Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-22 / 299. szám
1993. december 22., szerda ‘ ’*'T” TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarországi 1 1 Moszkvában megrendezték a Moszkva a Jövőben című kiállítást Ez a futuralista bemutatkozás sokak szerint egyáltalán nem a jövő, mások úgy vélik nagyon is elvonatkoztatott. Mindenesetre a kiállítás megnyitóján ott volt Borisz Jelcin orosz elnök is AP-felvétel Magyarország célja a NATO-tagság Enyhíteni a helyzeten • Biztonsági garanciákat teremteni # A külügyi szóvivő tájékoztatója Budapest (MTI) — Két és fél eredményt tud felmutatni a Közép-Európai Kezdeményezés e héten Boszniában járt missziója — közölte Gyarmati István, a Külügyminisztérium főosztályvezetője a tárca szokásos keddi sajtótájékoztatóján. Fél eredményként könyvelte el azt, hogy a misszió útja mégiscsak demonstrálta: a világ odafigyel Boszniára. Teljes értékű eredménynek tekinthető viszont az, hogy a küldöttség közvetítette a KEK miniszterei felé a bosnyák kormánynak azt az igényét, hogy a közép-európai országok aktívabban vegyenek részt a válság rendezésére irányuló erőfeszítésekben. Az út tapasztalatai alapján javaslat készült arról, hogy a KEK hogyan tudna részt venni a Boszniában élők szörnyű helyzetének enyhítésében. A tervek szerint a kezdeményezés országai elsősorban a segélyszállításban nyújtanának segítséget. A főosztályvezető kitért a NATO januári csúcsértekezletének előkészítésével kapcsolatos kérdésekre is. Elöljáróban leszögezte: Magyarországnak a rendszerváltozás óta határozott célja az, hogy a NATO teljes jogú tagjává váljon. A későbbiek során hozzátette: egy pillanatig sem gondoltunk arra, hogy januárban olyan döntés születik, amelynek következtében a négy visegrádi országot felveszik a szervezet teljes jogú tagjai közé. Gyarmati ugyanakkor úgy vélte, a csúcsértekezlet minden bizonnyal meg erősíti a washingtoni szerződésben foglaltakat, amely szerint a NATO nyitott szervezet, azaz nem zárkózik el az új tagok csatlakozása elől. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a magyar külpolitika céljait egy ilyen döntéssel messzemenően elértnek lehet tekinteni. A döntéshez csatlakozna ugyanis a Partnerség a békéért kezdeményezés is. — Nagymértékben tőlünk függ, milyen tartalommal tudjuk majd megtölteni ezt a keretet — fűzte hozzá az előadó. Álláspontja szerint úgy tudunk biztonsági garanciákat teremteni, ha ezt a kezdeményezést a lehető legközelebb visszük a szerződéses garanciális viszonyhoz. Herman János külügyi szóvivő szerint Antall József miniszterelnök temetésén a külföldi politikusok részvétele elsősorban az elhunyt személyiségének szólt, de az ország iránti megbecsülést is mutatja. A szóvivő ezt követően elmondta: a Külügyminisztérium különösen nagyra értékeli, hogy az emberi jogok nemzetközi védelmét segítő új főbiztosi intézmény létrehozása az ENSZ tagállamai konszenzuson alapuló döntésének eredménye. Hangsúlyozta: az emberi jogok főbiztosának tevékenységét Magyarország minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni fogja. Hazánk teljes mértékben osztja a közgyűlési határozat előírásait, amelyek minden állam számára kötelezővé teszik az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok nemzetközi védelmét. A külügyi tárca határozottan bízik abban, hogy a főbiztos mielőbbi kinevezésével új és reményekre jogosító fejezet nyílik az ENSZ történetében, az emberi jogok nemzetközi védelmének biztosítása terén. Ukrán atomfegyverek leszerelése A mostani bejelentés amerikai értékelés szerint bátorító Kisiklás Párizs (MTI) — Francia- ország északi részén, Amiens közelében kedden kisiklott a francia szuperexp- ressz, a TGV egyik szerelvénye. A balesetben senki sem sérült meg, pedig a vonat teljes sebességgel, 300 kilométeres haladt. A szerencsés végkimenetelt azt magyarázza, hogy a vonatot eleve rendkívül stabilra tervezték: a szerelvény kisiklott kocsijai nem dőltek el, hanem még két kilométeren át, egészen a megállásig a vágány mellett gördültek. Washington (MTI) — Az amerikai kormányzat üdvözölte Kijev bejelentését, hogy az ukrán területeken tárolt SS24-es rakéták közül tizenhétről leszerelik az atomtölteteket. A The New York Times keddi értesülése szerint Leo- nyid Kravcsuk ukrán elnök két héttel ezelőtti telefonbeszélgetésük során azt ígérte Bili Clinton elnöknek, hogy országa hatástalanítja mind a negyvenhat SS-24-es interkontinentális ballisztikus rakétáját. A volt szovjet atomfegyvertár ukrán területen maradt része kínos feszültségeket teremtett az Egyesült Államok és Oroszország, illetve Ukrajna között. Mind Washington, mind Moszkva azt követeli, hogy a lisszaboni jegyzőkönyben foglaltaknak megfelelően Ukrajna adja át Oroszországnak SS-19-es és SS-24-es rakétáit, illetve csaknem 1600 robbanótöltetét, majd a leszerelést követően csatlakozzon az atomsorompó-szerződés- hez. A kijevi parlament azonban biztonsági és anyagi feltételeket támasztott a kötelezettségek teljesítésére. A huzavona miatt kétszer is lemondták Leonyid Kravcsuk washingtoni útját, illetve nem vették be Bili Clinton januári európai útiprogramjába a kijevi megállót. A mostani bejelentés amerikai értékelés szerint bátorító, és némi elmozdulást jelez. A The New York Times úgy tudja, hogy bizonyos előrehaladás tapasztalható a kérdéskörrel foglalkozó háromoldalú amerikai-orosz-ukrán tárgyalásokon. Clinton népszerűsége botrányokkal Washington (MTI) — A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint Bili Clinton elnök népszerűségi mutatója óriásit ugrott az utóbbi egy hónapban: míg novemberben csupán a megkérdezettek 49 százaléka fogadta el az elnöki székben nyújtott teljesítményét, a hétfő este közzétett felmérés (ABC tévé-Washington Post) alapján már 58 százalék mondta azt, hogy elégedett a Fehér Ház működésével. Különösen a gazdaság és Oroszország kezeléséért dicsérték az elnököt. Bili Clintonnak tehát minden oka megvolna rá, hogy kellemes hangulatban készüljön a karácsonyra, de hát nincsen öröm üröm nélkül... Szívósan tartják magukat azok a botrányízű történetek, amelyek annak idején a választási kampány során is felborzolták a kedélyeket, és megkeserítették a fiatal elnökjelölt korteskedését. Sőt most talán még zaftosabb sztorival állt elő két Arkansas állambeli rendőr (Bili Clinton ott volt kormányzó). Először egy konzervatív folyóiratban, majd hétfőn a CNN hírtelevízióban is azzal rukkoltak elő, hogy évekkel ezelőtt mint Bili Clinton személybiztosító csoportjának a tagjai rendszeresen őrködtek a kormányzó házasságon kívüli légyottjain. Volt, amikor estére kellett megszervezniük a találkákat, volt, amikor reggelente akadt tennivalójuk. Egyikük elmondta, egy harmadik társukat nemrégiben felhívta az elnök, és előléptetést ajánlott fel neki, ha rendszeresen tájékoztatja az ügyek állásáról. A Fehér Ház nyilatkozatban utasította vissza a két rendőr állítását, amelyet egészen nevetségesnek minősített. Elismerte ugyanakkor, hogy az elnök valóban telefonált Little Rockba, Arkansas fővárosába, de senkinek sem ajánlott előléptetést, és nem is fenyegetett meg senkit. A nyilatkozat emlékeztetett arra, hogy szerelmi történetekkel már a kampány idején is le akarták járatni Bili Clintont. A másik szívós ügy anyagi természetű. Hosszú idő óta vizsgálat folyik egy csődbe jutott Arkansas-i takarékpénztár dolgairól. A pénzintézet tulajdonosával annak idején baráti és üzleti kapcsolatban állt a Clinton házaspár, olyannyira, hogy — mint ahogy több lap is megírta — James McDougal segített a kormányzónak előteremteni 50 000 dollárt, amelyet Bili Clinton kampányhitelként felvett. Csakhogy bizonyos gyanúk merültek fel ennek az összegnek a fedezetéről, akárcsak arról, hogy miért bántak állítólag kesztyűs kézzel a csőd szélén álló üzletemberrel az állami hatóságok. Legutóbb pedig a The New York Times azt szellőztette meg: nem biztos, hogy Clintonék anyagilag veszítettek — ahogy ők mondják — azon az üdölőtelep-be- fektetésen, amelyet szintén James McDougallal közösen ütöttek nyélbe. Az üzletre vonatkozó aktának az újság értesülése szerint nyoma veszett. A Fehér Ház ezekre a vádakra is szóvivői nyilatkozatokban válaszolt, hangoztatva, semmiféle szabálytalanság nem történt, mint ahogy nem egyszer már leszögezték: az akta pedig megvan, Bili Clinton magánügyvédjének az irodájában. Kérdőre vont kormányfő Interpelláció a román képviselőházban Bukarest (MTI) — Interpellációban tette szóvá a román képviselőházban loan Ghise liberális képviselő azt, hogy Románia nem csúcsszinten képviseltette magát Antall József temetésén. Az interpellációban a Liberális Párt 93 képviselője nevében Ghise emlékeztetett arra, hogy a román államot a temetésen Dán Mircea Po- pescu államminiszter (miniszterelnök-helyettes) képviselte, ugyanakkor amikor e Magyarország és a ma kiteljesedő demokráciák számára nagy veszteséget jelentő pillanatban más országok csúcsszinten voltak jelen. — Úgy értékeljük, hogy Románia elnökének vagy miniszterelnökének kötelessége lett volna, hogy Magyarországot és a magyar népet megtisztelje a volt miniszterelnök temetésén való részvételével. Úgy tekintjük, hogy a román miniszterelnök távolléte politikai balfogást jelent akkor, amikor a miniszterelnök talál időt magának, hogy részt vegyen egy nacionalista párt ülésén, amelynek fő témája az etnikumok közötti feszültség ösztönzése, a magyarok és Magyarország sértegetése —jelentette ki loan Ghise. — A romániai politikai hatalom nyilatkozatai arra vonatkozólag, hogy őszinte szándéka a közeledés Magyarországhoz, tiszta demagógiát jelentenek mindaddig, amíg a szavakat nem követik tettek — folytatta loan Ghise, aki hozzáfűzte: — Úgy tartjuk, hogy Románia és Magyarország számára nemzeti érdek, hogy a két ország és népeik rátaláljanak a közeledés útjára az örömben, és különösen a csapások idején. A tisztelet és a becsületesség a nemzetközi politikai kapcsolatokban olyan értékek, amelyeket a román diplomáciának magáévá kell tennie ahhoz, hogy növelje Románia tekintélyét a világban és hogy őszintén közeledjék a szomszéd államokhoz és népekhez — hangsúlyozta interpellációjában loan Ghise, aki végül arra kért választ a miniszter- elnöktől, hogy miért nem volt szombaton ő, vagy az ország elnöke, Budapesten. A román gyakorlatban a kormány általában egy hét múlva, vagy ennél hosszabb idő elteltével válaszol az interpellációkra a parlamentben. Ausztriai külföldiek Becs (MTI)—A jövő esztendőben, 1994. július 1-től az előző évihez képest 6000- rel több, összesen 26 300 külföldinek ad ki új tartózkodási engedélyt az osztrák hatóság, ám a növekedésnek csaknem a fele a külföldiek gyerekeire vonatkozik. Franz Löschnak belügyminiszter új kvótája kormány és parlamenti jóváhagyásra vár, ám elfogadása nem kétséges. A sokat vitatott törvény első éve után egyetlen ponton növelte látványosan a lehetőséget: a legálisan Ausztriában tartózkodó külföldiek itt születendő gyermekei számára 11 400 engedélyt adnak ki. Ezenkívül 14 900 új tartózkodási engedély adható ki azoknak a külföldieknek, akik még indulásuk előtt, hazájukban igazolták, hogy megfelelő megélhetéssel, lakással és ausztriai munka- vállalási engedéllyel rendelkeznek . A kvóta a tartományi kormányok és a szövetségi belügyminiszter hosszas tárgyalásai alapján alakult ki. A legtöbb helyen Löschnak eredeti javaslata igen alacsony volt. A tapasztalatok szerint a kiadható engedélyek már fél év után többnyire elfogynak, pedig a gazdaság igényli a vendég- munkásokat. Az idegenforgalmi létesítményeiben sok külföldit foglalkoztató Salzburg például Löschnak javaslata szerint összesen 600 új engedélyt adhatott volna ki: végül a keretet 1900-ra emelték. A lista élén Bécs áll 4300 új engedély kiadásának lehetőségével. Ez viszont nem fedezi a szükségletet, mert beleszámítanak az ideözönlő diákok is. A 26 300-as kvótán kívül 7000 engedély adható ki ideiglenes jelleggel, meghatározott időre szóló munkavégzéshez. Csakúgy mint tavaly nem érinti a szabályozás a burgenlandi magyar és szlovák ingázókat, akik nem kívánnak Ausztriában lakni, hanem naponta vagy hetente járnak át. Az őket alkalmazó cég számukra továbbra is megkapja a munkavállalási engedélyt — ígérik az osztrák hatóságok. Négynapos munkahét Essen (MTI) — A Volkswagen után a Ruhr-vidék bányáiban is négynapos munkahetet vezetnek be, hogy elkerüljék a drasztikus létszámleépítéseket. A bányászati munkaadók és a munkavállalók szakszervezetei, az IG Bergbau és az Energie hétfő este kétéves időszakra vonatkozó megállapodás-csomagot fogadtak el. Ennek értelmében 6 százalékkal csökkentik a béreket és fizetéseket, és nem fizetik ki azt a 3 százalékos béremelést sem, amelyben korábban már megállapodtak. A tanoncok is csökkentett javadalmazást kapnak, havonta 65 márkát. Összességében a szakszervezetek szerint a jövedelmek 9 százalékkal fognak csökkenni. A négynapos munkahét bevezetésével tízezer bányász elbocsátását akarják elkerülni. A megállapodás két esztendőre szól, lejárta után újratárgyalják. Ha két év múlva is túlkínálat lesz a munkaerőpiacon, törölhetik a most elfogadott rendelkezéseket. A munkavállalók közölték, hogy a megállapodás nem növelheti a bányászati ipar költségeit — jelentette az AP-DJ.
