Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-08 / 261. szám

1993. november 8., hétfő •1 • MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL ' " Kelet-Magyarország 9 Nincs csődveszély a Magyar Suzukinél Szennyezés a Szamoson Nyíregyháza (MTI) — Továbbra is harmadfokú a vízminőségvédelmi ké­szültség a Szamoson, amelynek vízébe, mint ismeretes, román területről pakura került. A Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság és a Környezetvé­delmi Felügyelőség szak­emberei szombaton is nagy erővel dolgoztak a kőolaj- származék eltávolításán. A folyó felső szakaszán Csen­géméi és Olcsvánál gyűj­tötték össze a pakurát, s vit­ték a partra. Eddig közel hattonnányit szedtek össze a vízfelszínről, és a part­szegély növényzetéről. Az időjárás miatt a pa­kuráról leoldódott olaj saj­nos újra megjelent a szeny- nyeződéstől egyszer már teljesen megtisztított Tisza alsó szakaszán, Tuzsérig. Filmvékonyságú réteg bo­rítja a folyó vízfelszínét. Szerencsére a kárelhárítást irányító szakemberek elővi­gyázatosak voltak, a koráb­ban Tuzsémál kiépített úgynevezett merülőfalat meghagyták, így most ott felfogják és eltávolítják az olajat. A Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság ügyeletve­zetője szombaton elmondta: kismértékben ugyan, de még mindig érkezik a Szamoson pakura román területről. S félő, hogy a csapadékosra fordult időjárás megnöveli a szennyezőanyag mennyi­ségét, a határ túloldaláról a partszegély növényzetén fennakadt kőolajszármazék a megemelkedő vízszinten hazánkba sodródik. Budapest (MTI) — Vélhe­tően a pénzügyminisztériu­mi előterjesztés téves inter­pretálása miatt kapták olyan információt a csütörtöki kormányszóvivői tájékoz­tatón az újságírók, hogy csőd fenyegeti az eddigi leg­nagyobb magyarországi ja­pán beruházást, a Magyar Suzuki Rt.-t. Erről Lepsényi István, a cég vezérigazgatója tájékoztatta az MTI-t. A vezérigazgató emlékez­tetett arra, hogy az alaptőke­emelésről még nyáron döntött a cég igazgatótanácsa, s a ter­vezett lépésről a sajtó beszá­molt. Kétségtelen, hogy a ja­pán jen és ä magyar forint ér­Budapest (MTI) — Az Al­kotmánybíróság november 8-án és 9-én teljes ülést tart. A testület dönt arról, alkot­mányellenes-e a polgári per- rendtartás azon rendelke­zése, amely szerint a bíróság nyilvános tárgyalás nélkül elutasíthatja a keresetet ha úgy látja, hogy a követelés nyilvánvalóan alaptalan. Az alkotmánybírák meg­vizsgálják a társadalombiz­tosítási törvény két rendel­kezésének alkotmányosságát is, azt, hogy miért nem terjed, hét ki a társadalombiztosítás a munkáltató házastársára, ha tékének ellentétes irányú moz­gása kedvezőtlenül hat az esz­tergomi beruházás megtérü­lésére, azonban szó sincs arról, hogy a cégnek a csőd veszé­lyével kellene szembenéz­nie. A gyártás a tervezett mértékben növekszik a ma­gyar beszállítók bekapcsolása és az értékesítés ugyancsak az előre meghatározott ütem sze­rint alakul. — Ugyanakkor — mutatott rá Lepsényi István — egy cég alaptőkéje nem lehet negatív, a könyv szerinti vesz­teséget pótolni kell. A Magyar Suzuki Rt. likviditását bi­zonyítja, hogy a cég több mint 2 milliárd forintot helyezett el banki letétben. munkaviszonyban állnak egy­mással, illetve hogy indokolt-e a nyugdíj összegének megál­lapításakor — bizonyos idejű kereset hiányában — a mini­málbér figyelembevétele. Az Alkotmánybíróság ked­den várhatóan határozatot hoz a miniszterelnök indítványá­ról, amelyben az állam kör­nyezetvédelmi feladatairól szóló alkotmányszakasz értel­mezését kérte a testülettől. Az alkotmánybírák megvi­tatják azt az indítvány is, amely a kárpótlási törvény földértékszámítási módját ki­fogásolja. Egy másik, napirenden sze­Lepsényi István azt is el­mondta, hogy a tőkeemelés további oka a hazai beszállítói kör újabb tágítása, s a most már csaknem 100 márkake­reskedőből álló értékesítési hálózat munkájának pénzügyi eszközökkel történő segíté­se. A vezérigazgató szerint a csütörtöki kormányülésen elfogadott 1,3 milliárd forintos állami garancia nem a csőd megelőzéséhez, hanem ahhoz szükséges, hogy a jelentősen megemelt alaptőkén belül olyan arányú maradjon a ma­gyar tulajdon, amely lehetővé teszi vétó érvényesítését a döntéseknél, ha szükségessé válik. replő indítvány azt tartja alkot­mányellenesnek, hogy a kár­pótlási jegyet névértékén használhatják fel azok, akik azon termőföldet vesznek. A keddi ülésnek ezen kívül két további indítvány is témája lesz. , Sérti-e a vállalkozás jogát az, hogy a törvény vagyonbiz­tosítók letételéhez és szakmai képesítéshez köti a taxizást, il­letve korlátozza a verseny sza­badságát, hogy az önkormány­zat limitálhatja a forgalomban résztvevő taxik számát; alkot- mányellenes-e, hogy ügyvédi tevékenységet csak az ügyvédi kamara tagja folytathat. Az Alkotmánybíróság teljes ülése a jövő héten Református pedagógusok országos találkozója Debrecen (MTI) — Kál­mán Attila szerint két- három éven belül megújul a középiskolai vizsgarend, s bevezethetik az egységes vizsgarendszert, amely azonos értékű, a jelenle­ginél nagyobb rangú érett­ségit jelent minden isko­latípusban. A Művelődési és Közoktatási Minisztéri­um politikai államtitkára erről szombaton beszélt Debrecenben, a reformá­tus iskolákban tanító pe­dagógusok országos talál­kozójának zárónapján. Kálmán Attila szólt arról, hogy jóllehet az ország ne­héz gazdasági helyzete meghatározza az oktatásfej­lesztés lehetőségeit is, a je­lenlegi kormányzat máris rendkívül sokat tett ezen a téren. Példakánt említette, hogy 1990 óta felépült az országban 2300 új tanterem, 570 tornaterem, visszaállí­tottak több tucat falusi iskolát, 60-70 százalékkal több első évest vesznek fel a főiskolákra és egyetemekre, mint 1989-ben, s megszáz- szorozódott a határainkon túl élő magyarság oktatási­kulturális támogatása. Az új közoktatási törvény kapcsán az iskolaszerkezet esetleges változásáról szólva a legfontosabb célnak az érettségizők számának nö­velését jelölte meg az állam­titkár. — Nem cél viszont a hat és nyolcosztályos gim­náziumok számának erőtel­jes növelése, mert az végső­soron a kis vidéki általános iskolák elnéptelenedéséhez vezetne — mondta. Kálmán Attila szerint az egyházi intézményekben is célszerű lenne, ha 2-3 ál­talános iskola összefogna, s közösen indítana 9. és 10. osztályt. Ezekbe az osztá­lyokba vélhetően azok jár­nak majd, akik az általános iskola befejezése után sehol nem tanultak, esetleg szak­munkásképzésben vettek részt. Az államtitkár vége­zetül szólt a készülő nemzeti alaptantervről is, amelyet „olyan szakmai gonddal állí­tanak össze, hogy azt ne seperhesse le egy esetleges újabb kormányzat sem”. A református iskolák pe­dagógusai találkozójának zárónapjával egyidőben szombaton a debreceni Re­formátus Kistemplomban rendezték meg a Református Iskolák II. Kórustalálkozó­ját. Az egész napos prog­ramban a hazai református iskolai kórusok mellett nagyenyedi, székelyudvar­helyi, marosvásárhelyi, zi­lahi és kolozsvári énekkarok is részt vettek. Konferencia a borkivitelről Kuncze a konszenzusról A helyzet végleges megoldását a médiatörvény jelentheti Pécs (MTI) — Az SZDSZ által benyújtott médiatör­vény-tervezet napirendre tű­zéséről november 15-én, hét­főn szavazhat az Ország- gyűlés — közölte Kuncze Gábor frakcióvezető Pécsett tartott szombati sajtótájé­koztatóján, amelyet a pécsi rendőrkapitányságon tett lá­togatása után tartott a Vá­rosházán, Wekler Ferenc pártigazgatóval együtt. — Mi látunk lehetőséget ar­ra, hogy a konszenzus létre­jöjjön a médiatörvény ügyé­ben, hiszen a rádióban és a televízióban történtekből min­denki levonhatja azt a tanulsá­got, hogy hová vezet a média- törvény hiánya, hová vezet a rendezetlenség ezen a terü­leten. A szabaddemokrata poli­tikus az MTI munkatárásnak válaszolva elmondta, hogy két javaslatot terjesztettek be az Országgyűlésnek. Az egyik indítvány a rádióban és a te­levízióban kialakult helyzet kivizsgálására alakítandó ide­iglenes bizottság felállítására vonatkozik. Másik javaslatuk a médiatörvény olyan változa­tának tervezete, amelyet a kul­turális bizottságban korábban már egyetértéssel elfogadott paragrafusok, illetve — kon­szenzus hiányában — az eltérő véleményeket tartalmazó vál­tozatok alkotnak. A törvény- tervezetet kivételes eljárás ke­retében kívánják tárgyalni, hogy a Parlament idejéből mi­nél kevesebbet vegyen el. Az ideiglenes rádió-televí­zió vizsgálóbizottságtól azt várják, hogy a probléma rövid távú kezelésének lehetőségeit megteremtse, a helyzet végle­ges megoldását a médiatör­vényjelentheti. Wekler Ferenc, az SZDSZ pártigazgatója hozzáfűzte, hogy médiatörvény-javaslatuk abban tér el a korábban beter­jesztett tervezettől, hogy nem tartalmazza azokat a Salamon László által előterjesztett mó­dosító indítványokat, amelyek megváltoztatták, s emiatt az SZDSZ számára elfogadhatat­lanná tették az előző, nagy­részt konszenzusra épült tör­vénytervezetet. Az MDF frakció elnökségének ülése A helyszínen szerzett információkat beépítik a törvényhozási munkába Mátraháza (MTI) — A kár­pótlási hivatalok összesítése alapján mintegy 50 ezerre tehető azoknak a száma, akik a határidő lejárta után nyújtották be kárpótlási igényüket, ezért a kormány beterjesztette a ha­táridő 30 napos meghosszab­bításáról szóló javaslatát—je­lentette be szombaton Kónya Imre, az MDF országgyűlési frakciójának vezetője azon a sajtótájékoztatón, amelyet a parlamenti csoport elnökségé­nek kétnapos mátraházai ülé­sét követően tartottak a heves megyei üdülőhelyen. A testület Mátraházán meg­tartott ülése első állomása an­nak a körútnak, amelynek ke­retében az elnökség végigláto­gatja az egyes régiókat, azzal a szándékkal, hogy a helyszínen szerzett információkat beé­pítse a törvényhozási munká­ba. Külön figyelmet fordí­tanak az ülések alkalmával a kárpótlás helyzetére, és az önkormányzatok működésé­re. A tanácskozáson Sepsey Tamás, az Országos Kárpót­lási és Kárrendezési Hivatal elnöke elmondta, hogy a pri­vatizáció során eddig négy és fél milliárd forint értékű álla­mi vagyon talált gazdára kár­pótlási jegyekért, a felkínált 12 és fél milliárdból. A kö­zeljövőben lehetőség nyílik a gyógyszeripar és a MÓL Rt. részvényeinek megvásárlására is. Raskó György, a Földmű­velésügyi Minisztérium állam­titkára hozzátette, hogy ne- gyedmillióan szereztek ezidá- ig földtulajdont, összesen egy­millió hektár területen, ami 20 millió aranykoronaértéket je­lent. Bejelentette: tekintettel arra, hogy a földalap kimerü­lőben van, még ebben a hó­napban pótlólagos földalapki­jelölésekre kerül sor. Schamschula György köz­lekedési miniszter az ülésen közölte, hogy várhatóan már tavasszal átadják a forgalom­nak az MO-ás autópályát. Józsa Fábián belügyi ál­lamtitkár pedig annak szük­ségességére hívta fel a figyel­met, hogy minden magyar településnek legyen testvér- települése a Kárpát-medencé­ben. HIRDETÉS Amikor felbőgnek a motorok Önnek is ott a helye A Kossuth EXTRA Nemzetközi Teremcross Versenyén, mintegy 10 ország legjobbjainak a bajnokságán, Nyíregyházán, a Bujtosi Szabadidőcsarnokban, november 20-án 17 órától és 21 -én 11 órától, valamint az edzőfutamokon 20-án 11 órától és 21-én 8 órától. Jegyek a helyszínen elővételben is válthatók. Vezető- és Továbbképző In­tézete december elején Bu­dapesten. Hazánk megál­lapodást kötött a borkivitel­ről az Európai Közöséggel. Budapest (MTI) — A ma­gyar borkivitel nemzetközi feltételrendszeréről rendez konferenciát a Gödöllői Agrártudományi Egyetem

Next

/
Thumbnails
Contents