Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-28 / 303. szám

Humánus értékek versben, prózában Nyíregyháza (G. T.) — A Művészbarátok Egyesü­lete 1982-ben jelentette meg Szirmay Endre Pár­beszéd című verseskötetét. Lektora Fodor András ak­kor ezt írta: A humánus értékek melletti kiállás, a kapcsolatkereső közvet­lenség, érzelmi melegség, az irodalmi és népköltési tradíció vállalása költemé­nyeiben tudatos. A két és fél évtizedig a kaposvári tanítóképző főis­kola tanárát irodalmi alkotó- tevékenységében a falusi élet hagyományai, a szülő­föld szeretete, a „felvidéki szellem”, a népköltészet, a nyugatosok alkotásai, a libe­rális és humanista szemlélet, az európaiságra való törek­vés, valamint az Illyés Gyu­la-, Németh László-, Nagy László-, Sütő András-féle szellemiség inspirálta. A most megjelent, immár a szerző hatodik önálló könyvének kiadója ismét a Művészbarátok Egyesülete. A Szószóló című kötetben Szirmay az utóbbi három esztendő alkotásait adja köz­re. A versek és a prózában írott költemények az érett férfikor elemző, elmélkedő szemléletét tükrözik igen változatos formában. Kifejező, meggyőző ké­pek során fogalmazza meg „az örök vers” értékeit, a költői szó hitelét, a történel­mi igazságok morális erejét. Az idő, a tér, a humanis­ta értékrend; az egyén, a kö­zösség, a haza legbelső fényámyék rezdülései jól ér­zékelhetők Szirmay írásai­ban. A verseket Szirmayné Ba­yer Erzsébet hét kifejező grafikája teszi őszintén és szellemesen méginkább lí­raivá. SZIRMAY ENDRE SZÓSZÓLÓ {Új versek és költemények prózában) A könyv címlapja Szekeres Tibor reprodukciója Hazai hírcsokor Tanévzáró Lakitelek (MTI) — Ün­nepélyes tanévzáróval fe­jeződött be a lakitelki Nép­főiskola Alapítvány alapfo­kú vállalkozóképző távok­tatási programja, mely az első önálló, magyar oktatási anyagra épült. A népfőiskola által kiadott háromkötetes oktatókönyvből 24 konzul­tációs központban hét hó­napig oktatták a kezdő vál­lalkozókat. A programra összesen 12 ezer 789 sze­mély jelentkezett, a záró­vizsgára 1550-en küldték vissza a jelentkezési lapot. Sikeres vizsgát 1071-en tet­tek. A távoktatási program eredményes vizsgázói közül a legjobb üzleti tervet készítőket a bizottságok az OTP vissza nem térítendő támogatására javasolta. Hu­szonegyen kaptak így egymillió forintos ígérvényt, amely összeget a pénzin­tézet — vállalkozásuk meg­kezdésekor — folyamatosan bocsátja rendelkezésükre. Minden sikeres vizsgát tett hallgató, vállalkozásához a helyi OTP-fiókoknál szám­lavezetési- és kamatkedvez­ményeket kap. A tanévzárón adták át Ko­vács János soproni hallgató­nak nyereményét, a Frici a vállalkozó című filmben lát­ható Suzuki személygépko­csit. Meghosszabbították Budapest (MTI) — Az Iparművészeti Múzeum a nagy érdeklődésre való te­kintettel január 9-éig meg­hosszabbítja a „Die Origi­nale heissen Thonet” című thonet bútortörténeti kiállí­tást. Világpremier Budapest (MTI) — Ber­nard Slade — Stan Daniels Jövőre veled, újra című mu­sicaljének világpremierjével zárja az esztendőt a Madách Színház. A december 31-i bemutatón részt vesznek a szerzők is. A zenés játék főszereplői: Udvaros Do­rottya és Hirtling István. Költészet a muzsikában a fotós szemével: elmélyült pillanat, meghitt közelségben a zene varázsával Balázs Attila felvétele Hagyomány és lelemény A művészettörténész értékelése Balogh Géza festő- és szobrászművész kiállításáról Bodri Ferenc Nyíregyháza — Messziről indultam, Esztergomból és elég hosszú volt idáig az út. Az irodalmár ilyenkor termé­szetesen eltűnődik a vonaton Nyíregyháza múltján, és ked­vence, Krúdy mellett eszébe jut a másik kedvenc, Ady, aki 1912 nyarán feleségül kérte a sóstói nyári színkör igaz­gatójától Borbély Lilikét, a debreceni társulat itt időző művésznőjét. Hosszan tűnőd­tem a történteken, hisz volt időm. Utóbb még többet Ba­logh Géza személyisége felett. Ismeretségünk közel tíz esz­tendeje tart. Amikor megis­mertem, elsőre megkedveltem Őt — elmondom miért. Egy egyiptomi utazást töltöttünk együtt, amelyet az ő képző­művész _ szakszervezete szer­vezett. Én meghívottként vol­tam jelen. És miután facér uta­zók voltunk, azonos szobák­ban laktunk tíz napon át. Elég mozgó kirándulás volt ez Kai­rótól Abu Szimel-ig, Ramszesz együttesétől Hatsepszut fáraó- né thébai templomáig. Az uta­zás közben sokat beszélget­tünk, esténként fel is dolgoz­tuk a közös tapasztalást. Előre felkészültünk mindannyian, a látvány volt váratlan és nem a látottak történeti, művészet- történeti értékei. Balogh Géza kereső, kutató magatartása és gondolkodása már akkor meg­fogott — szívesen őrzöm eze­ket az emlékeket, személyesen bár talán egy-két ízben talál­koztunk az elmúlt esztendők során. Műveit katalógusok­ban, néhányat országos kiállí­tásokon láttam. Az alkotások közvetlen ha­tása Appolinaire-1 juttatta eszembe. Az Egy szép vörö­sesszőkéhez című verséből azt a gondolatát, amikor az új mű­vészet útjairól elmélkedik. A hagyomány és lelemény csatá­jában a virágzó rejtelem kere­sőiről mindenek előtt. Balogh Géza művészete a hagyo­mányra épülve ötvözi a lele­ményt. A tárlat legkisebb képe és talán a legrégebbi is, a Kérdés címét viseli, hasonló „kérdés” ismétlődik a kiállítás minden további darabjának sugallatá­ban, bár a mindannyiunkban élő kérdésekre sok válasz ad­ható. Mi Balogh Géza válasza­it láthatjuk kiállításán, és na­gyon elgondolkodtató, értel­met tágító válaszok ezek. Módfelett érdekesek műfajuk­ban, technikájukban és temati­kájukban is. A Városi Galéria egyik terme a velencei gondo­la-kikötő fényeit és világát idézi elénk, a reneszánsz ha­gyomány díszleteit. Az ebből született élmény és lelemény más alkotásaiból és ezek cí­meiből is kiolvasható. Az újjá­éledő reneszánsz mai, közvet­len, modem és áhított sugalla­ta. A számomra talán legked­vesebb alkotások a bronz re­liefek: köztük a Középütt szá­momra talán a legmegrázóbb drámai erejű alkotás. Két egymásnak ellentmondó és ki­zárólag csak drámai kapcsola­tokat idéző anyag: a fa és a bronz kölcsönössége, kapcso­lata, amely egyben az ember és természet kapcsolatát idézi, és ahogy Balogh Géza az együttes címében írta, az anyag és a szellem metamor­fózisát, átalakulását hivatott ábrázolni. Hasonlóul az elnyűttnek tű­nő hatalmas kartonok a remek művészi készséggel megáldott gyönyörű rajzokkal, ahol a művész nem átallja (és örülök, hogy így tesz) a karton meg- kínzottságát is bemutatni, ahogy az alkotás közben maga a karton is belefáradt az elvég­zett munkába. Megtépett sar­kai, fűzései mutatják az ember és az anyag kapcsolatát, a ke­mény munka hevét. Mindazt, amit az alkotó és az alkotás egyaránt „átélt” a születés pil­lanatában, kölcsönös fájdal­mat teremtve, mint mind­annyiszor. Meggyőződéssel és nagy szeretettel ajánlom kedves ba­rátom, Balogh Géza köröttünk élő műveit. Nagy tisztelettel tölt el és többnyire meghat, ha valaki szülővárosában, akár szülőfalujában óhajt próféta lenni, bár szívesen nyílna meg előtte akár a nagyvilág. Számomra úgy tűnik, Ba­logh Géza ilyen típusú ember, szívesen vállalja Ninivét. Bár a művek alapján bizonyára nyílnának tágabb és szélesebb lehetőségei. Ahogy kiállításainak jegy­zékét láttam, az alkotások él­nek ezekkel a lehetőségekkel, sokfelé megfordultak a világ nagyvárosaiban. Tiszteletem így állandósul a műalkotás iránt, de az alkotó személye iránt csak növekedik, ha lá­tom, hogy ott óhajt prófétálni, ahol született. Az idősebbek talán jobban értik, mire gon­dolok. A művek vándorolnak, alkotójuk honában maradt. Úgy tudom, hogy Balogh Gé­za gyönyörű és remek ered­ményeket felmutató iskolát hozott létre itt. Ez a tárlat valójában három­négy kiállítás lehetne, hiszen egy festő művészetének több és különböző ágában is bemu­tatkozik, egy sokrétűségében is kutató ember jelentkezik Önök előtt. Állítom, hogy nemcsak ked­ves városuk szülötte és jó is­merős mutatkozik be a galériá­ban, hanem egy jelentős mű­vész ezen a tárlaton. Nyír­egyházán először jó pár esztendeje jár­tam egy másik ked­ves jó barátom, Bá­lint Endre tárlatán a Jósa András Múze­umban, aki sajnos már csak a művei­ben él. Az idősebbek között talán többen látták azt a tárlatot. Reménykedem, hogy igazolják állí­tásomat: az egykori és a mai tárlatok su­gallata, minősége, eszmeisége, kereső és találó erényei kö­zött sok hasonlóság tapasztalható. Szá­momra ez még a ba­rátságon felüli öröm forrása is. Hadd gra­tuláljak Balogh Gé­zának ehhez a tíz év termését bemutató, nagyon szép váloga­táshoz. Harasztosi Pál reprodukciója Balogh Géza festménye Művészeti album három nyelven Színház szilveszterkor Nyíregyháza (KM) — Az év utolsó napján is játszanak a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészei: a Nóti Ká­roly írásából készült Nyitott ablak című zenés bohózat elő­adása 18 órakor kezdődik. Tata (MTI) — Hosszú évek után új művészeti album jelent meg a barokk hangulatú, észak-dunántúli kisvárosról Tata — hagyomány és szépség címmel. A magyar, angol és német nyelvű kiadványt már bemu­tatták Tatán a sajtó képviselői­nek. A kiadói szerepet a helyi ön- kormányzat vállalta magára, ezzel is segítve a város idegen- forgalmi népszerűsítését. A könyvben Haraszti Mihály helytörténeti írásait Haraszti Norbert fotói egészítik ki. Az albumot — a kapcsolatok to­vábbi bővítése érdekében — Tata három tervérvárosában, a német Gerlingenben, a holland Alkmaarban és a franciaorszá­gi Dammarie Les Lysben is terjesztik. 12 kuijúra

Next

/
Thumbnails
Contents