Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-01 / 255. szám

MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL Jelentések és a kép tanúsága szerint is egyre növekszik a Lenin-mauzóleum látogatóinak száma, mióta elterjedt a híre, hogy Lenint eltemetik AP-felvétel A Fideszben minden hely elkelt Miskolc (MTI) — A Fiatal Demokraták Szövetségének Miskolcon ülésező országos választmánya Szájer Józse­fet választotta szombaton a testület elnökévé. A posztra Szájer József frakcióvezető­helyettes mellett Fodor Gá­bor, a párt alelnöke is pályá­zott. A 78 tagú választmányból 77-en voltak jelen. A 76 ér­vényes szavazat alapján Szájer Józsefnek 53 küldött szavazott bizalmat, míg Fodor Gábor 23 voksot kapott. A szavazást követően Fodor Gábor nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy a Fidesz tagja marad-e a továb­biakban. Mint mondta: most jött el az ideje annak, hogy át­gondolja lépéseit. Véleménye szerint a zárt ülésen elhangzott beszéden — amelyben bírálta Összeomlik a Caritas Bukarest (MTI) — Még az idén összeomlik a romá­nok milliói által szenvedé­lyesen űzött, piramissze­rűen építkező nyereményes pénzjáték, a Kolozsvárról indult Caritas — mondotta a bukaresti külkereskedel­mi bank igazgatója. Florin Ionescu kijelen­tette: meglepőnek tartja, hogy a társadalmi botrány­nyal fenyegető játék ez idá­ig kitartott s örül, hogy a szervezők nem a külkeres­kedelmi bankban vezetik számlájukat. A Caritas elindítója, a ko­lozsvári Ion Stoica eddig négymillió, gyors meggaz­dagodásra vágyó befektetőt nyert meg a vállalkozásnak, mesébe illő — nyolcszáz százalékos — megtérülést ígérve minden egyes befi­zetett lej után, mégpedig három hónapon belül. Az Evenimentul Zilei című lap azonban megszellőztette a román nemzeti bank egy később hitelesnek elismert jelentését, amely szerint a befizetett összegeknek va­lójában igen kis hányada forog csupán a játék kere­tében — májusban a befize­tőknek alig több mint 11 százaléka vehette volna fel jussát teljes egészében. A 100 ezer lejjel (100 dollár) indult Caritas maga ugyan­akkor eddig 6 milliárd lej (6 millió dollár) profitot hú­zott a befizetések saját hasznú forgatásából. Stoica a román törvények alapján csupán a kezdő tőke erejéig felelős összeomlás esetén. Orbán Viktornak a költségve­tés parlamenti vitája során el­mondott beszédét, és úgy nyi­latkozott, hogy a Fidesznek nincs szociálpolitikai prog­ramja — mások véleményével ellentétben nem tekinthető új programnak a kongresszuson elfogadott irányelvekhez ké­pest. Azzal, hogy nem ő lett az elnök, valószínűleg háttérbe szorulnak az általa képviselt elképzelések. Végül kijelen­tette, hogy a választmány el­nökségében semmiképpen sem vállal tisztséget. Szájer József választmányi elnökként legfőbb feldatának azt tekinti, hogy konszolidálja a párton belüli vitákat. Nagy­arányú győzelmét annak tudja be, hogy a választmány nagy többsége az ő általa képviselt irányt tartja helyesnek. Ennek lényege: a választmány jogo­sítványait oly módon kell ki­Moszkva (MTI) — Hite­lesnek mondható adatok híján az orosz lapok némelyike magánmyomozást folytat arra vonatkozóan, hogy összesen mennyien haltak meg az ok­tóber eleji moszkvai drámai események idején. A Nyeza- viszimaja Gazeta egy belügyi tiszt levelére hivatkozva más­fél ezerre teszi a moszkvai Fe­hér Házban meghalt emberek számát, a Novaja Gazeta pedig arról számolt be, hogy egy bizalmas jelentés szerint az eddig közöltek többszörösére rúg a véres események ál­dozatainak száma. A Nyezaviszimaja Gazeta szombati számában kezdte meg a szemtanúk leveleinek közlését. Először egy belügyi tiszt levelét ismertette a lap a szerző megnevezése nélkül. A bizonyítékokkal alá nem tá­masztott állítások szerint más­fél ezer halottat, köztük nőket terjeszteni, hogy korrekt vi­szony alakulhasson ki a pártel­nökséggel és a párt egyéb tes­tületéivel. A Fodor-Orbán-vitáról el­mondta: óvakodni kell az egy­szerű kategorizálástól. A Fi­deszben nagyon sokféle poli­tikai személyiség van, ezért a választmánynak úgy kell mű­ködnie, hogy a sajtó helyett a testület váljon a viták terepé­vé. Orbán Viktor cáfolta, hogy bármikor is felvetődött volna a pártszakadás veszélye. Mint mondta: csupán személyes ri­valizálásról volt szó, ami most lezárult, hiszen minden hely elkelt. A tisztségviselőket két évre választották, így a párt nyugodtan készülhet a válasz­tásokra. Az ülésről szólva el­mondta: csupán az okozott számára meglepetést, hogy Fodor Gábor olyan elképzel­és gyermekeket találtak a par­lament épületében. Ezeket a közeli Barikadnaja metróál­lomáshoz vezető földalatti folyosón keresztül csempészte ki a hadsereg, majd a városon kívülre szállították az áldoza­tokat, ahol elégették őket. A tiszt ugyan nem tudta meg­nevezni az állítólagos ham- vasztás színhelyét, hangsú­lyozta viszont, hogy az áldo­zatok azonosításának kérdése egyáltalán fel sem merült. A Novaja Gazeta című heti­lap a védelmi és a biztonsági minisztéreiumból, illetve a moszkvai polgármesteri hiva­talból szerzett értesülései alap­ján arról számolt be, hogy létezik egy bizalmas jelentés, amelyben az áldozatok össze­sített száma többszöröse az ed­dig közölteknek. A lap tudo­mása szerint ez a szám 948, más forrásból szerzett értesü­lései szerint azonban 1052. sekkel állt elő, miszerint jelen­tősen módosítani kellene a párt politikai irányvonalát. Mostanra egyértelművé vált: a Fidesznek vannak olyan poli­tikusai, akik úgy gondolják, hogy a párt rossz irányba ha­lad, ami ilyen formában el is hangzott az ülésen. Az ülés záróakkordjaként megválasztották a Fidesz négy alelnökét, az etikai bizottsá­got, illetve azokat, akiket a párt a választási egyeztető bi­zottságába delegál. Alenökké választották Sásdi Andrást, Selmeczi Gabriellát, Szabó Tamást és Fried Miklóst. Az etikai bizottság tagjai lettek: Varga Mihály, Náfrádi Zoltán, Wachster Tamás, Kornya László, Frajna Imre, Kása La­jos és Cselovszki Zoltán. A választási egyeztető bizottság­ba Répássy Róbertét és Várhe­gyi Attilát delegálta a testület. A Novaja Gazeta munkatár­sai a biztonsági minisztéri­umhoz fordultak azzal a kér­déssel, hogy ha az áldozatok száma valóban ilyen magas, a hozzátartozók miért nem kere­sik eltűnt rokonaikat. Azt a választ kapták, hogy az áldozatok nagy része felte­hetően nem moszkvai lakos vagy katona volt, ezért nincs adat arról, hogy valakit is keresnének. A lap a tájékoz­tatási űr alapján arra a követ­keztetésre jutott, hogy a halá­los áldozatok számát valószí­nűleg soha nem tudja meg sen­ki. Ehhez kapcsolódik, hogy az Oroszországi Össznépi Szö­vetség nevű, kommunista alapállású párt listát vezet a véres események alatt eltűnt vagy meghalt személyekről, s adataik szerint a halálos áldo­zatok száma hétszázra tehe­tő. Tüntetés és sajtószabadság ...már régen nem műsorokról, újságírókról, rádióról, tv-ről van szó Budapest (MTI) — „...már régen nem műsorokról, új­ságírókról, rádióról, televízi­óról van szó, hanem a sajtó- szabadságról. Minden demok­rácia legfontosabb alapelvei­nek és eszközeinek egyikéről, mellyel a polgárok a hatalmat kordában tarthatják...” — fo­galmazták meg újságírók szombaton a Kossuth téren, a Parlament előtti tüntetésükön. Az MTV székháza előtt kezdődött csendes demonstrá­cióra a Rádiós Kamara hívta a kollégákat, a sajtószabadságot féltő polgárokat, hogy onnan vonuljanak a Parlament elé, a Kossuth-szoborhoz: tiltakozá­sul a két közszolgálati intéz­ményben, a TV-ben és a Rá­dióban az elmúlt napokban történtek miatt. Nahlik Gábor és Csúcs László elnöki jogkör­rel felruházott alelnökök mű­sorpolitikai és személyi intéz­kedései ellen többezren tüntet­tek. Petíciójukban — amelyet a Kossuth-szobor kezébe he­lyeztek el a tájékoztatásra sze­gődött magyar újságírók aláírással — leszögezték: A rádió meg a televízió ismét fegyver lett a kormányzó ha­talom kezében, és pontosan azok ellen irányul, akikért egyáltalán a szabad sajtót ki­találták. Hivatalos szónoka nem volt a tüntetésnek, a szervezők a tömegben elvegyülve néhány soros kérést olvastak fel: Önök egy csendes tüntetésen vesz­nek részt. Nincs többé hang­szóró, nincs többé képernyő. Csak az emberi hang és az em­beri arc maradt. A TV-székház ablakából kiintegető Bánó Andrást, az Egyenleg című műsor volt főszerkesztőjét a tömeg megtapsolta. Elhamvasztották az áldozatokat Másfél ezerre teszik a moszkvai Fehér Házban meghalt embereket Zászlóbontás Csurkával A Magyar Élet és Igazság Párt jelölteket állít Kovács Éva Porcsalma (KM) — Or­szágos zászlóbontásnak ne­vezték a résztvevők azt a rendezvényt, amelyet a kö­zeli napokban Csurka István és hívei, a Magyar Út Körök mozgalom valamint a Ma­gyar Élet és Igazság Párt tagjai a debreceni sportcsar­nokban tartottak. Dr. Móré László porcsalmai orvost, megyénk egykori MDF-es képviselőjét, a Magyar Élet és Igazság Párt tagját kértük, számoljon be a történtekről, mondjon véleményt. — Szép számú közönség, többezer ember hallgatta a szónokokat: Csurka Istvánt, Szabó Lukácsot és Horváth Lajost — mondta dr. Móré László. — Megyénkből is sokan voltunk, ami számom­ra azt bizonyítja, minden híresztelés ellenére pártunk iránt az országból és Sza­bolcsból is jelentős az érdek­lődés. □ A rendezvény a hírek szerint az országos kampány meghirdetésére szolgált, egyféle zászlóbontásnak szánták a szervezők... — Pontosan. Jelszavunk: Rendet akarunk! □ Kifejtené ezt bővebben is? — Számunkra a rend azt jelenti, hogy megvalósul végre a jövedelemarányos közterherviselés, megtörté­nik az anyagi és jogi elszá­moltatás is. Csurka újólag hangoztatta, kívánatos len­ne, hogy ne csak a szegé­nyek fizessenek adót, s éle­sen bírálta a televízió egyes munkatársait, csalónak ne­vezve őket. Olyan csalónak, akik csalásukat ma igazság­nak akarják feltüntetni. Sze­rinte a tájékoztatás geng­szterei az ilyen emberek. A tanácskozáson kiderült, idestova az egyetlen párt vagyunk, akiknek a nemzet érdeke, a tíz millió magyar sorsa valóban fontos. □ Az Önök pártját, akár­csak a Magyar Út Köröket egyesek olykor igen súlyos jelzőkkel illetik... — Mi valamennyi vádat határozottan visszautasítjuk. □ Debrecenben meghir­dették programjukat, elkezd­ték a kampányt. Milyen esé­lyekkel indulnak, milyen eredményre számítanak? — Egyelőre nem mon­dunk számokat, de tény, valamennyi választókörzet­ben indítunk jelölteket. Úgy gondolom, ha be tudjuk bi­zonyítani, hogy álarcot vi­selnek azok, akik most hirte­len és átmenetileg nemzeti köntösbe bújva akarnak a választáson győzni, akkor jó esélyeink lehetnek. □ Ön képviselőjelöltje a Magyar Elet és Igazság Pártnak? — Ha néhány nappal ez­előtt kérdez, a válaszom egyéretelmű nem lett volna. Ma látva, hogy a politika és választási kampány meny­nyire elvadult, szinte újra kedvet érzek a harchoz. A közeli napokban a megyei zászlóbontásra is sor kerül. Tudja, amikor MDF-es let­tem, sokan azt mondták, ér­telmetlen, hisz teljesen egyedül vagyok. Ezzel szemben megnyertük az 1990-es választásokat. Most újra magányosnak érzem magam, s gondolom, ez jó jel... Ismét drágul a Lada Az olcsóbb változat ára is 15 évi kereset Moszkva (MTI) — Ötven százalékkal emeli a Lada személygépkocsik árait hét­főtől a Volga menti autó­gyár. Az Itar-TASZSZ hírügy­nökség beszámolója szerint az egyes típusokat ezentúl 7,8 millió rubel (6600 dol­lár) és 13 millió rubel (11 ezer dollár) közötti árakon kínálják. Az olcsóbb vál­tozat ára is csaknem 15 évnyi átlagkeresettel egyen­lő. Az AvtoVAZ autógyár az alkatrészek és az energia ro­hamos drágulásával indo­kolta az emelést. A gyár 670 ezer személygépkocsi össze­szerelését tervezi 1993-ban, szemben a tavalyi 720 ezres szériával. A termelés har­madát nyugat-európai ex­portra szánják. Oroszországban 22 száza­lékos havi inflációs ütemet jegyeztek fel szeptember­ben; az augusztusi ráta még elérte a 26 százalékot. Népfőiskolák megyei tapasztalatcseréje Nyíregyháza (KM - K. J.) — Népfőiskolák megyei tapasztalatcseréjét tartották meg október 30-án a DOTE nyíregyházi Egészségügyi Főiskoláján. A protokollmentes mun­katanácskozáson a me­gyénkben működő mintegy húsz népfőiskolái szervező­dés többsége három-három résztvevővel képviseltette magát. Vinnai Győző, a Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület ügyvezető elnöke lapunk kérdésére elmondta: a találkozó összehívása jó alkalmat adott a kölcsönös bemutatkozásra, valamint több, tapasztalatátadó elő­adás megtartására. így a je­lenlevő mintegy félszáz népfőiskolái szakember, il­letve hallgató megismer­hette — többek között — a dániai idegennyelv-oktatás sajátosságait, az ottani okta­tási rendszer főbb jellem­zőit, és igen érdekes infor­mációkkal gazdagodhatott a dán farmergazdaságok mű­ködéséről. A délelőtti programban még két izgalmas téma — a szekták napjainkban; a hit és a tudás viszonya — kötötte le a jelenlevők figyelmét. A délután folyamán került sor a népfőiskolák önismertetői­re, ekkor esett szó a felnőtt­kornak tanulásának néhány újszerű momentumáról, majd a nap zárásaként vetí­tették le a svéd népfőiskolák tevékenységéről készített vi­deofilmét. 1993. november 1., hétfő Kelet-Magyarország 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents