Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-23 / 300. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. december 23., csütörtök Osztrák-magyar iskola Győr — Nyíregyháza (KM — K. J.) — Győr-Mo- son-Sopron megye és Ausztria Burgenland tartománya között az utóbbi időben eredményesen szövődtek az oktatási együttműködés szálai. A közös munkálkodás újabb területét jelenti, hogy — osztrák kezdeményezésre — 1994. szeptember 1-jétől a Művelődési és Közoktatási Minisztérium engedélye alapján Fertődön nyitja meg kapuit az az osztrák-magyar iskola, ahol az osztrák kereskedelmi akadémiai képzésnek megfelelően magyar vállalkozási ügyintézők képzését kezdik el (közös tantervek alapján és mindkét országbeli tanárok közreműködésével). A szakképesítés ekvivalens, így Ausztriában és Magyarországon munka- vállalásra, továbbtanulásra feljogosítja a tanulót. Az 1994. évi induláshoz a diákok felvétele már folyamatban van. A jövendő első osztályosokat a jelenlegi 0. évfolyamon — Mattersburg- ban — tanulók, valamint a nemzetiségi iskolákból jelentkezők közül — felvételi eredményük alapján — választják ki. Az együttműködést mindkét ország szakminisztériumai támogatják, és lehetőleg megyénként egykét fő felvételét kérik évente. Ezért már az 1995. évi kereskedelmi akadémiai képzésnek megfelelő, magyar vállalkozási ügyintézői képzést folytató beiskolázás lehetőségéről is érdemes tájékozódni. Megyénk, Szabolcs-Szat- már-Bereg szintén kapott ajánlatot ezt illetően, melynek értelmében a most nyolcadik osztályos, németül jól beszélő gyerekek érdeklődésére számítanak. Tehát azok jelentkezését várják a következő 0. évfolyamra, akik tanulmányaikat 1995-ben (a mattersburgi év befejeztével) Fertődön, az osztrákmagyar szakközépiskolában szeretnék folytatni. A diákok elhelyezését mind a 0. évfolyam, mind a szakközépiskolai tanulmányok öt éve alatt a fertődi iskola kollégiumában biztosítják. A képzéssel, a felvételivel (melyre januárban kerül sor) és minden más, a témával összefüggő kérdéssel kapcsolatban felvilágosítást a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzati Hivatal intézményi osztályán Lesko- vics Józseftől lehet kérni. Könyvtárhasználat Nyíregyháza (KM — K. J.) — A megyénkben ötéves múltra visszatekintő könyvtárhasználati vetélkedők jó szakmai híre is vélhetően nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda az 1993/94. tanévben első alkalommal hirdette meg az általános és középiskolás tanulók országos szintű könyvtárhasználati versenyét. A szervezők Bőd Péter — XVm. századi, jeles erdélyi tudós — ma is aktuális gondolataitól vezéreltetve indították útjára a három korcsoportban lebonyolítandó versengést: „Mert valamiképpen a hazának ártani nem szabad, azonképpen annak nem használni, mikor lehetne, nagy vétek.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fordulókon — novemberben és decemberben — kilenc iskola huszonnyolc diákja vett részt — tájékoztatta lapunkat Zsol- dosné Cselényi Gyöngyi megyei szakértő. Az eredmények alapján az 1994 februárjában tartandó országos döntőn a következő tanulók képviselik szűkebb pátriánkat. A tizenkét évesek korcsoportjából Sulyok Gergely, a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium diákja (tanára: Blas- kóné Brösztl Márta). A tizennégy évesek kategóriájából Balogh Zoltán, a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium versenyzője (felkészítője: Kalydi Zsuzsa, a tizenhat évesek csoportjából pedig Helmeczi Csaba — a nyíregyházi Széchenyi István Szakközépiskola továbbjutója —, akit Kádár- né Pivarnyik Ilona készített fel. Kölyökvári találkozó Nyíregyháza (KM — K. J.) — Mondhatják: egy esemény a sok közül, minek róla írni. Pedig nekik, akik esendőbbek, sérülékenyebbek, mint egészséges, fizikai és szellemi képességeik teljes birtokában levő társaik, szóval nekik, a fogyatékosoknak biztosan sokáig emlékezetes marad a Kölyök- várban eltöltött délelőtt. A nyíregyházi Őz utcai Szociális Gondozási Központból kaptuk a hírt, hogy a megyei ÉFOÉSZ az idén is megrendezte,az immár hagyományosnak számító kulturális találkozót, melyen a speciális nevelési-oktatási feladatokat ellátó iskolák, napközi otthonok és foglalkoztató intézetek kisdiákjai és felnőtt korú fiataljai mutathatták be: mi az, amiben ők is jeleskedni tudnak. A változatos programban a fellépők mese- és versmondással, egyéni és csoportos táncokkal, népi játékokkal szórakoztatták a sok-sok vendéget és érdeklődőt. És, mint ahogyan az ilyen eseményeken lenni szokott: a szereplőket megjutalmazták. Mindenki kapott egy- egy mézeskalács szívet, a Nyírség Jóléti Szolgálat Alapítvány pedig húszezer forint pénzadománnyal járult hozzá a rendezvény sikeréhez. Ez utóbbihoz — aki ott volt, tanúsíthatja — kétség sem fért! Volt tombola és zsákbamacska, de a fiatalok legjobban a diszkónak örvendeztek, amihez a szakolyi Szociális Foglalkoztató Intézet együttese szolgáltatta a zenét. A kulturális találkozó sikerén munkálkodók — az ÉFOÉSZ megyei vezetősége, a nevelők és a gondozók — nem fáradoztak hiába! Színvonalas felkészítő és szervező munkájuk eredményeként felejthetetlen élményekkel ajándékozták meg azokat a gyerekeket és fiatalokat, akik bizony sokszor kimaradnak az ilyenfajta programok lehetőségeiből. Visszaállítani az értékrendet Muzsikusok, képzőművészek, érdekes emberek randevúja a Nyíregyházi Művészkörben Ismerkedés a műalkotásokkal Balázs Attila felvétele Baraksó Erzsébet Nyíregyháza (KM) — Kezdéskor még kevesebben — ötvenen-hatvanan — gyűltek össze, de folyamatosan érkeztek az újabb vendégek, s telt ház volt a művésztársalgóban, a kamarában megtartott pyilvános főpróbára pedig az érdeklődő közönség egy része már nem is fért be. Megint számos emlékezetes perccel, eseménnyel lehettünk gazdagabbak a Nyíregyházi Művészkör legutóbbi rendezvényén a Móricz Zsigmond Színházban. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, keresi a művészkör házigazdája, Verebes István, illetve az estek műsorait szerkesztő Pankotai Éva a közönségnek legmegfelelőbb időpontot. December 19-én délután 4-től este fél 9-ig követték egymást szinte nonstop a változatos programok, melyekből ki-ki kedve szerint válogathat. Népszerű táncok a komolyzenében címmel az Újfehértói Zeneiskola művész-tanárai adtak koncertet a nagyszínpadon. Daróczi Sándor, Daróczi Sándorné, Hotzi Péter, Mon- dik Béla és Roskó Béla köny- nyed, elegáns műsorral lepték meg a közönséget. Polgárság és becsületszó A zeneiskola tanárai Újfe- hértón rendszeresen koncerteznek, de zenei szempontból valójában túlnőtték már településüket, hiszen a Nemzeti Filharmónia bérleti sorozatának keretében ezt a műsorukat már megyeszerte játszották ifjúsági hangversenyeken. A zeneiskola igazgatójától, Mon- dik Bélától arról érdeklődtünk: nem megyeszékhelyi, de megyei értelmiségiként, művészként és pedagógusként milyennek látja a nemrégiben megalakult Nyíregyházi Művészkört? — Azt a kérdést veti fel, miért nincs még egy olyan polgári rétegünk, amelynek az életmódjához hozzátartozna, természetes igénye lenne, hogy ilyenféle körökben, klubokban keresse a szórakozást, művelődést? Persze, tudjuk a választ, hosszú időn át önszántunkból nem gyülekezhettünk, plusz megjelent a tv. Nekem még vannak emlékeim arról, milyen volt a munkácsi polgár — onnan származom —, amikor még volt sétapálca, keménykalap, hitel és becsületszó. Az eltelt évtizedek alatt összekuszálódott értékrendet kellene visszaállítani, s ebben az ilyen körök az értelmiség találkozóhelyeként sokat tehetnek az értékek felmutatásával. Ezen az estén is változott, cserélődött az egyes programok közönsége, volt, aki koncert után távozott, mások meg éppen a képzőművészek bemutatkozására jöttek el. Kiállítás fogadta a vendégeket a művésztársalgóban, ahová újabb asztalokat, székeket kellett behozni, hogy mindenkinek legyen helye. így igazán „szoros” kapcsolatba kerülhettünk a művekkel és alkotóikkal, akiket Baja Ferenc, a Városi Galéria igazgatója mutatott be, illetve faggatott személyiségükről, a művészetről, műhelytitkaikról. Erősítené a várost Bár személy szerint és műveik által is ismerősek voltak a művészek a jelenlévők többsége számára, sok újdonságot, meglepetést is tartogatott a rögtönzött interjúcsokor. H. Németh Katalin, Soltész Albert, Petkes József, Pintér Nándor, Krupiczer Antal, Ma- darassy György, Szepessy Béla, Fodor Ilda és Mészáros Gábor — stílusosan szólva — szinte csak felvázolt portréjából is érzékelhettük, menynyire sokszínűvé vált megyénk képzőművészeti palettája, melyben mostanra megjelent a jó értelemben vett profizmus is, illetve új anyagok, műfajok, technikák és technológiák kémek teret és figyelmet maguknak. Hogy csak egyetlen momentumra utaljunk, a Fodor-Mészáros házaspár interjújában pendítették meg: az itt lévő éremművészeti alkotótelep mellett a várost nem gyengítené, hanem erősítené, ha hasonlót létrehoznának, például a kerámia, vagy az üvegművesség számára. Kellemes intermezzója volt a képzőművészeti ismerkedésnek, felforrósította az est hangulatát az a néhány perc, amikor díjak, kitüntetések átadása következett. Mádi Zoltán polgármester adta át Bárány Frigyesnek a „Nyíregyháza városért” díjat. A színházigazgató nyújtotta át a Film Színház Muzsika alapítvány Déryné-díját Szabó Tündének, illetve itt, a közönség előtt gratulált Pregitzer Fruzsinának, aki a Dómján Edit-díjat a napokban Budapesten veheti át. Bizalmas vallomások Az est legszórakoztatóbb- nak vélhető, valójában az életünk drámai mélységű kérdéseit is feszegető részeként Verebes István ismert és érdekes embereket ültetett mikrofonja elé. Takács Csaba férfifodrásztól megtudtuk, olykor a vendég közlékenyebb az ismeretlen fodrásszal, mint akár a jó ismerőseivel, s néha bizalmas titkok is elhangzanak a műhelyben, például arról; kik, hogyan dugnak el milliókat a törvény elől. Dr. Nagyószy József szülész-nőgyógyász a születés varázslatos misztériumáról beszélt, valamint arról, mennyire megszaporodott az utóbbi időben a 14-15 éves, terhességmegszakításra jelentkező kislányok száma, ami az erkölcsi szabadosság terjedését és az egészségügyi kultúra hiányosságait mutatja. Vargáné Kovács Katalin vállalkozótól és férjétől a butikosok vagyonával kapcsolatban a romló közbiztonságról hallhattunk kirívó eseteket. S ki ne ismerné a megye egyik leggazdagabbnak tartott emberét, dr. Helmeczy László ügyvédet, aki mesterségének humanitárius, szakmai és politikai összefüggéseibe engedett bepillantani. Eközben üdítő perceket szereztek a hallgatóságnak a költői verseny rek- lám-rímfaragó dalnokai. Két védnöke van a művészkörnek, egyikük Baja Ferenc. Őt kérdeztük, vajon hogyan formálódik tobább a művészkör arculata? — Ezzel a körrel valameny- nyiünk számára új szakasz kezdődik a város kulturális életében, és örülök, hogy nem a hivatal hozta létre, hanem a közönség élteti. A visszajelzések szerint egyes programok hosszúak voltak, jobban kell ügyelni az arányokra. A tervek szerint szeretnénk a megye más településein élő művészeket is elérni, illetve színházunk művészei mellett egy- egy alkalommal Budapestről is meghívnánk sztárvendégeket. Karácsonyi hangversenyek a megyeszékhelyen A katolikus és a református templomban ünnepi koncerteket adtak a művészeti együttesek Babka József Nyíregyháza — Az elmúlt héten megtartott kulturális rendezvények sorából két karácsonyi, templomi hangversenyt szeretnék kiemelni. Péntek este a Váci Mihály Városi Művelődési Központ két együttesének, a Szabolcsi Szimfonikus Zenekarnak és a Városi Vegyeskamak a hangversenyét hallhattuk a római katolikus templomban. Az est műsorán Beethoven: VH. szimfóniája és Verdi: Négy szent éneke szerepelt. Az énekkar karigazgatója Fehér Ottó, míg a koncertet Murgu Dorel vezényelte. Az esten fellépő előadók egyenként minden tőlük telhetőt megtettek a siker érdekében, és ami nem úgy sikerült, ahogy kellett volna, az nem rajtuk múlott. A vonósok száma kevés volt a fúvósokhoz viszonyítva, és a fúvósokat még egy emelvényen helyezték el, ami tovább rontotta az arányokat. A szimfóniában, amikor a téma a vonósoknál volt, és a fúvósok beléptek — akik különben igen kulturáltan játszottak — sok esetben csak kitartott hangokat, akkordokat és osztinátós kíséretet lehetett hallani, úgy elnyomták a vonósokat. Verdi: Négy szent énekének előadása nagy feladatot ró az előadói apparátusra. Murgu Dorel karmester a drámai és lírai részekben oly gazdag mű minden szépségét igyekezett feltárni. Előadásában ragyogóan érvényesültek a nagy zenekari fokozások és tetőpontok. Az összhatást az énekkar férfi tagjainak kevés száma erősen befolyásolta. Az egységesen és kidolgozottan éneklő női karhoz és a nagyzenekarhoz erőtlennek bizonyultak. Vasárnap este a református templomban került sor a zeneiskola, a művelődési központ, a Pro Archi egyesület és alapítvány rendezésében a Pic- coli Archi Zenekar hangversenyére, Tóth Nándor vezényletével. A koncert első felében Albinom, Vivaldi, Corelli, Lisznyai zenekari művei szólaltak meg, a szólisták Baranyai György, Hadházy Ildikó, Keresztes Eszter, Tóthné Kulcsár Katalin voltak. Az egyes művek szép tónussal, stílusosan, a növendékek korát meghazudtoló biztonsággal szólaltak meg. Ezek után Berkes Sándor és Farkas Ferenc karácsonyi népdalfeldolgozásai hangzottak el, a zeneiskola szolfézscsoportjainak közreműködésével. A közismert dalok igényes hangszereléssel, a gyerekek őszinte előadásával nagy sikert arattak. Az egyes számok között dr. Szabó Gyula szavalatai foglalták az estet egységes keretbe. A hangverseny díszvendége volt Tátrai Vilmos Kossuth-dí- jas hegedűművész a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola professzora. Már a délutáni főpróbát is meghallgatta és jóindulatú tanácsaival segítette a fiatalokat. A hangverseny utáni fogadáson dr. Endreffy Ildikó alpolgármestertől vette át a Pro Archi emlékérmet. Tátrai Vilmos személyes megjelenése az ügy szeretetének, és az emberségnek szép példája.
