Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-15 / 293. szám
1993. december 15.. szerda Harasztosi Pál felvétele Méltányosság Alulírott Képes Józsefné azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy próbáljanak meg számomra elfogadható választ adni problémámra. Én ugyanis 1992. október 6-án táppénzre kerültem, mivel terhes voltam, 1992. december 28-ától pedig szülési szabadságomat töltöm. Munkahelyem a Nyíregyháza és Vidéke Áfész volt. Itt a szerződésem 1992. december 31-én járt le. Mivel táppénzen voltam, nem hosszabbították meg a szerződésemet, ám se a munkakönyvét, se más értesítést nem kaptam. 1993. január 25-én megszültem és mivel az Áfész önkifizető, minden járandóságomat megkaptam. Augusztusban ért az első meglepetés, mivel már akkor csak a gyedet utalták, amely 6 600 forint volt. Megkérdeztem, hogy ez egy kicsit kevés, hiszen gyermekágyi segélyt 14 200 forintos átlaggal kaptam. Bementem az Egészségbiztosítási Pénztárba felvilágosításért. A betegsegély- zőkhöz irányítottak, ahol az ügyintéző elmondta, ha az elmúlt évben a munkaviszonyom folyamatos volt, akkor a gyermekágyi segély címen számfejtett összeg 75 százalékát kellene kapnom. De mivel a vállalatom Önkifizető, ezt a pénztárnál kell elintéznem. Szeptemberben sikerült beszélnem az illetékes kartársnővel, aki kijelentette: mivel januártól nincs szerződésem, tehát a munkaviszonyom megszűnt, ezért csak méltányosságból kaphatok gyedet, mely napi 210 forint. Kérdeztem, hogy tpiért nem értesítettek erről, hiszen én január 25-én megszültem, tehát nemigen dolgozhattam már. A pénztárnál közölték velem, hogy majd rákérdeznek és ha netán jár a gyermek után Kutya világ van a rendes gyed, akkor azt a különbözetet elszámolják. A családipótlék- osztályon úgy tájékoztattak, hogy a munkáltató helyesen járt el, mert 1993. március végén jött egy olyan rendelet, hogy akinek nincs munkaviszonya, az csak passzív jogon kaphat gyedet, tehát napi 210 forintra vagyok jogosult. Én ezt a rendeletet nem ismertem és nem is közölték velem. De szerintem a gyedet és a gyest a múltban ledolgozott munka után adják, és nem hiszem, hogy az a függvénye, hogy én márciusban nem dolgoztam. Tehát ebben a nagy össze-vissza küldözgetésbe bele lehet fáradni. Kérem Önöket, hogy ha lehetne, szíveskedjenek jogos felháborodásomban segítségemre lenni, mert nem tudom, hogy ez a márciusban hozott rendelet teám is vonatkozik-e. Képes Józsefné Nyíregyháza, Ösvény u. 38. Cseles masina Panaszt tettem a szolgáltatónál, mert nincs meg a megfelelő hőmérséklet a lakásban. A cég kiküldött dolgozója megnyugtatott, a hőközpontban minden mérőeszköz az előírásnak megfelelő értékeket mutat, valószínűleg az összenyitott terek miatt hűl le a lakás. Mivel ez a magyarázat nem győzött meg, műszeres ellenőrzést kértem. Ekkor jött a titkos fegyver! A kincstári hőmérő kijelzője 22.7 °C-t mutatott, rácáfolva a hideglelésre. Kíváncsi voltam, mi a helyzet a konyhában, ahol a szellőző miatt hűvösebbnek kell lennie. Az eredmény 22,9! De ez még mind semmi. A hasonlóan fázós szomszédoknál nemcsak hogy ugyanilyen értékeket mértünk, de láss csodát, az egyik lakásban a nyitott erkély ajtó mellett 23.9 °C-t regisztrált a cseles kis masina. Az ügy részükről lezárult, a hideg mindössze vaklárma. A hőmérő minden kétséget kizáróan hitelesített. Már csak az a kérdés, kinek higgyük el a készülék megingathatatlan hitelességét. Matyasovszki József Nyíregyháza Fazekas János tér 10.1./10. Köszönet Ha módjukban áll, kérem közöljék a Kelet-Magyaror- szágban az alábbi köszönetét. A GÖSSER étterem jóvoltából, december 5-én és 6-án a mesébe illő kisszekérbe fogott parányi pónival érkezett az öreg Mikulás a fiával és soksok édességgel, a gyermekek nagy örömére, s a felnőttek csodálkozására. Köszönjük, hogy még ebben a rohanó világban is vannak emberek, akik a gyermekek örömét nézik. Harsányt Istvánná Rakamaz, Ady E. u. 1/a. Kiegészítés Főállású anya vagyok. Havi jövedelmemet a polgármesteri hivatalon keresztül folyósítják, ez 6400 forint. Ez így volt egészen szeptemberig. A nemrég megjelent rendelet szerint részemre is járt volna az egyszeri 1500 forintos kiegészítés. Sajnos, ezt mind a mai napig nem kaptam meg és tudni szeretném, hogy ez jár-e és ha igen, ki köteles ezt részemre kifizetni. Kuknyó Ferencné Balsa Rendelet Unokám gimnazista és nemrég hozzám költözött. 1993. szeptember óta munkanélküli, de beiratkozott az itteni gimnáziumba. A munkanélkülisegélye nem éri el a 6000 forintot. Már több kérelmet írtunk az Egészségbiztosítási Pénztárhoz, de sajnos, választ mind a mai napig nem kaptunk. Nagy szükségünk lenne a Családi pótlékra, mivel én magam csak özvegyi nyugdíjat kapok, és a ruházkodás, az iskoláztatás igen nagy terhet ró rám. Úgy tudom, hogy van egy rendelet, amely előírja, mindaddig míg a gyermek tanulmányokat folytat, a családi pótlékot folyósítani kell az őt eltartónak. Szúnyog Eugénia Vámosoroszi, Dankó út 4. Ne legyünk a bóvli célállomása A hatósági ellenőrzés visszaszorítása azoknak érdeke, akik illegálisan forgalmaznak árukat Nyíregyháza (KM) — Az alábbiakban a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség lapunkhoz eljuttatott állásfoglalását közöljük a kormányzati intézkedések indokoltságáról, az általuk kiváltott visszhangról. Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozunk mind a különböző nyilvános fórumokon, mind a napi sajtóban olyan, esetenként ismert közéleti személyiségek részéről elhangzó nyilatkozatokkal, mely szerint az állami ellenőrzés fokozása általában összeegyeztethetetlen a piac- gazdaság szellemével. Ugyanez az állítás olyan formában is elhangzik: „az ellenőrzés fokozása, mindenféle ellenőrző szerv fenntartása a költségvetési pazarlás egyik formája”. Az élesen kritikus megjegyzések másik célpontja: az integrált magyar minőség ellenőrzési struktúra jogi- és intézményrendszere. A gyakran hangoztatott szlogenek itt a következők: „az állami minőségellenőrzés idegen a piac- gazdaságtól”, vagy a „minőség megítélését bízzák a fogyasztóra.” Összegzett véleményünk ezekről a jelenségekről a következő: A magyarországi legális kiskereskedelmi áruforgalom 1992-ben 1500 milliárd forint volt (a Központi Statisztikai Hivatal adata). A becslések szerint az állami ellenőrzés különböző csatornáit (vám, áfa, szja) megkerülő illegális áruforgalom — amely ma már az egész ország területére kiterjedt értékesítési forma —, a legális forgalomnak mintegy 30 százaléka, azaz hozzávetőlegesen 450 milliárd forint. A be nem fizetett vám, áfa és szja ismert mértékeit alapul véve, a 450 milliárd forint illegális forgalomból, mintegy 200 milliárd forint illegális jövedelem képződik. Az illegális kereskedelem tehát nagyságrendben a költségvetési hiánnyal azonos mértékű pénz- mennyiséget von el az államtól. Az illegális kereskedelemből származó illegális jövedelem nagyságrendje miatt sem a jelenlegi, sem bármilyen más összetételű, későbbi koalíciós kormányzat — belátható időn belül — nem lesz abban a helyzetben, hogy lemondjon erről az őt (a mindenkori kormányzatot) megillető jövedelemről. Mivel a költségvetés hiánya, illetve a hiány mértéke kiélezett politikai kérdés, a kormányzat — az adott helyzetben, belpolitikai okokból — nem tehet mást, minthogy törekszik az illegális jövedelmek minél nagyobb hányadának elvonására. E törekvés megvalósításának egyik eszköze: a hatósági ellenőrzés fokozása. A 200 milliárd forint nagyságrendű illegális — az államtól elvont — jövedelmen a magyar lakosság egy része és a külföldi állampolgárok meghatározott köre osztozkodik. Az illegális jövedelemből részesülő magyar állampolgárok köre — annak szociológiai struktúráját tekintve — a mai magyar társadalom minden rétegét átfedi, magába foglalja. Hatalmas, 200 milliárd forintos „torta” ez, amelyből nagyon sokan részesednek! Nyilvánvaló, hogy a torta méretét és az azon osztozkodók érdekeit közvetlenül veszélyeztető állami (hatósági) ellenőrzés minden formáját a lehető legnagyobb ellenszenv kíséri az érintettek részéről. A hatósági ellenőrzés leépítésére, visszaszorítására irányuló törekvések ezért — a közvetlenül érintettek intellektuális szintjének megfelelően —- hol durva, törvénysértésre nyíltan felszólító megnyilatkozások,, hol kifinomult, „tudományos” elemzések formájában jelentkeznek. Számos, iparilag fejlett ország ez idő szerint recesszióval küszködik. Ennek egyik megnyilvánulási formája, hogy például az Európai Közösségben jelenleg 22 millió munkanélküli van. Az Európai Közösségben nincs olyan jogszabály, amely kifejtett formában tiltaná a rossz minőségű termékek exportját az EK-n kívüli országokba. A velünk gazdasági kapcsolatban álló államok nemzeti jogrendszere sem tiltja (Svédország és Finnország kivételével) a rossz minőségű, tehát a gyártó országban valamilyen okból nem forgalomképes termékek exportját. Ebből következik, hogy a magyar fogyasztók biztonságos és jó minőségű termékekkel való ellátásának egyetlen és kizárólagos garanciális feltétele: az integrált, magyar nemzeti minőségtanúsító, minőségellenőrző és fogyasztóvédelmi rendszer hatékony működése. Ennek fenntartása és folyamatos fejlesztése alapvető nemzeti érdek. Hiánya esetén a „piac- gazdaság szellemének”, illetve esetenként farkastörvényeinek megfelelően az ország minden rendű és rangú bóvli áru célállomása lesz. Bárdi Miklós A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vezetője Budapest Szerkesztői üzenetek Ferenczi Sándorné, Nyíregyháza: Ha a szövetkezet érvényes kollektív szerződése előírja a jubileumi jutalmat, akkor jár. Ha nem, abban az esetben jogosan nem fizetik ki, hiszen a tavaly július elsején életbe lépett új munkatörvény az önállóan gazdálkodó szervezeteknél ezt nem vette át. Ön valószínűleg közalkalmazottal beszélgetett. Turcsik János, Mátészalka: Sajnos, elég sok pályakezdő nem talál munkát. Azt javasoljuk, érdeklődjön, hogy milyen átképzési lehetőségek vannak. Talán lesz majd módja a kívánt szakmában dolgozni, de ne feledje, minél sokoldalúbb valaki, annál többet ér, és annál könnyebben helyezkedik el a mai világban. Sok szerencsét! Mohácsi Géza, Újfehértó: Tavaly július elsejétől a közalkalmazotti jogviszonyon kívül a tizenharmadik havi illetményt nem rendezi jogszabály. Jogászszemmel Kiválás után Dr. Kovács Mihály Egy Tiszaháton lakó olvasónk tavaly kivált a falubeli termelőszövetkezetből, azonban a részére kiadott gyümölcsöst a mai napig nem volt hajlandó kiméretni a szövetkezet, sőt a földkiadó bizottsághoz utasították. A másik gondja, hogy a kivitt vagyonrészre jutó terheket is megfizettették vele, pedig véleménye szerint azt tőle nem kellett volna levonni. A szövetkezetből kiváló tag részére — miután a kiválás még 1992-ben megtörtént— a szövetkezet köteles kiméretni a földet. A földkiadó bizottságok feladata a részaránytulajdonosok részére (határozattal) kiadni a földet, és ha az így földhöz juttatott tulajdonosok kérik, akkor a részarány-tulajdonos költségére ki kell mérni a tulajdonát képező földterületet. Olvasónk viszont a kiválással megszűnt részarány-tulajdonosnak (azaz szövetkezeti tagnak) lenni, neki a szövetkezettel kell megállapodnia, hogy a kimérés kinek a költségére történjen. A kiváláskor vele megfizettetett adósság mértékéről a vagyonnevesítő közgyűlésen döntöttek, mindenkinek egyformán (ezer forint után százharmincegy forint) jutott. A kivitt vagyontárgyakra eső teher ösz- szegét jogosan fizettették meg olvasónkkal. Szintén a Tiszahátról fordult lapunkhoz egy olvasónk, aki a helyi termelő- szövetkezet nyugdíjasa, de már nem tagja, mert a vagyonjegyét eladta. A szövetkezet a tagok számára biztosított kedvezményes favásárlási akció keretében több, mint tízezer forint értékű fát kapott, aminek az árát, mert éjjeliőr, fizetéséből vonták le. Sérelmezi azt is, hogy akinek a vagyonjegyét eladta, az még az árát nem fizette ki a részére, de már megvásárolta a tsz által meghirdetett épületet. Sajnos, levélírónk esetében balul sikerült az új szövetkezeti formában történő munkavégzés, illetve a jelenlegi szövetkezeti vezetőktől nem megfelelő információt kapott. A szövetkezetek átalakulása után ugyanis csak az maradhatott szövetkezeti tag, aki a vagyonjegyét (üzletrészét) megtartotta, tehát saját vagyonával lépett be a szövetkezetbe. Olvasónk — miután vagyonjegyét eladta — már nem tagja a szövetkezetnek, így a tagok részére adott kedvezményeket sem veheti igénybe. Teljesen törvényes a szövetkezet eljárása tehát, hogy megfizetteti vele a tűzifa árát. Törvénytelen viszont az az eljárás, hogy a fa árát úgy vonta le a szövetkezet az éjjeliőri fizetésből, hogy az meghaladta a munkabér ötven százalékát. Az éjjeliőr munkakör nem jelent szövetkezeti tagságot, csak munkaviszonyt, és csak akkor kaphat kedvezményeket, ha a szövetkezet közgyűlése így dönt. Csapjégcsap Szekeres Tibor felvétele
