Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-16 / 294. szám

12 Kelet-Magyarors/ág KULTÚRA 1993. december 16., csütörtök Alakuló iskolaszékek Nyíregyháza (KM - K. J.) — Az iskolaszék megala­kítása, szervezete és műkö­dése címmel rendeztek szak­mai tanácskozást december 13-án Nyíregyházán a sóstó- gyógyfürdői Megyei Okta­tási Központban. A konfe­renciára — melyet a buda­pesti Oktatási, Szervezési és Kereskedelmi Iroda hívott egybe — mintegy negyve­nen érkeztek megyénk óvo­dáiból, általános és középis­koláiból. A résztvevőket a témával összefüggő kérdésekről Ga- ál Ferenc, az Általános Is­kolák Igazgatói Kamarájá­nak elnöke, a Törvényalko­tói Bizottság tanácsadója tá­jékoztatta. Lapunk kérdésé­re elmondta: az iskolaszékek létrehozásának az ad külö­nös jelentőséget, hogy általa először kerülhetnek egy jel­képes asztal mellé minda­zok, akik az oktatás-nevelés tartalmának alakulásában ér­dekeltek. Az intézmények fenntartói, a pedagóguskö­zösségek és a szülők tár­sadalma. Jóllehet közeleg az új szervezet megalakításá­nak az oktatási törvény által előírt határideje (1994. feb­ruár 28.), országosan eléggé lassan halad a „székek” fel­állításának a folyamata. So­kan arra várnak — tette hoz­zá a továbbképzés előadója —, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium egy végrehajtási rendeletben fogja szabályozni a teendő­ket, ám ilyen intézkedés nincs, és várhatóan nem is készül. Mi lesz azokkal az iskolákkal-óvodákkal, melyek mégsem tudnak eleget tenni a közoktatási törvényben előírtaknak? Nos, ilyen esetekre lehet számítani. Mindenesetre az oktatási-nevelési intéz­ménynek elsősorban a fenn­tartójával kell tisztázni a szándékokat és lehetősége­ket az iskolaszék dolgában, mivel a törvényességet gya­korló jegyző — jóllehet a „széket” fel nem állítok szankcionálására a törvény­ben nincs utalás — számon- kérheti, hogy miért nem tett eleget az egyik vagy a másik fél az előírásoknak. A tanácskozás résztvevői­nek a figyelmét az előadó több, nehezen megválaszol­ható problémakörre is ráirá­nyította. Többek között arra, hogy az új szervezet kialakí­tása nem ígérkezik egyszerű feladatnak például az úgy­nevezett nagy intézmények esetében, a diák- és nevelő- otthonokban, vagy mondjuk az olyan szakközépiskolák­ban, melyekből mindössze egy van az országban. Gon­dot okozhat továbbá a kis létszámú önkormányzatok­nak küldött delegálása az iskolaszékbe. Az egy intézmény, egy iskolaszék elvhez sem kel­lene mereven ragaszkodni — jegyezte meg az előadó. Megítélése szerint, például egy Nyírbátor méretű és iskola-óvoda számú telepü­lés egy szervezettel is jól el tudna boldogulni. Képek a kollégiumért Hegyvidék — Petkes József akvarellje Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza (KM — B. I.) — „Romániai kisebbségi sorsunk nagy vállalkozásra kényszerítenek bennünket. Hogy sorvadásunknak gátat szabjunk, Szatmárnémeti­ben fel kell építenünk egy kollégiumot”. Az idézet a Szatmárnémeti Keresztyén Értelmiségiek Ökumenikus Közössége Alapítványának felhívásában olvasható. Az alapítvány célja egyéb­ként az, hogy a román-ma- gyar-ukrán hármashatár tér­ségében a művelődésnek egy olyan kollégiumát épít­sék fel, amely biztosíthatja a fogyatkozó romániai ma­gyar értelmiség pótlását, a szórvány magyarság tehet­séges tagjainak kollégiumba való elhelyezését, tanulását. Petkes József, Nyíregyházán élő festőművész a kollégium építéséhez rendhagyó mó­don járult hozzá. A festő a nyíregyházi református egy­ház gyülekezeti termében tárlatot rendezett, és a 25 festménye eladási árának je­lentős részét az alapít­ványtevőknek juttatja el. A bevétel másik része egy Kár­pátalján építendő templom­hoz való hozzájárulás lesz. A tárlat Nyíregyházán, a Bessenyei tér 7. szám alatti teremben karácsonyig látha­tó. Ha valaki mégsem képet szeretne vásárolni, a helyszí­nen pénzadománnyal is hoz­zájárulhat a kollégium léte­sítéséhez. Tárlat a tévében Nyírbátor (KM) — Az idei esztendő a Barokk nem­zetközi éve, melynek jelen­tős rendezvénye a Magyar Néprajzi Múzeum és a Bát­hory István Múzeum Barokk a magyar népművészetben című kiállítása. A Nyírbátorban rendezett tárlatról és a város barokk műemlékeiről a Magyar Te­levízió negyvenperces fil­met készített, melyet decem­ber 17-én 20.20 perces kez­dettel a TV2-es csatornáján mutatnak be. Róma (MTI) — Kukorica- csuhéból készültek a figurái az egyik magyar betlehemes élet­képnek azok közül, amelyek Rómában láthatók egy nagy nemzetközi betlehemes kiál­lításon. A Száz Jászol Fesz­tiválja elnevezésű bemutatót immár 18. alkalommal ren­dezik meg az egyik római mű­emléktéren, a Piazza del Popo- lón a Bramante-palotában, de magyar alkotók idén először vannak jelen. A kiállításon összesen 180, a világ minden tájáról küldött, s jellegzetes helyi vonásokat, olykor egé­szen meghökkentő megoldá­sokat felmutató — például ak­váriumba helyezett, csokolá­déból vagy aranyozott szá­raztésztafélékből készült — betlehemes életképek látha- tók.A kukoricacsuhé-betle- hem a székesfehérvári Takács Ambrus Éva ajándékkészítő Játékszín Budapest (MTI) — A magyar színházak közötti élő, művészi és emberi kapcsolatok bővítésére és gazdagítására jött létre a Magyar Játékszíni Társa­ság, melynek elnöke Sík Ferenc, a fővárosi Nemzeti Színház főrendezője, tiszte­letbeli elnöke Hubay Mik­lós lett. Ünnepre ajándékozzunk könyvet Karácsony küszöbén szeretteinkre gondolva a könyvesboltok kínálatából is érdemes válogatni Bár a könyvek is nagyon drágák lettek, jó lenne, ha nem hiányoznának a fenyőfa alól. Ehhez szolgált ajánlattal a Móra Kiadó. Magyar népmesék Legnagyobb művészeink is elismerik, hogy a népmesék a magyarság meghatározó szel­lemi kincsei közé tartoznak. Egy-egy kiváló népi mese­mondó olyan szemléletesen tudta szavakba önteni történe­tét, hogy a hallgatóság valósá­gos mesehősnek érezhette magát. A másfél évszázad alatt ki­adott mesék legja­vát válogatta össze a Móra Könyvki­adó, lehetőleg klasszikus íróink vagy ismert nép­rajzkutatók átírá­sában, akik nem változtattak sem a tartalmon, sem a mesélők eleven stí­lusán, ízes nyelve­zetén. A gyűjte­mény igyekszik fel­villantani a magyar népmesekincs mű­faji sokszínűségét is. A régi, hagyomá­nyos mesék a má­nak és a fiataloknak is szólnak: azt az üzenetet közvetítik, hogy a természet nem alattvalónk, hanem segítőtár­sunk; maga az élet küzdelem is, és csak az győzhet, aki igaz ügyet szol­gál. A mesehősök bármily kiválók is, esendők és halan­dók, de a róluk szóló csodás vagy tréfás történetek hal­hatatlanok. Könyvek könyve Kétezer év legnagyobb könyvsikere — ez a Biblia. Máig sem unt rá az emberiség. Csak éppen nagyon más, mint amit manapság olvasni szok­Eay úi könvv karácsonyra Magyar betlehem Rómában ség kialakulásának első évti­zedei bontakoznak ki a tör­téneti könyvek és az apostoli levelek újszerűén elrendezett és mindvégig hiteles szöve­gében. Aki pedig magyaráza­tot keres a történet egyes moz­zanataihoz és a világvallás születésének történelmi, val­lási hátteréhez, az a könyv má­sodik felében a szerző sok szempontú és személyes han­gú útmutatóját olvashatja, mely fejezetről fejezetre vé­gigköveti az Újszövetség tör­ténetét. Mély konfliktus Titokzatos, megrendítő, sokrétegű, izgalmas költészet Oszip Mandelstamé, akit a magyar olvasó csak a hatvanas évek felé fedezhetett fel magá­nak — akkor sem igazán. A kötet, amely a költő születé­sének századik évfordulójára készült, immár korlátozások és kurtítások nélkül mutathatja be századunk lírájának ezt a kevéssé ismert személyiségét. A tragikus sors, amit Mandels­tam merészsége, tisztessége valósággal kihívott maga el­len, a kor legmélyebb emberi konfliktusait összegző poé­mákban örökítődik meg. Ver­sei e legteljesebb gyűjtemé­nyének tolmácsolására a ma­gyar műfordítók idősebb és if­jabb nemzedékeinek legkivá- lóbbjai fogtak össze. alkotása. Gy. Kamarás Katal­in budapesti keramikus két ter­rakotta alkotását mutatja be: egy templomos betlehemet és egy betlehemes életképet ma­gyar figurákkal. Bácskai Do­rottya betlehemes képei mé­zeskalácsból készültek, míg Szörényi Katalin szintén ter­rakotta műveket állított ki. A betlehemes kiállítás díjta­lanul látogatható január 16- áig. Igényesség, tiszta muzikalitás Zsoltár szövegalapja Kecske­méti Vég Mihály XVI. sz.-i református prédikátor szabad parafrázisa az 55. zsoltárra. Fájdalmas, szenvedélyes ze­nekari bevezető nyitja meg a művet. A kórus alt- és basz- szusszólama kíséret nélküli unisonoban indítja a főtémát, a rondóforma visszatérő gondo­latát. Az első szövegszakasz lényege: harc az igazság ki­mondásáért. A második szóló­rész kavargó jellegű. A har­madik Zsoltárospasszus fáj­dalmas hangulatú. A többré­szes kartétel egyre fokozódó intenzitással énekli meg az „igazak megtartását” és a „szegények felmagasztalását”. Daróczi Tamás szép tenor­hangján a mű tartalmát nagyon kifejezően interpretálta. A kó­rus és a zenekar közös játéka kiegyensúlyozott volt, érző­dött az énekesek és zenészek harmonikus, közös munkája, muzikalitása. Fehér Ottó kar­nagy fölényes biztonsággal vezette az együtteseket. Kecs­keméti Vég Mihály 55. zsoltá­rát Tóth László mondta el. A hangverseny műsorát tartal­masán egységbe fogva Tanai Zoltán vezette. A zenét hall­gató közönségnek az előadás nagyszerű hatásából adódó belső érzéseit — tekintettel a helyszínre — nem volt alkal­ma tapssal jutalmazni. Papp Istvánná Nyíregyháza — A Magyar Kodály Társaság megyei tag­csoportja, a Nemzeti Filhar­mónia és a nyíregyházi Váci Mihály Városi Művelődési Központ december 12-én, vasárnap emlékezetes hang­versenyt rendezett a római ka­tolikus templomban, Kodály Zoltán születésének 111., valamint a Psalmus Hungari- cus bemutatásának 70. évfor­dulója alkalmából. Az est első felében a Pro Musica leánykar és a Cante- mus gyermekkar a Vízkereszt, az Ava Maria, a 150. genfi zsoltár, a Karácsonyi pásztor­tánc, és az Angyalok és pász­torok című kórusműveket adta elő. Vezényelt Szabó Dénes Liszf-díjas karnagy, közremű­ködött piccolón Szabó Dénes- né. Ez a műsor a karácsonyi ün­nepkört idézte. A kórustól megszokott profi színvonalon szólaltatták meg a gyerekek a műveket, melyekből az igé­nyesség, a muzikalitás, a tisz­taság és a szeretet hangja su­gárzott. Mindez Szabó Dénes karnagy lelkiismeretes és kitű­nő szakmaiságé munkáját di­cséri. A második részben Kodály Psalmus Hungaricus Op. 13 művét mutatták be: Daróczi Tamás tenor, a Nyíregyházi Vegyeskar (karigazgató Fehér Ottó), az Anonymus Kama­rakórus (karigazgató F. Szé­kely Ildikó), a Cantemus Gyer­mekkar (karigazgató Szabó Dénes) a görög katolikus hit- tudományi főiskola hallgatói (karigazgató Gebri József), valamint a Szabolcsi Szimfo­nikus Zenekar, vezényelt Fe­hér Ottó. Kodály Psalmus Hungari- cusa a zeneszerző művészeté­nek gyökerét és összetevőjét tárja fel a hallgató előtt. A Jubileumi koncert Nyíregyházán Harasztosi Pál felvétele Budapest, Nyíregyháza (KM) — Közeledik a kará­csony, már a küszöbön ko­pogtat. A szeretet ünnepére készülünk, hogy megajándé­kozzuk egymást, ki-ki a maga módján, a család szo­kásai, s nem utolsósorban az anyagi lehetőség szerint. Mai világunkban sokan igyekszünk kerülni a hival­kodást, hiszen nem enged­hetjük meg magunknak a drága holmik vásárlását, s különben is, ajándékainkat akkor van értelme átadni — legyenek azok bármily sze­rények —, ha tiszta szívből szeretnénk velük örömet szerezni, s nekünk magunk­nak is örömet okoz, hogy ad­hatunk. Szekeres Tibor reprodukciója tünk. Kevesen vállalkoznak rá, hogy az első szótól az utol­sóig végigolvassák. A Könyvek könyve két éve megjelent első kötetében Tót­falusi István, sok sikeres if­júsági ismeretterjesztő mű szerzője vállalkozott rá, hogy ötletes és eredeti eszközökkel hozza közel a ma emberéhez az Ószövetséget. A második kötetben az Újszövetség köny­veit dolgozza fel hasonló mó­don. A könyv első felében Jé­zus története és a keresztény­

Next

/
Thumbnails
Contents