Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-17 / 295. szám
Megmozdult a szakképző mamut A nyíregyházi 110-esben hozzáigazítják a képzést a megye és a város iparának az igényeihez Itt még hagyományos a technika: mester és tanítványa a lakatosműhelyben Harasztosi Pál felvétele Kállai János Nyíregyháza (KM) — Hatalmas ez az iskola, állapítom meg immár sokadszor, belépvén a nyíregyházi 110. számú Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet kapuján. A nappalis tanulólétszám 2000 körül mozog, s az oktatói gárdát mintegy százhűszan alkotják. Tizennyolc szakmát tanítanak, plusz a három szakközepes profilt. Vajon mi vár a folyamat végén a jövő szakembereire? Szükség lesz-e rájuk és a tudásukra az ezredvég egyelőre még vázlatosan sem áttekinthető munkahelyein? E valamennyiünk jövője szempontjából meghatározó problémákról beszélgettünk Gégény János igazgatóval és a műszaki igazgatóhelyettessel, Mike Andrással. A tananyag tartalma — Igen — kezdi látszólagos egyetértéssel a válaszadást az igazgató —, sokszor és sokan mondják: potenciális munka- nélküliek a mi diákjaink. Csak hát a dolog nem ilyen egyszerű! Intézményünkben, a nehéz gazdasági körülmények ellenére, erőteljes változások kezdődtek, igazodva a város és a megye, a helyi ipar szakemberigényeihez. A tananyag tartalmában törekedtünk a megújulásra, nem a divatos szakmanevek kitalálásában. A szolgáltató jelleg vált uralkodóvá az oktatott stúdiumokban. A kilenc új tanműhelyünket ennek megfelelően hoztuk létre. A helyi ipar igényeihez igazodásról példaként csupán egy momentumot említek. A gázvezeték és készülék szerelő szakmát oktatva, lehetetlen figyelmen kívül hagyni a megyében kiteljesedő gázprogram következményeit. A szerelés és karbantartás folyamatosan követeli majd a szakember-utánpótlást. Tőlünk is. □IA szakközépiskolai vonaat em találta helyét e ha- 1V zában, elindult hát akácfák övezte szabolcsi falucskájából Németországba. A megyeszékhelyig hozta apukája füstokádó Trabantja, innen repítette tovább az Inter-City. Azóta eltelt egy hónap, s rövid levélfélében tudatta szüleivel, testvéreivel, hogy jól van. Vagyis elég jól, már oldódik a szorongása, újabb német szavakat tanult meg, s ha minden jól megy, karácsony első napján nem a német gezemicét eszi, hanem az édesanyja sütőjéből kiemelt illatot árasztó diós height. Vagyis gazdái hazaengedik 1-2 napra. Milyen is ez a 21 éves magyar lány? Olyan, amilyen legtöbb van széles e hazában. Se nem szőke, se nem barna, hanem olyan magyar fajta. Középmagas, középcsinos. Mivel szegényes családba született, nem kényeztették, munkája is akadt a háztájiban, így gyenge négyest mutatott a bizonyítványa az érettségin. Innen már szokványos a történet. Megfeszítette szellemi erejét és nekirugaszkodott a főiskolai felvételinek. Nem ment a dolog... Apja a hasonszőrű ismeretségi körében érdeklődött: a tsz, vagy az áfész irodáján nincslon hogyan tudnak lépést tartani a iparszerkezet átalakulásával, a gazdálkodás és a munkaerőpiac tendenciáival? — Az igazgató az új tanműhelyekre utalt — jegyzi meg a műszaki helyettes —, ami azért lényeges, mert általuk a saját képzési lehetőségeink bővültek. Javult a fogadóképességünk, vagyis: gyakorlati munkahelyek hiányában is fel tudjuk venni jövőre a jelentkezőket. Hozzánk biztos szakmai körülmények közé jöhetnek. De visszatérve a szakközépiskolai vonalhoz! Az épületgépész technikusaink öt, az általános gépszerelők és a gépj ármű vezető-karbantartók négyéves oktatásban vesznek részt. Mindhárom területen előtérbe került a számítástechnika, a technikusoknál és az általános gépszerelőknél pedig — kiegészítő képzésként — a vezérlés- és szabályozástechnika. Funkcionáló szakmák □ Úgy gondolják, hogy a tartalmi korszerűsítéssel lehet orvosolni a sok-sok betegségtünetet produkáló szakoktatást? — Betegségtünetek? — veti közbe az igazgató. Meggyőe valami állás. Nem volt. Egyre feszültebb lett a légkör a családban. A lány fogyni kezdett, szeme alatt kékes csík jelent meg. Úgy érezte, teherként nehezedik a családra. Nyár végén barátnői, sorstársai valami újsághirdetést lobogtattak meg neki. Az állt benne, hogy München külvárosában több jó módú német család babysittereket keres. Minimális német nyelvtudás szükséges, hirdették az ólombetűk. Még aznap beszerezte a magyar-német társalgási szótárt, a nagy szótárt. S magolva tanulta, hogy „gnédige Frau” (nagyságos asszony) meg hogy „das Kind hat durstig” (a gyerek szomjas). Pénzt csikart ki az apjától s Nyíregyházán egy nyugdíjas tanárnőtől néhány nyelvleckét vett. Terjedt a híre, hogy mire, s hová készül. Megoszlottak a vélemények. Volt, aki lelket próbált belé önteni, biztatta, s magyarázta, a németek intelligensek, korrektek, tiszteződésem: a szakoktatás elsira- tása helyett a talpra állításán kellene fáradozni mindenkinek. A nagyüzemi ipari képzés szűnt meg, nem a szakmunkásképzés! A szakmunkásokra igenis szükség van és lesz, csak változó minőségben és volumenben. Mi pl. tudatosan szorítottuk vissza a vasesztergályos tanulólétszámot, ugyanez a helyzet a géplakatosokkal, a hegesztőképzést pedig szüneteltetjük. A funkcionáló szakmák oktatásába pedig olyan új technológiákat vezettünk be, melyeket megyénk vállalkozói alkalmaznak. Zömmel a szakma „krémjét” adó kisvállalkozókra építünk az oktatómunkánkban. Mert jó szakmák ezek, van rájuk igény. Kelendőek a végzett tanulóink, pl. az autószerelők, de az építőseinket szintén elviszik. Soha ennyi céggel, kft.- vel nem tartottunk kapcsolatot, mint mostanság. □ Jelenleg, a jövő évi beiskolázás előkészítése, a pálya- választás időszakában mire számítanak? Lesz-e elegendő jelentkező? — Különösebb gondjaink nincsenek — veszi át ismét a szót a helyettes —, csak arra kell ügyelnünk, hogy a túlképzést a lehetőség szerint lik, szeretik a magyarokat, s a pár év alatt összegyűlt márkájával itthon már kezdhet valamibe. Aztán leteheti a középfokú, netán a felsőfokú német nyelvvizsgát, még taníthat is. A kevésbé tájékozottak, meg a rossz májúak azt mondták, hogy a babysitter annyit jelent, hogy cseléd lány. Pelenkázni kell, megalázzák, dölyfös urak és hisztis nőszemélyek kényének-ked- vének lesz kitéve. Az egyik olvasottabb, csiszoltabb rokon emlékeztette a klasszikus magyar regényekben, filmekben szereplő cselédlányok sanyarú sorsára. O az előzőek véleményére hallgatott. Az utazás előtti napon telesírta zsebkendőjét. Tapasztalta, hogy az anyja bőségesen el akarja látni jó tanácsokkal. Szegény ősz hajú anyjának csak folyton ez jött ki a száján: Vigyázz magadra kislányom! Szóval elvitte a gyorsvonat. S München külvárosában elnyelte egy villalakás. Ez a sorsa, így rendeltetett. mérsékeljük egyes szakmákban. Persze, ez különleges probléma, mert a szakmaválasztás szabadságát mindenkinek meg kell hagyni, biztos elhelyezkedési garanciáink viszont — hasonlóképpen másokhoz — nekünk sincsenek. A széles szakmai alapképzés azonban lehetőséget teremt az átképzésre. És még valami: a középiskolát végzettek a nálunk oktatott szakmákban folytathatják tanulmányaikat. Az érettségizett autószerelőink pl. elég könnyen találnak nekik tetsző munkahelyet. Mint kitűnik: a gimnázium mint „előiskola” nem hátrány. Sőt! Mert nem a szakmanév megváltoztatása a lényeg, hanem a magasabb szintű oktatás. A kvalifikáltabb diákok tanítása során maga a szakmai tartalom is megújul. Bíznak a jövőben Cl Honnan, milyen körből várják a leendő elsősöket? — Megyei beiskolázásban gondolkodunk: 600 szakmunkástanulót és 100 szakközepest tudunk felvenni. Fontos tudnivaló, hogy a kollégiumi igények nagy részét ki tudjuk elégíteni. Úgyhogy eléggé bizakodóan nézünk a jövő tanév elé. Az Alföldért Nyíregyháza (KM) — Három éve hozta létre hét alföldi megyei önkormányzat a Nagyalföld Alapítványt. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye 500 ezer forinttal lett a tagja, mert mélységesen egyetértett azzal, hogy az azonos gondokkal küszködő régió együtt, egymást segítve hathatósabban képes az Alföld fejlesztésébe, az elmaradottság csökkentésére, a felzárkóztatás gyorsítására. Most közeledik a jövő évi pályázatok benyújtásának határideje, február 15. Pályázni az Alfölddel kapcsolatos konferencia, vagy tanácskozás rendezési költségeire, kiadvány megjelentetésének támogatására, kutatási témák, projektek támogatására lehet. Csak azok a pályázatok számíthatnak támogatásra, amelyek az Alföldet értintő témákat dolgoznak fel. A meghatározott adatlapon beadott pályázatokat 1994. március 15-ig bírálják. A Nagyalföld Alapítvány címe: Békéscsaba, Megyeháza, Derkovits sor. Adatlapot, és bővebb felvilágosítást Lakatos Bélától, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzati hivatal településfejlesztés és kommunális osztályának munkatár- J sától lehet megszerezni. Tárca Nábrádi Lajos Szabolcsból Münchenbe Szívszól ítások Réti János A lig van újság, tv-csatorna vagy rádióadó ilyenkor decemberben, karácsony közeledtével, amelyik valamilyen formában ne foglalkozna az elesettekkel, a társadalom szélére jutott vagy kényszerült emberekkel. Riporterek kopogtatnak be állami gondozottakat nevelő intézmények, szociális otthonok, szeretetházak ajtaján, mert valami régesrégi beidegződés azt sugallja nekik, hogy a szeretet ünnepe közeledtével hatást kell gyakorolni a közvéleményre, meg kell mozgatni az érző szívek húrjait. Amennyire lehet, kicsalogatni az aktuális és már éppen esedékes jóságot. Magam is cselekedtem hasonlóan az elmúlt években. Sőt, ezért teszek említést a jelenségről! Mert az ilyen riportok megírása, de még inkább megjelenése után ahelyett, hogy jó érzés töltött volna el, inkább belém fészkelte magát, valami furcsa, mélyen csomósodó szomorúság. Mert nem tudtam, vajon tényleg jót tettem-e? Tényleg használtam-e azoknak, akikről írtam, mert felébresztettem vele valamely testület, hivatal, hivatalnok segítőkészségét? Sikerült-e akár egyetlen hozzátartozó lelkiismeretére apellálnom? Vagy csak a saját szociális érzékenységem, jóság iránti vágyakozásom elégült ki. Annak az árán, hogy szomorú szemű magányosokban, nehéz életű betegben, magukra hagyott gyerekekben tudatosítottam amúgy is tudatosult elesettségüket, számkivetettségüket. Amiről ők legszívesebben megfeledkezni szeretnének! És tettem ezt a nyilvánosság bevonásával anélkül, hogy komolyan remélhettem volna helyzetük megváltoztathatóságát. Hogy remélhettem volna az ember—gyermek, szülő, család, társadalom— megváltoztathatóságát. Egy hasztalan élesztgetett kollektív bűntudat tisztítótüzében. A mátészalkai kórház központi laboratóriumában korszerű számítógépes berendezésein évente több mint 300 ezer vizsgálat történik. Már működik az a rendszer is, amely a településeken dolgozó orvosok munkáját segíti. A levett vérmintát bejuttatják a központi laboratóriumba, ahol a vizsgálatok elvégzése után faxon továbbítják vissza az eredményt, feleslegesen nem utaztatják a betegeket Elek Emil felvétele. Kommentár ____________________ Voksok, de honnan? Kováts Dénes A parlamentben nem kapta meg a kétharmados többséget az a javaslat, mely lehetővé tette volna a külföldön élő (vagy ott tartózkodó) magyar állampolgárok számára, hogy a választásokon leadják szavazataikat. Érvek és ellenérvek ütköztek, végül minden maradt a régiben. Az alkotmány értelmében minden nagykorú magyar állampolgár, akinek állandó lakhelye Magyarországon van, választó és választható, amennyiben a választás napján hazánk területén tartózkodik. Számos, megfontolandó javaslatot fogalmaztak meg a választójogi törvény kiterjesztése érdekében, zömében az érzelmekre apellálva. Bizonyos szempontból elfogadható érv, hogy sokan nem önszántukból, hanem kényszerből hagyták el hosszabb-rövidebb ideje Magyarországot, s jó részük ma is kötődik szülőhazájához. Magam is találkoztam Angliában letelepedett honfitársainkkal, akik érdeklődnek az óhaza iránt, s a demokratikus változások következményeként újból erősíteni szeretnék a kötelékeket. Jó néhány példa akad arra is, hogy az egykor kivándoroltak — zömében talán az idősebb korosztályhoz tartozók—életük utolsó időszakát szülőföldjükön akarják leélni, ezért hazaköltöznek. Úgy gondolom azonban, a haza sorsát, életünk irányítását azoknak kell meghatározni a választásokon, akik itthon élnek, saját bőrükön érzik, tapasztalják a változások előnyeit és hátrányait. Ez persze nem jelenti azt, hogy megtagadjuk, kirekesz- szük külföldön élő honfitársainkat, hiszen ők is magyarok, nemzetünkhöz tartozók. :;1993. december 17.,péntek HÁTTÉR 3
