Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-29 / 304. szám
Kelet-Magyarország 5 1993. december 29., szerda KÖZÉLET Száz nap türelmetlenség Az MSZP a szavazateredményen és programharmonizáción nyugvó kormánykoalíció híve Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — Nemrégiben az év lezárásaként fontos tanácskozást tartott a Szocialista Párt, mely 1993-at a társadalmi párbeszéd és programalkotás évének tekintette. Kitartóan hangoztatott véleményük szerint ugyanis 1994-hez fel- készülten kell érkeznie egy olyan pártnak, mely magát a társadalom meghatározó politikai erejének tartja, s komoly pártként szeretne indulni a választásokon. Dr. Baja Ferencet, az MSZP országos alelnökénél járva azt firtattuk, hogy csak beszéltek ennek a tevékenységnek a fontosságáról, avagy bele is vágtak a programalkotó munkába. S ha igen, hol tartanak? — Mindig is azt hangsúlyoztuk, hogy a felelősségvállaláshoz szakmailag megalapozott program kell és olyan jelöltek, akik ezt képviselik. Legfontosabbaknak az egyéni jelölteket tartjuk, hiszen ők vannak testközelben a választóikkal, ők látják a legpontosabban a társadalmi realitásokat, a szervezeti, emberi tartaBaja Ferenc Szekeres Tibor felvétele lékokat, s tudják megbízhatóan megítélni: hol van az áldozatvállalás határa. Tulajdonképpen az egyéni jelöltek a közvélemény hangja. A jelöltállító munka befejeződött, a 176 egyéni körzetben jelölt közül sokan nem is párttagok. A budapesti listát Horn Gyula fogja vezetni. Ez egyben válasz is a pártelnököt ért személyes és politikai támadásokra. □ Magának a programalkotás menetének, a használt módszernek is jelentéstartalma van. Ha erről megtudhatnánk valamit. — Meggyőződésünk, hogy csak szakmailag megalapozott programot lehet az asztalra tenni. Az egyik alappillérünk tehát ez, a másik pedig a társadalmi párbeszéd. Létre is jött a programszerkesztő bizottság, mely együttdolgozott a választási stábbal, és már felálltak a szakmai műhelyeink. A társadalmi párbeszédet őszintén nagyon fontosnak tartjuk, hiszen ha az emberek nem érzékelik véleményeik befogadását, integrálását, akkor nem is vállalnak részt a program végrehajtásában. Teljesen természetes lesz az az érzésük, hogy egy számukra idegen politikai centrum rájuk erőltet egy újabb forráselvonó, kimódolt kényszerpályát. S erre, mint tudjuk, rosszul reagálnak az emberek. A visszacsatolás technikáit is megterveztük. Úgy véljük ugyanis, döntő lesz a választásokon, hogy a pártok mögött szerves szavazótábor áll-e vagy olyan emberek, akik valamilyen hangulat mellett szavaztak, melyet a négy év alatt számon is akarnak kérni. □ Egy valóban profi programtól azonban joggal elvárható, hogy túlmutasson a voksolás pillanatain... — Igen, ezért mi már eleve úgy készítjük, hogy alkalomadtán megfelelhessen a koalíciókötés közös nevezője szerepének is, lévén, hogy mi csak szavazateredményen és programharmonizáción nyugvó kormánykoalíciót tudunk elképzelni. Vannak, amikben nem tudunk engedni, de nyilván van azért mozgástér. Programunk egy baloldali párté, tehát csak a munkavállalók terhelésén alapuló kormányzati koncepcióba nem tudunk belemenni, ám ez nem jelenti azt, hogy ezt a prioritást fel kellene áldozni egy gazdasági csődhelyzetért. Programunk tehát kijelöli a tárgyalási kereteket is. Konkrétan megfogalmazott terveink egy esetleges kormányzati pozíció esetén az első száz nap működéséhez is lehetőséget biztosítanak, mert úgy hisszük, hogy nagyon kevés türelem lesz a társadalomban, s a választások után azonnali intézkedéseket fognak várni. A választásokra, a koalíciós partnerségre, s a legsürgetőbb feladatok elvégzésére tehát már jó előre tudatosan készülni kell. Ez nem csupán kézzel foghatóvá tett ars poetica, hanem egy tanulási folyamat tapasztalatainak összefoglalása, a tanulságok megvonása is egyben. Érvényesíteni a kisebbségi érdekeket Szamosszeg (KM) — Megyei cigányfórumot tartott a napokban Szamosszegen a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége. Balogh István, a helyi tagszervezet elnöke nyitotta meg a regionális értekezletet, üdvözölte a nyírbátori, a nyírmadai, a ra- mocsaházi, a baktalórántházi, a kisvárdai, a mándoki, a tu- zséri, a nagyecsedi tagszövetségeket. Ezt követően Balogh Gyula beszámolt a megyei tagszövetség szakterületenként végzett munkájáról, a mozgalomban elért eredményekről és a szervezettségről. A másik témakör a foglalkoztatáspolitikai metódusrendszer kialakítása, a földosztás, a cigányvállalkozások fejlesztése, a polgár- mesteri hivatalokban tapasztalt szociálpolitikai munka értékelése volt. Náday Gyula, a szövetség országos elnöke elemezte az országos szervezet tevékenységét, helyzetképet adott a cigányság életéről. Köszönte, hogy a munkaügyi hivatalokkal sikerült kezdeményezni a közhasznú, közcélú munkák megvalósítását, és azok kivitelezését. Kiemelte, hogy a szövetség alapszabálya segítette a kisebbségi törvény értelmezését, és azok gyakorlati megvalósítását. Szólt a munkaügyi hivataloknak arról a segítségéről, amellyel hozzásegítették a cigányságot a közhasznú, közcélú munkák végzéséhez. Elismerte, hogy Magyarországon nincs cigányüldözés, ám egyes felelőtlen politikusok vagy vezetők szájából időnként elhangzik a cigányságot sértő megjegyzés, amely szerencsére nem tudja a cigánysággal szembefordítani a közvéleményt. Részletesen szólt arról, hogy a cigányság az 1994-es választásokon hogyan viselkedjék, milyen tennivalói vannak, hogy érvényre juthassanak a kisebbségi érdekek. Más cigányszervezetek vezetői közül Horváth István, a CÉSZ Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei képviselője üdvözölte a regionális gyűlést, és kérte, hogy a két szövetség kössön együttműködési szerződést mozgalmi és választási tevékenységre, valamint dolgozzanak ki közös foglalkoztatáspolitikai koncepciót, amelyet megyei szinten is meg lehet valósítani. A nyírmadai tagszervezet elnökségi tagja, Aranyos Miklós kérte, a megyei tagszövetség elnöksége és az országos elnökség hasson oda, hogy a helyi önkormányzatok biztosítsanak hivatali helyiséget és beleszólást a tagjaikat és a cigányságot érintő kérdések eldöntésében. E regionális gyűlésen meghívottként 23 községi és városi önkormányzatot képviselő testület képviselője is részt vett. Bodó András a Nyírmadai Állami Gazdaság kormánybiztosaként tevékenykedik és a foglalkoztatási szempontból közelítette meg a nyírmadai cigányság helyzetét, s az ott lévő tagszervezet konkrét kérdéseire is válaszolt. Felajánlotta segítségét a helyi tagszervezeteknek a földgazdálkodáshoz, a föld megműveléséhez. A regionális megyei értekezleten elhangzott véleményeket Náday Gyula foglalta össze és külön kiemelte a cigányszervezetek együttműködésének fontosságát. A feladatok közé a választásokon közös jelöltek állítását, kulturális programok szervezését, földek bérlését, művelését, megvásárlását említette kiemelkedő feladatként, s meg kell találni a közös fellépés lehetőségét más cigányszervezetekkel. Legfontosabb a társadalom békéje A politikai év olyan szomorú eseménnyel zárult, amely egy időre háttérbe szorította a már szinte menetrendszerűen érkező közéleti szenzációkat. Antall József miniszterelnök halála után csitult a médiák körüli zaj, halkult a pártok választási előkampánya, és még az obiigát költségvetési végszavazás sem csigázta fel szokásos mértékben a kedélyeket. Az emberi tragédia fölött érzett gyász napjaiban megnyugtatóan hatott, hogy működik a törvények által szabályozott mechanizmus, nincs hatalmi űr, és az „új” kormány rövid idő alatt megkezdheti működését. Talán az is egyik — bár tragikus — állomása lehet annak a tanulási folyamatnak, melyben az állampolgárok látják és belátják a demokrácia intézményrendszerének előnyök és kiszámítható voltát. Abban már megoszlanak a vélemények, hogy a jelenlegi helyzetben milyen megoldás lett volna hasznosabb az ország számára: a választások előrehozása vagy a teljes parlamenti ciklus kitöltése a koalíció kormányával. Ennek mérlegelése azonban a jelenleg legnagyobb parlamenti párt kezében volt, a döntésük politikai döntés, melyet a politika játékszabályainak megfelelően támogattak vagy elleneztek a parlamenti pártok. Most tehát nem az a kérdés, hogy mi lett volna, ha..., hanem az, hogy a hátralévő közel öt hónapban hogyan működik az új kormányfő és a kormány? Mely feladatokat tekint a legfontosabbnak és milyen eszközökkel fog ezek megvalósításához? A választásokig tartó igen rövid idő ugyanis kérdésessé teszi, hogy Boross Péter saját kormányzati politikai koncepciót tud felrajzolni és működtetni. Gazdasági oldalról pedig az elfogadott költségvetés szabja meg a kormány mozgásterét. Nincs tehát lehetőség lényeges változtatásokra, ugyanakkor felvetődik a kétféle út lehetősége, melyet a? új miniszterelnök követhet. Az egyik az, hogy az elkövetkező hónapokban teljes egészében alárendeli munkáját pártja választási kampányának. Ebben az esetben folytatódik a kormányzat tevékenységében (is) megjelenő kampányelemek sora: a klientúra további kiépítésére, a már-már tanmeseszerű sikerpropaganda, a pu- fajkástörvény erőltetése, a kárpótlás újabb meghosszabbítása, és így tovább. Annál is inkább, mert minden ellenkező híresztelés ellenére a gazdaság állapota nem javult, és a lakossági terhek nem csökkentek. Miután a változtatás receptjei a választási programok legfontosabb elemei lesznek, az előzetes ígéretekben most nincs hiány. Az MSZP mértéktartó programmal állt elő, mely csak bizonyos feltételek érvényesülése esetén ad esélyt a felemelkedésre. Fő célunk a gazdasági növekedés megteremtése és ezzel együtt a munkanélküliség mérséklése. Ennek feltétele az állampolgároknak garantált szociális biztonság, a határokat pedig a külső és belső egyensúly, valamint az infláció szabja meg. Az állami deficit növekedésének megállítása, a bankrendszer feljavítása, a beruházások ösztönzése, továbbá az új privatizációs stratégia, a keleti piacok visszaszerzése lehet szerintünk jó eszköze a javulásnak. Ehhez feltétlenül szükséges a mezőgazdaság bomlásának megállítása és az ipar átalakítása. Egyszerre kell a válságot kezelni és a változások feltételeit megteremteni. Mindezzel együtt is csak 1996-tól indulhat el szerény mértékű növekedés, tehát feltételezhető, hogy a következő négy év a szerény életvitel évei lesznek Magyarországon. Tukacs István MSZP ügyvivő A T. Ház — oldalról Egész évben sok jó protokollfelvételt közöltünk a Parlamentből. Most — évzárásként — néhány ellesett pillanatot teszünk közkinccsé... Mégiscsak lesz költségvetésünk... (Kupa Mihály ex-pénzügyminiszter A MIG-ek már itt vannak... (Für Lajos) Mindkettőnknek szüksége van jó fejekre (Csurka István és Tamás Gáspár Miklós) Nem lehetne egy padsorral előbbre? (Békési László, Csehák judit) Parlamenti divat (Király B. Izabella) Nagy Gábor (ISB) felvételei
