Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-21 / 298. szám
12 píelet-Magyarország KULTÚRA 1993. december 21., kedd Számítógépek parlagon Budapest (MTI) — A néhány éve csodaszerként elterjesztett iskolai számítógépekről kiderült, hogy alig használják őket — legyen szó az Egyesült Államok, Németország, Lettország vagy éppen India iskoláiról. Erre az eredményre jutott egy összehasonlító tanulmány, amelyet egy, a tanítás javításáért küzdő nemzetközi társaság megbízásából végeztek. A felmérésben tíz ország 2500 iskolájának 69 ezer tanulója vett részt. Bár az elmúlt négy évben a vizsgált országokban mind több intézményt szereltek fel számítógéppel, a drága oktatási eszköz legtöbbször kihasználatlanul áll az osztálytermekben. A diákok közül a „komputer-őrültek” leginkább otthon hódolnak szenvedélyüknek, a többieket pedig továbbra sem izgatja, hogy rendelkezésre áll-e vagy sem az őket amúgy sem érdeklő számítógép. Különösen így van ez az iparilag fejlettebb országokban. A felmérésből az is kiderült, hogy a fiúk körében népszerűbb a komputer, csupán az amerikai lányok nem hagyták magukat e tekintetben lekörözni. Hamis Haydn-szonáták Köln (MTI) — Joseph Haydn (1732-1809) elkalló- dottnak hitt és a közelmúltban megtalált zongora- szonátáiról kiderült, hogy valószínűleg nem eredetiek. A kölni Haydn Intézet vezetője, Harst Walter azt nyilatkozta, hogy a hat felfedezett szonáta minden bizonnyal Münsterben készült hamisítvány. Más szakértők szerint egy olasz kottamásoló által készített példányokról van szó. Winfried Michel 45 éves münsteri fuvolaművész a kottákra egy nyolcvanéves münsteri hölgynél bukkant rá. Michel úgy gondolta, hogy az általa megtalált munkák elveszettnek hitt Haydn-zongoraszonáták, vagy azok másolatai — ezeket Haydn állítólag 1766 és 1769 között komponálta. A rendkívül termékeny osztrák zeneszerző 106 szimfóniát és 52 zongora- szonátát írt életében. Szegény országok oktatáspolitikája Újdelhi (MTI) — A világ kilenc legnépesebb és egyben legszegényebb országa Újdelhiben arra kötelezte magát, hogy az ezredfordulóig országaikban műiden gyermek számára biztosítják az alapfokú oktatást. Egyben felhívták a nemzetközi közösség tagjait arra, hogy nyújtsanak jelentős támogatást céljuk eléréséhez. Az AFP jelentése szerint ebben a kilenc országban — Indiában, Indonéziában, Kínában, Brazíliában, Bangla- desben, Pakisztánban, Mexikóban, Nigériában és Egyiptomban — él a világ népességének több mint a fele, 2,7 milliárd ember. Ugyancsak ezekben az országokban található a világ 900 millió analfabétájának több mint kétharmad része. Az ENSZ adatai szerint Pakisztánban tud írni és olvasni a legkevesebb felnőtt, mindössze 35 százalékuk. Szintén Pakisztánban jár iskolába a legkevesebb iskolaköteles korú gyerek: arányuk 29 százalék. A kilenc állam oktatási miniszterei és szakemberei egy oktatással foglalkozó négynapos konferencia után fogalmazták meg az Újdelhi Nyilatkozatot. Magyar Iparművészet Budapest (MTI) — A hazai iparművészeti szakmának fél évszázadon át volt újságja. Most — ötven évi kényszerszünetet követően — ismét újraindította folyóiratát: Magyar Iparművészet címmel. A kéthavi kiadvány első számát a múlt héten mutatták be a Magyar Kulturális Alapítvány budavári székházában. Mint elhangzott: e szinte minden anyagot, technikát és funkciót magába foglaló művészeti ág jelen van a társadalom hétköznapjaiban úgyanúgy, mint az ünnepeken. Ezért kiemelkedő fontosságú az ízlésformáló szerepet is betöltő sajtóorgánum. A lapgazda — a Magyar Iparművészeti Főiskola — szándéka, hogy nyomon kövesse a magyar kortárs alkotók és tervezők munkáját. Ismertetni kívánja az iparművészet eseményeit, tájékoztatni az érdeklődőket a kiállításokról, de ugyanakkor elemző cikkeknek, kritikáknak, tanulmányoknak is helyt ad hasábjain. Üvegfúvás a nyíregyházi művészeti szakközép- iskolában Szekeres Tibor felvétele Nagyon sok karácsony kellene Máthé Eta két darabban is fellép egyszerre a nagy színpadon és a stúdióban Máthé Eta Elek Emil felvétele Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Valóságos kis fotómúzeum fogadja a belépő vendéget Máthé Eta lakásában. Negyven- három év színészi pályafutásának emlékei. Hajdani pályatársak, kollégák, a színházművészet nagy alakjai. Dómján Edit, Latabár Kálmán, Szertáréi József, Feleki Kamill, Kren- csey Mariann, Bilicsi Tivadar, Gábor Miklós, és a fiatalok között Pregitzer Fruzsina és Peremartoni Krisztina. Természetes, hogy erről beszélgetünk először. — Ők fogadnak, amikor hazajövök. Nézem őket, és mondhatom magamnak: voltak barátaim. Sokuknak még élni kellene. Dómján Edit, Kondor Béla. Miért nem élhettek? Miért kellett meghalniuk? Példaképek a nagy művészek A barátság mostanában nagyon hiányzik. Nem nagyon tudom megérteni a mai fiatalokat, akiknek az életéből hiányzik a csodálat, a várakozás, a borzongás, az odaadás, a gyengédség. Valahogy mindez lepereg róluk. Én az induláskor sokkal nehezebb célt tűztem ki magam elé. Lestem a nagy művészeket, akikkel együtt játszhattam, akiktől elleshettem a szakma fogásait. Rengeteget tanulhattam tőlük, s örültem a dicséretüknek, elismerő pillantásuknak. □ Sokat változott a világ... — Rengeteg minden van bennem, amit szeretnék most én is átadni a fiataloknak, úgy, ahogyan én kaptam annak idején. De ezt nem megírni szeretném, mert színész vagyok. Rendezni sem akarok. De rengeteget tudnék segíteni, ahogyan nekem segített például Gombaszögi Frida, Gordon Zsuzsa vagy Feleki Kamill. De úgy érzem, a legtöbbjük nem igényli. Néha úgy érzem, talán elegánsan venni kellene a kalapot, aztán odébbállni. De nem tudok elmenni, nagyon sokat jelent számomra a pálya; ez az életem. □ Mostanában egészen különös színészi feladatokat kapott. A Tangóban és a Pippin címmű darabban is nagymamát játszik. A Tangóban meghal, a Pippinben vidáman él. Előfordul, hogy egy este mind a két színművet játsszák. Az egyiket a kamarában, a másikat a nagy színpadon. Hogy éli ezt meg? Egy furcsa feladat — Nagyon érdekes feladat, soha nem volt ilyenben részem. A két színrelépés között van egy órám életre kelni. A második színrelépéskor még egy kicsit remeg a lábam, és utána nehezebben is alszom el. De ez egy kis öröklétet jelent a számomra: feltámadást. □ Na, de ne a halálról beszélgessünk, inkább idézzük fel a múltat. Már csak azért is, mert Nyíregyházán színházalapító volt. — Nyíregyháza előtt végigjártam az országot. Rengeteg szerepet játszottam Pécsett, Kecskeméten, Szegeden, Miskolcon, Győrben. Volt, ahol többször is. Nagy öröm számomra, ha valamelyik városban — ahol ismét megfordulok —, sok év után, még mindig megismernek. □ Aztán jött Nyíregyháza. Itt azért szép feladatokat kapott. — Ide már úgy jöttem, hogy nem megyek el innen. Pedig hívtak máshova is. De az az igazság, hogy nincs is nagyon sok lehetőségem. Öreg színésznő minden színházban van. Szép feladatok? Igen, azok is voltak, vannak, lesznek. A Rómeó és Júlia című darabban, az Oszlopos Simeonban, a Mesél a bécsi erdőben, a Rezeda Kázmér című színműben, és a Mensáros által rendezett Mi kis városunkban. És az idei évadban is kaptam már jó szerepet. Nekem a munka az életet jelenti. □ Mit jelent Önnek a karácsony? Hol tölti az ünnepeket? A karácsony a szeretet ünnepe — A karácsony számomra is a szeretet ünnepe. Nagyon sok karácsony kellene; az emberek el vannak durvulva. Nincs idő egymásra, nincs türelmünk egymást elviselni. Ilyenkor legalább megpróbáljuk. Az ünnepeket egyébként Pécsett, a lányoméknál töltöm, abban a házban, ahol a szüleim is éltek, ahol nevelkedtem. Ez szomorú is és megható. Sajnos, már nem él az édesanyám, aki összetartotta a családot. Viszont két unokával is dicsekedhetek. Igaz, már felnőtt emberek, és ők is élik a saját életüket. Jó, hogy velük lehetek. Üvegbe zárt szobor, feszület Bodnár Zsuzsanna Nyíregyháza (KM) — A sóstói múzeumfalu különös értékű műtárgyai a múlt század végéről származó türelemüvegek. Ez a ritkán felbukkanó relikvia kevés múzeumban található, amely egyszere tekinthető népművészeti alkotásnak, üveganyagában ipar- történeti emléknek. A szobrok szakrális emlékeink gazdagabb forrásaihoz is elvezetnek. A budapesti Néprajzi Múzeum száz évnél is régebben gyarapítóit gyűjteményében harmincnál is kevesebb a türelemüvegek száma. A megyei múzeumokban a számuk 5-8 darab, de van ahol egyáltalán nincs. A gyarapodás lassúságának oka, hogy a tárgyakból nagyon kevés készült, .másrészt pedig akihez ajándékként került, tudatában volt és van ritka voltának. Ha pedig az üvegbe zárt ábrázolás, jelenet vallásos jellegű, szinte ereklyeként becsülik az öregek, és nem szívesen válnak meg tőle. A türelemüveg szűknyakú üvegpalackban elhelyezett fából (csontból) faragott ábrázolás. Vagy az üveg belsejében állítják és ragasztják össze Türelemüveg Archív felvétel csukható, és az üvegbe csúsztatás után fonal segítségével szétnyitható. A türelemüveg nagy része rabmunka. Az elnevezés utal arra, hogy a kényszerhelyzetben jut idő a türelemmunka elkészítésére. De néprajzosaink szerint paraszti környezetben, börtönön kívül is készülhettek ilyen tárgyak. Datált adatok bizonyítják, hogy fafaragásban jártas barkácsoló ember barátjának is készíthette a tárgyat emlékül. A türelemmunka igen találó elnevezés, mert elkészítésükhöz az ügyességen kívül valóban nagy türelemre volt szükség. A türelemüvegek tárgyköre többnyire vallási jellegű. A keresztre feszített szenvedő Krisztust ábrázolja, körülötte a kínzatás eszköztára: kalapács, harapófogó, lándzsa, kakas. Krisztus siratása a keresztfán. (Kálváriát, oltárt ábrázoló betétek). A vallási témákat ábrázoló türelemüvegeknek ugyanaz a megbecsülés járt, mint a kegytárgyaknak. Szokásos helye a tisztaszobában a komódon volt. Szerepük volt a vallásos nevelésben is, mintegy a szemléltető eszköz szerepét töltötték be a népi vallásosságban. Ullmann Mónika főiskolai hallgató Budapest (MTI)—Tíz éve, az 1983-as táncdalfesztiválon nagy sikert aratott egy aranyos, hosszú szőke hajú kislány: Ullmann Mónika, aki minden lámpaláz nélkül, kedvesen énekelte, hogy: „írtam a bátyámnak egy dalt”. A tehetséges és szép kislányról joggal hitték, hogy énekesi vagy színésznői karrier vár rá. A fesztiválon elért siker után sorra kapta a mozi- és tévéfilmek gyermekszerepeit. Később a Gór Nagy Mária Színitanoda növendékei közé került. Ott is kitűnt tehetségével, és megkapta a sikeres Grease musical női főszerepét, Olivia Newton-John hajdani szerepét, Sandyt. Ullmann Mónika immár húszéves. A Grease előadáson feltűnt remek mozgása, tánctudása.^ Miután elvégeztem az Állami Balettintézetet — meséli —, utána leszerződtem a Honvéd Táncszínházhoz, amit a kiváló Novák Ferenc vezetett. De igazából mindig színész szerettem volna lenni. Remekül éreztem magam a Táncszínházban, két évig voltam a társulat tagja. Játszottam a Ludas Matyiban, az Antigonéban, a Helység kalapácsában. Utána a Vidám Színpad néhány előadásában léptem, fel. Sajnálom, hogy most egy évig nem játszhatom, mert szeptembertől felvettek a Szín- művészeti Főiskola operettmusical szakára, és közben nem léphetünk fel sehol. Boldog vagyok, hogy sikerült a felvételim, hiszen évekig ezért tanultam, dolgoztam. Sokat köszönhetek Toldy Máriának, aki az énektanámőm, valamint Schubert Évának, aki önzetlenül segített, tanult velem, segített a versek és monológok kiválasztásában. Úgy érzem, „sínre kerültem”, és mindent el fogok követni, hogy jó énekes-színész váljék belőlem. gével, vagy az előre egybeszerkesztett építmény összeapró elemekből, csipesz, fapálcika és drótkampó segítsé-
