Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-02 / 282. szám
1993. december 2., csütörtök MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Kelet-Magyarország 9 Húszmillió új városainknak A méltányosság indoklását elfogadták, megalapozottnak tartották az illetékesek Ibrány új arca Elek Emil felvétele Jó hír a tejtermelőknek Extra ár, az extra minőségért a gazdáknak Nyíregyháza (KM - K. É.) — Húszmillió forintot szerzett a napokban megyénk négy, legújabb városának Mádi László Fidesz-képvise- lő. Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, a honatya azért folyamodott kéréssel a parlamenthez, illetőleg a kormányhoz, hogy Szabolcs-Szat- már-Bereg négy legújabb városa számára méltányosságot kérjen arra vonatkozólag, hogy az őket egyébként jogosan megillető személyi jövedelemadó-kiegészítést kapják meg annak ellenére is, hogy várossá válásuk hivatalos időpontja kissé túl van a törvényben előzőleg megadott határidőn. A méltányosság indoklását elfogadták, megalapozottnak tartották az illetékesek, így nincs akadálya annak, hogy a négy település, Ibrány, Nagyhalász, Baktalórántháza és Máriapócs az eddigiek mellett további, összesen húszmillió forint anyagi támogatást kapjanak. Többet azért nem utalhat át számukra az illetékes minisztérium, mert a községeknek általánosan járó kétmillió forintos összegtől várossá válásukkal nyilvánvalóan elesnek. A képviselői indítványnak köszönhetően Ibrány nyolc, Nagyhalász hét, Baktalórántháza három és fél, Máriapócs pedig egymillió-háromszázezerrel gazdagíthatja a közös kasszát. A fenti összeget önállóan, saját elhatározásuk szerint használhatják a települések, remélhetően valamennyi lakójuk megelégedésére. A képviselői forintokkal újabb lépést tehetnek afelé, hogy frissiben megkapott jogukkal valóságos, igazi városokként tevékenykedjenek. Nyíregyháza (KM - E. E.) — Fogyasztói áremelés nélkül december elsejétől a jövő évi húsz százalékkal megemelt felvásárlási árat fizeti a tejipari vállalat tejtermelő partnereinek. A bakteriológiai minősítéssel az Újfehértó (KM-R. J.) — Jövő évi költségvetésének előzetes számításait, valamint az 1993-as gazdálkodás időarányos tapasztalatait tárgyalta meg december 1-i ülésén Újfehértó város kép- viselő-testülete. Nagy Sándor polgármester előterjesztése szerint a kalkulációk mintegy 53 millió forintos hiányt jeleznek a jövő esztendőre, aminek egy része a munkanélkülieknek juttatott támogatás vártnál nagyobb kiadásaiból, másik fele pedig a személyi jövedelemadó felhasználásának központilag módosított extra tej 25 forint, az első osztályú 23 forint literenként. A kistermelői első osztályú tejet 19 forintért veszik át. Ebben a hónapban mintegy 16 millió forint bevételt jelent a tejtermelőknek az előre hozott átvételi ár. szabályozásából tevődik össze. Az már bizonyosnak látszik, hogy a közalkalmazottak bérkiegészítését teljes egészében hitelből fogja fedezni az önkormányzat, és a városi intézmények működtetésének költségein felül mindössze 8-10 millió forint jut a legszükségesebb fejlesztésekre. Az önkormányzat az év eddig eltelt időszakában maradéktalanul teljesítette vállalásait, bár előre nem várt bevételkiesés sajnos, mutatkozik a lakossági gázhozzájárulás, illetve adóbefizetési előirányzataihoz képest. Ami kevés, az kevés Testületi ülést tartottak Újfehértón Tudós kapcsolataink Kárpátaljával Ungvár — Nyíregyháza (KM — K. J.) — A Magyar Tudományos Akadémia Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének elnöksége november 30- án tartotta kihelyezett ülését az Ungvári Állami Egyetemen. A Kecskés Mihály profesz- szor vezette tudóscsoport azzal a céllal látogatott el a kárpátaljai nagyvárosba, hogy tovább erősítse a már szépen alakuló kapcsolatokat az ungvári szellemi élet prominens személyiségeivel és intézményeivel. A tudományos testület elnökségi csoportját — a tervezett program szerint — fogadta Volodimir Szlivka, az egyetem rektora. Tájékoztatójában több olyan felvtetést fogalmazott meg, melyek mindegyike továbbgondolásra érdemes lehet a jövőbeni, a közös munkálkodásra is alkalmat adó kutatások szempontjából. Felkeltheti pl. a magyarországi kémikusok figyelmét az ukrán ceolitprogram, az orvostudomány területén tevékenykedőkét pedig a növényi eredetű gyógyszergyártás kutatási eredményei és gyakorlata, de jó lehetőségek kínálkoznak az agrárszférában is. Délután a vendéglátók fórumot szerveztek, melyen közel félszáz helybeli kandidátus, akadémikus, egyetemi professzor, intézmény- és tanszékvezető vett részt. Megyénk tudományos testületének a kezdeményezésére a hasznos tanácskozás végén megalakult a szervezet kárpátaljai szekciója, melybe — a szándéknyilatkozat azonnali kitöltésével — mintegy harmincán jelezték belépésüket. A külső tagokat tömörítő szekció elnöke Kökényesi Sándor fizikus, egyetemi tanár lett. A Magyar Tudományos Akadémiát képviselő Gerencsér Emilné főtanácsos megfogalmazta: a testületi munka — melyben most már a kárpátaljai tudósok is részt kívánnak venni — elsősorban a tudományos élet szakembereinek összefogásában kell, hogy megjelenjen. A testület nem kutatói fórum, csupán egy nagyon szükséges működési keret. A benne dolgozókon múlik, hogy a kapcsolat- teremtés e „terepét” mire és hogyan használják fel. Az elsődleges cél tehát a kölcsönös megismerés, illetve a szóba jöhető munkaformák — pl, tudományos előadások cseréje, felolvasónapok szervezése, tapasztalatcsere-látogatások, közös könyvkiadás, publikációk stb. — megbeszélése. A nap záróeseményeként Volodimir Szlivka, az egyetem rektora és Kecskés Mihály, a tudományos testület elnöke együttműködési javaslatot írt alá, melyben az Ungvári Állami Egyetem, az Ukrán Tudományos Akadémia Elekt- rofizikai Kutató Intézete és megyénk tudományos testületé jövőbeni kapcsolatainak fő meghatározóit rögzítették. Legálisan dolgozhat a munkanélküli Nyíregyháza (KM — N. L.) — A megyeszékhelyen és vonzáskörzetében több mint hatszáz munkanélküli, illetve volt munkanélküli tartozik az államnak, pontosabban a megyei munkaügyi központ nyíregyházi kirendeltségének. Visszakövetelik, behajtják a „kintlévőségeket”, ugyanakkor arra kémek minden munkanélkülit, hogy a saját érdekében minden szükséges változást jelentsen be az ügyintézőjének — erről tájékoztatta lapunkat Rutkainé Nagy Melinda, a kirendeltség vezetője. Elmondta, 1990-ben negyvenhármán tartoztak 324 ezer forinttal, ennek 75 százalékát sikerült behajtani. 1991-ben 118 munkanélküli, illetve volt munkanélküli valamivel több mint egymilió forinttal tartozott, ennek 51 százalékát sikerült visszakapni. Tavaly már 533 volt a tartozók száma, hétmillió forintra rúgott a kintlévőség. Ennek 42 százalékát inkasszálták. Idén eddig 335- en tartoztak 3 millió 300 ezer forinttal, az összeg 48 százaléka visszakerült. Hogyan, miből keletkeztek a tartozások? — kérdeztük a kirendeltségvezetőt. Válasza szerint az esetek fele hamis adatszolgáltatásból ered^ A szóban forgó munkanélküliek hamis adatot diktáltak be arra vonatkozóan, hogy mikor álltak újra munkába. Az ellenőrzések is megállapítottak több esetben illegális munkavégzést. Az esetek 39 százalékában kettős ellátás alakult ki, például az illető még munkanélküli-járadékot és már nyugdíjat is kapott. Voltak akik vállalkozók lettek, s még egy ideig kapták a munkanélküli-járadékot is. Jó tudni: a társadalombiztosítási igazgatóság minden esetben értesíti a kirendeltséget, és akkor kiderül a turpisság. Az ügyintézők minden munkanélkülit felvilágosítanak, felhívják a figyelmet a bejelentési kötelezettségre. Ennek ellenére sokan nem jelentik be, hogy elkezdték a nyugdíjazásuk intézését, vagy a vállalkozói igazolvány kiváltását. Az is fontos tudnivaló — hangsúlyozta Rutkainé —, hogy legális munkavégzésre is van lehetőség a járadék folyósítása mellett. A munkanélküli egy munkaadótól (de nem a korábbi munkaadójától) megbízási szerződéssel ideiglenes jelleggel munkát kaphat, ezt a kirendeltségen előre be kell jelenteni. Az elvállalt munkáért járó havi jövedelem azonban nem érheti el a havi minimálbért. Az is figyelmet érdemel, hogy a tartós munkanélküliek foglalkoztatását az állam támogatja. Mi a módja a kintlévőség bahajtásának? — kérdeztük végül. A gyakorlat az, hogy a tartozót írásban felszólítják (néha kétszer is). Ha nem reagál, megkeresik a polgármesteri hivatalt és érdeklődnek, hogy az illető letiltható jövedelemmel, vagy ingatlannal rendelkezik-e. Ha például nyugdíjból származó jövedelme van, akkor jogerős felszólítást küldenek a Nyugdíjfolyósító Intézetnek, s megkezdődik a letiltás. Késik a tb-nek szánt vagyon átadása Ráthy Sándor Budapest (ISB) — Jóllehet a társadalombiztosítás jövő évi 710 milliárd forintos költségvetése nagyjából fele akkora összeg elosztását határozza meg, mint a központi költségvetés, a szociális biztonság szempontjából mégis sokkal jelentősebb hatást gyakorol az emberek életére. Nem véletlen tehát, hogy a nyugdíj- és az egészségbiztosítási alapokról szerdán kezdődött parlamenti vita komoly ellentmondásokat hozott a felszínre. A pénzügyminiszter expozéjában optimistán ítélte meg a jövőt. Szabó Iván állítása szerint jövőre az egészségügyi alap nullszaldósan záija az évet, hiszen bevételi és kiadási főösszege egyformán 336 milliárd 401 millió forint lesz. A nyugdíjbiztosítás tekintetében még ennél is jobban alakul a helyzet, hiszen a háromszázhetvenegymilliárd- százhét milió forintos kiadással szemben háromszázhet- venegymilliárd-kilencszáz- negyvenegymillió forintos bevétele lesz az alapnak. Kiemelten kezelendő a vállalkozásélénkítés Nyíregyháza (KM) — Az 1994. évi költségvetési törvényjavaslat a kormány három és fél éves működésének jellemző dokumentuma, mely az eddigi gazdaságpolitikájának csődjéről árulkodik — hangoztatja megyénk két SZDSZ- es országgyűlési képviselője: Gulyás József és Labor- czi Géza abban a tájékoztatójában, amelyet eljuttattak szerkesztőségünkhöz közlés céljából. Alább a terjedelmes anyagból közlünk szerkesztett, rövidített anyagot. A megyebeli képviselők hangsúlyozzák: kiemelten kezelendő a vállalkozásélénkítő és a beruházásösztönzés, s erre az SZDSZ képviselőcsoportja módosítójavaslat-csomagot állított össze. Számításaik szerint a módosító javaslataik összesen több mint 90 milliárd forintnyi előirányzatot érintenek a költségvetésben. A vállalkozás- és beruházásösztönzésre 20 milliárd forint adócsökkentést és 4 milliárd forint kiadásnövelést javasolnak a szabad demokraták, megjelölik annak forrásait is. A közalkalmazotti törvényben meghatározott béremelés fedezetére — többek között a személyi jövedelemadó önkormányzatoknál maradó hányadának 30-ról 35 százalékra történő növelését és a meghatározott szintet el nem érő, valamint a városi önkormányzatoknál az egy lakosra jutó SZJA-kiegészítés 20 százalékos emelését szeretnék. Hasonlóan emelni kívánják az oktatáshoz és a szociális ellátáshoz kapcsolódó normatív támogatásokat 13,7 százalékkal, ami 14,8 milliárd kiadásnövekedést jelentene. A településüzemeltetési támogatás normatívájút például lakosonként 3752 forintról 3950 forintra javasolják emelni. A kulturális tevékenységek támogatására a Nemzeti Kulturális Alap előirányzatát 213 millió forintról 4113 millió forintra javasolják emelni, majd számottevő növelést képzelnek el a könyvtárak, levéltárak működési költségeinek fedezetére s fenntartani szeretnék a közművelődési céltámogatást. Javasolják, hogy a kormány szándékával ellentétben ne álljanak le, hanem folytatódhassanak jövőre az önkormányzatok által céltámogatással indított beruházások. Néhány kiragadott példa továbbá: félmilliárd forintos támogatást javasolnak az erdészeti alapnak, míg a természetvédelem katasztrofális helyzetének javítására 210 millió forintot kívánnak kihasítani. Javaslatukban szerepel a privatizációhoz kapcsolódó költségek előirányzatának 10 milliárd forintos csökkentése, továbbá a vámbevételek előirányzatának 10 milliárd forintos növelése. Szerintük a személyi jövedelemadó-bevételek előirányzata 11 milliárddal felemelhető, miként 3 milliárddal az általános forgalmi- adó-bevétel is. Szerepel javaslatukban bizonyos alapítványi és más politikai illetve presztízs jellegű kiadás- csökkentés közel 15 milliárd forintos összegben. Drágának találják az államigazgatást is, ezért öszszességében 124 millió forinttal kívánják csökkenteni a Miniszterelnöki Hivatal és a Miniszter- elnöki Hivatal Ellátó Szolgálatának működési kiadásait, míg szerintük további megtakarítás érhető el a köz- társasági megbízotti hivatalok működési költségvetésének 261 millió forintos csökkentése. Mindent egybevetve — hangsúlyozzák a lapunkat informáló képviselők — javaslataik összességében kb. 15 milliárd forinttal csökkentenék a költségvetés hiányát.
