Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-01 / 281. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. december 1., szerda Gondolatolvasás Számítógéppel a jövőbe Párizs (MTI) — Japán kutatók olyan számítógép kifejlesztésén dolgoznak, amelyet közvetlenül használójának agyhullámai irányítanának — ezt jelentette be most megjelent decemberi számában a „Sciences et avenir” című francia tudományos folyóirat. A lap szerint egy kísérleti gépnek már sikerült felismernie a számára gondolati úton továbbított „a” magánhangzót, s a tudósok szeretnék elérni, hogy másfél éven belül képes legyen megkülönböztetni egymástól a kezelője által gondolt „igen” illetve „nem” szavakat. A Fujitsu japán óriásvállalat, illetve a szapporói Hokkaido egyetem kutatói abból a közismert tényből indultak ki kísérleteik során, hogy az agytevékenység elektromos hullámokat hoz létre. így amikor a kísérleti alany — tucatnyi elektródával a fején — az „a” hangra gondolt, ennek nyomán olyan hullám jött létre, amely 4,25 mikro- voltos feszültséget indukált. A japán tudósok most arra összpontosítanak, hogy sikerüljön megkülönböztetni a valamiféle tevékenységre ösztönző gondolatokat a puszta ábrándozástól: hiszen a parancsadásnál értelemszerűen csak az elsőnek lehet szerepe. Bár a kutatás még messze van a teljes sikertől, a francia lap újságírói már a találmány okozta drámai változásokból is ízelítőt adtak, így például ki lehetne fejleszteni olyan telefont, amely egyszerűen az illető gondolatait továbbítaná a hívott félhez, vagy olyan gépeket, amelyeket a teljesen béna emberek is használhatnának. Ugyanakkor a dolog másik oldala, hogy lehetségessé válna mások gondolatainak kifürkészése, illetve igencsak megnőne a különböző hírszerző szervezetek teljesítménye. Könyvtári mustra Néhány polc megtelt a hangos anyaggal Kisvárda (KM) — Több mint százezer könyv található a kisvárdai városi könyvtárban. Hatalmas mennyiség. A folyósokat betöltő kötetek között sok ritkaság is található. Bizonyára sok német könyvgyűjtő örülne például a Lipcsében 1881- ben kiadott Handatlasnak, amely hatalmas méretei miatt is ritkaságnak számít. De szép kiadvány Tasso 1869- ben napvilágot látott La Ge- rusalemme liberata című könyve is. A lexikonok között is sok külföldi sorozat akad; osztrák kiadásúaktól, angolokig. A magyar kiadványok között még ma is bizonyára jól hasznosítható Ballagi Mórtól A magyar nyelv teljes szótára. Közismert, hogy Kisvárdának már száz évvel ezelőtt is volt helyi lapja; sőt előfordult, hogy három is jelent meg egyidejűleg. Ezek közül is jó néhány fellelhető a könyvtár féltve őrzött polcain. A Kisvárda és Vidéke, a Felső-Szabolcs, a Kisvárdai Munkás számaiból Kisvárda hajdani életébe pillanthatnak be ma is az olvasók. Értékes dokumentumok: a hajdani polgári olvasókönyv jegyzőkönyvei 1900-tól a huszas évekig. Aktuális dokumetum a Szabolcs megye és az Új Kisvárda című választási kiadvány mely vagy hatvan éve jelent meg. A nem mindennapi korteshadjáratból az akkori stílus érzékeltetésére egy mondat: a kisvárdai kerület választópolgársága a vasárnapi pótválasztáson egységesen adja le szavazatát Szentpály Lászlóra. A sajtó megtette a magáét: a jelöltet meg is választották. A múlt után röviden a jelenről. Néhány polc már megtelt a hangos könyvtár anyagaival. A vakok és gyengénlátók — vagy más érdeklődők — kitűnő színészek tolmácsolásában hallgathatják Móra Ferenc, Ig- nácz Rózsa. Illyés Gyula, Márai Sándor vagy akár Garda Marquez regényeit, írásait. Gábor Zsazsa pere Ezúttal nem válásról van szó London (MTI) — Elke Sommer, a hatvanas és még korábbi évek híres filmsztárja 5 millió dollár kártérítésért pereli Gábor Zsázsát, mert az 1936-os magyar szépségkirálynő és „férjhez- menő-művésznő” becsmér- lőleg nyilatkozott róla a német Bild magazin egyik 1990-es számában. A hét elején Los Angelesben kezdődött perről beszámolva a Daily Mail című brit lap felidézte, hogy Gábor Zsazsa szerint Elke Sommer csődbe ment, Los Angeles-i nyomortelepeken húzza meg magát, rossz hírű bárokba jár, és pulóvereket köt eladásra, különben egy centje sem volna. A pletykasajtóban már „szőkék háborújának” nevezett ügyben Elke Sommer külön beperelte további 5 millió dollárért Frederick von Anhalt bárót, Gábor Zsazsa jelenlegi férjét is, mert a báró ugyanabban a lapszámban azt állította, hogy a német származású filmszínésznő legalább 68 éves, csaknem kihullott a haja, úgy néz ki, mint egy százéves nagymama, és nem tudja kifizetni a számláit. Elke Sommer a tisztességén és jó hírnevén esett csorbára hivatkozva perel, és a Santa Monica-i felsőbíróságon tett első tanúvallomásában megígérte, hogy bizonyítani fogja: valójában milliomos, életmódja irigylésre méltó, amint az egy sztárhoz illik, luxuskörülmények között lakik, megvan a haja, fia- talabbnak látszik a koránál és rendesen fizeti a számláit. Örülnek minden meghívásnak Jövőre jubilál a kassai Thália Színház, melynek tagjai szívesen lépnek fel megyénk városaiban Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Előadóestet tartott a kassai Thália Színház néhány művésze a múlt héten Mátészalkán és Nyíregyházán. A színészek. társaságában volt Kolár Péter is, a színház igazgatója. Őt kértük meg, mondja el, hogy milyen körülmények között dolgozik a magyar nyelvű intézmény. — A színházat 1969-ben kezdtük alapítani, közadakozásból. Nem volt könnyű, de bátorítást adott, hogy 35 ezer aláírást tartalmazó listával láttunk munkához. Ismét önállóan □ Ha jól tudom, Szlovákiában addig csak Komáromban volt magyar területi színház. — így van. A komáromi színház 1952-ben alakult, és jól is töltötte be a hivatását. Csakhogy Komárom tőlünk 400 kilométerre van, és hozzánk elég ritkán jutott el az ottani társulat. Mindenesetre a létük számunkra komoly segítség volt, a társulatunk kisebbik részét tőlük verbuváltuk. Ők alkották a magját a színházunknak. Ugyanakkor a legtehetségesebb fiatalokból vettünk fel még néhányat. — Önállóságunk nem tartott sokáig, csupán azért, mert meg Kolár Péter, a kassai színház igazgatója Szekeres Tibor felvétele mertünk alakulni. Az akkori vezetőség egy év múlva szervezetileg a komáromi területi színházhoz csatolt bennünket, és közel húsz évig annak részlegeként működhettünk. 1990- ben lettünk ismét önállóak. □ így, vagy úgy, végeredményben jövőre ünnepelhetik 25 éves jubileumukat. Mit tudtak felmutatni a 24 év alatt? — Nyolcvan bemutatót tartottunk a legkülönfélébb műfajokból. Sajnos sokszor előírták, hogy milyen színművet kell játszani. Ettől függetlenül elég sok jó darabot is színre vittünk. □ A rendszerváltozás és az önállóság jobb helyzetbe hozta Önöket? — Megindulhatott egy robbanásszerű javulás. A technikai felszerelésünk bővült, modernizálódhatott, azt játszhatunk, amit mi akarunk. Az anyagi támogatást is közvetlenül kapjuk, ami ugyan nem éri el egy szlovák színház támogatási szintjét, de mindenképpen nagy lépést jelent. Missziót teljesíteni — A nehézségek mindenesetre megedzettek minket. Mivel többnyire művelődési házakban léptünk fel, ez hozzászoktatott ahhoz, hogy mo- bilabbak legyünk, könnyebben tudjunk tájolni. Ezért misz- sziónknak is könnyebben eleget tudunk tenni, olyan, magyarok által lakott helyekre is eljuthatunk, ahol nemigen van módjuk az embereknek színházba menniük. Jó dolog látni, hogy ezeken a helyeken milyen nagy szeretettel várnak minket. □ Szabolcs megyével évek óta jó a kapcsolatuk. A Kisvárdai Nemzetiségi Fesztiválon mindig találkozhatunk a társulatukkal... — A fesztiválon kezdettől fogva ott vagyunk. Remélem a közönség talán még emlékszik bemutatóinkra: a Sándor, József, Benedekre, az Esőcsináló című darabra, A vágy villamosára, az Egerek és emberek című produkcióra, és az idén bemutatott Bolha a fülbe című vígjátékra. Talán nem is sikertelenül szerepeltünk, minden évben kaptunk valamilyen elismerést. Jó kapcsolatok megyénkkel □ Bizonyára sokat is jelent a társulatnak az itteni bemutatkozás? — Legelőször is a nyitást jelentette. 1989-ig hermetikusan el voltunk zárva a külvilágtól. — A kapcsolatok bővítésére rendkívül jó lehetőség nyílott a kisvárdai fesztiválon, hiszen hasonló sorban lévő együttesekkel ismerkedhettünk meg; így az erdélyi, a vajdasági társulatokkal. Sok gyakorlati haszna is lett ennek, mert felléphettünk már több erdélyi, kárpátaljai és a békésebb időkben a vajdasági színházakban is. A kisvárdai fesztivál tehát összehozta, összeismertette a határontúli színházakat, aminek nagyon sok haszna lett. □ Megyénkben máskor is megfordulnak? — Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével nagyon is intenzív kapcsolatban vagyunk. Rendszeresen járunk ősszel és télen is Kisvárdára és Mátészalkára előadásokat tartani. De jó a kapcsolat a nyíregyházi színházzal is, ők is el-elhozzák egy-egy produkciójukat hozzánk, amit mi viszonozhatunk. A nyíregyháziaknak nagyon nagy sikere volt a Hegedűs a háztetőn című darabbal. Mi is nagyon örülünk minden szabolcsi meghívásnak. Oroszok kutatnak Napóleon után Moszkva (MTI) — A keleteurópai rendszerváltással jobb idők köszöntenek a kincskeresőkre is. Oroszországban például egy kutatócsoport Napóleon kincseit szeremé megtalálni, azokat, amelyeket a császár és katonái 1812 novemberében a Kremlből raboltak el. A kincsek állítólag Moszkvától 250 kilométerre nyugatra, a Szmolenszkbe vezető országút mentén, egy kis tó mélyén fekszenek. Egy orosz történész szerint Napóleon és katonái húsz ko- csinyi, 10-15 tonna zsákmányt hurcoltak magukkal: ez ágyúkból, edényekből, értékes arany- és ezüsttárgyakból, valamint szőrmékből állt, de az elrabolt holmik között volt Rettegett Iván keresztje is. Mivel a hatalmas konvoj akadályozta a gyors visszavonulást, Berthier francia marsall elrendelte, hogy a zsákmány egy részétől szabaduljanak meg. Számos jel mutat arra, hogy a kincset a Sztojacseje tóba öntötték. A lelet kutatására már a hatvanas években kísérletet tett egy geológuscsoport, amelyEzüstből készült remekmű egy nyíregyházi ékszerüzletben Szekeres Tibor felvétele nek egy közel negyvenméteres partmenti sávban valóban erős fémelőfordulást sikerült kimutatnia. Kémikusok például a normálérték százszorosát is meghaladó ezüst-előfordulási értéket mértek. A kutatóknak azonban akkor nem adatott meg, hogy felszínre hozzák a kincseket. Egy közeli kolhoz, amelyhez a tó tartozott, megtagadta a hozzájárulást a víz leengedéséhez és a munkát az is nehezítette volna, hogy hatméteres mélységben a gépek 15 méter vastag iszaprétegbe ütköztek. Most, harminc évvel később, ugyanazok a kutatók újították fel a kincskeresést: a tó partján máris hatalmas berendezést állítottak fel. A kolhozból időközben magángazdaság lett —: minden megváltozott, csupán az ott élők ellenállása nem csökkent. Főként az 1500 lakosú Szem- ljovo falu nézi rossz szemmel a betolakodókat. Képviselőjük, az 50 éves Valentyina Fralova gyermekkorától ismeri a tóba süllyesztett kincsek legendáját, de félti környezetét is. A falu lakosai ugyanis attól tartanak, hogy a munkálatok nyomán az erdőségekben kihal a vargánya és a holtiszap felkavarásával mérgesgázok szabadulnak fel. Sikeres rendezvények a pódiumban A kisebb teremben a hangulat is más, az előadók könnyebben tudnak kontaktust teremteni Mátészalka (KM - B. I.) — Lassan két éve annak, hogy a mátészalkai művelődési központban megalakult a Kamara Pódium. Az intézmény vezetői felismerték, hogy a nagy színházterem nem minden rendezvény megtartására alkalmas, már csak azért sem, mert az előadók és a vendégek számára egyaránt kényelmetlen, ha kevesebben vannak. Kihasználatlan volt viszont a kisebbik terem, ahol többnyire csak kiállításokat rendeztek. Az ötlet magától adódott, kamarapódiummá alakították a helyiséget. Az elgondolás bevált. A kisebb teremben a hangulat is más lett; a művészek, vagy az alkalmi előadók könnyebben tudnak kontaktust teremteni, a nézőtér is könnyebben megtelt. Azóta számos jól sikerült rendezvény helyszíne volt a kamaraterem. Bessenyei Ferenc, Kalmár Magda, Hernádi Judit, Csákányi Eszter, Kulka János, Mikó István, Straub Dezső adta már ott elő nagy sikerrel a műsorát, a napokban pedig a kassai Thália Színház néhány művésze lépett fel. A pódiumnak más funkciója is van. A helyi alkotóknak is lehetőséget kínál bemutatkozásra. Pályakezdő költők, írók és diákalkotók olykor a meghívottak, de fellépnek azok is, akik a zenében kiemelkedők. Mellettük a régió amatőr képzőművészek minitárlatát is megrendezik. Máskor helyi fórumoknak ad otthont a pódium, ahol a város, vagy valamilyen szolgáltató vállalat vezetőinek teheti fel kérdéseit az érdeklődő lakosság. A Pódium kamaratermében legközelebb finn irodalmi estet rendeznek a finn függetlenségi ünnep alkalmából valamikor december elején.
