Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-14 / 292. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. dec ember 14., kedd Rendhagyó kiállítás Nagy Zsuzsanna Nyíregyháza — Az emlékezet útvesztőjében — ez lehetne a mottója Székhelyi Edith festőművész és Mészáros Gábor keramikusiparművész kiállításának, mely egész decemberben megtekinthető a nyíregyházi Pacsirta utcai dzsesszklub- ban. Szokatlannak tűnhet ez a vállalkozás mind a művészek, mind a klub részéről: egy összefüggő, egységes kiállításanyag kiemelése történt eredeti közegéből, a kiállítóteremből. Tehát az oltárt adó, zárt falak védelméből a mindennapok nyílt világába kerültek az alkotások, ahol funkcionálisan és a szó legszorosabb értelmében is egészen más megvilágítást kapnak: az éjszakában elvesztik nappali fényüket, statikus fenségüket, de az új tér új értelmezési lehetőségeket is ad számukra. Különösen igaz ez a kerámiákra, melyek még itt sem vetik le formai, tartalmi ünnepélyességüket, akárhogy próbálnak beilleszkedni ebbe a környezetbe. Ami azonban mégis elrendezi a hely és a látvány ellentmondását, az a tematika, mely mindkét alkotónál megegyezik. Egy élet képei, egy élet emlékei tárgyiasulnak itt az élet színterén a szemünk előtt. Olyan emlékekről van szó, melyek mindenkivel megtörténtek már nagy valószínűséggel. Székhelyi Edith képcsoportjain a tárgyak a mi hétköznapi tárgyaink: asztal, kés, villa, kanál, hal, bor. Mindez szinte gyermekrajz tisztaságával, egyszerűségével ábrázolva, ám azáltal, hogy ki vannak szakítva térből, időből, e tárgyak már- már mozogni látszanak a vonalak és színek között. Nyilván nem használati tárgyként működnek, hanem mint emlékfelidézők elvesztik eredeti funkciójukat, és mindenkiből azt hozzák elő, ami nincs rajta a képen, mert azok egyénileg átélt, szubjektív emlékek. így a befogadó is alkothat, e képek nyomán emlékfoszlányokból a gyerekkor rég eltűntnek hitt pillanatai rémlenek fel: egy asztal körüli beszélgetés vagy egy karácsonyi vacsora. Székhelyi Edith képei is folytonos emlékezések, azonban hiányzik belőlük a lírai megkönnyebbülés. Igen kemény, redukált formák ezek. Mészáros Gábor emlékei pontosan ellentétesen hatnak, tele vannak líraisággal. Ő is egy alapdolgot variál, bár nála nem érezhető annyira a szubjektív emlék. Igazából nem is akarja feltárni, sőt a formai kísérletezéssel el is tereli róla a figyelmet. Mintha azt mondaná, ez csak nekem volt fontos, másnak egészen mást jelentene, ezért variálja az alaptestet különféle technikai, technológiai, színezési, felületkezelési módozatokkal. Jellegzetes a tudatos hármas komponálás, ahogyan ezek a kerámiák mesélnek nekünk a világ dolgairól: találkozásról, elválásról, elmúlásról, ideákról és azok megvalósulásáról. A Pacsirta utcai környezetben a műalkotások jól kapcsolódnak a hely adta lehetőségekhez, baráti beszélgetésekhez, zenehallgatáshoz, esetleg meghökkentenek és továbbgondolásra késztetnek. A kísérlet mindenképpen jó ötlet, oldja a művészetek ezoterikusságának vádját. Itt tényleg közel kerülünk a művekhez, sőt az alkotások meg is vásárolhatók. Édesanyám rózsafája Nyíregyháza (KM) — Megyénk népzenei hagyományainak hivatott és értő kutatója és ápolója volt Danes Lajos. Erről több kiadvány is tanúskodik. Negyven év aprólékos munkájával szinte egész régiónk népzenéjét feltérképezte; magnófelvételek sokaságával, ezek csaknem nyomdakész lejegyzésével gazdag örökséget hagyott ránk. Már az 1957-ben Kodály tiszteletére megjelent „Szól a figemadár” című népdalfüzetben is több gyűjtése szerepel, majd 1981-ben rendezte sajtó alá a „Kör, kör, ki játszik című szabolcsi játékgyűjteményt, teljes egészében saját gyűjtése alapján. Danes Lajos halálának ötödik évfordulója alkalmából több megyei műhely összefogásával Édesanyám rózsafája címmel a gazdag hagyatékból válogatás készült. A kötetet Tárcái Zoltán szerkesztette. Aki átlapozza a füzetet, sok ismerős dalt fog benne találni. Feltétlenül érdemes zenészeknek, zenével foglalkozó pedagógusoknak, diákoknak, a népdalok kedvelőinek kézbe venni a közelmúltban megjelent kottáskötetet. Könyvek karácsonyra Budapest (MTI) — A Könyvesház Kft. Pantheon Kiadójának karácsonyi köteteit mutatták be a napokban a sajtó képviselőinek. Elsőként a Nagy Képes Bibliát ajánlották az újságírók figyelmébe, amely a biblia teljes szövegét (O és Újszövetség) közli a katolikus egyház 1972-ben jóváhagyott, tehát legfrissebb szövegével. E biblia különlegessége képanyaga: a 68 festményillusztráció diapozitív filmjeit a Vatikántól kapta kölcsön a kiadó. A Pantheon megjelentette Madách Imre Az ember tragédiája drámájának díszkiadását is, amelyet Kerényi Ferenc irodalomtörténész rendezett sajtó alá. A kötetet Zichy Mihály húsz rajza illusztrálja. A kiadó Pantheon Klasszikusai címmel új sorozatot indított. Ez évi két kötete: Homérosz összes műve De- vecseri Gábor fordításában, valamint Roger Martin du Gard Nobel-díjas író regénye, a Thibault család. A sorozat jövőre — a tervek szerint — Kosztolányi Dezső összes versfordításával, valamint Thomas Mann: A Buddenbrook-ház című regényével folytatódik. Senki sem kerülheti el a sorsát Színpadi szerzőként is megörvendeztette a közönséget • Régi filmjei láthatók a tv-ben Bodnár István Nyíregyháza (KM) — A Móricz Zsigmond Színház alapítói közé tartozik Szabó Tünde is, aki sok szép alakítással örvendeztette meg Nyíregyháza és a megye műértő közönségét. A művésznő jó hírnevet szerzett magának a Madách Színházban, Kecskeméten, Pécsett és a Vidám Színházban ahol előzőleg játszott, és több filmben is szerepelt. Ezekből jó néhányat a Duna tévé jóvoltából most is láthattunk: Sellő a pecsétgyűrűn, Holnap lesz fácán, Hogy szaladnak a fák, A kőszívű ember fiai — a színésznő ifjúkori alakításainak filmen maradt dokumentumai. Miért is jött el a Budapestről Nyíregyházára annak idején — tettük fel neki az első kérdést az otthonosan berendezett, szép lakásában. Vonzott az új színház — Annak idején szegény Abody Béla, a frissen kinevezett igazgató elhatározta, hogy igazi színházat csinál a Vidám Színházból. Ezért mentem oda. Ez nem igen sikerült, Abody is meghalt; és mivel beláttam, nem vagyok alkalmas sorozatosan kabaréban játszani, el kellett jönnöm, akárhová. A nyíregyházi új színház nagy vonzerővel kecsegtetett akkor minden színészt. Új színházban egyenlő eséllyel indul mindenki, a Szabó Tünde Harasztosi Pál felvétele rangját, besorolását maga vívhatja ki. Érdekelt ez a kihívás. Ö Véleménye szerint ez hogyan sikerült? — Tulajdonképpen én négy korszakra osztom a nyíregyházi pályafutásomat. A kezdeti volt a legszebb. Rögtön az elején a Csongor és Tünde Ilmája. Gyönyörű bemutatkozás. Aztán a többi: Nem félünk a farkastól, Rezeda Kázmér, hogy csak néhány színdarabot említsek. Léner Péter igazgatósága alatt nagyon mellőztek. Küzdelmes, értelmetlen évek jöttek. Aztán ez is elmúlt. Csikós Sándor újra szép szerepeket adott. Az idei évadban pedig új korszak jött... Segített a toll □ A nehéz idők ellenére itt maradt. Tulajdonképpen mi tartotta itt? Hiszen a szép sikerek mellett valóban volt néhány olyan év, hogy alig kapott szerepet. — Maradtam, mert úgy gondolom, senki sem kerülheti el a sorsát. Minden rosszban van azért valami jó. A nehéz években újra elővettem a tollat, és írtam. Ebbe nem tud senki sem beleszólni. □ Említsük azért meg, az írás meghozta a maga sikerét. A Kvantum fantum csapdája című gyermekdarab sikeresen ment, más színházban, sőt a rádióban is játszották, a Küszöbön című drámát is műsorra tűzte a rádió. Most úgy hallottuk, Székesfehérváron is bemutatják esetleg. De tudjuk szereti a verseket. Ez kiderül, ahogyan mondja, és ahogyan írja... — A vers sűrített, igényes megfogalmazása az indulatoknak, érzelmeknek. A vers és a zene teret ad a csapongó fantáziának, érzelemnek.. □ Hosszabb színészi pályafutásáról visszatekintve, nem bánta meg, hogy ezt a mesterséget választotta? — Reménytelenül megszoktam. Aztán csak ez az életforma képzelhető el a számomra. Az biztos, hogy hihetetlen megszállottság kell ehhez. Másképpen nem lehet csinálni. Nem ad annyit. Amikor az ember kis bőröndjével 25 éve utazik a vonaton, ahol nem lehet esetleg leülni, akkor elgondolkozik, mi a csudáért csinálja az egészet... □ Hogy-hogy utazik? Hát még mindig budapestinek érzi magát? — Pesti vagyok, szüleim, sok kedves ismerősöm ott lakik. Bevallom, nehezen szerettem meg Nyíregyházát, csak lassan éreztem, ahogy belopódzik a szívembe. Ma már otthon érzem itt magam. De mint mondtam, hiszek abban, hogy ez a sorsom. Az ember felelős az arcáért □ A lakásában két kép: Einsten, és egy vallásos festmény. Mit jelentnek ezek az Ön számára? — Azt gondolom én is, az ember bizonyos kor után felelős az arcáért. Itt van Einsten időskori fotója. Az arc hetven százaléka furcsa huncut derűt sugároz. Olyan nyugalmat áraszt, választ ad arra, hogy mi is ez a világ. A tudást, az ember méltóságát jelenti nekem. — Bartók arca is milyen gyönyörű. A másik kép: a magam módján vallásos vagyok, bár nem járok templomba. Két-három éve pedig hihetetlenül lenyűgöz a budhizmus filozófiája. □ Meglehet, ez nagyobb nyugalmat ad. Egyébként is úgy látszik, az új évadban kezdődött el Nyíregyházán a negyedik korszaka... — Azt gondolom, Verebes Istvánnal rendkívül jól járt a színház, a város. Kínos erről beszélnem, mert a főnököm, és esetleg hízelgésnek hat. De valóban így látom. Lenyűgöz, amit tesz. Egyébként több jó szerepem van. Javában folynak a Koldusopera próbái, amelyikben az egyik főszerepet játszom, és a Sári bíróban is hálás szerepem van. A Tangóban is kaptam feladatot. Kiegyensúlyozottabb tankönyvkiadás Az idén augusztusban a tankönyvi készültség foka az elmúlt évekéhez viszonyítva jó volt Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Nyíregyházán a pedagógiai intézetben tartott előadást a napokban Víg István, a Művelődési és Közoktatási Iroda Tankönyvirodájának vezetője. Tőle érdeklődtünk az utóbbi években a szokásosnál is nagyobb vihart kavart tankönyvellátásról. — A tankönyvellátás területén a váltás robbanásszerűen zajlott le, aminek a pedagógusok és tanulók többnyire az árnyoldalait érzékelték. Három évvel ezelőtt a tankönyvek 98 százalékát a Tankönyv- kiadó adta ki, közben az évek során 43 más kiadó jelentkezett. Minisztériumi rendelet kell, amely két fontos területet fog szabályozni: a tankönyvek nyilvántartásának, és a tankönyvi támogatás rendjét. Van választék bőven □ Az idei tanév előtt azt hallottuk, hogy jó a felkészültség, a tankönyvek készen állnak. Mégis problémák adódtak... — Az idén augusztusban a tankönyvi készültség foka az elmúlt évekéhez viszonyítva jó volt. Az idén viszont 350 millió forint volt a tankönyvi támogatás, amelyet az iskolák Balázs Attila felvétele nagy része nem a legmegfelelőbben használt fel. Volt, ahol a szülők helyett kifizették a tankönyveket, volt, ahol az iskolai könyvtár számára vásároltak újabb könyveket. Bár 105 százalékos volt a felkészültség, a többletvásárlás miatt azonban nem volt elég a fedezet. * □ Mi az elgondolás a következő évre, hogy a hasonló zavarokat kiküszöböljék? — A jövő tanévtől kezdve a tankönyvi támogatást nem a kiadók, hanem a fenntartók — önkormányzatok, egyházak — kapják. A pedagógusok és a szülők természetesen beleszólhatnak, hogy a bőséges választékból melyik kiadó melyik tankönyvét vásárolják majd meg. □ Kiegyensúlyozottabb lesz tehát jövőre a tankönyvellátás? — Minden remény megvan rá. A tankönyvellátást több érdekelt féllel együttműködve készítjük elő. — A kormány október 14- én előterjesztést fogadott el, és így biztosított a tankönyvek idejében való előállításának pénzügyi fedezete. Az iskolákba is korábban jutnak el majd a tankönyvjegyzékek, mint azelőtt. Alföldi Tanulmányok — évkönyv Az Alföld klímaváltozása a mezőgazdasági termelésben lényeges változásokat ígér Békéscsaba (MTI) — Békéscsabán megjelent az Alföldi Tanulmányok című földrajztudományi évkönyv ez évi, immár tizenötödik kötete. Az Alföld-kutató földrajzosok idei évkönyvében tizenkét tanulmány olvasható az 1991- es, az Alfölddel foglalkozó országgyűlési és kormányhatározat szellemében megkezdett tudományos kutatás eredményeiről. A Magyar Alföld hosszú és rövid távra szóló terület- és tájfejlesztési — tájvédelmi és tájhasznosítási — tervét megalapozó kutatások összegzései közül az évkönyben az élre került Mika Jánosnak, az Országos Meteorológiai Szolgálat tudományos főmunkatársának tanulmánya. Az írás megdöbbentő adatokkal szolgál a Tiszántúl és a Duna-Tisza köze éghajlatának megváltozásáról. Mint a szerző elemzései bizonyítják, az egész Földet érintő fölmelegedés eredményeként az Alföld klímaváltozása a mezőgazdasági termelésben lényeges változásokat ígér. Az éghajlati változás hatásairól szólva a szerző javaslatokat tesz arra, milyen módon alkalmazkodhat az Alföldön például a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság a kiszáradással és vízcsökkenéssel is járó folyamatokhoz. Mika János szerint az éghajlati övék néhány száz kilométeres északra tolódásával a mező- gazdasági termelés feltételeinek olyan módosulásai következhetnek be, amelyek tőlünk délre ismertek. Egy számítás szerint a körülbelül 2120-ra várható négyfokos évi átlaghőmérséklet-változás esetén Firenze és Washington környékének mai éghajlatára kell fölkészülniük a mezőgazdáknak. Az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének békéscsabai osztálya által kiadott évkönyvben egyebek közt a területhasznosítás gondjairól, az alföldi élelmiszergazdaság szükséges szerkezetváltásáról, a nemzetiségekről, a közlekedés, az idegenforgalom, a településrendszer, valamint az alföldi jellegű elővárosiasodás kérdéseiről olvashatnak még az érdeklődők.
