Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-28 / 303. szám
1993. december 28., kedd Átmeneti kitérő (ott)hontalanoknak Ki bánatában sír, mert idejutott, ki örömkönnyeit törölgeti azért, hogy itt lehet Tóth Kornélia Nyíregyháza (KM) — A fényesre sikált csempéken a vigyázatlanul lépkedő köny- nyen eleshet. A tiszta ablakokon hófehér függöny rekeszti kívülre a kíváncsi tekinteteket. Patyolattisztaság mindenütt. Csak a lelkekben dúl a végeérhetetlen háború: hol rontott, aki önerejéből képtelen megkapaszkodni és menedéket keres az átmeneti szállón? Ki bánatában sír, mert idejutott, ki örömköny- nyeit törölgeti azért, hogy itt lehet... Három útbaigazítás után találom meg az Árpád utcán a szerény, földszintes épületet. Kopott kabátos, a semmibe révedő pillantású emberek nyomába szegődök. Kortalan arcok Seszínű, kócos haj keretezi kortalan arcát. Ki hinné, hogy egykor a Zrínyi gimnáziumban érettségizett és a nagybetűs életről rózsaszín álmokat szövögetett. Molnár Emőke, bár valaha rendezett családot, két fiúgyermeket, lakást mondhatott magáénak, ma egyedül hajtja álomra a fejét, fiai az ország másik részében szolgálati lakásban élnek, s az asszony egyszer csak albérletbe kényszerült. — Amíg dolgozhattam, nem volt gondom, tudtam fizetni az albérletet — lapoz bele magánélete történelemkönyvébe. — Második hete lakom itt a szállón. Akár takarítani is elmennék, csak kapnék valami munkát. Akkor már albérletet válthatnék, ismét jól érezném magam. Jól kijövünk itt egymással, ingyen kapunk reggelit, ebédet, vacsorát. De reggeli és ebéd után bezárják a szállót, akkor ténfergünk. Ha esik vagy fagy, behúzódunk az állomásba. Vagy üvegezünk. (Üres üveget gyűjtenek. A L ehet, hogy én vagyok az egyedüli a világon, aki nem hallott még az új, vagy talán nem is annyira új, szenvedélyről, amelynek a nők közül is egyre többen hódolnak. Pontosabban, a szenvedély régi, csak számomra az a meglepő, hogy ebből a nők is egyenrangúan részt kérnek... Az egyik dohányárut, ajándéktárgyakat kínáló butikban a mellettem álló középkorú férfi a butikos hölgytől azt kérdezte: — Tessék mondani, női pipa van? Azt hittem rosszul hallok, vagy valamilyen viccről van szó, de ugyancsak tévedtem. A válasz ugyanis így hangzott: — Természetesen, nagy választékunk van női pipákból. Itt vannak. De újabb szállítmányt is várunk a napokban... Ilyen is van ? — kérdeztem félhangosan, naiv csodálkozással. A butikos hölgy, aki ismerősöm, készségesen tovább magyarázta, hogy igen nagy divat lett a társasági életben a pipázás, amiből a nők sem akarnak kimaradni. — Ezért aztán, ha haladni akarunk az igényekkel, folyamatosan gondoskodnunk kell női pipákról is. Szinte a világ minden tájáról kapunk pipakészleteket, nem mondhatom, szerk.) Ebből jut legalább cigire. László Mihály apját, két öccsét hagyta otthon egy nyírségi faluban. Nem tudott kijönni velük. A baj nem jár egyedül, ugyanis a nagykállói fatelepen neki sem tudtak munkát adni. Most se pénz, se posztó... — S ráadásul az a legrosz- szabb, hogy semmiféle segélyt vagy járandóságot nem kapok sehonnan. Üresek a napok, az órák nem telnek. Szabad időm bőven, életemben nem olvasgattam annyit, mint mostanában. Hogy mit? Fogalmam sincs. Össze-vissza mindent. Terveiket keresztülhúzza valami Fekete József, ha rátörnek az emlékek, Siófokon látja saját magát, amint hintóztatja a németeket. A vaskos bukszával érkező nyugati turisták ugyanis örömmel röpültek a hintón. — Kár, hogy ez csak nyáron számít kereseti lehetőségnek — meséli. — Szívesen visszamennék jövőre, ha felvesznek. hogy túl olcsó az áruk. De mindent a vevőért... Még az is kiderült a néhány pillanat alatt lezajlott diskurzusból, hogy nemrég rendezték meg az egyik vidéki városban az országos pipaszívó versenyt, amelynek egyik győztese egy hölgy volt. Nagyon Örültem, hogy a do> -fjí r/r ,< í'V ’ Páli Géza Pipafüst hányzás, pontosabban a pipázás eddig számomra ismeretlen mozzanataiba nyertem bepillantást. El is játszadoztam a gondolattal, egyes helyeken milyen kép fogad majd a közeljövőben, amennyiben ez a szenvedély tovább terjed. Elgondolom a vezérigazgatói székben pöfékelő hölgyet, akinek a szájában sohsem hűl ki a pipa, s két sercintés közt, csak úgy odaveti a tárgyaló partnereknek: — Márpedig uraim, az üzlet nem jön létre, ha önök ragaszkodnak a régimódi szokásaikhoz és telefüstölik a szobám. Cigisekkel pedig mostantól nem tárgyalok. Aztán egy következő kép is megjelenik lelki szemeim előtt: szépen formált, női kézbe tervezett pipájával a szájában folytatja közérdekű Addig csak terveink lehetnek, de valami azt keresztülhúzza mindig... Az átmenet valóban csak egy röpke kitérő lenne a krízishelyzetbe sodródott ember életében? — a kérdést Újfalusi Zoltán gondnokkal boncolgatjuk. A négygyermekes, Nagydoboson élő, szerelő szakmát szerzett férfi a sors rendelésének érezte, hogy idehívták és itt szolgálhatja az Istent. — Keresztény szellemiségben nevelkedtem, s mindig azon fáradoztam, hogy másokon segítsek. Nagyon megindít az emberi szenvedés és kötelességemnek érzem a bajbajutottat támogatni. Tudták ezt rólam a környezetemben, bizonyára ezért hívtak ide gondnoknak. Szívemen viselem az átmeneti szálló harminc lakójának sorsát és az intézmény gondját-baját. A keresztény vallás, a hit átsegített eddig az élet nehézségein és most ezzel a szolgálattal törleszteni az Isteni kegy eddig kapott ajándékait. Mi naponta olvasunk itt Bibliát, beszélgetünk a vallás, a türelem, az áldozatvállalás kérdéseiről. csatározásait az ismert honleány, azaz országgyűlési képviselő. Napirend előtt szót kér és kifejti, hogy a T. Házban elnyomják a pipázó kisebbséget, ezért ő nyomnban átül a függetlenek padjába. Még hozzáteszi: — A magyar nők mindig is vágytak a gondtalan pipázás- ra, csak eddig elnyomták őket, kispolgári csökevény- nek, később az etnikai kisebbségre utaló jegynek nevezték, ha valaki, lévén a szegény pára nő, pipát vett a szájába. Ezt nem tűrhetjük tovább — fejezte be fergetes mondandóját a honleány. Úgyhogy, tisztelt felebarátaim, ne nagyon lepődjenek meg, ha a közeljövőben mind több pipázó nőt látnak, netán feleségük, barátnőjük, egy egzotikus pipát kér szünnapjára. Teljesítsék boldogan a kérést, mert az egyik barátom, akit hihetetlenül nagy optimizmussal áldott meg a természet, azt mondta: — Van ebben jó is. Legalább addig hallgatnak... De ezt a véleményt nem osztom és mélyen sértőnek találom. Tudományosan sem érzem megalapozottnak. Ugyanis, pipázás közben is lehet beszélni. Igaz kissé pö- szésen, sejpítősen, hibásan, de lehet. Egyébként se a szép magyar beszéd divatjának korát éljük... Ha valakinek sikerül átmeneti vigaszt nyújtani, vagy a sorsának jobbra fordításában hasznos útmutatást adni, már nem dolgoztam hiába. Gyakran tapasztalják a segítőszándékot A másik gondnok, Kovács Mihály arról a segítőszándékról beszél, amelyet nap mint nap tapasztalnak. — Harmadik éve működik az átmeneti szálló, de sokáig csak egy váltás ágyneműt mostunk, szárítottunk. A Krúdy Szálló tulajdonosváltása után kaptunk ágyneműt, abroszokat. Egy magát megnevezni nem kívánó néni tíz kiló hurkát küldött Szélsőbokorból. Bár hétvégén nem tálalunk meleg ételt, az alkalmi segítők jószántából mégis megtehetjük. Ami gondot jelent: kevés a műanyag tányérunk, gyógyszerünk alig-alig akad. Áz evangélikus egyház és a városi önkormányzat által fenntartott átmeneti szállóra naponta hordják a meleg ebédet a vasútállomásról, itt csupán tálalnak. Társulás Nyíregyháza (KM) — A Első Nyírségi Fejlesztési Társulásban, mint alapító vesz részt Nyíregyháza megyei jogú város. A PHARE és a kormány — egy korábbi megállapodás alapján — jelentős támogatást nyújt a területfejlesztéshez. Megyénkben kísérleti jelleggel egy olyan program indul be, amelyhez nemcsak szakértői segítséget kaphatunk, hanem pénzt is. Ez a PHARE-program arra irányul, hogy az alulról fölépített rendszeren keresztül nagy- és kistérségi beruházásokat készítsenek, melyeket a decentralizált alapokból finanszíroznának. A térség- és gazdaság- fejlesztés érdekében most különösen fontos, hogy az ön- kormányzatok összefogjanak. Nyíregyháza a környező településekkel egy agglomerá- lódó településegyüttest alkot, amely a gazdasági és társadalmi élet szerteágazó területeinek intenzív kapcsolatát jelenti. A megyeszékhely szellemi és gazdasági potenciáljával, illetve az azt megjelenítő intézményrendszerével mindenképpen a kisebb térségek fejlődésének meghatározója. A nyíregyházi közgyűlés ezek alapján fontosnak tartotta ha társulás formájában egyesülnek, és a nagyobb beruházásokat, fejlesztéseket a jövőben közösen dolgozzák ki, Tárca Kónya tervei Kováts Dénes F elemás érzésekkel fogadták az országgyűlési képviselők — pártállástól függően is — Kónya Imre belügyminiszterré történt kinevezését. Azt, hogy mit tud elérni e röpke néhány hónap alatt, talán még nem lehet tudni. Esetleg csupán sejteni. Nyilvánvalóan sok függ attól is, tervei megvalósításában a koalíción kívül mennyire segíti az ellenzék. Hiszen bizonyos kérdésekben nem az a fontos, ki melyik pártnak a képviselője, szimpatizánsa, hanem az: a célok mennyire szolgálják a köz, az ország érdekét. Nézetem szerint üdvözölni kell azt a törekvést, hogy még ebben az időszakban tető alá akarja hozni a rendőrségi törvényt, annál inkább, mivel késésben van vele az országgyűlés. Kétségtelen, sok és fontos törvény megalkotása várt a képviselőkre, de bizony akadnak olyanok — köztük a rendőrségről szóló — amelyet előrébb kellett volna sorolni. Nem mindegy ugyanis, hogy a változások időszakában mennyire mer határozott lenni a rendőr, érzi-e, hogy a jog, a törvény védi, mögötte áll. Márpedig — a közbiztonság helyzetét ismerve — egyrészt biztos hátteret kell teremteni számukra, másrészt határozott és szigorú igazságszolgáltatásra is szükség van. Örvendetes, hogy a gazdasági bűnözés visszaszorítása a kiemelt feladatok között szerepel. Nemcsak azért, mert számtalan ki- sebb-nagyobb visszaélés történik, de azért is, mert igazán jelentős eredményeket alig tudnak felmutatni a gazdaságvédelem területén. Ez persze — gondolom — nemcsak a rendőri munka hiányosságaira vezethető vissza... Ha az új belügyminiszter meg tudja valósítani elképzelései legfontosabbjait, akkor emelt fővel nézhet mindenki szemébe, mondván: ami rajta múlott, megtette. Ehhez persze — mint utaltam rá — pártállástól függetlenül segíteni kell. Azzal együtt, hogy természetesen hangot kell adni az építő, jobbító szándékú kritikának is, mert kontrollra mindenkinek szüksége van... Forog a korong, készül a kerámia Elek Emil felvetele Kommentár Gyerekjáték Baraksó Erzsébet M ifelénk a karácsonyi ajándékozásnál a kiszemelt tárgy pénzügyi értéke nem volt fontos, talán azért, mert általában sohasem volt annyi pénzünk, amennyit a szeretteinkre szívesen ráköltöttünk volna. Lehetőleg praktikus legyen, amit jól lehet használni, többnyire ez volt a szempont. A legnagyobb becsben természetes a gyermekek voltak a nagyobb családban is, az ő játékaikat mindig különös gonddal választottuk ki. Lehetőleg azt néztük: olyan logikai, vagy képességfejlesztő legyen az ajándék, ami az ismereteiket játékosan gyarapítja. És természetes volt az is, hogy könyvet kapniuk kell az iskolás gyermekeknek. Tavaly hogy megörültünk a mini szövőszéknek, amit az egyik kislány kapott—azzal a nem is titkolt szándékkal, hogy a magyar népművészet iránti érdeklődését tápláljuk —, meg a gusztusosán csomagolt színes gyurmának, amiből a szorgos kis kezek szebbnél szebb figurákat varázsoltak elő. Gondolván a százszámra nyíló butikokra, fényes üzletekre, azt hittük, idén már gyerekjáték lesz hasznos és szép gyermek- játékok beszerzése. Hiszen csillog-villog a sok kirakat, az árusok ellepték a belvárost, hangos zeneszóval reklámozták a portékáikat. Am hatalmas csalódás érte azokat, akik okos és ízléses ajándékokat kerestek a nagy karácsonyi forgatagban. A direkt erre az alkalomra felvonuló árusoknál ormótlan és gusztustalan zöld dinoszauruszok, meg az amerikai akciófilmek űrfegyveres gépembereinek fröccsöntött műanyagváltozatai lepték el a piacot, igénytelen csomagolásban, vagy csak úgy csupaszon. Vajon a gyerek milyen esztétikumot kap ezektől, amit a művelt Nyugat is szennynek tart és kiközösít? Es nem is az a baj, hogy ezek megjelentek — biztosan vannak, akiknek ez tetszik—, hanem az, hogy mást, ami a gyermekek értelmét, vagy ügyességét fejleszti, nem nagyon találtunk mellette. Hogy kiki választhasson a saját értékrendje szerint. HATTER Kelet-Magyarorszag 3 A menü babgulyás, káposztáskocka Harasztosi Pál felvétele
