Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-02 / 282. szám

1993. december 2., csütörtök HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 No lám, irodák mégiscsak vannak Mit finanszíroz a PHARE? O Amiért az önkormányzatoknak kell(ene) zsebbe nyúlni Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Lapunk november 24-i számában arról tudósítot­tunk, hogy a PHARE a kistérségi fejlesztési társulá­sok irodáinak létrehozását anyagilag nem támo- gat(hat)ja. Tehát elképzel­hető, hogy amennyiben az irodákra mégis szükség van a TFT-k normális működé­séhez, azt jórészt saját erő­ből kell létrehozni és mű­ködtetni. A tudósításra — pontosítás végett — Jászai Menyhért, a PRIMOM Vállalkozási Köz­pont hálózati igazgatója rea­gált. Telefon, számítógép, képzés Az megyeszerte közismert tény, hogy a PRIMOM Vál­lalkozásélénkítő Alapítványt lényegében azért keltették életre, hogy a vállalkozásélén­kítő PHARE-program meg­valósítását többféle eszközzel is segítse. — Már 1992-ben az első tíz iroda (Gégény, Mátészalka, Vásárosnamény, Kisvárda, Nyírbátor, Fehérgyarmat, Csenger, Balkány, Tiszalök, Záhony központtal) létezett — mondja Jászai Menyhért. — Igaz, másodállású kollégák­kal. Szerepük a PRIMOM Vállalkozási Központ szolgál­tatásainak közvetítése volt. Azaz: technikai szolgáltatás, tanácsadás, adatbanki szolgál­Cigány ön- kormányzat Nyíregyháza — Me­gyénkben legalább száz­ezer cigány közös érdeke, hogy életképes cigány ön- kormányzatok alakuljanak. A nemzeti és etnikai ki­sebbségi törvény 5. parag­rafusának 1. bekezdése ki­mondja: „A Magyar Köz­társaságban a kisebbségek alkotmányos joga helyi és országos önkormányzatok létesítése.” Ezeknek a kisebbségi önkormányzatoknak alap­vető feladata a kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete az ezen önkor­mányzatok részére a tör­vényben megállapított fel­adat- és hatáskörök gya­korlásával. E feladataik el­látása érdekében a kisebb­ségi törvény szabályozza az önkormányzatok létre- hozásánák módját, azok jo­gait, kötelezettségeit, mű­ködési feltételeiket, kap­csolataikat az állam szer­veivel. A törvény szerint a köz­vetlen létrejövő, esetünk­ben a helyi cigány kisebb­ségi önkormányzati testü­let tagjainak létszáma 1300 lakos alatti községben há­rom fő, 1300 lakos feletti községben 5 fő, városban 7 fő, megyei jogú városban, fővárosi kerületben 9 fő. Ezek szerint Nyíregyházán például 1994-ben a telepü­lési önkormányzati válasz­tásokkal egyi dőben lezajló kisebbségi választások so­rán egy 9 tagból álló cigány önkormányzatot hozhatnak majd létre, amely e testület többségének döntése alap­ján választja meg Nyíregy­háza város cigány önkor­mányzatának vezetőit. Farkas Kálmán az MCKSZ megyei elnöke tatás, képzés, segítségnyújtás a nemzetközi üzleti kapcsola­tok kiépítésében, saját hitel — mikrohitel — igénybe vétele. — A cél az volt, hogy 1993- ra az irodahálózatot 15-re emeljék — legalább két főál­lású szakemberrel irodánként —, hogy funkciójukat mara­déktalanul betöltsék. Ma 14 iroda van, a 15. alakulófélben. Az irodákat az önkormányza­tok (térségi alapon) és a PRI­MOM Alapítvány közösen fi­nanszírozta eddig is. Az új helyzet akkor állt elő, amikor véglegessé vált, hogy egy újabb PHARE-program indul a megyében, amely a terület- fejlesztést célozza. Ettől az időponttól szorosan együttmű­ködött a PRIMOM Kelemen Istvánnal, a (negyei önkor­mányzat főtanácsosával, aki magyar részről a területfej­lesztési PHARE-programot koordinálja. Közös álláspon­tunk lényege az, hogy ahol a TFT-k irodát kívánnak mű­ködtetni, ott az épüljön rá a PRIMOM tanácsadó irodára, és fejlesztési irodaként mű­ködjék tovább. Természetesen a döntés a társulások szuverén joga­Ki fizeti a révészt? És itt jön a kérdőjel. Még­hozzá az, hogy ki mit finan­szíroz? Az említett rövid tudósításból — éppen terjedel­mi okok miatt — nem derül ki egyértelműen, hogy végül is a PHARE mire ad pénzt. Már­Debrecen (KM - R. J.) — Barabás Miklós, Borsos Jó­zsef, Csók István, Glatz Osz­kár, Holló László, Ligeti An­tal, Szabó Vladimír, Telepi Károly, Tornyai József alkotá­sa kerül árverésre többek kö­zött a december 7-én szerdán 16 órakor kezdődő műtárgy­aukción Debrecenben, az Aranybika Szálloda Bartók Termében. A Kölcsey Művelődési Köz­pont a város műkereskedőivel összefogva abból a meggon­dolásból fogott a térség gyűj­tői által nagy érdeklődéssel várt esemény megrendezésé­pedig sok mindenre, csak ép­pen irodaházra, illetve annak bérleti díjára és az itt dolgozók bérére nem. Viszont biztosítja a működéshez szükséges anyagi háttér jelentős részét. Fizeti például az úti-, a tele­fonszámlát, sőt, telefonfővo­nalat, üzenetrögzítős készülé­ket, faxot is ad, valamint komplex számítógépet, nyom­tatót, fénymásolót. És az ezek üzemeltetéséhez szükséges anyagok költségeit is állja. Ezenkívül magára vállalja a menedzserképzést és a vele járó költségeket. Azt is tudni kell, hogy a szá­mítógépeket az országos üzleti adatbázisra csatolták. Ez pél­dául tartalmazza heti karban­tartással a jogszabályfelügyelő adatbázist is. Pénz beszél... Hogyan lehet mindebből működő iroda? Nyilván annak működési helyén, azaz a TFT- központokban az érintett tár­sult önkormányzatoknak (esetleg a tagként szereplő vál­lalkozásoknak) is a zsebükbe kell — ha nem nagyon mélyen — nyúlni. Mégpedig nekik kell gondoskodni helyiségről, a fűtést, a világítást is ők fi­zetik. Ami a legtöbb vitát vált­ja ki: a szakember(ek), ha úgy tetszik: menedzserek bérét. Hiába, ebben a kérdésben is úgy tűnik: „Pénz beszél, kutya ugat”. Magyarán: a TFT-k lét­rehozását úgy általában he­lyeslik az önkormányzatok, be, mert eddig — legalábbis a információik szerint — Bu­dapesttől távol nem tartottak hasonlót. A rendezvényhez megnyer­ték a Műgyűjtők Galériája Aukciós Ház támogatását és szakmai közreműködését, aminek köszönhetően 1993 legjobb magyarországi árverő­je, dr. Virágh Judith művé­szettörténész irányítja az ese­ményeket, aminek a szabályait minden résztvevő részletesen megismerheti a rendező szer­vek katalógusából. A rendezők szándéka, hogy az aukció szakmai és üzleti egészen addig, amíg nem kell zsebbe nyúlni. Él még a bei­degződés: megint minket akarnak megfejni, hogy jobb legyen valahol másutt. A ref­lex — mint mindig — nem tel­jesen alaptalan. Jelenleg az irodák dolgozói egy részének egzisztenciális helyzete bizonytalan. Viszont a TFT — mint jogi személy — alkalmazhatja őket. Ha van erre a TFT-nek pénze... — Itt sem egyértelmű a kép — mondja Jászai Menyhért —, mert egyes TFT-k már az alakuló ülésen eldöntötték, hogy működtetni kívánják a fejlesztési irodát, sőt, a társu­lás titkárát az iroda vezetőjé­nek választották, mint például Gávavencsellőn. Ettől függet­lenül a társulások kívánsága is érthető, hogy a finanszírozást nem biztos, hogy saját maguk meg tudják oldani. Felvetődik a kérdés: ha 10-15 önkormányzat biztosít­ja a rá eső költségrészt, nem gazdaságosabb-e például egy tanulmánytervet „saját” szak­emberével elkészíttetni, mint mondjuk egy pesti céggel, amely mindennek keményen megkéri az árát? (Feltéve, ha alkalmas helyi szakembert nem találnak az adott munka elvégzésére.) Hisz ott ráadásul pluszkiadásként jelentkezik a tetemes útiszámla-térítés. Hogy csak egyetlen megtaka­rítható költséget említsünk. Ilyen formában vajon nem többe kerül-e a leves, mint a hús? szempontból egyaránt sikeres legyen és az árverésre bocsá­tott műtárgyak mennyisége ne maradjon el a várakozástól és a színvonal is megfeleljen a gyűjtők kívánalmainak. A ter­veknek megfelelően kalapács alá kerülnek elsősorban fest­mények, szobrok, de ékszerek és bútorok úgyszintén. Az érdeklődésre jellemző, hogy budapesti gyűjtők is je­lentkeztek alkotásokkal, tár­gyakkal, ami egyúttal azt je­lenti, hogy a rendezvény akár hagyományteremtő is lehet a térség művészeti életében és joggal számíthat művészetpár­tolók támogatására. Eddig 205 tárgyat gyűjtöttek össze az árverésre, 12 millió forint kikiáltási árra becsülve, ami nem zárja ki, hogy egy- egy tárgy akár a négyszeresé­ért is gazdát cserélhet jövő szerdán az árverésen. A felvett tárgyakat termé­szetesen a Magyar Nemzeti Galéria szakemberei ellen­őrizték. Egy festményt, Bor­sos József: Mandolinos lány című alkotását nyilvánították védettnek. Az újságírók kérdéseire az aukció sajtótájékoztatóján a szervezők elmondták, a tulaj­donlásra vonatkozóan a tár­gyak beadói nyilatkozatot ír­tak alá, továbbá, hogy a hely­színen 30 százalék foglalót kell fizetni annak, aki meg­nyerte a licitálást és olyan eset nem szokott előfordulni az ilyen árverések történetében, hogy az új tulajdonos ne men­jen vissza kiegyenlíteni az árat, hanem veszni hagyná a foglalóját. Az Élső Debreceni Kará­csonyi Műtárgy Aukción árve­résre kerülő alkotások decem­ber 2-től 6-ig előzetesen meg­tekinthetők az esemény szín­helyén. Vajon az ő gazdájuk nem változik? Balázs Attila felvétele Festmények kalapács alatt Az első vidéki műtárgyaukció Debrecenben, az Aranybikában Jegyzet Sztrájkra, magyar! Kovács Éva M ára lassan elcsitulnak a legutóbbi sztrájk, a mozdonyvezetők munkabe­szüntetésének hullámai, s ha a híreknek hihetünk, nem lesz talán folytatása sem. Mint állampolgár, csak remélni merem, mindkét fél levonta a számára szükséges tanulságokat, s a következő munkaügyi probléma esetén már úgy ülnek le az asztal két oldalán, hogy tisztázták helyzetüket, helyesen mérték fel lehetőségeiket. Ha ez tör­ténik, rövid úton megszület­het a megegyezés, s nem áll­nak újra a vonatok, nem szü­netel télvíz idején a forga­lom. Épp ez a megegyezés, ami mostani életünk oly sok te­rületén nehezen akar sike­rülni. Pedig megelőzni jobb lenne némely fordulatokat, mint utána jóvátenni azokat. A fenti példánál maradva el­mondhatjuk, sztrájk akkor kezdődik, ha a munkaválla­lók, a társadalom egyes ré­tegei helyzetükkel elégedet­lenek, s munkabeszüntetéssel igyekeznek önmaguk számá­ra engedményeket, az ál­taluk jogosnak tartott intéz­kedéseket kierőszakolni. Sztrájkra tehát akkor kerül sor, ha valamely fél nemtet­szését kívánja kinyilvánítani. A demonstrációval a min­denkori kormány kritikája valósul meg. Nagy baj tehát, ha a legfelsőbb szinteken ülők nem veszik komolyan a gyanús jeleket, ha nem tekin­tik azonos rendű partnernek a tárgyalófeleket, s legfőkép­pen, ha komoly, széles réte­geket érintő intézkedések előtt nem kérik ki, s nem hasznosítják a kapott véle­ményeket. Ez esetben nem kevesebb­ről, mint arról van szó, a kormány alábecsüli a nép erejét. Akad erre a közelmúlt magyar történelmében né­hány példa. Közülük szerin­tem a földkérdés az a problé­ma, amelyben az elmúlt há­rom évben úgy születtek dön­tések és határozatok, hogy az érintettek számára nem ma­radt más hátra, mint a csendes, vagy éppen viharos tudomásulvétel, később a parlament épülete előtti tün­tetés... Pedig a földkérdés az egyik legfontosabb azon a listán, amelynek tisztes, kö­rültekintő rendezése a leg­sürgősebb teendő lett volna annak érdekében, hogy a fal­vak lakói biztos talajt tud­janak lábuk alatt, hogy meg­élhetésük, nyugalmuk garan­tált legyen. Nem így történt, s tudjuk, mi az ára.. '. A párbeszéd, történjen vasutasok vagy földmű­vesek között, elengedhetetlen követelmény. Ha másért nem, azért, mert lehetőséget teremt a gondolatok kicseré­lésére, s mint köztudott, ér­telmes, őszinte magyarázat­tal még a legrosszabb hely­zetek is megmagyarázhatók, elfogadtathatók. Magyar: világ — valóság Záhony (K. Zs.) — A Külváros című kulturális és szociális havilap szerkesz­tősége riport- és grafikai pá­lyázatot hirdet, elsősorban fiatalok számára, Magyar vi­lág — magyar valóság cím­mel. Előnyben részesülnek azok a pályakezdők, akik a peremkerületben élők, a pe­rifériákra szorultak minden­napjait mutatják be művészi színvonalon, szociális érzé­kenységgel. A riportpályá­zatra 2 példányban írott, ma­ximum 8-10 szabványoldal­lal és 10 soros bemutatkozó életrajzzal lehet jelentkezni. A grafikai pályázatra mini­mum 3 darab A/5 méretben tus-, filc-, toll-, szén- vagy krétarajz, fekete-fehér alko­tással és 10 soros bemutat­kozó életrajzzal lehet jelent­kezni. A legjobb művek al­kotói pénzjutalmat és pub­likálási lehetőséget kapnak. Beküldési határidő: 1994. január 15., eredményhirdetés március 15. Cím: Külváros Szerkesztősége 6723 Sze­ged, Építő út 11/B. V. 14. Ebédidő a papi iskolában Szekeres Tibor felvétele Előfelvételi Káliéban Nagykálló (KM) — A nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium drámatagozata versennyel egybekötött elő­felvételit hirdet nyolcadikos gyerekek részére. Maga a verseny ugyan január 15-én lesz, de máris lehet jelent­kezni és készülni. A vetél­kedőn eredményesen szerep­lő 1-5. helyezést elért sze­replők felvételi vizsga nélkül juthatnak be a jövő tanévben induló drámatagozatos osz­tályba. S hogy mivel lehet nevezni? Egy szabadon választott verssel és egy énekprodukcióval. Ezzel azonbap a próba nem ér véget, gyakorlati jellegű fel­adatok elvégzése során mé­rik fel a szakemberek a pá­lyázók zenei, ritmus, moz­gás- és beszédkészségét. Je­lentkezni írásban lehet ja­nuár 10-ig az intézmény cí­mén: Nagykálló, Korányi u. 23.

Next

/
Thumbnails
Contents