Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-09 / 288. szám

1993. december 9., csütörtök MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL Találkozó Budapest (MTI) — Bi­zonyos vagyok abban, hogy a jövő évi választások után sem változnak Magyaror­szág külpolitikai és külgaz­dasági prioritásai. Elsődle­gességet élvez az európai integrációs szervezetekhez való csatlakozásunk. E fo­lyamatban számítunk Né­metország további támoga­tására — mondta Göncz Ár­pád szerdán, amikor fogad­ta Bernhard Vogelt, Türin- gia miniszterelnökét. Göncz Árpád üdvözölte Magyar- ország és Türingia között most aláírt megállapodáso­kat, amelyek jó kereteket biztosíthatnak a különböző kezdeményezéseknek. A karácsony akkor szép... A Magyar Vöröskereszt is készül december 24-re Budapest (ISB - K. Zs.) — Mi szebb, az ünnep vagy az ünnep előtti délután? — kér­dezi egy karácsonyi gyermek­vers. Amikor azon gondolko­zunk, mivel szerezzünk örö­met a körülöttünk élőknek, ho­gyan csaljunk egy-egy mo­solyt a megfáradt arcokra, mi­ként tegyük az ünnepet igazi ünneppé, már akkor átjár ben­nünket a készülődés izgalma. A szeretet ünnepe előtt álljunk meg néhány pillanatra, s gon­doljunk azokra, akik kará­csonykor még jobban szom­jaznák a segítséget, a törődést. A Magyar Vöröskereszt eb­ben az évben is nagy gondot fordít a karácsony körüli foko­zottabb gondoskodásra. Lég­rády Eszter, a Vöröskereszt szóvivője elmondta, hogy a budapesti központ kapuit nem fogják bezárni karácsony es­tére sem. Várják azokat akik adni szeretnének, s azokat is akiknek adhatnának. Több megyei szervezet is jelezte, hogy követni kívánják ezt a „nyitott karácsonyt”. Megtudtuk, hogy az idén a kórházban fekvő emberekhez is ellátogatnak a vöröskereszt nyugdíjasai, s a karácsonyi ajándék mellé baráti szavak is társul szegődnek. Akik a láto­gató szerepet vállalták, nem hagyják magukra a betegeket. A szóvivő kiemelte, hogy a megyei szervezetek — közöt­tük is az északkelet-magyar­országi térség — nagyszerű előkészítő munkát végeztek. Hajdú-Bihar megyében a me­gyei Vöröskereszt már no­vemberben nagyobb mennyi­ségű ruhaneműt adott át a PRALIPE cigányszervezetnek az ünnepi ajándékozás támo­gatására. December közepén egy leginkább ruhaneműre ki­terjedő „filléres akció” szerve­zésével szeretnének segíteni a rászorulóknak. Debrecen vá­ros minden gondozási köz­pontjában a szociális gondo­zóhálózat vöröskeresztes szer­vezete rendezi meg az idei év karácsonyi ünnepségeit. Nem maradnak ki a törődésből az egészségügyi gyermekotthon kis betegei sem. Tovább folytatódik az új, Dunát átszelő híd építése. A napokban beemelték a pesti oldal első szerkezetét ISB Nagy Gábor felvétele Agrár-vitanap a parlamentben A képviselők eltérően értékelték az ágazat válságának okait Németh Zsolt az elnök Budapest (MTI) — Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága szerdai ülésén megválasztotta a testület el­nökévé Németh Zsoltot. A fiatal demokrata-kép­viselő a Fodor Gábor le­mondásával megüresedett bizottsági elnöki posztot tölti be. Halott a diáklány / Tatabánya (MTI) — Átvágott nyakú fiatal lány tetemére bukkant vasárnap a szőnyi Holt-Duna-ágnál egy száraz fát gyűjtő férfi. A rendőrség megállapí­totta, hogy a bűncselek­mény áldozata a 16 éves P. E. kömlődi lakos. Az eddigi adatok szerint a diáklány a múlt hét csütörtökjén távo­zott el otthonról, majd a megye több településén járt, s diszkókban szórako­zott. A körülbelül 165 cen­timéter magas, átlagos test­alkatú P. E. utolsó ruházata kék farmernadrág, szürke­fehér, keresztben csíkos pu­lóver, mellrészen négy szívvel és egy cicával, vala­mint szürke, mintás orkán­dzseki volt. A rendőrség kéri minda­zok jelentkezését, akik de­cember 3-a és 5-e között találkoztak P. E-vel. Bejelentést a 34/310- 777/22-02-es telefonon, vagy bármely rendőrnél le­het tenni. Budapest (MTI) — Az Országgyűlés szerdai rend­kívüli vitanapján valameny- nyi párt képviselője kifejtet­te álláspontját a mezőgaz­daság helyzetéről, problé­máiról. Ezt megelőzően Szabó Já­nos földművelésügyi minisz­ter expozéjában kiemelte, hogy a mezőgazdaságban tör­ténelmi átalakulás zajlik és az ágazat nehéz helyzetéért nem a jelenlegi kormányzatot ter­heli a felelősség, hanem az el­múlt 40 év elhibázott gazda­ságpolitikáját. A miniszter hangsúlyozta: a kormányzat számos olyan jogi és közgaz­dasági intézkedést hozott, amely az Európai Közösség­Budapest (ISB - P. Z.) — Tavaly 13 biztosítótársaság, 8 biztosító- és 3 önsegélyező egyesület működött hazánk­ban. A biztosítótársaságok alaptőkéje 1992. december 31-én több mint 20 milliárd forint volt, melynek csak­nem 65 százaléka külföldi tulajdonban volt — hangzott el az Állami Biztosításfel­ügyelet szerdai sajtótájékoz­tatóján. Az elmúlt évről tartott be­számolójában Asztalos Lász­ló, a felügyelet vezetője kije­lentette: a biztosítótársaságok 1992-es bruttó díjbevétele csaknem 59 milliárd forint volt, ami 5,2 százalékkal ala­csonyabb az előző évinél. A vizsgált évben tovább tartott a biztosítási piac átrendeződése: a kisebb társaságok többnyire hez történt csatlakozásunk előkészítését és az európai in­tegrációt segítette. Az elmúlt három év kor­mányzati munkájának jelentős eredményének tekintette a tu­lajdonviszonyok átalakítását, a piacgazdaság feltételeinek megteremtését és olyan új ke­reskedelmi megállapodások létrejöttét, amelyek részben el­lensúlyozzák a mezőgazdasá­got hátrányosan érintő keleti piacok elvesztését. A minisztert követően a par­lamenti pártok frakciószóno­kai fejtették ki 15-15 percben értékelésüket a mezőgazdaság helyzetéről és a fejlődés lehe­tőségeiről. A felszólaló kor­mánypárti és ellenzéki képvi­selők eltérően értékelték az tovább erősödtek, a díjbevé­telek nagy részén (76 száza­lékán) azonban még 1992-ben is az AB-AEGON és a Hun­gária Biztosító osztozott 37, il­letve 39 százalékos arány­ban. Az előbbi megtartotta 1991-es részesedését, a Hun­gária viszont 11 százalékot ve­szített. Erőteljes növekedésnek in­dult a Providencia (10 száza­lékot ért el), valamint növe­kedett a Nationale Nederlan- den és a Colonia Biztosító ré­szesedése is: 3 százalékot sze­reztek. A biztosítók 1992-ben összesen mintegy 42 milliárd forint kárt fizettek ki, több mint 17 százalékkal keveseb­bet, mint az azt megelőző év­ben. A kárgyakoriság jelentős mértékben csökkent, az 1991. évi mintegy 26 ezer forintos ágazat válságának okait, és a felelősség kérdését. A képvi­selők többsége egyetértett ab­ban, hogy a mezőgazdaságnak nagyobb anyagi támogatásra lenne szüksége, a kormány- párti felszólalók azonban hangsúlyozták, hogy a támo­gatás a jövő évi költségvetés terhére tovább már nem növel­hető. Ezt követően a pártok kép­viselői mondták el vélemé­nyüket nyolc-nyolc percben. A hozzászólók foglalkoztak a három év alatt megalkotott törvényekkel, a még hiányzó jogszabályokkal és javaslato­kat tettek a finanszírozási kér­dések megoldására, a szüksé­ges közgazdasági szabályozók megalkotására. átlagkár majdnem a duplájára, 50,5 ezerre nőtt. A 13 társaság együttesen 13,1 milliárd forint veszteséggel zárta az 1992-es évet, ez 2,3 milliárdos csök­kenést jelent az előző évhez képest. A panaszok száma összességében csökkent, az elismert észrevételek száma viszont több mint 24 száza­lékkal nőtt. Mint elhangzott, a bizto­sításfelügyelet például sze­mélygépkocsiknál 15, teher­gépkocsiknál 38, autóbuszok­nál 14, egyéb kategóriáknál pedig átlagosan 18 százalékos díjemelést javasol a kötelező biztosításban a jövő év első napjától. A felügyelet nem tá­mogatja a motorok, a segéd­motorok és az utánfutók ese­tén a díjemelést. A változtatás mértékéről várhatóan a napok­ban dönt a pénzügyminiszter. Jövőre kedvezőbb lesz a helyzet A biztosítótársaságok veszteséggel zárták az 1992-es évet Baj van az arányokkal MDF-es képviselők levele a miniszternek Dr. Boross Péter Miniszter úrnak Belügyminisztérium Tisztelt Miniszter Úri Alulírott Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei képvi­selők nemcsak mint a terü­letfejlesztést koordináló tár­ca vezetőjéhez, hanem mint a Miniszterelnök Urat he­lyettesítő miniszterhez is fordulunk Önhöz, mivel úgy véljük, hogy a Miniszterel­nök Úr és a Miniszter Úr meghatározó szerepet ját­szottak a Kormány szemlé­letének kialakításában, mi­szerint súlyosan elmaradott térségekkel terhelve az or­szág nem emelkedhet euró­pai szintre. A helyzet reális felméréséből ered az a dön­tés, hogy a felzárkóztatásban különös súlyt kell helyezni a legelmaradottabb kelet-ma­gyarországi megyékre. Ezt a döntést követte a Kormány, amikor az első területfej­lesztést célzó kihelyezett ülését Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében tartotta, ahol a lemaradás valóban történelmi méretű. Mi, Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye MDF-es képvise­lői a szó legnemesebb értel­mében képviseltük szeren­csétlen megyénk népét, ami­kor kezdeményezői voltunk a megyei területi fejlesztési programok kidolgozásának. Elégedetten fogadtuk azt a programot, amit a Kormány első kihelyezett ülésén Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye felemelésére dolgozott ki és mindazt, ami e program megvalósulása érdekében eddig történt és folyamatban van. Mindenki elismeri, hogy ilyen rövid idő alatt soha nem tettek ennyit me­gyénk gazdasági növekedé­sét megalapozó infrastruk­túra fejlődése terén. Most értetlenül, megdöb­benéssel olvastuk, hogy a nemrég kibocsátott 161/ 1993. (XI. 17.) Kormány- rendelet szerint az ez év áp­rilisi Kormányrendeletben megadotthoz képest százzal kevesebb Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei település minősül hátrányos helyzetű­nek, s így kiemelten fejlesz­tendőnek. 1993. áprilisában 175, most csupán 75 me- gyénkbeli település élvezhet előnyöket. Természetesen nem ál­lítható, hogy az elmúlt két és fél év alatt a területfejlesztés megyénkben máris olyan fejlődést indukált, hogy az addig elmaradott települések csaknem kétharmada ki­lépett volna az elmaradott­ságból. Ez a besorolás az ed­digi adatok birtokában telje­sen képtelennek látszik, hi­szen a Parlament által elfo­gadott mutatók közül, a munkanélküliek aránya, a mezőgazdasági aktív kere­sők száma, a szántóföld át­lagos aranykorona értéke, az 1 lakosra jutó SZJA-érték, az 1000 lakosra jutó távbe­szélő-főállomások száma tekintetében megyénk köz­tudottan a legsúlyosabb helyzetben van országos vi­szonylatban. Nézetünk szerint baj van az arányokkal, hiszen elkép­zelhetetlen, hogy 100 sza- bolcs-szatmár-beregi falu hulljon ki a kedvezménye­zettek köréből, Esztergom, Sárospatak, Karcag, Salgó­tarján, Nádudvar mellől. Úgy tűnik, hogy a Parlament által meghatározott mutató kiszámítása lehet a problé­ma egyik oka. így a tartós munkanélküliek arányának kiszámításánál a számlálóba a 180 napon túli regisztrált munkanélküliek száma ke­rült, és nincsenek benne azok, akik már kikerültek a munkanélküli-ellátásból és szociális segélyben, vagy jövedelempótló támogatás­ban részesülnek, illetve azok a munkanélküli pályakez­dők, akik még nem kerültek munkanélküli-ellátás kere­tébe. Mivel Szabolcs-Szat- már-Beregben indult legha­marabb a munkanélküliség hulláma és itt volt a legme­redekebb is, nyilván nálunk estek ki mostanra legtöbben az ellátásból, továbbá itt a legnagyobb azok száma, akik pályakezdőként mun­kanélküliek, de regisztrálva még nincsenek. Érthetetlen a körzetek munkanélküli rátá­ja az országosnál több mint másfélszerese érték szerinti kategorizálás megítélése is, hiszen legutóbbi adatok sze­rint az országos 12,9% szá­zalékkal szemben a megyei 19,7%, ami több mint más- félszerese az előbbinek. Ti­zennégy munkaügyi hivatali körzetből 10-ben 20% fölöt­ti (20,6-28,1%-ig). A szán­tóföld átlagos aranykorona értéke alapján megállapított kedvezőtlen mezőgazdasági települések sorából sok olyan kimaradt, ahol a fenti érték mélyen a 17 aranyko­rona alatt van. A másik hibás kiindulási alap a régi adatok felhaszná­lása. Például 1991. évi tele­fonállomások 1000 főre jutó száma azért nem lehet jó mutató szám 1994-re is ér­vényes lista összeállítására, mert azóta az ország telefon- vonalainak száma 40-50%- kal nőtt, és tudjuk, hogy más területek Szabolcs-Szatmár- Bereg megyénél sokkal job­ban fejlődtek e téren. E fej­lettebb területek 1991. évi állapotának figyelembe vé­tele tehát az ottani települé­sekre előnyös a mieink hát­rányára. Ugyanez a helyzet a nagy ivóvízprogram vonat­kozásában, ahol egyenesen 1990. évi adatot vesznek alapul. A mezőgazdasági ak­tív keresők arányát tekintve is hátrányos 1990-es évet bázisul használni, hiszen azóta Budapestről, más nagyvárosi munkahelyekről kiszoruló szakképzetlen sza­bolcsi munkás (építőipar) a falujában földből kényszerül megélni. Mindezen felmerülő torzí­tó tényezők miatt — néze­tünk szerint — nem reális a szóban forgó Kormányren­deletben közölt elmaradott térségi lista, ezért kéijük Miniszter Urat, szíveskedjen megvizsgáltatni a számítás alapjául szolgáló adatok hi­telességét és alkalmazható­ságuk realitását, s amilyen hamar csak lehet, személyes konzultációt kérünk az ügy­ben, amibe szeretnénk be­vonni megyénkbeli szakér­tőket is. Tisztelettel: Jakab Ferenc, Dr. Me- zey Károly, Dr. Szendrei László, Dr. Szilassy Géza, Dr. Takács Péter, Várko- nyi István, Dr. Nagy Ist­ván, Szűcs M. Sándor, Dr. Vékony Miklós Relet-Magyarország 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents