Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-27 / 302. szám

1993. december 27., hétfő HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Egy belvárosi kereskedő két élete A gimnáziumban kezdődött 0 Szeretetről a házasulandóknak • Szilveszteri szertartások Nyíregyháza (KM) — Szép számmal lehetnek azok, akikben kettősség lakik: aki más ember a munkahelyén és megint más a magánéleté­ben. Más érzelmek, gondola­tok mozgatják cselekedetei­ket akkor, amikor minden­napi feladataikat végzik és megint más, amikor kedvenc időtöltésüknek szentelik ide­jüket. Tehetik, mert ez a megkettőzöttség az esetek többségében rejtve marad a világ elől. Másként van ez Illyés Péter esetében, aki foglalkozásával és a szabad idejében végzett kedves elfoglaltságával egy­aránt a közönség, ha úgy vesszük a város szeme előtt van. Sokan ismerhetik a Zrínyi utcai drogériából, de nem ke­vesen lehetnek, akiknek a há­zasságkötő teremből ismerős, mint a kiválasztott vers tolmá- csolója, vagy mint ünnepi szónok. Gimnázium és irodalmi színpadok — Szilveszter napján még lesznek házasságkötések, így stílusosan búcsúzik az év. Illetve már a sokadik, hiszen nem is tudom hány szil­veszteren voltam közreműkö­dője az év utolsó házasságkö­téseinek. Régebben főleg mint versmondó, újabban inkább mint az ünnepi beköszöntőt tolmácsoló szónok. □ Míg a hét többi napján il­latszer- és vegyiárubolt ügyeit- gondjait intézi mint boltveze­tő-helyettes. Hogyan alakul ki r Illyés Péter Szekeres Tibor felvétele egy azonos emberben a szak­mája szeretete, ugyanakkor vonzódás a kultúra, a művé­szetek, nevezetesen az alkal­mazott művészetek iránt. — Mondanom sem kell, előbb plántálta belém, a mű­vészetek, a vers, az irodalom szeretetét a Vasvári Gimnázi­umban néhai Bérezés Mihály- né osztályfőnököm. Ez a von­zalom aztán 1968, pontosab­ban az érettségi után teljese­dett ki igazán. A mostani Ko­rona Szálló helyén működött a József Attila Művelődési Ház, abban alakult egy irodalmi színpad Szabó Katalin vezeté­sével — a műfajnak egyébként nagy keletje volt akkoriban — a többi pedig jött magától. □ Azért valamennyire avas­suk be az olvasót a továbbiak­ban is... — Még a megalakulás évé­ben megkeresett Mester Attila is és így kezdődött a Krúdy Színpad története, majd foly­tatódott a Bessenyei Színkör­rel, mesejátékokkal, szabadté­ri előadásokkal. A Rózsakert­ben, a Városháza udvarán. Az Énekes madár, majd a Hamu­pipőke, amivel nyugodtan ál­líthatom országos sikert arat­tunk. Mondanom sem kell, hogy ezenközben versmondó versenyek és más fellépések sorozatban. Emlékezetessé tenni az eseményt □ A házasságkötéseken való közreműködés ehhez képest más. A szertartások legfőbb szereplője a jegyespár — Van tíz éve is annak, hogy Szokol Károly az ilyen szolgáltatások akkori szerve­zője szereplőkre kért javasla­tot a művelődési központtól. Többek között nekem szóltak. Hamar megszerettem a műfajt, a gondolatok és érzések átadá­sának ezt a sajátos keretét. Őszintén megvallva azóta ré­szévé vált az életemnek. □ A hivatal dolgozói vagy ajánlják, vagy a házasulandók választják a verseket? — Természetesen a fiatalok választják — sőt vannak, akik hozzák — bár mostanában inkább csak a köszöntő beszé­det kérik, verset kevésbé igé­nyelnek, pedig a polgári szer­tartás ünnepélyessége is fon­tos, hiszen a törvény szerint ott és akkor válnak házaspárrá a jegyesek. □ Gyakori, hogy volt „ügy­felei" felismerik itt az üzlet­ben? — Hogyne, sőt megszólí­tanak, megköszönik, hogy igyekeztem emlékezetessé tenni a házasságkötésüket. □ Ha már gondolatban visszatértünk a boltba, ma­gától adódik a kérdés: hogy lett kereskedő? — Szinte véletlenül. Érett­ségi után a főiskolán akartam humán diplomát szerezni, de ez csak szándék maradt. így kerültem a kereskedelembe. Megelőzve a kérdést: sze­retem ezt a munkát, bár még jobban szeretném, ha végre valódi kereskedelem lenne a piaci feltételek, a verseny­helyzet valódi érvényrejutásá- val. A három fia is szerepel □ A családja hogy fogadja az irodalom, a művészetek iránti vonzalmát, ami az át­lagosnál azért jóval nagyobb? — A feleségem elfogadja, a fiaim — sorrendben 19, 16 és 15 évesek — pedig bizonyos értelemben örökölték az apjuk hajlamait. Ha nem is vers­mondásban, de abban min­denképpen, hogy szeretnek szerepelni, szeretik felmutatni a képességeiket. A legna­gyobb és a legkisebb táncol, a középső pedig statisztál a színháznál. □ Hogyan telik az év utolsó napja? — Szilveszterkor még lesz­nek házasságkötések. Este az­tán a fiúk mennek a saját tár­saságukkal szórakozni, mi a feleségemmel otthon mara­dunk kényelmes nyugalom­ban, a tv mellett, legfeljebb az ablakon át ki-ki nézve, hogy az utcán a járókelők milyen hangulatban várják, illetve köszöntik az új esztendőt. Érdekvédelem és nyugdíjbiztosítás Az atomizálódó szakszervezet nem szolgálja hatékonyan az érdekvédelmet Az MSZOSZ a területi jelenlétet akarja erősíteni Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — December 16-án Nagy Sándor kettős funkciójából következően járt Nyíregy­házán. Mint az Országos Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat elnöke délelőtt nyugdíjasoknak tartott elő­adást a nyugdíjrendszerről, a tervekről, délután pedig az MSZOSZ első számú vezető­jeként választott tisztségvi­selőkkel folytatott szakszer­vezeti témában konzultációt. A két rendezvény közötti sajtótájékoztatón természet­szerűleg mindkét tevékeny­ségterületét érintette. Részvétel az általános mozgósításban Szakszervezeti aktualitások közül említésre méltónak tar­totta a december elején tartott szövetségi tanácsülés dönté­seit, melynek legfontosabbika az MSZÓSZ-en belüli szerve­zeti reformról szólt. E szerint szeretnék megállítani a szétap­rózódást, ugyanis az a vélemé­nyük, hogy az atomizálódó szakszervezetek nem szolgál­ják az érdekvédelmet, illetve csak rossz lehet e sok millió embert érintő fontos feladat hatékonysága. Erősíteni szán­dékoznak a szakmai, szakértői hátteret. A gazdasági élet vál­tozásaihoz, a struktúraváltás­hoz alkalmazkodva a területi jelenlét törekvését is megfo­galmazták. Ez az elgondolás abból a gyakorlati okból fakad, hogy egyre terjednek a kis létszámú munkahelyek, szaporodnak például a gazdasági társasá­gok, s ezek munkavállalói Bu­dapestről elérhetetlenek. Sőt ez a réteg könnyen ki is kerül a szervezetek köréből, mely rá­juk nézve hátrányos következ­ménnyel jár. 1994 februárjában országos értekezletet tartanak — tudtuk meg Nagy Sándortól —, ahol a szervezetátalakítási irányza­tok kerülnek előtérbe. Várha­tóan fontos döntések születnek majd az MSZOSZ kongresz- szusán — a jövő év végén, vagy 1995 elején. Rátérve a közeljövő nagyje­lentőségű politikai eseményei­re, hallhattunk arról, mi az MSZOSZ állásfoglalása. Or­szágos szövetségként a jelölt- állításba nem kívánnak bele­szólni, ellenben az általános mozgósításban, azaz arra agi­tálni, hogy mindenki menjen el szavazni és döntését jól fon­tolja meg, részt fognak venni. Az MSZOSZ-en belüli plat­formok konkrét pártokkal tör­ténő együttműködése szabad, egyedüli határt az az elv szab, hogy a legnagyobb érdekvé­delmi struktúra szervezeti-po­litikai függetlenségét semmi­lyen egyezség nem érintheti. Az is eldőlt, hogy a legfel­sőbb testület nem korlátozza szakszervezeti vezetők képvi­selőjelöltként indulását. Józan szakszervezet A politikai orientációjukhoz tartozó pártokkal egyébként is tartják a kapcsolatot, s az ő felkéréseiket akceptálják. Rá­térve a tb-önkormányzatok helyzetének értékelésére, Nagy Sándor hangsúlyozta a parlament törvényhozó mun­kájának ezek működésére gya­korolt fontosságát, különös te- kinttel a jogszabályi javasla­tok egymásra épülésére, a sor­rendek logikájára. Sok a „ha” a társadalombiztosítási alap konszolidálódása terén — mondta. Szerinte a parlament­nek és a kormánynak is érdeke, hogy mielőbb és minél korrek­tebben, szakmailag megala­pozottabban döntsenek, ellen­kező esetben nagy gondot okozhatnak maguknak. Egy kérdésre válaszolva el­mondta: kétségkívül van bizo­nyos várakozás a közvéle­ményben arra vonatkozóan, hogy az erőteljesen éleződő szociális feszültség közepette az érdekérvényesítés kemé­nyebb eszközeit is vessék be, de... Úgy véli, hogy bár eddig is körültekintőek voltak, most aztán kiváltképp józannak kell lennie a szakszervezetnek. Személyes ambíciók Egy esetleges Munkáspárt­tal történő kapcsolatfelvétellel összefüggő érdeklődésre rea­gálva kijelentette, hogy velük nem veszik fel a kapcsolatot sem hivatalosan, sem nem hi­vatalosan, erre semmi okuk sincs. Nagy Sándor személyes jövőbeni ambícióival kapcso­latos firtatásra a nyilvánosság elé tárta — mondván, hogy nem titok — az MSZP megke­reste, vállaljon jelöltséget. Ehhez a szövetségi tanács hoz­zájárult, de ő még a konzultá­ciós köröket szeremé lejárni, s majd azután fogja ő maga a végső döntést meghozni. Jegyzet _________________ A meglepetés Réti János Minden tiszteletem azo- ké, akik képesek ki­találni valami újat, meg azo- ké, akik képesek azt elfogad­ni, pártfogásba venni, saját­ként kezelni, még akkor is, ha nem nekik, hanem valaki másnak jutott eszébe. Ahol ez így van, ott könnyebben mehetnek az ügyek, és nagy dolgok teremtésére is van esély. A három gyáregységből— csepeli, dunaújvárosi és nyíregyházi — álló rész­vénytársaság vezetése az év vége tiszteletére ünnepi ren­dezvényre hívta üzletfeleit, valamint saját dolgozóinak egy részét. A fővárosba, an­nak is egyik legelegánsabb, legpatinásabb épületébe. Szerte küldtek 600 meghívót, rendeltek egy szolid, elegáns műsort, hozzáillő vendéglá­tással. Mindezt ajándék­kal, meglepetéssel is tetéz­ték, ahogy fogalmazták a meghívóban. A vendégek gyülekeztek is a meghirdetett időben ahogy illik, rámosolyogtak a mo­solygó hosstesekre, elhe­lyezték kabátjaikat a ruha­tárban, elfogyasztották az első italt, meghallgatták az ünnepi hangversenyt, majd élve a vendégjoggal végig­kóstolták a kínált finomsá­gokat. Es persze várták a megle­petést, ami nem is maradt el hiszen kezdettől ott tornyo­sult dobozolva a kijárat mel­lett. Elmenőben aztán min­denki kapott egyet az elég tisztességes méretű és súlyú ajándékból azzal a megha­gyással, hogy csak otthon, de legalábbis az épületen kí­vül bonthatja ki. Hanem kicsomagolva lát­ványos göngyölegéből az ügyesen titkolt ajándékot, volt is csodálkozás jókora: a dobozból először egy nád- fedeles tetőszerkezet buk­kant elő, aztán csakhamar láthatóvá vált az egész kis építmény: egy madáretető! Igen, olyan, amilyennek rajzról vagy fotóról ismerik a városlakók a gyerekkor régi képeskönyveiből. Nem tudni kitől szárma­zott a protokoll ajándéknak ez a hasonlíthatatlanul ere­deti ötlete, az sem, ki vagy kik adták áldásukat a meg­valósításra, de az ötlet töb­bet és meggyőzőbben árult el a cégről—ebben az eset­ben például elkötelezettsé­géről a természetvédelem mellett — mintha megannyi reklám- vagy propagan­daanyagot tettek volna köz- / ze. Remélve, hogy a jó hír is számít annyit, mint ha valahol „rossz fát tesznek a tűzre”, álljon itt a „leleple­zés”: hatszáz madáretető a DUNAPACK Rt. ajándéka­ként indult el a Budapesti Vigadóból az ország külön­böző tájai felé az ég aprócs­ka vándorainak megsegíté­sére. Bízva abban, hogy az emberek jók, csak nagyré­szük ügyesen eltitkolja. Amíg ilyet kitalálnak, jó­váhagynak és megva­lósítanak ebben az ország­ban, addig nincs ok aggo­dalomra. Regionális bank Debrecen (MTI) — Regi­onális bank alapítására külö­nített el a költségvetéséből 220 millió forintot Debrecen önkormányzata. A döntést hétfői zárt ülésén hozta a város közgyűlése. A tanácskozást követő saj­tótájékoztatón Hevessy Jó­zsef'Debrecen polgármestere bejelentette: elkészült a bank létrehozásával kapcso­latos szakértői tanulmány, s az önkormányzat 34 millió forintért már megvásárolta a leendő banknak otthont adó épületet. Folyamatban van a régió­ban a befektetők felkutatása is, és számos önkormányzat jelezte már részvételi szán­dékát a debreceni központú regionális bankban, amely­től elsősorban a helyi vállal­kozások kedvező feltételek­kel történő finanszírozását várják. A polgármester bízik ben­ne, hogy legkésőbb februá­rig összejön a működés megkezdéséhez szükséges félmilliárd, majd a tervek szerint egy éven belül az egymilliárd forint. Utóbbi esetben kereske­delmi bankként, amennyi­ben pedig az alapokat nem sikerül egymilliárdra feltöl­teni, akkor fejlesztési bank­ként működik majd „vidék bankja”, a Debreceni Re­gionális Bank. Ehhez Szabolcs-Szatmár- Bereg vállalkozói közön­sége annyit fűzhet — túl azon, hogy örömmel fogadja a pénzügyi lehetőségek eset­leges bővülését —, hogy re­méli, az eddig regionálisnak hirdetett akciók jó részétől eltérően ennek az intéz­ménynek a tevékenysége nem ér majd véget a megye határainál. Játékországban Harasztosi Pál felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents