Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-27 / 302. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. december 27.., hétfő Felsőoktatási felvételi tájékoztató Budapest (MTI) — A Felsőoktatási felvételi tájékoztató című kiadványt az elmúlt napokban kapták meg a középiskolák, illetve a könyvesboltok—jelentette be Bakos Károly, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosa a közelmúltban tartott sajtótájékoztatón. Elmondta: a tájékoztatót 80 ezer példányban adták ki. Szólt arról is, hogy a felvételi követelmények intézményenként változóak, van ahol az érettségi alapján veszik fel a hallgatókat. Jövőre a „felvételt nyert” kategóriába tartoznak és nem felvételiznek azok, akik az intézmény által meghirdetett feltételeknek megfelelnek. Ezt több egyetemen és főiskolán a felsőfokú nyelvvizsgákhoz, az érettségi minőségéhez kötik. Bizonyos elért pontszám felett (ez is intézményenként változik) rangsor alapján a „felvételt nyerhet” kategóriába tartozók közé kerülhet a diák. A főtanácsos elmondta: az angol, német és francia közös érettségi-felvételi az idén bevált, jövőre is ezt a módszert követik. A magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi dolgozat viszont 1994-ben nem lesz része a felvételinek. Jelenleg készül a felvételi szabályokat pontosító kormányrendelet tervezete — jelentette be Kubovics Imre kultuszminisztériumi helyettes államtitkár. Terveik szerint a következő érintett évfolyam már aszerint fog jelentkezni a felsőoktatási intézményekbe. Hozzátette: a felvételt nyert hallgatók száma 1989 óta megkétszereződött, 1993-ban a tervezett 28 ezer fő helyett 32 ezret vettek fel az egyetemekre és a főiskolákra, a hallgatók létszáma jelenleg 107 ezer, s úgy tervezik, hogy 2000-ben már eléri a 125 ezret. A közeljövőben új képeinek tárlatával lép a nagyközönség elé a nyíregyházi művésztanár, Krutilla József. Ez alkalomból közöljük Faluvég című grafikáját ' Szekeres T ibor reprodukciója Magyarosan____________________ Nyelvi kötöttségek Minya Károly Nyíregyháza — Gyakran előfordul, hogy egy-egy mondat elhangzása után elmosolyodunk, mert valami hibádzott, vagy csak egyszerűen elgondolkozunk azon, hogy vajon mi sántított, mi az, ami mintha nem lett volna helyes. Valószínűleg a rádióhallgatók közül sokan jót nevettek azon, amikor a riporter egy szociális problémákat feszegető műsorban azt találta mondani, hogy mindenki jobb létre jogosult. Értem én, hogyne érteném, hogy teljesen, sőt túlontúl az elesettek, szegények mellett kívánt hitet tenni a beszélő, de talán magyaráznom sem kell, hogy a nevetés oka az volt, hogy az elhangzottak után szinte mindenkinek a jobblétre szenderül kifejezés jutott eszébe. A szükségesnél jobbat ne akarjunk, mert íme mihez vezet. Figyelnünk kell a frazeológiákra, a kötött szerkezetekre. Ugyanez a kötöttség érvényes a szavakra is. Amikor egy szónak két vagy több alakváltozata él egymás mellett, e variánsok jelentésükben el is különülnek egymástól. Pl. dobban és döbben, dulakodik és tülekedik. Egy újságcikkben olvashattuk a következőt: „Mikor hazajött, késő éjszakáig beszélgettünk, csüngtünk minden szaván.” S mint látható a mondatból, hasonló szópár a csüng — csügg. Az első konkrét jelentésű (lóg), az utóbbi viszont elvont. Azt jelenti, hogy valaki nagy érdeklődéssel figyel, hallgat valakit, vagy azt, hogy teljes odaadással ragaszkodik valamihez, valakihez. Világos, hogy a kritizált mondatba a csügg változat kellett volna. Ezek kötöttségek, nyelvi „összezártságok”, amelyek nem rosszak és nem korlátozást jelentőek. Ellenkezőleg: szükségesek és jók. Akik a „széktől” csodákat várnak A nyíregyházi Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolában már működik az új szervezet A színvonalas idegennyelv-oktatás feltételeinek egyike a jól felszerelt nyelvi „labor” (Képünk nem a cikkben szereplő iskolában készült) Harasztosi Pál felvétele Páll Csilla Nyíregyháza (KM) — Lapunkban már többször adtunk hírt az iskolaszékek alakulásáról. Szinte az elsők közt jött létre az Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolában az új szervezet a hónap elején. A megalakulás körülményeiről, a további teendőkről kérdeztem Kovács László igazgató urat. Aránytalanul nagy teher □ Mennyi pedagógusenergiát emésztett fel az iskolaszék létrehozása? — Nem rótt ránk aránytalanul nagy terhet. Gyakorló iskola lévén, sok tennivalónk van január és február hónapban. Emiatt igyekeztünk minél hamarabb a szervezési kérdéseken túllenni. A szülőket időben tájékoztattuk, hogy mi a teendőjük. Tájékoztató lapokat tettünk ki közszemlére, így lassan megindulhatott a szervezés. □ Mi van most a korábban többé-kevésbé jól működő szülői munkaközösséggel (SZMK- val)? — Természetesen továbbra is megmarad, de az SZMK- nak sok mindenhez nem volt meg a törvényadta jogosítványa. Viszont jelenleg is a szoros kapcsolattartás fóruma az iskola és a szülők között. Hisz az iskolaszékben az öt szülői képviselő egyike maga az SZMK-elnök. □ Említette, hogy már korábban meghirdették a szülőknek az új szervezettel kapcsolatos tudnivalókat. De a szülőkön és pedagógusokon kívül az iskola sajátos helyzete miatt főiskolai tanárok is tagjai lettek a „széknek". — Igen. Mi a tanárképző főiskola gyakorló általános iskolája vagyunk, s mint iskola- fenntartó, a tanárképző is delegált öt igen jó szakembert mint képviselőt. □ Nem tartanak a túlságosan erős szülői befolyástól? — Nem, sőt örülünk neki. Végül is a szülői igényeket így a'lehető legkönnyebb megismerni. □ Gondolom, ezek között az első helyek egyikén áll az oktató-nevelő munka magas színvonalának az elvárása. így van? — Valóban, a legkomolyabban kell venni a színvonalas munkát! Méghozzá a konkrétumokban megmutatkozót, a jól mérhetőt. És az igényeknek megfelelő szolgáltatást. Elsősorban az idegen nyelvek széles körű tanítását, a számítógépes oktatást. Az alapvető dolgok jó megtanítását. A tehetséges gyerekekkel való foglalkozást, hogy minden diákból a maximumot hozzuk ki. Ez azt jelenti, hogy minél több tevékenységi területen foglalkoztassuk a tanulóinkat. □ Meg tudnak-e felelni ezeknek az igényeknek? — A nyelvtanárkérdés — mint a legtöbb iskolának — nekünk is sebezhető pontunk. A szülők a nyelvi órák elmaradása miatt reagálnak a legérzékenyebben. A gondokról szólva hasonló problémát jelent a számítástechnika oktatása. Szükség van még több gépre, eszközre. Oktatunk néptáncot, barkácsolást, .lehetőség van kerámiázni, sőt á hangszeres zene tanulását is biztosítjuk tanulóinknak. Jó néhány tehetséges diákunk „kinőtte” az iskola falait. Továbbfejlődésüket, képzésüket a városban működő más szakkörökben látjuk megoldhatónak. Nem is szólva a különböző sportágakról. Mire számítanak? □ Mi az, amit a szülők iskolaszéki jelenlététől, a „beleszólásuktól” várnak? — Reméljük, hogy a segítségükkel lehetőség lesz az intézmény működésének kifinomítására. Például azt illetően: milyen megkötöttségek legyenek a fegyelem, a szervezettség, a házirend dolgaiban. □ Összességében: mire számítanak az iskolaszék általános és konkrét működésével kapcsolatban? — Kissé eltúlozva: csodákra számítunk. Nemrég Kecskeméten jártam, ahol a gyakorló iskolák igazgatói tanácskoztak. Ott hangzott el, hogy a gyakorló iskolák 50%-a lemarad ellátottság és épületállomány tekintetében az önkormányzati intézmények mellett. Mégis igen kiemelkedő oktató-nevelő tevékenységet folytatnak. Mivelhogy az iskolaszék szülői oldalán közgazdász szakember is ül, s ő mint gazdasági referens részt vehet a főiskolai tárgyalásokon, ahol a gyakorló iskola költségvetését is meghatározzák, sokat tehet értünk. Nagyon fontos, hogy minél többen tudják képviselni a realitásokat. A szülőknek, ha egy másik szülő mondja meg, hogy nincs pénz erre vagy arra, ráadásul egy szakember, sokkal inkább elhiszik neki. Nagyon remélem, hogy a demokrácia egyik megvalósult formációja ez a szervezet, és hiszem, hogy jól fog működni. A szülők egyre nagyobb beleszólási lehetőséget kémek az oktatási-nevelési kérdésekbe. Soha nem tapasztaltam ekkora igényt arra, hogy ténylegesen belülről is lássák az iskola ügyeit. Azt hiszem, erre joguk van, s nekünk igazodnunk kell a kéréseikhez. A házirend tervezete □ Az iskolaszék tényleges munkája azonban mégiscsak 1994 januárjától kezdődik el. Mik a terveik? — A beiskolázással, a gazdálkodással kapcsolatos teendők megvitatása, majd a tanév vége felé az iskola házirend- tervezetének véleményeztetése, azután pedig az étkeztetés kérdésköre kerül sorra. Kihunyt a zene ötletvulkánja Frank Zappa Archív felvétel Felföldi Oszkár Nyíregyháza — Miles Davis, Dizzy Gillespie és most Frank Zappa is elment. Igen, igen. Ha valaki rápillant a Sheik Yerbouti lemezborítójára, a szája mosolyra húzódik. Érzi: Zappával, egy, a hagyományokat mindenben felrúgó, zseniális pasival néz szembe. De nemcsak a Sheik-ből, valamennyi .lemezéből sugárzik a tehetség, a humor, a dallamok pontos, gyakran fülbemászó, igényes kompozíciója. Nála dolgozni kellett, nagyon keményen. Aki nem bírta, az továbbált. Aki viszont maradt, az megtanulta, hogy a kitartás még valamikor hasznot hozhat. Ha már itt tartunk, mondjuk el: kik nem tudtak vele „egy húron pendülni”. Pl. A Londoni Szimfonikus Orchestra. Zappa muzsikája állítólag „lejátszhatatlanul” bonyolult volt a számukra. De ez csak anekdota, mondhatja bárki. És valóban nem ez a lényeg! Hanem a legális lemezek, kb. 56 db LP. A kalózkiadások talán ennek a kétszeresét is meghaladják. A Freak Out még egy kicsit blues-os, de az Absolutely Free már tisztán a kortársze- ne elemeit hordozza magában, adózva Sztravinszkij mun- kásságá- nak. A Lumpy Gravy ne- h e z e n emészthető anyaga pedig felvonultatja a zene szinte valamennyi stílusát. Bizonyítja, hogy 1969-ben nemcsak a hippik éltek a Földön. Az Uncle Meat és a Hot Rats című munkák azt sejtetik, hogy Zappa gitárjátéka valószínűleg a legnagyobb a XX. században. A 200 Motels című film az ő irányításával készült. A mű képi világa, a sok-sok kísérletezés és ötlet megdöbbentette a szakmát. Ne feledjük: az anyag videóra készült, és még csak 1971-et írtak! 1972 — Zappa jazz- illetve big band-korszaka. Előtérbe kerülnek nála a fúvós hangszerek, s velük együtt megjelennek a „felállásokban” a bohókás, de a sztárral azonos gondolkodású zenésztársak: George Duke, Napóleon Murphy Brock, Jean-Luc Ponty. A Waka/Jawaka instrumentális arzenálja egy „komoly” Zap- pát villant fel, a The Grand Wazoo ezt a benyomásunkat még jobban megerősíti. Eltűnnek a poénok, az idétlenkedést a tudás, a Bartók-követő zsenialitás váltja fel. Aztán 1979- ben következik a nagy „pukkanás”, a Joe’s Garage! Háromtételes rockopera, melynek a szövege külön elemzést érdemelne. Aztán még rengeteg telitalálatos lemez, melyeken a gitár válik mindinkább főszereplővé, mint Zappa elválaszthatatlan társa. Fűződik a személyéhez honi emlék is. 1991-ben Magyarországon járt. Mint díszvendég jelent meg, arcában és mozdulataiban hordozva az akkor már lappangó betegség jeleit. Komolynak tűnt. 1992-ben Frankfurtban még a koncertjére invitáltak a plakátok. Visszatérő komolyzenei érdeklődéséről beszéltek, ezt tükrözte a The Yellow Shark című opusza. Ő vezényelte volna a hangversenyt, betegsége azonban közbeszólt. Visszaszállították New York-ba. A bécsi bemutatón pedig már más dirigált, idegen kezekbe került a „varázspálca”. 1993 telétől — immár véglegesen.
