is inkább, mert min­den ellenkező híresztelés elle­nére a gazdaság állapota nem javult, és a lakossági terhek nem csökkentek. Miután a vál­toztatás receptjei a választási programok legfontosabb ele­mei lesznek, az előzetes ígére­tekben most nincs hiány. Az MSZP mértéktartó program­mal állt elő, mely csak bizo­nyos feltételek érvényesülése esetén ad esélyt a felemelke­désre. Fő célunk a gazdasági növekedés megteremtése és ezzel együtt a munkanélküli­ség mérséklése. Ennek feltétele az állampol­gároknak garantált szociális biztonság, a határokat pedig a külső és belső egyensúly, va­lamint az infláció szabja meg. Az állami deficit növekedésé­nek megállítása, a bankrend­szer feljavítása, a beruházások ösztönzése, továbbá az új pri­vatizációs stratégia, a keleti piacok visszaszerzése lehet szerintünk jó eszköze a javu­lásnak. Ehhez feltétlenül szük­séges a mezőgazdaság bomlá­sának megállítása és az ipar át­alakítása. Egyszerre kell a vál­ságot kezelni és a változások feltételeit megteremteni. Min­dezzel együtt is csak 1996-tól indulhat el szerény mértékű növekedés, tehát feltételezhe­tő, hogy a következő négy év a szerény életvitel évei lesznek Magyarországon. Tukacs István MSZP ügyvivő A T. Ház — oldalról Egész évben sok jó protokollfelvételt közöltünk a Parla­mentből. Most — évzárásként — néhány ellesett pillanatot teszünk közkinccsé... Mégiscsak lesz költségvetésünk... (Kupa Mihály ex-pénzügyminiszter A MIG-ek már itt vannak... (Für Lajos) Mindkettőnknek szüksége van jó fejekre (Csurka István és Tamás Gáspár Miklós) Nem lehetne egy padsorral előbbre? (Békési Lász­ló, Csehák judit) Parlamenti divat (Király B. Izabella) Nagy Gábor (ISB) felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents