Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-18 / 296. szám

Amerikából jöttünk A lektor majdnem véletlenül maradt Tóth Gyula A téli délutánok szomor­kás homálya üli meg a fo­lyosót. Az ajtók mögött diá­kok figyelnek oktatóik sza­vára, néha valaki a dolga után siet. A kicsiny szoba is csendes, csak a számítógép billentyűi zenélnek halkan, miközben Matthew Bri- tschgi angol lektort magyar- országi életéről faggatom. — A bátyámat jöttem meglátogatni — kezdi el. — Ő már régóta az ország­ban tanított. Két hónapra ké­szültem — két év lett belőle. Az első impressziói elég kedvezőtlenek: Thaiföldről jött éppen, a forró keletről. Itt tél volt, hideg, akárcsak most. Olvadt hó csúfította el a várost, szürkeség és kosz borított mindent. Aztán jött a tavasz, a sár eltűnt, az ut­cák is megszépültek, lassan ismerőssé és megszokottá vált a környezet. Azóta sok barátra lelt és nemcsak a ta­nítványai körében. Idege­nekkel is szívesen megis­merkedik. Közben már ma­gyarul is szépen megta­nult. — Előfordult, még az első hetekben, hogy megszólítot­tak az utcán. Csak a karomat tudtam széttárni — egyéb­ként még kevés szót ismer­tem­Elmosolyodik, majd hát­radől székén. Most mintha gondolatban körültekintene. — Jól érzem itt magam. Sok országban jártam, nagy még a világ, még több a lát­nivaló, de egyelőre nem szándékozom itthagyni a vá­rost. Nem sietem el a dön­tést. A dicséretek után egy csöppnyi kritikus fény is fel­gyűl a szemében. — Az oktatási rendszer itt megkötött, hiányzik a sza­badság. Az USA-ban pél­dául, ha hallgató vagy, ma­gad választhatod meg az órarendedet. Amit viszont őszinte örömmel tapasztal­tam, az az itteni diákok ener­giája és lelkesedése. Tanítványaitól tudom, hogy a tanórákon megköve­teli a színvonalat, a jó telje­sítményt, próbál messzeme­nőkig a diákokra is figyelni. Szemmel látható, mennyire szeret tanítani. Mesélik, hogy a gyakorlóiskolában a kis nebulókkal is éppen úgy tud bánni, mint húsz év fö­lötti főiskolás társaikkal. Rendszeresen fut, fiatalos, szívesen szórakozik együtt a hallgatókkal, és aki igényli, azzal akár el is társalog. — Néhány hete a szüleim jöttek el Idahoból megláto­gatni. Szeretnének visszatér­ni egy hosszabb látogatás­ra... Bárkiből bármi lehet Akit albumból választottak diáknak Derecskéi Edina Már az elején észrevettem valami furcsát, valamit, ami mégis különössé tette. A beszéd! A dallam, a hangsú­lyok, a szavak, mind-mind olyan különlegesen hangzot­tak a szájából. Itt ül mellet­tem egy magyar, aki akcen­tussal beszél: Kemény Krisz­tián. □ Hogyan kerültél az USA-ba? — Apukám egyik barátja szólt nekünk, hogy talált egy fölöttébb érdekes cikket a Reformban. Pesten egy ame­rikai cég tanulmányi utakat szervezett az Egyesült Ál­lamokba 15—18 éves embe­rek számára. □ Hol laktál? — Küldtünk tíz mosoly­gós képet, amit beletettek egy hatalmas albumba, ahol még más gyerekek fényképe is volt a világ szinte vala­mennyi tájáról. Ez a cég ugyanis szinte mindenütt szervez ilyen utakat, meg­nyitva a lehetőséget sok ezer fiatalnak, hogy tanulhasson. Abban az albumban a fény­képen kívül más adat nem is volt. □ Esélyegyenlőség? — Igen. Amerika ilyen. Bárkiből bármi lehet. Egy nagyon kedves farmercsa­ládhoz kerültem, akik Wis­consin államban Pittsulle városában éltek. Hamar be­fogadtak. Gyönyörű, hatal­mas farmon éltem, amit minden oldalról erdő vett körül. Csodálatos volt. Fő­leg télen, amikor a motoros szánkót is kipróbálhattam. □ Tanulás? — A farmtól körülbelül 30 mérföldnyire volt az is­kola, a High School, az ame­rikai középiskola. Oda a sár­ga iskolabusszal jutottam el. Az iskolarendszer, de maga az iskolaépület is teljesen más, mint Magyarországon. Egy katolikus gimnázium negyedik évfolyamába jár­tam. Az iskolába csak ötszáz diák járt, viszonylag kis lét­számú osztályokkal. A ter­mek is nagyon picik voltak, a szó szoros értelmében. Pici falak, még annál is kisebb ablakok, padlószőnyeg és egyszemélyes padok. A kis ablakok ellenére nagy volt a teremben a világosság, talán a fehér falak miatt is. Abba az iskolába rajtam kívül egy osztrák fiút és egy kínai lányt küldtek. □ Hamar befogadtak, vagy voltak nehézségeid? — Ezzel nem volt gon­dom. Talán nem is a „befo­gadtak” a jó szó, inkább el­fogadták azt a tényt, hogy attól kezdve egy évig én is az osztály tagja leszek. Ba­rátaim nem nagyon akadtak. Inkább csak haverok. De úgy vettem észre, hogy nem csak velem viselkednek így. Valahogy felszínesnek talál­tam az ottani barátságokat, kapcsolatokat. De aztán megszoktam ezt is. □ Milyen volt az iskolai követelmény? — Szóban soha nem fe­leltünk. Mindig különböző teszteket töltöttünk ki, ami­nek A, B, C, D, E, F minősí­tései voltak. Első félévben nagyon jól tanultam, meg­kaptam az A fokozatot. Az érettségi is csak egy ilyen tesztből állt. De Magyaror­szágon ez felsőfokú nyelv­vizsgát jelentett. Hazatérve már sokkal nehezebb tanul­nom is. Ott lazábbak voltak a követelmények is, és a ta­nárok sem vették vészesen komolyan a tanítást. □ Most negyedikes vagy itt a Krúdyban. Van már ter­ved, hogy hol akarsz tovább­tanulni? — Igen. Közgazdaságtu­dományi Egyetemre szeret­nék menni. A könyvtár ma is a tudás vára A tervszerű, folyamatos és tudatos gyűjtés eredménye látható ma a körelőadók alagsorában Pillanatkép a Tanárképző Főiskola könyvtárában Szekeres Tibor felvétele Sebők Krisztina Nyíregyháza — A főiskolá­sok második otthona a könyv­tár, amely lehetőséget ad az elmélyült kutatásra is a rend­szeres olvasás mellett. A könyvek kínálatáról kérdez­tem Kovács Tibornét, a Bes­senyei György Tanárképző Főiskola könyvtárának igaz­gatóját, aki mindenekelőtt el­mondta: az ország főiskolai könyvtárai közül a miénk a legnagyobbak közé tartozik, kb. 220 000 kötetével — an­nak ellenére, hogy viszonylag későn, 1962-ben alapították. Tudatos gyűjtés A tervszerű, folyamatos és tudatos gyűjtés eredménye látható ma a körelőadók alag­sorában. A szakmai vélemény is igen kedvező országszerte. Mivel fiatal a könyvtár, gon­dokat okozott a régi kiadású könyvek, irodalmak beszerzé­se. Nagy részét antikváriu­mokból, hagyaték útján, illet­ve ajándékozás során szerez­ték. Például 2-3 évvel ezelőtt Lukács Zsófia teljes könyv­tárát, mintegy 2500 kötetet, (leginkább történelmi és mű­vészettörténeti könyvet) ha- gyatékozott a könyvtárra. A közelmúltban a VII. Amerikai Hadsereg könyvtá­rának teljes gyűjteményét, több mint 10 000 kötet angol nyelvű dokumentumot kapott a főiskola. A könyvtár legtöbb könyve értékes szépirodalmi és kézikönyv, köztük van pél­dául a Magyarországon több százezer forintba kerülő Brit- tanica Enciklopédia. A köz­ponti könyvtár mellett 28 tan­széki könyvtár is működik az iskola keretén belül. Új tanszékek alakulásával mindig egy új típusú doku­mentumgyűjteményt kell. lét­rehozni, amelynek szoros, szerves összefüggésben kell lennie a központi könyvtárral, amelynek fő feladata, hogy segítse, támogassa a külön­böző szakágak kutatómun­káját. Éppen ezért speciális témák köré szerveződött gyűj­tőkörrel, ún. szakkönyvtárral rendelkezik. Mivel pedagógiai főisko­láról van szó, különös figyel­met fordítanak a pedagógiával és didaktikával (módszertan) kapcsolatos könyvekre, mind­ezt a teljesség igénye nélkül. Gondokkal is küzd a könyv­tár, aminek nem feltétlenül anyagi okai vannak. A gyűjte­mény java része zárt állo­mányban, illetve a tanszéke­ken helyezkedik el. Kicsi a lehetőség a szabadpolcos köl­csönzésre. Bár az olvasóte­remben kb. 15 ezer kötetet tudnak szabadpolcon elhe­lyezni, ez a teljes könyvál­lománynak csak all százalé­ka. Ezzel szemben Nyugat- Európában a könyvek 80 szá­zaléka szabadpolci elhelyezést kap. Kevés a pénz beszerzésre Átlagosan 8-10 000 kötet az évi könyvállomány-gyarapo­dás. Ez évi 3-3,5 millió forint­ba kerül. Ebből az összegből 2 millió forintot a hazai és kül­földi periodikákra (folyóirat, napilap) költenek. Mintegy 630 belföldi és 117 külföldi folyóiratot és néplapot fizet­nek elő a könyvtár számára. Ebből is látható, hogy elég kicsi az az összeg, amelyet könyvek vásárlására lehet for­dítani. A hiányzó összeget pá­lyázat útján próbálják pótolni. A könyvtárközi kölcsönzést leginkább a kutatómunkát vég­ző, illetve pályázatot készítő személyek veszik igénybe. Viszonylag nagy számban szerzik be a külföldi periodi­kát saját számukra, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár központi katalógusába jegyez­nek be. A kölcsönzés leghasz­nálhatóbb bázisa ez a címjegy­zék. A Nemzeti Periodika Alapbázisa CD-ROM leme­zen már a főiskolán is megje­lent, azonban még leolvasó készülék nincs hozzá. Ezen a CD-n megtalálható, hogy a kért anyag, mely könyvtárban és periodikában található meg. A könyvtárközi kölcsönzés forgalma kb. évi 500 kötet, amely kedvező, mert azt bi­zonyítja, hogy a legtöbb kért anyag helyben is megtalál­ható. Az olvasóterem nyilvános □ Kik használják a könyvtá­rat?— kérdeztem. — A könyvtár korlátozott nyilvánosságú könyvtár, a be­iratkozottak száma 3183, eb­ből a hallgatók száma 2437, az oktatók és dolgozóké 686, és ezt a sort egészítik ki a külső könyvtárlátogatók. Azok a „külső” személyek, akik rend­szeresen látogatják a könyv­tárat, kártyát kapnak, amely feljogosítja őket arra, hogy kölcsönözzenek és az olvasó­termet bármikor használják. Természetesen az olvasóterem helyben használatra mindenki számára nyilvános. □ Miként segítik az olvasók munkáját? — Jelenleg 15 könyvtáros teljesít olvasószolgálati és tájékoztató munkát valamint címfeldolgozó és katalogizáló tevékenységet. Ügyeleti rend­szerben mindenki részt vesz és a bibliográfia készítése is min­denkinek feladata. Jegyzeteink Éggömb az ötödiken Szívesen látnak látogatókat a planetáriumban Mészáros Edit Jegyzetellátási őrület a Bes­senyei György Könyvkiadó Tankönyv és jegyzetboltja előtt, vagy csupán jegyzetvá­sárlás a tanárképző főiskolán szeptemberben. Vajon mi az oka annak, hogy a szakok egy részét nem tudják megfelelően ellátni jegyzetekkel és tan­könyvekkel? A szorgalmi idő­szak végén beszélgettem erről Cserhalmi Ferenc kiadóve­zetővel. — Mivel magyarázható az, hogy a jegyzetek beszerzésével kapcsolatos anomáliák nem oldódnak? — A legnagyobb nehézség magában a jegyzetellátási rendszerben rejlik. A Nemzeti Tankönyvkiadóhoz vagyunk kötve, amely decemberben és januárban gyűjti össze az igényléseket, majd a megbízá­sokat kiadja a nyomdáknak. Sajnos, a nyomdák nincsenek határidőhöz kötve, a könyvek egy része rendszerint későn érkezik meg. Azok a jegyze­tek, amelyek csak kis példány­számban jelennek meg, sokba kerülnek, a hallgatók, ha csak lehet, nem veszik meg. — A tanszékek a megren­delést a hallgatói létszámuk arányában adják le. Akkor mi az oka annak, hogy gyakran nincs elég jegyzet, nem jut mindenkinek? — A várható hallgatói lét­számot nagyon nehéz ponto­san meghatározni. Előfordul, hogy az alsóbb évesek előre felvásárolják a könyveket, jegyzeteket, így akinek aktu­ális lenne, nem jut. — Más intézményektől tud­nak hozni önök jegyzeteket? — Elsősorban tanszéki is­meretségek révén és a társfő­iskolák kiadóival tartott kap­csolatok útján tudjuk gazdagí­tani a jegyzetellátás palettáját. — Mi az oka annak, hogy egyes szakok jegyzetellátása ennyire siralmas? — A történelem, a földrajz, az irodalomtörténet a prob­lémás szakok. Azt kell mon­danom, ezekkel kapcsolatban, hogy még mindig a jegyzetel­látás rendszerváltását éljük. Az anyagok átdolgozás alatt állnak, vagy a szerző egysze­rűen betiltotta a további ki­adást. Egyes szakok szeretné­nek egyetemi rangra emelked­ni, így a főiskolai jegyzeteket már nem rendelik meg, az egyetemit pedig még nem. — Az itteni nyomda nem tudna enyhíteni a gondokon? — A Nemzeti Tankönyvki­adótól már kértem az egyes, kis példányszámban (500- 1000 db) megjelenő könyvek, jegyzetek kiadói jogát. Ezeket mi elő tudnánk állítani, s nem is kerülnének sokba, de a Tankönyvkiadó elzárkózik et­től. Sápi Anikó A főiskola ötödik emeletén található rejtelmes kis helyi­ség a Baader iskolaplanetári­um. Dr. Dohány Zoltán főis­kolai adjunktust kérdeztem: mit kell tudnunk erről a spe­ciális helyről? Egy pici Naprendszer — Nem mérhető a buda­pesti, kecskeméti vagy pécsi hasonló intézményekhez, de ilyen kis planetárium is csak néhány van az országban. Lényegében egy pici Nap- rendszer-modell, melyet egy parányi villanymotor mozgat, és a Föld-Hold mozgásait lehet bemutatni általa. A legfényesebb csillagok Lehetőséget nyújt például a nap- és holdfogyatkozás be­mutatására, amelyet egyéb­ként csak tankönyvi ábrán tanulmányozhatnak a tanulók. A modell éggömbbel van ki­egészítve, amelyen jelölték a legfényesebb csillagokat, így azok megismerésére is mód nyílik. A főiskolán a földrajz és a tanító szakosok tanóra kere­tében ismerik meg a planetári­umot. Rajtuk kívül többnyire a megye általános iskoláiból jönnek. A gyerekek számára 20-30 perces rendhagyó csil­lagászati órát tartunk, figye­lembe véve ismereteiket. A középiskolások már kevésbé használják ki ezt a lehető­séget. Látni érdekesebb A kisteremben, amelyben úgy 10-15 ember kényel­mesen elfér, még számos szemléltetőeszközt láthatunk. Alaposabb és részletesebb be­mutatás helyett javaslom az érdeklődőknek: bátran keres­sék fel ezt a helyi kis neveze­tességet. 10 HBHMHHHHHHHHHBHHHHBHMHHHBHBHHBHBVBBHHHI '■'/’’WWí TTFW'STV'W '«#■wyw<>jWwijyywyvw■ ■■", : M últ heti „Tolipróba” című összeállításunkból T. Olvasóink már tudhatják: szerkesztőségünk vendége volt a Bessenyei György Tanárképző Főiskola hallgatóinak egy csoportja, a tavalyi kapcsolatfelvétel után most a má­sodéves művelődésszervező szakosok közül ismerkedtek ti­zenöten az újságírás alapjaival ebben a tanulmányi félévben. Egy hete a hallgatók hat írását, mintegy vizsga­munkáját közöltük, most újabb ötöt jelentetünk meg. i HmHh i .....1.............1..........................................hHMHMHBHBI

Next

/
Thumbnails
Contents